Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
fOLK 'YE I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG! fl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA~| XX. évfolyam, 186. szám Ára: 1,20 Ft. Vasárnap, 1970. augusztus 9. Ünnepélyesen megnyitották Szekszárdon a nemzetközi filmszemlét MTESZ előkészítő ülés Szekszárdon A napokban tartották a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tolna megyei szervezetének megalakulását előkészítő bizottság alakuló ülését, az MSZMP Tol_ na megyei Bizottságának székházéban. Az előkészítő bizottság elnökéül Szakái Lászlót, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársát választották, aki ismertette az MTESZ ügyrendi szabályzatát.. Többek között elmondta, hogy az MTESZ elsőrendű feladata összehangolni a népgazdaság fejlesztése érdekében a tudományos egyesületek munkáját. Teret kell biztosítania a szakmai érA tanácskozás vitassa meg a nemzetközi együttműködés lehetőségeit telmiség politikai és szakági fejlődésére, javaslatokkal és bírálatokkal segítse a gazdasági szervek munkáját. Az előkészítő bizottság a továbbiakban felveszi a kapcsolatot az MTESZ Központi Titkárságával és a Tolna megyében működő tizenkettő, — 1200 főt mozgósító — egyesülettel Befejezték az aratást az állami gazdaságok Tolna megye állami gazdaságai befejezték a kalászosok aratását. A tanácsi szektorhoz tartozó gazdaságok, tsz-ek az aratási munkák háromnegyed részénél tartanak, mintegy húszezer holdnyi búza betakarítása hiányzik még. A hőség ellenére a megye gabonamezőin meggyorsult az aratás az utóbbi napokban, elkezdődött a nagy betakarítás végső hajrája. A tsz terijleti szövetségek közvetítésével, felszabaduló kombájnjaikkal a még arató, szomszédos társ- szövetkezeteket segítik a tsz- ek. Az aratás befejezését azonban nehezítik a vegyszeres gyomirtásból kimaradt gabona, táblák. A sok gyomnövény miatt magasabb a búzatermés víztartalma is. (-só) Dr. Ortutay Gyula akadémikus bevezető előadása — A mi néprajzi filmszemlénk, ez a találkozónk még csupán kezdet. Az érdemes szegedi kezdeményezés után, reméljük, hogy itt, Szekszárdon gyökeret ereszt e rendezvénysorozat és itt rendszeresen találkozhatnak majd filmesek és néprajzosok — mondotta üdvözlő szavai után dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. — A filmszemle megrendezésének jelentőségét a következőkben látom. Minden tudomány számára döntő kérdés ismerettárgyának megközelítési módszere A természettudományok alapvető filozófiai kérdése a mérés: lehet-e mérni a megfigyelendő jelenségeket, a mérés nem befolyó solja-e a mért, a vizsgált témát. A történettudományoknál ismét más a helyzet és más a társadalmi-kulturális folyamatok megfigyelése esetén is. A néprajz, a folklór megfigyelő, mérő módszere lassan fejlődött. A tartalmi összefoglaló leírástól, ábrázolástól, a lejegyzés különbőz.', formáin át a modern gépi felvételekig. Itt is felmerültek mindazok a gondok, amelyek más tudományágak esetében is a mérés, a megfigyelés hitelességének problematikája körül A tanácskozás ünnepélyes megnyitóján dr. Ortutay Gyula akadémikus mondott beszédet. (Gottvald Károly felvétele) és tudományos tanácskozást örökítésére? Milyen témákat kell kiemelni? Ilyen és hasonló kérdések azok, amelyekre a válaszadás egy tudományos tanácskozás feladata is lehet. — E rendezvény jelentős még azért is, mert úgy tűnik, hogy egész Európában egyre kevesebb a hitelesen filmezhető, a teljességében megragadható néprajzi jelenség. De az is igaz, hogy még Európában is nagyon sok a folklórisztikus elemek megörökítésének lehetősége. Azért is tartom fontosnak e találkozót, mert kialakíthatja azoknak a témáknak a jegyzékét, amelyek mielőbbi rögzítésre várnak, elsősorban az iparivá váló társadalmakban. — Az itt megrendezendő tanácskozásnak lehetne fontos feladata, hogy elősegítse a néprajzi filmezés nemzetközi szervezetének megalakulását. Igaz, hogy nem is egv regionális. több nemzetet összefogó néprajzi .szövetség van. Ezeket azonban jó volna összefogni, egy közös szervezetté. E szervezet létrehozását sürgeti, hogy napininkban a világon még megtalálhatók a legarchaiku- sabb kultúrformáktól, a különböző átmeneti folklórielen- ségeken át. áz ősi, a paraszti, a városi életforma kialakulása. Erre a megalakítandó szerve(Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap a délelőtti órákban dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatója, mint házigazda üdvözölte a megjelent vendégeket. Tizenegy országból — Lengyelországból, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köztársaságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Hollandiából, Franciaországból, Jugoszláviából, Ausztriából, Bulgáriából és Spanyolországból érkezett közel hatvan látogató. A külföldi vendégek között van Henri Pialet, a CIDALC, a nemzetközi filmszövetség elnöke is. Hazánkból közel száz vendég, — filmesek, néprajzosok, tudományos kutatók — érkezett Szekszárdra. A szekszárdi 11. nemzetközi filmszemle és tudományos tanácskozás megnyitó beszédét Szabópál Antal, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagja •: Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondotta. A fesztivált kétévenként szeretnénk megrendezni — örülünk, hogy a szegedi lelkes néprajzosok kiváló kezdeményezését átvettük és a II. néprajzi filmszemlét mi már nemzetközi szinten, Tolna megyében, Szekszárdon rendezhetjük meg, a Magyar Néprajzi Társasággal szorosan együttműködve — mondotta Szabópál Antal. — Remélem, hogy a jövőben a fesztiválra kétévenként sor kerülhet. — A megrendezés joga felett érzett örömünket indokolja az is, hogy hazánk néprajzilag egyik legváltozatosabb megyéje adhat otthont ennek a fon- tos, tudományos igényű szemlének és tanácskozásnak. Megyénkben sok apró népcsoport él és ezen a gazdag, változatos tájon kivétel nélkül valamennyi népcsoport ősi néprajzi hagyományokkal rendelkezik. A tanácskozás mellett bő lehetőség adódik a megyében élő, különböző néprajzos csoportok megismerésére, népi kultúrájuk értékelésére, akár tárgyi emlékekről, munkafolyamatokról, népi mesterségekről, népszokásokról, népművészetről, népviseletről, vagy népi építkezésről van szó. — Ezt az alkalmat ragadom meg, hogy a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében köszönetét mondjak mindazoknak, akik ezt a néprajzi filmszemlét és tanácskozást kezdeményezték, mindazoknak, akik hathatós erkölcsi és anyagi támogatással megteremtették e rendezvény lebonyolításának lehetőségét, s mindazoknak, akik sokat fáradoztak a szervezési és lebonyolítási munkákban. — Kívánom, hogy kedves vendégeink érezzék jól magukat megyénkben és városunkban, ismerjék meg szűkebt pátriánkat, gyűjtsenek sok hasznos élményt és tapasztalatot. csoportosulnak. A probléma eleven. De tudjuk, hogy a megörökítés és a rögzítés finom módszerei kezdik ir,i ’• kf ilíteni a tudomány számára lehetséges objektivitást. így például, a filmezés mostani modern formái lehetőséget adnak a hű megörökítésre. Bűn volna, ha ezzel a lehetőségei nem élnénk. Az már módszertani kérdés, hogy milyen témát, milyen teljességgel filmezzünk. Mi legyen a megközelítés legdiszkrétebb,_a hiteleséget legjobban megőrző módja? Van-e joga a tudományos rekonstrukciónak, például elhagyott viselet, szokás, munkafolyamat filmen való meg-
