Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Pártbizottsági ülés Szekszárdon Az MSZMP Szekszárdi Vá­rosi Bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott a megyei pártszékház nagytermében. Az ülés első napirendi pont­jaként Rúzsa János első tit­kár előterjesztésében, az év októberében összehívásra ke­rülő küldöttértekezlet beszá­molóját vitatták meg. A vá­lasztott testület tagjainak ré­széről néhány észrevétel, ja­vaslat hangzott el, amelyekre az első titkár válaszolt. A pártbizottság) ülés résztvevői meghatalmazták a végrehajtó bizottságot, hegy a X. párt- kongresszus köze.iövoben nyil­vánosságra kerülő irányelve­inek felhasználásával, vala­mint az- elhangzott javasla­tokkal kiegészített beszámolót a vb még egyszer vitassa meg s .ezután kerüljön a városi pártértekezlet elé. • A továbbiakban dr. Péter Szigfrid titkár a pártbizott­ság és a vb 1970. II. negyed­éves munkájáról tartott tá­jékoztatót, majd a II. félévre szóló munkatervjavaslatot is­mertette. Közéletünk Pillantás a toronyból », .....fíS;*­■ ......... : > í , t TLkJ A Simontornyai Bőrgyár a XIV. századbeli lakótorony legmagasabb emeletének egyik ablakából nézve. Foto: Komáromi. Ülésezett az SZMT elnöksége Napirenden: ismét a nők helyzete Csütörtökön, tegnap dél­előtt tartotta soron levő ülését a bonyhádi járási tanács vég­rehajtó bizottsága. Az ülés na­pirendjén az a jelentés szere­pelt, amelyet Ruzsics Tibor, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője terjesz­tett a végrehajtó bizottság élé. A beszámoló azt értékelte, mi­lyen eredményeket értek el a járás termelőszövetkezetei a harmadik ötéves terv során a gabonatermelésben, különös te­kintettel az új gabonafajták el­terjesztésére. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa , tegnap dél­előtt elnökségi ülést tartott Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ oktatótermében. Többek között megtárgyalták megyénk ifjú­ságának élet. és munkakörül­ményeivel, nevelésével, érdek- védelmével kapcsolatos szak- szervezeti tennivalókat. Másik napirendként megyénk nő­dolgozóinak politikai, gazdasá­gi és szociális helyzetéről szó­ló határozatot vitatták meg, s javaslatokat tettek a minél pontosabb, rendszerezettebb, szigorúbb végrehajtására. Az elnökségi ülésen jelen volt Ist­ván József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztály- vezetője. Tolna megyében a bérből és fizetésből élők 40,1 százaléka nő, akiknek politikai, gazda­sági és szociális helyzetét min­den munkahelyen és tömeg- szervezetnél, központi kérdés­ként kell kezelni. Körösi István, az SZMT köz- gazdasági bizottságának veze­tője, egyben a napirend elő­adója elmondotta, hogy az utóbbi években sokat javult, a nők munkakörülménye, társa­dalmi gondoskodás segítette műveltségük növelését, terheik csökkentését, de sajnos a női egyenjogúság teljes kibonta­kozását és a nagyobb ütemű előrehaladást még sok tényező akadályozza. Ezért az SZMT elnöksége a SZOT állásfogla­lása és határozatának végre­hajtására komoly feladatokat Kormányhatározat, s ennek végrehajtásaként pénzügymi­niszteri rendelet jelent meg a vállalatok és szövetkezetek adóügyeit intéző apparátus munkájának és szervezetinek továbbfejlesztésére. Az intéz­kedések összefüggnek a taná­csok gazdálkodásának és a ta­nácsi pénzalapok rendszerének fejlődésével. Egy, a közelmúlt­ban hozott kormányhatározat értelmében ugyanis a jövőben a helyi tanácsok bevételi for­rásai kiszélesednek, mivel a területükön működő valameny- nyi vállalat és szövetkezet jö­vedelméből részesednek. Ez időszerűvé tette a központi és a külön tanácsi irányítás alatt működő adóhatóságok külön­állásának megszüntetését. 1971, január 1-től megszűnik a központi adóhatóságok és az eddigi tanácsi irányítás alatt működő adóhatóságok külön­állása. A jövőben a megyei adóhivatalok is a Pénzügymi­nisztérium bevételi főigazgató­ságának, illetve területi igaz­gatóságainak irányításával, — egyben kettős, központi és ta­nácsi — felügyelettel működ­nek. Ily módon egységes lesz az irányítás, s érvényesülhet­nek a központi és tanácsi kö­zös érdekek is. A megyei adó­hivatalok vezetőit a jövőben is csak a megyei tanácsok, végre­tűz a megye szakszervezeti mozgalma elé. Nagyobb számban kell be­vonni a nőket a tömegszerve­zetek vezetőségébe, csökken­teni kell a három műszakban dolgozó nők számát, még so­kat kell javítani a dolgozó nők üzemi és munkakörülményein. Megyénkben a gyermekintéze­tek hálózata az elmúlt három évben nem fejlődött, ezért az elnökség felkéri a megyei ta­nács végrehajtó bizottságát, hogy az új ötéves tervben gyorsabb ütemben fejlessze a gyermekintézményeket. Az SZMT elnöksége meg­szervezi, hogy a vállalatok gazdasági és szakszervezeti szervei ehhez saját anyagi alapjukból járuljanak hozzá. hajtó bizottságának hozzájáru­lásával lehet kinevezni, s az adóhivatalok továbbra is köte­lesek tájékoztatni a tanácsot a tanácsi vállalatok, szövetke­zetek költségvetésével össze­függő kérdésekről. Ugyanakkor az egységes irányítás lehetővé teszi a hatékonyabb ellenőr­zést, csökkenti a bürokráciát, s elősegíti a korszerű számí­tástechnikai eszközök általá­nos bevezetését, a modern adóelszámolási rendszer kiépí­tését. Jelenleg körülbelül 140 helyen történik az adók köny­velése, elszámolása. Ezt a mun­kát 1971. január 1-től a hat területi igazgatóságnál kon­centrálják. Mivel rövidesen üzembe helyezik a Pénzügy­minisztérium számítástechni­kai központját, fokozatosan e hat területi igazgatóság mun­kája is lényegesen egyszerűsö­dik. A számítási munkákat egy idő múlva teljes egészében a számítóközpont végzi, a terü­leti igazgatóságoknak csupán elő kell készíteniük az anyagot a gép számára. Elsőként a bu­dapesti és a győri igazgatóság­nál vezetik be, a számítóköz­pont teljes üzembe helyezése után pedig, a többi Igazgató­ságra is kiterjesztik az új mód­szert, (MTI} Ehhez nem kell ész Némelykor a naki Dózsa Ter­melőszövetkezetben útszéli hangon „társalog” \a- tagokkal, az asszonyokkal az egyik szak­vezető nő. S amilyen az adjon- isten, olyan a fogadiisten: a tagok is megmondják a ma­gukét. Ebből következik, hogy gyakoriak a becsületsértés ha­tárát súroló civódások, az ön­érzetet sértő kifakadások és a munkajogi viták. Az útszéli hangot a mezőgazdasági üze­mek többségéből rég száműz­ték, a szóbeli érintkezés a ta­gok és a vezetők között ál­talában korrekt, normális, kul­turált emberhez méltó. De itt- ott még mindig visszatérő je­lenség a durva, a közönséges modor, a beosztottakat bántó üvöltözés, legorombítás, amely mögött mindig felfedezhetjük az önhittséget, az alacsony in­telligenciaszintet, a tehetetlen­séget, a hozzá nem értést. Akad tsz-elnök, aki ideg­állapotára hivatkozva trágár kifejezések nyilaival kergeti ki az irodából a tagokat, s nem gondol arra, hogy ezzel leala­csonyítja saját magát, más­részről meg nem az idegeivel, sokkal inkább a műveltségével vannak bajok. Akad főagfonó- mus, aki meg kimondottan sportot űz abból, hogy olyan embereket küld el „melegebb éghajlatra”, akik kétannyi idő­sek, mint ő. A hivatalokban, a vállalatoknál, az intézmények­nél sem ritka az útszéli hang, de természetesen nem mindig csak lefelé, minthogy itt is érvényesül az a felfogás: köl- csőn kenyér visszajár. Régi igazság: szegénységi bi­zonyítvány, ha valaki kizárólag csak hangerővel, szitkozódás- sal próbál érvényesülni, A ve­zetés minden szinten tudo­mány. Egyebek között ember­ismeretet, pedagógiai érzéket és emberbecsülést tételez fel. De sehol nincs olyan forrásmun­ka, amelyik a vezetéstudomány részeként tárgyalná az útszéli hangot, s egyáltalán elismerné annak létjogosultságát. Ennek az ellenkezőjével viszont ta­lálkozhatunk; történetesen az­zal, hogy a trágár „stílus” rontja a munkahely légkörét, az emberek közérzetét, sérti a dolgozók önérzetét. Legyen szó akár üzemveze­tői, műhelyfőnöki, igazgatói, brigádvezetői beosztásról, a funkció jó ellátásához fel- készültségre, hozzáértésre, nagy szakmaismeretre van szük­ség. Ész kell a beosztáshoz, a funkcióhoz. De az útszéli hang­hoz nem kell ész. És az az igazság, senki se köteles el­tűrni, hogy fegyelmezés, fele­lősségre vonás címén úgy be­széljenek vele, mint kocsis a lovával. A termelőszövetkezeti élet írott és íratlan törvényei pontosan meghatározzák, hogy mikor, milyen felelősségre vonás alkalmazható a közös­séget károsító, vagy a fegyel­mezetlen tagokkal szemben. Az ipari üzemekben más módon ugyan, de hasonló a helyzet. A jogok, a kötelességek írva vannak. De ahhoz nincs joga senkinek, hogy kivetkőzzön emberi mivoltából, nincs joga, még akkor sem, ha ideges. Esetleg kezeltesse magát! Közgazdasági technikumi végzettséggel és legalább 5 éves ipari gyakorlattal rendelkező szakembert keresünk. SZÁMVITELI MUNKAKÖRBE. Érdeklődni, jelentkezni lehet: Pamuttextilművek Tolnai Gyára, Tolna, Marx Károly u! 63, személyzeti irodában. (133) Építkezés a Déli pályaudvarnál Az újjászülető Déli pályaudvarnál megkezdte a Közle­kedési Építő Vállalat az úgynevezett körépület alapozásá­nak és a Metróhoz vezető mozgólépcső építésének talaj­munkáit. Ez a 14 méter átmérőjű épület a pályaudvarra érkező utasokat fogadja majd* Egy ségesítik a vállalatok és szövetkezetek adóügyeinek intézését Könyvelés 140 helyett 6 helyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom