Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

\T eres Péter olvasónaplójából publikált néhány ’ passzust a nemrég elhunyt író fia, Nádasdi Pé­ter. íme, két bekezdés: „Igen: buddhizmus, kereszténység, szocializmus, művé­szet és pedagógia ellenére is rosszak, szemtelenek, aljasok leh nek az emberek? Akkor mi a megoldás? Biológia? De ez képtelenség: túl messziről jön és túl bonyolult az örök­lődés. Azonkívül ebből a morális fajtenyésztésből éppoly hülyeség lenne, mint a fasiszta fajvédelemből. Der Mensch ist gut — az ember jó —, vagy hogy is mondja a német? Egyelőre csak a szocializmus fegyelme látszik reálisnak: a gonoszt meg kell fékezni. Nem a más­világon, hanem itt, a földön! Hogy hogyan? Ez itt a nagy kérdés, nem a hamleti .Lenni, vagy nem lenni!'. Mert lenni könnyebb, mint jónak lenni”. — 0O0 — J ellemnevelő szocializmus A bűnözés alakulása a két német államban A szocializmus felsőbb- •í"*' rendűségét más társa- almi rendszerek fölött válto- atos formában lehet tanúsí- ani, — kezdve történelmi- lozófiai érveléssel, folytatva sszehasonlító termelési sta- sztikákkal, végezve kulturá- s sikereken és sporteredmé- yeken. Ezek mellett — legye­mről, állampolgári fegyelem- 51, azaz törvénytiszteletről lé­in szó —, a kriminálstatisztika szközeivel is. Nem ritkaság, ogy lapjaink a magyarországi űnözés felszabadulás előtti és iái helyzetét hasonlítják ősz­ié. Ezekből az írásokból egy- rtelműen kiviláglik, hogy a szocialista haza népe fe- yelmezettebb mint a feudális- apitalista országé volt. (A özlekedési bűntettek alakúié­it e vonatkozásban kötelező ívül hagyni a számításon. Aki - például — harminc évvel ielőtt gyalog bandukolt, nem eszélyeztethette senki testi iségét személygépkocsival...) Ismert történelmi okok miatt ír ma két külön úton, él két iggetlen országban a német városi tanács vb. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA SZEKSZARD. KADARKA U. ?J SZ. ALATTI BÖLCSŐDÉJÉ­HEZ mosónői állást hirdet Jelentkezni a városi ta­nács egészségügyi osztá­lyán lehet. nép. Nem vitás, hogy mindkét német állam küzd a bűnözés visszaszorításáért. Azt sem kell bővebben fejtegetni, hogy sem az NDK, sem az NSZK rend­őrsége nem rendelkezik va­rázslói hatalommal a bűnözők elfogásához, tettük bizonyításé, hoz. A két német állam össz- bűnözési statisztikájának össze­hasonlítása páratlan lehetőség­gel kecsegtet; tán szabad így fogalmaznunk: a két állam fejlődésének értékelése a vilá­gon egyedülálló kriminológiai modellként kínálkozik. (Igaz, más népek — a vietnami, a koreai — is élnek kényszerű megosztottságban; ám a má­sodik világháború idején egyik sem volt annyira egységes ha­talom, mint a — fasizmusa miatt gyűlöletes emlékű — Harmadik Birodalom). Veres Péter még élt, amikor dr. Harri Harrland, a Német Demokratikus Köztársaság leg­főbb ügyészének helyettese még dolgozott „A Német De­mokratikus Köztársaság harca a bűnözés visszaszorításáért” című tanulmányán. Ez a Bel­ügyi Szemlében jelent meg. Cikkünk adatai dr. Harrland művéből valók. Az. összehasonlítás lehetősé­géről — elöljáróban — any- nyit, hogy az igen kellemetlen az ’ NSZK uralkodó körei szá­mára. Azért kínos, mert abból éppen nem az égig magasztalt fogyasztási társadalom morális felsőbbrendűsége sugárzik. Hét évvel ezelőtt az akkori bel­ügyminiszter merész kozmeti­kai fogással megszépítette a nyugatnémet bűnözési statisz­tikát: kiradírozta belőle a köz­lekedési bűntetteket. így a „csökkenés” — ámulj, világ! — bekövetkezett; de győzelmi mámor fél évtized múltával eloszlott. A bűncselekmények száma — éves átlagban — im­már a közlekedési bűntettek nélkül is átlépte a kétmilliós határt. C zázezer, büntetőjogilag felelősségre vonható la­kosra számítva 1963-ban az NDK-ban 956, az NSZK-ban 2914 bűntett jutott. 1964-től 1968-ig az NDK-ra és az NSZK- ra vonatkozó számpárok így alakulnak: 814—2998, 756— 3031, 730—3213, 680—3465, 586—3588. Az olló — képlete­sen szólva —, egyre inkább szétnyílik. Nem érdektelen a bűntettek megoszlását szem­léltető, 1968. évi statisztika sem. Eszerint — ismét száz­ezer lakosra vetítve —, a ne­mi erőszak több mint két és félszer, a testi sértés és em­berölés háromszor, a zsarolás és rablás nyolcszor, a lopás ki­lencszer, a csalás tizenegyszer, a dologrongálás huszonhárom- szor volt gyakoribb az NSZK- ban, mint az NDK-ban. Azt, hogy a fejlődés a társadalmi tudat fejlődésének köszönhető, tanulságosan szemlélteti az NDK-ra vonatkozó, az alkoho­los befolyásoltság szerepét mu­tató statisztika. Eszerint a bűn- cselekményt elkövetők 27,3 szá­zaléka állt 1964-ben tette ide­jén alkoholos befolyásoltság alatt, 1968-ban pedig 30,5 szá­zaléka. Ha az előbbi számada­tokat is figyelembe vesszük, ebből nem arra a téves követ­keztetésre jutunk, hogy az NDK-t valamiféle részegeske- dési hullám öntötte el. A he­lyes konklúzió: a tömegekre hat a társadalmi-politikai ne­velés, — az alkohol viszont egyesekben alkalomszerűen ér­vényesíti a szükséges gátláso­kat feloldó, antiszociális hajla­mokat szabadjára engedő ha­tását. A Német Demokratikus Köztársaságban határo­zottan levetették az afféle ál­tudományos hipotéziseket, amelyek szerint a szocialista építéssel egyidőben, automa­tikusan csökken a bűncselek­mények ' száma. Fellegekben járó teorizálás helyett a pórt és az államhatalom tervszerű társadalmi offenzívát folytat a bűnözés ellen. Ennek gya­korlati célja az élet, a testi ép­ség, a társadalmi és a személyi tulajdon biztonságának növe­lése, — politikai kifejezője pedig a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának megállapítása: „Abban az időben, amely­ben az imperializmus társa­dalmi hátországként egy tar­talomszegény, apolitikus, érzé­ketlen fogyasztási társadalmat kísérel megteremteni, melyben megszűnik az állampolgárok­nak minden szellemi önálló­sága és öntevékenysége, és ezt a tömegek manipulásával egészítik ki, — akkor majd a mi társadalmunk gondolkodó és felelősen tevékenykedő tag­jainak ésszerű és kulturált éle­te, a szocialista életmód na­gyobb politikai jelentőséggel bír”. Az MHSZ a X. p ártkongresszusért Az MHSZ Tolna megyei ve­zetősége felhívást juttatott el valamennyi szervezetéhez, a klubok titkáraihoz. azzal, hogy kapcsolódjanak be abba az országos méretű mozgalomba, amelyben a kongresszus mél­tó megünneplésére készül az egész dolgozó nép, a termelő­üzemekben, intézményekben, hivatalokban. Az MHSZ részvétele a kongresszust versenymozga­lomban — sajátos helyzete mi­att — igen sokoldalú lehet. Módot adhat a klubok létszá­mának növelésére — a me­gyei vezetőség javasolja, hogy a kongresszusig 10—15 száza­lékkal növeljék taglétszámu­kat a klubok —, a meglevő lőterek rendbehozása. illetve kiépítése, az előírásoknak megfelelően; a szervezeti há­lózat — tanácsadó testület, klubtanács — teljes kiépítése, az operatív bizottságok teljes és rendszeres foglalkoztatása. A felhívás külön kiemeli, hogy az MHSZ-tcgság a mun­kahelyén — mezőgazdasági, ipari üzemekben —, ahol arra lehetőség nyílik, a gazdasági vezetés és a szakszervezet tá­mogatásával alakítson MHSZ- brigádot és vegyen részt a szocialista brigádmozgalom­ban. Ezen kívül a katonai elő- és utóképző tanfolyamok hall­gatói indítsanak szocialista versenyt a kiváló hallgató, kiváló alegység cím elnyerésé­ért. A megyei vezetőség végül felhívja szervezeteit, hogy a versenyben elért eredmények­ről adjon számot a nyilvános­ság előtt is, a szövetség lap­jaiban és a Tolna megyei Nép­újságban. (121) Jborkaszezon az uborkaszezonban Jóideje „uborkaszezon” jelzővel illetik a Utóban a nyarat, amikor ki-ki legszíve- ;bben valamilyen folyó-, vagy állóvízben eresne menedéket a meleg megújuló roha- tai elől. Pincehelyen készített felvételeink izonyítják, hogy az uborkaszezonban való­an szezonja van ennek a közkedvelt nö- énynek is. A hét elején legalább másfél áz asszony-lány szorgoskodott a pincehe­lyi Vörösmarty Termelőszövetkezet huszon­öt holdas uborkatábláján, miközben a leg­idősebbek, részben nyugdíjasok is, a váloga­tóasztaloknál voltak elfoglalva. Az ubor­ka jó termést hozott, annak ellenére, hogy ezen a táblán csak második próbálkozásra sikerült az idén megfelelő növénykultúrát teremteni. Foto: K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom