Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

Finnországi útinapló ni. A szétszórt településeik egész Finnországra jellemzőek. Min­denei igyekszik a legjobban elkülönülni — még a váro­sokban is — a finnek zárkó­zott emberek. Idegenekkel nem szívesen társalognak ben­ső dolgaikról, ez alól csak mi, rokonnép vagyunk kivételek. Minden tanyát mellékút köt össze a főúttal, s a bekötő utak elején a főút mellett sorakoz­nak a postaládák. így leegy­szerűsítik a postai kézbesítése­ket. Az erdők mellett sok a kaszáló, hiszen a nagy szarvasmarha-állománynak je­lentős mennyiségű téli takar­mányra van szükségé. A szé­nát nem a földön, hanem ka­róra szúrva szárítják. A szán­tóterület nagysága elég kicsi (2,4 millió hektár), a gazdasa­gok 90%-a a kisgazdaság 15 hektáron aluli földterülettel. Rozsot termelnek a legtöbb helyen, valamint kétsoros ár­pát, zöldségféléket és burgo­nyát. Riihimäkibe utazva ellá­togattunk Loppiba is. mely az ország legjelentősebb burgo­nyatermesztő területe. Állat­tenyésztésében a szarvasmar­hatartás dominál. Időzzünk ezek után egy kicsit Rlibima- kiben. Rendkívül kedves, szívélyes fogadtatásban volt részünk, ekkor éreztük igazán, hogy ba­rátok között vagyunk, es né­peink rokoni kapcsolatát komolyan is veszik. A polgár­mester üdvözlő szavaiból az is kicsendült, hogy a finnek és a magyarok, e két kicsiny nép országa nagyon messzire esik egymástól, de a nyo'v- rokonságon és a közös ősha­zán túl összeköt még bennün­ket a béke szeretete. a béke hídja Riihimaki vendéglátó­ink mindig azon voltak, hogy mint jóbarátnak, legbelsőbb dolgaikat is megmutassák Pl a szaunát, e finn specialitást magunk is kipróbálhattuk. A környék iparát üzemlátogatá­sokon keresztül Ismertük meg. Riihimaki kis város. min<losz- sze 22 ezer lakója van, de je­lentős ipáit termékei ismert­té tették nevét Európa sok más országában is. Elsősorban üveggyáráról híres. Itt tálal- ható Európa együk legkorsze­rűbb tejüzeme is, mely kor­szerű automatizált gépsorai következtében igen kevés em­bert foglalkoztat. Készítmé­nyéit sok ország szívesen vá­sárolja. Ebben a városban is, mint máshol az országban, feltűnően ügyelnék a tiszta­ságra. Az átlagosnál maga­sabb egészségügyi színvonal a sportoláson kívül a tisztaság­nak is köszönhető. A villamos energia elterjedt használata miatt a városok levegője tiszta és füstmentes. Itt Rnhimáki- ben is megcsodálhattuk a* épí­tészet nagyszerű alkotásait, többek között megtekintettünk csv sportkombinátot, melynek megépítésénél a legapróbb részletek kidolgozása is mes­termunkának számit. Az e . hangúságot annyira nem Ki­vetik. hogy minden terem pad­lózatát más színűre terveztek^ Természetesen téves volna. „ teremsportot állítanánk a finn sport középpontjába, an- r.ak ellenére, hogy nagy gon­dot fordítanak rá. Télen a jar- nftudó gyerekektől a legidő­sebbekig mindenki s eh Ennek a jó finn egészségnek a kisla- kításáhan és megtartásában vendéglátóink a szaunának te TZv jelentőséget tulajdoní­tanak. Nem is szaunát k'neú tööb­* « sS e épüU gőzfürdő- nyíre kövek i ^ vízael 0n­kabm. Celsius tozofct parazs . fokos száraz párat mez eie. Forró gőz és hideg víz g.vo váltakozásával a vérkeringés fokozódása következtében az egész test felfrissül. A vér­keringést még azzal is fokoz­zák. hogy testüket nyírfavesz- szőkkal csapkodják addig, ■amíg a bőr egész piros nem lesz. Ezután kiszaladnak a ka­binból, hogy megmártózzanak a hideg, vagy jeges vizű tó­ban. Ezt a műveletet többször is megismétlik. Télen — ahogy mondták — a fürdést a hóban való hempergés he­lyettesíti. Amikor a szauna szertartása véget ér, a közben leadott kilókat nyárson pirí­tott krinolin evéssel és sör­ivással pótolják. Mindaz, ami a szauna lényegét illeti, az ne­künk furcsának tűnik, de mi­után mi is kipróbáltuk, nyu­godtan mondhatom, frissítő hatása utolérhetetlen. Finnor­szágban egymillió szauna van, tehát minden családnak van saját fürdője, melyeket a fo­lyók, tó, vagv tenger partjára épít. Városokban a háztömbök talpazatába építik. Utunk során ellátogattunk Hameelinna kis városkába is. Régen vár épült itt. innen a város neve. Elláttak bennün­ket kedves ajándékokkal, szí­nes prospektusokkal ami már nem is volt számunkra meg­lepetés, hiszen szinte minden intézménynek van finn vagy idegen nyelvű tájékoztatója. Vendéglátóink, egy bank dol­gozói. hosszasan elbeszélget­tek velünk. Elmondták, hogy átlagkeresetük 1200 márka, egy nvakorlatlan tisztviselőnő munkába állásakor 450 márkát keres. Fizetése a munkához való hozzáállás szerint emel­kedik. Lassan egyhetes látogatá­sunknak végéhez közeledünk é« elérkezik a búcsú pillana­ta. Ezért finn vendéglátóink műsorral egybekötött ünnepi esitet rendeztek. Az ünnepsé­gen a Finn—Magyar Társaság elnöke, a finn miniszterelnök és a magyar delegáció vezető­je mondott beszédet. Részlete­sen kifejtették a kétoldalú kapcsolatok jelentőségét és az egyhetes látogatás tapasztala­tait. Hadd idézzek néhány gondolatot a finn miniszterel­nök beszédéből: „Szeretném hangsúlyozni a magyar vendégeknek a ha­zánkban megtett különböző utazásainak jelentőségét. Bár a delegáció nem túlságosan nagy, 300 személV,' oly létszá­mú csoportot alkot, hogy azt könnyen lehetett ügy összeál­lítani, hogy képviselve legyen benne a társadalom minden rétege. Mivel látogatásuk úgy került megvalósításra, hogy több kisebb csoportra tudták osztari; a küldöttséget és az ország különböző részeit tud­ták meglátogatni, valami egé­szen elsőrendű dolgot sikerült megvalósítani: a személyes kapcsolatot az emberek közölt. Semmi sem fontosabb ennél a mi időnkben, mikor a technika fejlődése könnyen a felszínes séghez és felületes kultúrához vezethet. Úgy a finn, mint a magyar nép természete meg­nyit mindep lehetőséget a jó, a nyílt és baráti kapcsolatok előtt, amelyre építve a népek közötti barátságot szélesebb körben is elősegíthetjük. Ilyen szempontból országa­ink között végtelen sok teendő áll. Finnország felkeltette az európai biztonsági konferencia gondolatát, méghozzá másfél évvel a budapesti felhívás után. Országaink véleménye azonos a konferencia szüksé­gességét és a konferenciának a világbékét elősegítő jelentő ségét illetően. Miután mi mindannyian, mind a magyar, mind pedig a finn nép ismeri azt. hogy mit jelent érezni a biztonságot és azt, hogy az embeír alapvető jogai közé tartozik a biztonság, bizonyá­ra mindannyian minden erő­vel dolgozni kívánunk ezért az alapvető jogért. Nekünk em­bereknek szükségünk van egy­másra. A mostani, az esemé­nyek gyors forgása közepette ez vigasztaló tény. A gének nem oldanak meg minden problémát helyettünk. A hu­mánus tényező, mely oly sok rosszat és félreértést okozhat egyrészt., az másrészt olyan té­nyező. amely az életet életté teszi és garantálja, hogy erő­feszítéseink nem hiábavalók. Ami a finn és a magyar nép természetét illeti, aligha ta­lálhatunk egymástól eltérőb­bet. Talán éppen ez az egyik oka annak, hoev nép és mint emberek egymás iránt me­leg érzésekkel viseltetünk é.s közeli kapcsolatban akarunk egymással lenni. Természete­sen mindennek alapja a törzs- rokonság, ahogyan itt a mi rokonságunkat nevezik. Büsz­kék vagyunk Önökkel együtt országuk felvirágzására, or­száguk gazdasági felemelke­désére és mind kultúra, mind tudomány terén elért eredmé­nyeikre. Biztosíthatom Önöket, hogy a legnagyobb odaadás­sal és figyelemmel kísérjük nyomon az önök életének ese­ményeit. Sok kárnak még nincs gazdája Mint jelentettük, ülésezett a Szekszárdi Járási és Váro6i Népi Ellenőrzési Bizottság. Más témákon kívül a bátaszé- ki, a decsi és a szekszárdi áfész ellenőrzési rendszeré­vel foglalkozott. Az igen alapos előterjesz­tésnek megfelelően a NEB örvendetes tényként állapí­totta meg, hogy az áfész-ek belső ellenőrzési rendszerüket az új gazdasági viszonyoknak megfelelően alakították ki. Az ügyköri jegyzéket ponto­san meghatározzák, kinek mi a feladata, mekkora a ha­tásköre. A kezdet nehézségei­vel magyarázható, hogy a he­lyesen kialakított apparátus hatékonysága még jóval a kí­vánt szint alatt maradt. A szekszárdi áfész-nél — pél­dául — nem sikerült meg­nyugtatóan tisztázni, kj fele­lős azért, hogy a szövetkezetét a barom­fitáp helytelen admi­nisztrálása miatt 650 000 forintos veszteség érte. Ugyanennél az áfész-nél nem vizsgálták, mi okozza a lel- tártcbbleteket. Bátaszéken — ezzel ellentétben — nem saj­nálták ettől a fáradságot, s kimutatták. hogy Várnai László húsboltvezetőnek nem kétezer forintos többlete, ha­nem kilencvenezer forintos hiá­nya van. A népi ellenőrzés felrótta, hogy Szekszárdon a munkabérre felvett összeget nem vételezik be a Pénztár­ba, hanem csupán a kifize­tés után b'zonvlatolják; a na­pi pénztárzárás tehát hamis képet nvújt. Az ebben rejte­ző veszély: egy esetleges be­törésnél nem tudták igazolni a társadalmi tnlaídonban oko­zott kár nagyságát. Haladásként értékelte a NEB, hogy az áíész-nek a megfelelő, biztonsági zárakon, rácsokon kívül néhol riasztó automatát is felszereltek. Bosszantó viszont, hogy ezek a hasznos berendezések — üzemképtelenek. Bár a kö­zelmúltban az áfész-ek mintegy 300 000 forintot költöttek új raktárak építésére, a raktárak befogadóképes­sége még mindig kicsi. A fogyasztói érdekvédelem keretén belül vizsgálta a né­pi ellenőrzés a szövetkezeti vendéglátóipar kalkulációs munkáját. A nyersanyagok felhasználásának kalkuláció­ját rendben lévőnek találta, de rámutatott, hogy a kalku­láció és az anyagbeszerzést tanúsító bizonylatok nincse­nek szinkronban. így példá­ul a bátaszéki cukrászüzem­ben kétezer forintot takarítot­tak meg azzal, hogy vaj he­lyett margarint használtak, — de nem derült ki, mivel he­lyettesítettek 3000 forint érté­kű kakaóport A szövetkezeti belső ellen­őrzés nem kielégítő voltára utal, hogy a fogyasztói érde­keket sértő árdrágítást, súly­csonkítást többnyire az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelősés leplezi le. A szekszárdi a.eSX öt boltvezetőjét az ÁKF az említett visszaélések miatt tavaly és az idén kétezer fo­rintot meghaladó bírsággal sújtotta. A bátaszéki áfész-nél a né­pi ellenőrzés kifogásolta az el­számoló árak indokolatlanul magas mértékét. Jellemzésül: a vöröshagyma fogyasztói ára az elmúlt télen kilogrammon­ként hat forint körül moz­gott; ugyanakkor a bátaszéki kisvendéglő tízforintos hagy­maárral kalkulált. Általános hiba — főleg Szekszárdon —, hogy az ellenőrök munkaidejük je­lentékeny hányadát nem ellenőri, hanem más, pél­dául leltározási tevékeny­séggel töltik. A NEB határozatában ja­vasolta a szekszárdi áfész igazgatóságának, hogy vizs­gálja ki a leltártöbbletek okait, mivel többlet a fo­gyasztók megkárosításából is keletkezhet. Javasolta még a NEE: mindenütt pótolják az erkölcsi és működési bizo­nyítványok beszerzését. A bá­taszéki áfész igazgatóságának szól az a javaslat, hogy dif­ferenciáltan állapítsa meg a boltok profiljára és szezonális cikkekre a kulcsokat. . egyes hiány­Egy ismert közmondás azt mondja: ..Barátod az. aki sze­ret téged". Barátaim, Önök most. már ismerik a Finnor­szágba vezető utat. Használják ezt az utat a jövőben is.” Hasznos tapasztalatokkal és életraszóló szép élményekkel és szívünkben a finn embe­rek szeretelével szállt velünk hazafelé a repülőgép, őszin­tén hisszük, hogy ezek a láto­gatások a finn miniszterelnök szavai szerint mégcsak széle­sednek és még szorosabbá vá­lik a két testvémép őszinte barátsága. DR FRANK JÓZSEF Szűkül a Garay „háztáji gazdasága”. A megnőve'.edett rorűforgalom miatt a Garay szálló előtti utat, és a szobrot körülvevő virágos kert egy részét átalakítói iák parkolóhely é. Foto: Gottvalö

Next

/
Oldalképek
Tartalom