Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

Hosszú távú gondolkodók XJ áram-négy évvel ezelőtt a gazdasági reform bí­rálói között szép számmal voltak olyanok, akik attól tar­tottak. hogy a vállalatok nö- vekyő önállósága nyomán erő­södnek majd a spontán, anar­chisztikus elemek népgazda­ságunkban. veszélyeztetve el­ért eredményeinket, a tervsze­rű szocialista fejlődést. A leg­utóbbi két és fél év tapasz­talata azonban rácáfolt az aggályoskodökra: a harmadik ötéves terv magasabb színvo­nalon teljesül, mint azt va­laha is remélhettük. Nem volt megtorpanás, törés a fejlődés folyamatában, sőt. a tervgaz­dálkodás magasabb szintié emelkedett, felsőbb osztályba lépett. Ezt bizonyítja, hogy javult a munka hatékonysá­ga. s a nemzeti jövedelem az ipari termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal nö­vekszik a harmadik ötéves tervben. A negyedik ötéves terv, amelynek kidolgozásán már párhuzamosan dolgoznak a kormányszervek és a vállala­tok, a népgazdaság fejleszté­sének új távlatait nyitja meg. A jövő formálásából, az 1971 1975-ös esztendőik arculatá­nak kialakításából tevékeny részt vállalnak kezdeménye­zéseikkel a vállalatok, a szö­vetkezetek gazdasági, műsza­ki szakembereinek tízezrei. Felelősségteljesen mérlegelik a népgazdaság helyzetét, le­hetőségeit. a negyedik ötéves terv irányelveiben is vázolt célkitűzéseiket, a közgazdasá­gi eszközök által diktált el­várásokat, a vállalat piaci kilátásait, értékesítési lehető­ségeit. a gyártmány, és gyár­tásfejlesztés követelményeit. Vagyis reálisan számba ve­szik azokat a kereteket, ame­lyek a vállalatuk mozgási le­hetőségeit objektíve behatá­rolják. De nem azért, hogy le­szereljék a magasba törő kez­deményezéseket, a bátor koc­kázatvállalásit. a minőségi lé­nyegi változásra irányuló tö­rekvéseket, hanem azért, hogy megismerjék a szárnyaláshoz szükséges felhajtó erőt, az aerodinamikai törvényszerűsé­geket. érjünk álmodozni — mondotta Lenin a pol­gárháború leverése után. ami­kor a szovjet hatalom szinte kilátástalan gazdasági hely­zetben és nemzetközileg elszi­getelten elkezdte a helyreál­lítást. a szocializmus építését. S a Goellro az első villamo­sítási terv hihetetlen álomból valósággá vált. Merjünk lel­kesítő, nagy célokat kitűzni minden vállalatnál — így fo­galmazhatjuk meff na’-'i^ink feladatát. A negyedik ötéves terv irányelveiben kitűzött célok: a 400 ezer lakás fel­építése, a fogyasztás 30 szá­zalékos növekedése, a jobb hús- és gépkocsiellátás, a ki­emelt fejlesztési programok mind, mind ilyen lelkesítő cé­lok. A vállalatok vezetői szin­tén közölhetik majd dolgozó­ikkal a bérfejlesztés nyereség alakulásától függő előirányza­tát, feltételeit, a lakásépítés hozzájárulásait, a helyileg ki­emelt gyártmány- és gyártás­fejlesztés öt évre szóló fel­adatait. Vállalati szinten szerények az anyagi lehetőségek és nem látványosak a feladatok — mondhatják a beavatottak. Olyanok, amilyet éppen érde­melnek — válaszolhatjuk er­re, hiszen mindenütt helyileg szabják meg a mércét ala­csonyan. vagy magasan a fel­adatokat és az igényeket. A vállalatok között számottevő különbségek lesznek 1975-ben, attól függően, hogy hol mi­lyen feladatok végrehajtására mernek vállalkozni. A lehe­tőségek persze hosszabb tá­von sem korlátlanok. De öt esztendő alatt az adott lehe­tőségek keretein belül is lé­nyegesen meg lehet változtat­ni a termelés, a gyártmányok, a piac összetételét, a technika, a termelékenység színvonalát, a szervezettséget. a munkások, a vezetők felkészültségét. A vállalati ötéves tervek részleteinek kidolgozá­sában, a szükséges elemzések elvégzésében sok osztály sok dolgozója vesz részt. Ám a koncepciók, a stratégia kiala­kításában a felkészült és te­hetséges vezető egyéniségek szerepe elvitathatatlan. A szakismereteken, a megalapo­zott népgazdasági, piaci és műszaki információkon túl bátor képzelőerőre van szük­sége annak, aki a szokványos, a rutinon túllépve a holnapot körvonalazó kollektíva ihleté­sére, lendületben tartására vállalkozik. Nagy próbatétel ez a középtávú tervezés, az irányító posztokat betöltők számára, s az előrelátás mér­téke, színvonala, akaratlanul is a vezetői tehetség, a kor­szerű gondolkodás tükörképé­vé válik. Az éves operatív progra­mok — többnyire csak ilye­nek készültek idáig a válla­latoknál — nem befolyásol­hatják lényegesen a fejlődés menetirányát, öt évre előre viszont már lehet olyan ter­veket összeállítani, amelyek, ha nem is 180, de legalább 90 fokos fordulatot visznek a munkába. (Az persze kívá­natos. hogy gondolják végig a 180 fokos fordulat lehetőségét is a hosszú távú, 10—15 éves vállalati tervekben, s ennek kidolgozottabb részlete szóljon a legközelebbi öt esztendőre.) S az ötéves terv olyan fő irányvonalat ad, amelynek alapján jobb éves tervek is készíthetők, s a váratlan hely­zetekben szükségessé váló operatív döntések hosszabb távú kihatásait szintén mérle­gelni lehet. lt/Tígfelelő előrelátással el- kerülhetők a rögtönzé­sek, a félmegoldások a napi munkában. Az előrelátás vi­szont soha nem lehet tökéle­tes, a kontúrok, a részletek óhatatlanul elmosódottak. E bizonytalansági tényezőket csökkenteni lehet ugyan sok­oldalú, alapos információkkal, tervvariánsok készítésével, de megszüntetni nem. A kocká­zatmentes vállalati távlati terv fából vaskarika. Szüksé­ges erről beszélni, mivel a kockázattól való görcsös féle­lem leszereli az alkotó kez­deményezéseket. A legjobb elképzelést is meg lehet tor­pedózni óvatoskodással: Mi lesz akkor, ha... Erre az egyetlen lehetséges válasz: Mi lesz akkor, ha nem me­rünk előre nézni, gondolkod­ni, szakítani mindazzal, amit már túlhaladott az idő. A legtöbbet, a jövőt kockáztat­juk, ha nem merünk kocká­zatot vállalni. Kovács József Népújság 3 1970. augusztus 5. Takarmánykeverő üzem épül a nagydorogi gabonaraktár területén. A raktárhelyiségek már elkészültek, jelenleg a toronyépület (keverőtorony) építése folyik. Képünk: a Si- monlornyai Vegyesipari Ktsz dolgozói, a torony további épí­téséhez szükséges állványzatot készítik. Foto: Gottvald ülést tartott a szekszárdi járási pártbizottság Tegnap, a délelőtti órákban a megyei pártbizottság nagy­termében ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bi­zottsága. Az ülésen részt vett K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. A járási pártbizottság meg­vitatta a végrehajtó bizottság előterjesztését, a pártértekezlet elé kerülő beszámolót, amelyet Tatár Lajos, járási titkár is­mertetett. A pártbizottság az előterjesztést néhány módosí­tással elfogadta. Ezt követően tájékoztató hangzott el az MSZMP Köz­ponti Bizottságának július 15— 16-án megtartott üléséről. E napirend előadója Tóth József, a Szekszárdi Járási Pártbizott­ság első titkára volt. A pártbizottsági ülés napi­rendjén a fentieken kívül sze­mélyi kérdések is szerepeltek. Közéletünk Ülést tartott tegnap a dombó­vári városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen megtár­gyalták az új város első félévi költségvetési és fejlesztési ter­vének végrehajtását, az e hó 12-re összehívni szánt tanács­ülés programját és egyéb ügye­ket, köztük az önálló zeneisko­la szervezését. • A szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola dombóvári tagozatán több mint kétszáz fiatal tanul, önálló iskolányi létszám, anélkül, hogy önálló iskolája lenne. A tantestület ugyan adva van, de az oktatás a járási művelődési központ­ban és bérelt helyiségekben történik. A városi tanács most javasolja a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy kétszázezer forintnyi összeget jövő év január 1-től a szek­szárdi iskola keretéből adjon át Dombóvárnak és működjön az iskola önállóan, önálló is­kola természetesen nem lehet meg igazgatói iroda nélkül. Ennek biztosítását a városi ta­nács vb. igazgatási osztálya vállalta. A kultur-, agitációs és sportmunkáról tanácskozott az ÉD0SZ Szekszárdon Az ÉDOSZ Tolna megyei Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárdon, az SZMT-székházban. Többek között megtárgyalták az 1969- es esztendőben végzett kul­turális, agitációs és sport­munkát, valamint javaslato­kat tettek a következő okta - tási év feladataira. A napi­rend előadója Mohai Károly, az ÉDOSZ Megyebizottság ve­zető propagandistája volt. Részletesen taglalta Tolna megye élelmezési üzemeiben egyre erőteljesebben kibon­takozó szocialista brigádmoz­galmakat, s ezzel párhuzamo­san a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét. Az el­múlt esztendőben beindított és a nemrégiben befejeződött vetélkedőn a konzerv-, a ga­bona- és a tejiparban össze­sen 42 brigád 262 dolgozója versenyzett. Jelentős eredmény, hogy a dolgozókat egyre nagyobb számban sikerül mozgósítani a kulturális rendezvényekre. Pozitív, hogy a vállalatok szo­ciális alapja, ezen belül a kulturális részre tordított ősz- szegek évről évre növekednek. Az önképzés egyik fontos eszköze az olvasás. Az élel­miszeripari üzemekben a konzvergyár kivételével a könyvtárak tevékenysége nem kielégítő. A felnőtt iskolai oktatás számaránya csökken, hiszen a vállalatok a szükséges beisko­láztatást már elvégezték. Az elmúlt évben 36 élelmezési dolgozó vizsgázott csak álta­lános és középiskolában. A napirend előadója el­mondta, hogy az alapszerve­zetek kapcsolata a TIT-tel jó és az általuk rendezett elő­adásokat a dolgozók komoly érdeklődéssel tartják számon. A szakszervezeti aktívák ok­tatásán 167 szakszervezeti és műhelybizottságí tag vett részt. Jelentős az oktatási munká­ban a három éve tartó „Idő­szerű kérdések” tanfolyam: 1969 70-ben 25 csoportban 454 hallgató volt. Meleg, száraz, szeles, csapadékszegény volt a július Hónapok óta panaszunk van a szeszélyes, kedvezőt­len időjárásra. Ezt a pana­szunkat a július sem szün­tette meg, júliustól is jobb időt vártunk. Melegben bővelkedtünk ugyan, habár két ízben is kb 15 fokos váratlan és kellemetlen lehűlés szakí­totta meg a melegperió­dust. Ismét részünk volt viharos szélben is. Július 25-én nyugatról tört be, végigtombolta a Dunántúlt és több helyen komoly ká­rokat is okozott. Hozzánk csak a szele jutott el. Esőt mindössze 2—3 millimétert kaptunk belőle. Felhős, borult napunk mindössze két napon. 16- án és 17-én volt. Napsütés­ben annál inkább volt ré­szünk. A hónap 31 napja közül 29 napsütéses napunk volt, mint ahogyan az az aratás időszakában szokott lenni. Az elmúlt hónapban 22 száraz napunk volt, 9 na­pon kaptunk csapadékot, azonban ezek mennyisége nem volt jelentős. így az­tán ismét csak 38 mm volt a havi csapadéktermés, mélyen alatta maradt a ha­vi átlagnak. Ez a 38 mm is rossz elosztásban esett. Nagyrészt a hónap első he­tében és a hónap közepén. Közben két alkalommal is 6 kánikulás nap telt el eső nélkül. Szerencsére azon­ban- a talajban mélyen gyökerező szőlőtőkék eddig kibírták a nagy melegben is a hosszan tartó csapa­dékhiányt. Augusztus jelentős csa­padékkal köszöntött ránk és most is mi mást írhat­nánk zár gondolatként: azt reméljük, hogy az augusz­tus a rendes kerékvágásba viszi időjárásunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom