Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Kereskedelmi távlatok Koordinációs kereskedelmi tanácskozást tartottak a minap Szekszárdion. Ezen részt vettek a megyei kereskedelmi, vendéglátóipari szervek, valamint a szakszervezet képviselői, Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartott vitaindító tájékoztatót. A közelmúltban országos kereskedelmi tanácskozás volt a negyedik ötéves terv előkészületei jegyében, s ebből indult ki a megyei tanácskozás. íme a felvetődött gondolatokból néhány. Az általános közlekedési technika fejlődésének megfelelően kialakulóban, gyarapo- dóban van a magyar kereskedelemnek egy új ágazata: az autókereskedelem. Az ilyen jellegű kereskedelemfejlesztés Tolna megyében még a jövő feladata. Alkatrészárusítás ugyan már folyik, de jó lenne mielőbb megvizsgálni egy gépkocsi-árusítóhely lehetőségeit. A forgalomba kerülő gépkocsik számának várható növekedése ezt indokolttá teszi. Érdemes és szükséges lenne a megyeszékhelyen autóvásárt tartani, mint ahogyan más városokban már tartanak. Tolna megyében sürgős és közös erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelmi és vendéglátóipari iparitanuló-képzés technikai feltételeinek javítása érdekében. Hiába a költséges hálózatfejlesztés, ha a szakember-utánpótlás nem tart lépést az igényekkel. A megye kereskedelme, vendéglátóipara helyenként munkaerő-gondokkal küzd. A jövőben fokozottabban kellene alkalmazni a nyugdíjasokat, s azokat a gyermekes anyákat, akik egész műszakot ugyan nem tudnak vállalni, de néhány órás elfoglaltságot igen. Erre különösen a bolti nyitva tartási idő meghosszabbításával és a vasárnap is nyitva tartó helyek számának megnövelésével lesz különösen szükség. Ez azonban a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban sajátos problémát vet fel: hogyan, milyen körülmények közt bízzák a közvagyont az ilyen nem folyamatosan dolgozó alkalmazottakra. Minden bizonnyal szükség lesz a személyi felelősség jelenlegi rendszerének módosítására. Egyébként máris kidolgozás alatt vannak bizonyos új koncepciók. A nyitva tartási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos rendelkezés intézkedik arról is, hogy a dolgozók abban anyagilag érdekeltek legyenek. A rendelet kimondja, hogy bérpótlék jár azoknak a dolgozóknak, akiket szombaton délután három óra után is nyitva tartó üzletekben — délután — is foglalkoztatnák. Az első két óra után személyenként és naponként 50, 2— 4 óra után 80, 4 óra után pe- didg 100 forint bérpótlék jár. Ugyanakkor a heti munkaidőt nem lehet növelni a nyitva tartási idő meghosz- szabbításával. Ezúttal is — csakúgy, mint már annyiszor — felvetődött, hogy a megyének mennyire hátrányos az ellátási helyzete azáltal, hogy nagykereskedelmi hálózata elsősorban más megyei érdekeltségű. Tolna megye kereskedelemfejlesztési szempontból régóta elhanyagolt terület volt más megyékhez viszonyítva. Napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezt a lemaradást a gazdasági reform viszonyai közt nem tudja pótolni. Szekszárdon énül már a Népbolt Vállalat áruháza, de ugyanakkor fel kell számolni több régi elárusítóhelyet, rgy az áruház megépülésével sem várható gyökeres változás a megyeszékhely ellátásában. Éppen ezért szükséges, hogy az érdekeltek foglalkozzanak egyéb kereskedelmi bázisok létesítésével. Ez idő szerint egvebek közt vizsgál iák hogy áfész-alaoból húgran lehetne az U’városhan létesíteni egy ABC-áruházat. A tanácskozás részvevői úgy döntöttek, hogy e hónap végéig kidolgozzák a boltok új nyitva tartási rendiét. B. F. Élelmes rokonok Filmvígjátékba illő négykerekűvel köt ki egy kis komp napjában többször a bölcskei Duna-partov. Tükörsimára kopott gumik, Warszawa-al- váz, rozsdaszín puttony, motorkerékpár-motor: ez a jármű. A puttonyban a folyam kincse, a kavics. Az ember alig hisz szemének, látva, amint a furcsa jószág éktelen sivítással felkapaszkodik a parton. A puttonyt kiürítik, az . . I > idegborzoló „járgány” vissza- cammog a kompra. — Nem formatervező vagyok, hanem bognár és műszaki rajzoló, — szerénykedik a konstruktőr: Varga László. — Unokatestvéremmel együtt fabrikáltam ezt a dömperfélét, a Dunán üzemelő kotrónkat is. Minden megtakarított pénzem ráment, de megy a gép, és az üzlet... . ■: .- ■ ' ' ' ''K • SSj .'-s' X C-. '' , % ki 250 köbcentiméteres, járműről leszerelt motor hajtja az élelmes rokonok kotróját a bölcskei Dunán. Krokik, aktok és figurális tanulmányok Látogatás a dunaföldvári ifjúsági művésztelepen Fiatal fiúk és lányok ülnek meghatározatlan rendben, félkörben támlás hátú székeiknek támaszkodva, kezükben rajztáblával. Színes pasztellirónnal, tussal, szénnel és grafittal húzott vonalaik nyomán kibontakozik a fehér lapon a rajz, a kroki, a tanulmány. Tekintetük a fehér lapon végigszaladó vonalat követi, majd felemelkedik és a terem közepére szegeződik. A terem közepén dobogó áll. A dobogón a modell: magasba emelt, tarkón összekulcsolt kézzel, terpeszállásban. Haja varkocsba fogva. A teremben a csend az úr, az alkotás ihlete megkövetelte csend. Tíz perc munka és tíz perc pihenés. A határozott vonalak nyomán sűrűn telnek és cserélődnek a. papírlapok, — s a számtalan vázlat mindegyikén át érlelődik a majdani teljes alkotás. A tíz perc megfeszített figyelemben és fegyelemben töltött munka után, tízpercnyi a pihenés. Szüksége van erre a modellnek és a rajzolónak egyaránt. * Országos ifjúsági művésztelep nyílt július 31-én Dunaföldváron. A művésztelep a gimnázium patinás épületében talált kéthetes otthonára. Harminchat lány és fiú utazott idr erre az időre. Tolna megyéből, Budapestre és az ország más tájairól, vidékeiről is. A művésztelep vezetője Molnár M. György festőművész. A művészeti munkában, a fiatalok irányításában, tanításában Laborcz Ferenc Munkácsy-dijas szobrászművész segít. A tantermek hálószobává alakultak. Az iskola udvara — rossz idő esetén pedig a tornaterme — műteremmé lett. Dunaföldvár utcáin pedig rajztáblát szorongató, testes mappát cipelő gyerekeket lehet látni. Egyesével vagy vidám, nevetős társaságban baktatnak, ki a természetbe, a község vagy a környék egy-egy tetszetősebb tájára. Dolgoznak, — munkálkodnak. alkotnak, rajzolnak. — Ez alatt a két hét alatt hat szakmai előadást hallgathatnak majd a gyerekek, — mondja Molnár M. György. — Sok az igyekvő és tehetséges a telep lakói között. A hét végén, úgy számítjuk, már rendezhetünk egy kiállítást az itt született alkotásokból. Meg szeretnénk mutatni a dunaföldváriaknak, hogy igazi munka folyt a gimnázium falai között. A központban, a téren rendezzük majd meg — természetesen ha az időjárás engedi — ezt a kiállítást szabadtéren. A telep lakói is jelen lesznek. Reméljük, érdeklődőben sem lesz hiány. * Letelt a tíz perc szünet. A modell új pózban áll. Az ifjú képzőművészek toll. tus, •aasztellirón és fehér papírlap után nyúlnak. Tíz perc elmélyült munka következik. Ilyenkor a csend az úr, a művészi munka fegyelme megkívánta csend. MÉRY ÉVA Kicsiny a kender A pincehelyi Vörösmarty Tsz jogtanácsosa 183 centiméter magas. Az arányokból könnyű következtetni a virágzó kender magasságára. A pincehelyi Vörösmarty Tsz több mint fél évtizede tartozik a jó hírű kendertermelő gazdaságok közé. A szövetkezet hat év átlagában holdanként 8540 forintos bevételre tett szert ebből a fontos ipari növényből. Ez a számadat dicséri a hozzáértésnek köszönhető minőséget, meny- nyiséget. Erre az évre 253 hold termésére szerződött a tsz. A gazdák nehány hete megdöbbenéssel látták, hogy a kender 120—130 centiméteres magasságot elérve virágzásnak indult. Jól tudják, hogy ezután már legföljebb egy nagyobb arasznyit növekszik. A további eseményekről dr. Bártfai László, a tsz jogtanácsosa tájékoztatta munkatársunkat — Rögtön azután, hogy a váratlan virágzásról értesültünk, határszemlét tartottunk, mintát vettünk, a tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzítettük. Értesítettük szerződő partnerünket, a Szegedi Rostkikészítő Vállalatot. Mind a járási tanács vb mezőgazdasági-élelmezési osztálya, mind a Koppány-Kaposvölgyi Tsz- ek Területi Szövetsége gazdaságunk segítségére sietett, hogy kárenyhítési kötelezettségünknek a legmesszebb menően eleget tehessünk. A meghívásra eljöttek hozzánk a Gödöllői Agráriudománvi Egyetem, az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet munkatársai. Sajnos, egyikük sem tudott olyan tanácsot adni, amitől a kender további növekedése lett volna remélhető. — Az önök számítása szerint mekkora veszteség éri a kender terméskiesése miatt a szövetkezetei ? — A mennyiségi és a minőségi kiesést egyaránt számítva, a kárt 991 760 forintra becsüljük. Mivel a kender termesztését az évek óta bevált technológiával végeztük, teljesen valószínűtlen, hogy a károsodás a szövetkezet mulasztása miatt történt. — Milyen remény van a kár megtérülésére? — Jóslásba bocsátkozni korai lenne. Megnyugtató számunkra, hogy a szegedi vállalat korrektnek, segítőkésznek mutatkozik. — Ha esetleg nem sikerülne a kérdést zárszámadásig rendezni, mi történik a kendert termesztő gazdák javadalmazásával ? — Vezetőségi ülésen határoztunk erről. A gazdák a tényleg« eredménynek megfelelő javadalmazást kapják a szokásos módon és időben Az őket ért veszteségért azzal egyidőben kárpótoljuk őket, amikor a közös gazdaság kára megtérül, — fejezte be tájékoztatását a szövetkezet jogtanácsosa. Nyugdíj as hajósok újra vízen... A tolnai szakmaközi bizottság a nyugdíjas hajós dolgozók részére legutóbb egész napos balatoni kirándulást szervezett autóbusszal. A munkásotthonból indultak, hogy megnézzék a Balatont és hajóra is szánjanak. Felidézzék egykori munkájuk szépségét, romantikáját. A gyorsan haladó autóbusz Siófokra vitte utasait és innét hajóval mentek Tihanyba. Útjuk során megnéztek mindent, az apátságot, a múzeumot, hisz minden érdekelte őket. — Utunk befejeztével megállapítottuk: múlhat az idő, de a szeretet nem múlik el az idővel, az emberekkel, az örökös és ebből mindenki annyit kap, amennyit megérdemel. Ezért mondunk köszönetét a közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezete MAHART vállalati szakszervezeti bizottságának, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának, hogy a kirándulás költségeit fedezték, illetve hozzájárultak ahhoz. Németh József Tolna ^Népújság 5 1970. augusztus 4.
