Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

z valószínű, hogy ha egy települést már a kelták laktak, a rómaiak Alisca néven a M'ursa—aquincumi hadiút védelmező őrhelyeként használtak, az Árpád-házi királyok egyike méltónak ítélt arra, hogy apátság alapításával becsülje meg és ide temetkezzen, a törökök pedig „bég” rangú főtiszt parancsnoksága alatt állomásoztattak benne: — nem egészen jogos várossá válásáról csak hatvanöt esztendő távlatából visszatekintve emlékezni. Hosszú, bár sok dicsőségben ^em bővelkedő, múltja ellenére megyénk székhelye a modern közigazgatás értelmezése szerinti város rangot azonban mégis csak 65 évvel ezelőtt, egész pontosan 1905. szeptember 2-ávaj nyerte el. Ekkor lett rendezett tanácsrí’’ város, a régi főjegyzőből választott első polgármestere, dr. Hirling Ádám vezetésével. _

A

Z ÉVFORDULÓ visszapillantásra késztet. „Kis város, nagy falu” — írta .mindmáig legnagyobb szülötte, az éppen itt nagyon későn elismert Babits Mihály. Most sem nagy város, de semmiképpen sem falu. bár a táj adta lehetőségei óhatatlanul összekötik a szőlőkultúrával, ami még a nagyüzemi termesztés mellett sem tadhat „klasszikus'’ értelemben vett városi jelleget a megyeszékhely külső kerületeinek. Deresedő, vagy még inkább az ezüstben mért öregség érdemrendjével fejükön, élnek Szekszárdion őslakosak. akik egy élet hétköznapjain át mérhették az időik változtat lakóhelyükön. Nem biztos, hogy tudták is mérni, és az sem biztos, hogy a mai szekszárdi fiataloknak van-e fogalmuk arról, hogy honnan indult szülőhelyük, melyet ám szidnak, vagy szeretnek, de amelyet — laknak.

SZÁZ ESZTENDŐ kellett ahhoz, hogy Szek- szárd statisztikailag a középvárosok, de valójában a kisvárosok sorába lépjen. Százegy esztendővel ezelőtt 12 001 lakost számláltak össze itt. 1900-ban 15 066-ot — ez átmeneti visszaesés volt —, amihez hasonlót az 1920-as népszámlálás is tükrözött, amikor a lélekszám nem ütötte meg a tizenötezret. Ma megközelíti a huszonötezret, és ha ehhez azt is hozzászámítjuk, hogy ki kap innen kenyeret, a létszám hat-hétezerrel több.

RITKA ESET a magyar települések történetében, hogy egy várost irányító testületé következetesen alacsonyabb státusba szeretné visszajuttatni. Mi történt hatvanöt év alatt? Csak dióhéjban vázoljuk. Nyolc évvel a belügyminiszteri (m. kár.) rendelet után a szekszárdi Szuli- mán György és társai megszavaztatták a városi képviselőtestülettel azt. hogy lakóhelyüket minősítsék vissza nagyközséggé. A javaslattevők indokai ma is elfogadhatóknak tűnnek, hiszen a városnak 1910-ben kiutalt 10 000 korona államsegélyt a tisztségviselők egymás között osztották ki. Magyarán: — Székszárd már akkor csődbe jutott. Ez a szerényebb rangra való visszatérési vágy évtizedekig elkísérte az itteni

1905-1970

logikusabb virilistákat. Hisz a „városnak” 1905- ben 442 595 ezer korona (arany korona) adóssága volt. 1920-ból írásos dokumentum igazolja, hogy polgármestere ellopta „nz elhullott bika húsából főzött szappan üldedékét”. A nagyközséggé való visszaminősítés kérelme még „vitéz” Vendel

(Vendl) polgármester úr idején is felmerült: — és nem teljesült. (Nem volt kisebb sikkasztó, mint elődjei.)

Miért? Egy város létjogosultságát nem a köz- igazgatási titulus adja meg. Székszárd > a fel- szabadulás utáni évek harmadik .évtizede táján kezdett eljutni ennek mélyebb értelméig. Egyelőre elsősorban létesítményeiben. Aki az 1925- ös lexikon térképét nézi, az Indóház utcától (ma Mészáros Lázár utca) a vasútig ü.res telkek helyét látja. Másik félen a város gyakorlatilag a Garay gimnáziumnál végződött. Az itteni kis- és nagyvásárteret esztendővel később vette meg a város és a Tartsay-telep lakói közül vajmi kevesen gondolnak arra, hogy ■ összkomfortos otthonuk helyén emberöltővel sem korábbi időben még tehenek legeltek. 1926-ban kapcsolták be a várost az országos villanyhálózatba, 1928- ban kezdődött meg a megyei kórház rangosabb részének építése, természetesen „vitéz nagybányai Horthy Miklós” neve alatt, 1938-ban készült el máig már elavult vasútállomásunk.

A MAI TÉRKÉP hiányzik. Az, amelyet Szek- szárdról kaprai lehet, nem a bárki által látható tényeket mutatja. Egy észak—déti irányú hossz- tengely körül kialakult végnélküli településnek szemünk láttára van kialakulóban az új központja. melyet — egyelőre — az új művelődési központ fémjelez. Székszárd iskolaváros. Alakuló, szépülő központja egy olyan tájegységnek, melynek államigazgatási centruma, de amely páratlan (amiként, hogy ids hazánk változatos tájainak minden szűkebb egysége is az). Mi lehet a jövője? Semmiképpen sem rivalizálhat Péccsel, és kötve sem hihető hogy országosan ..jegyzett” kiemelkedő ipari centrum lesz.

RÉGI CÍMEREIBEN, máig ható érvénnyel, szerepel a szőlőtőke, éppúgy, mint a' harangtorony. Távol álljon tőlünk, hogy az utóbbinak olyan értelmezést adjunk, amiként azt elődeink

bizonyára tették. De ha a magasba nyúló építményt szimbólumként fogjuk fel. aligha látszik akadálya annak, hogy az elkövetkező évtizedekben ez a — már nemzetközi kapcsolatokkal is dicsekedő város — a maga szűkebb pátriájának, az ország nagy egészén belül, szellemi központjává Is váljék.

Lakosainak száma egyébként az év eleji összeíráskor 24 261 volt.

ORDAS IVÁN foto: KOMÁROMI ZOLTÁN rajz: ÉRDI JUDIT