Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

.,j 5l fejlődésünk üteme Határidő ? n. A középtávú tervcélok reali­tását nagymértékben elősegí­tették a korszerű matematikai programozási módszerekkel az Országos Tervhivatalban évek óta íolyó kísérletek. A számítások során több változatú gazdaságpolitikai cél­kitűzéseket is elemeztek; olyan alternatívákat, amelyek vala­milyen szempontból — így a külkereskedelem, a fogyasztás vagy a beruházások tekinteté­ben — eltérőek. Figyelemre­méltó, hogy összesen mintegy SO változatot számítottak ki. A számítási eredmények tanulsá­gait és következtetéseit a ter­vezők hasznosították az ötéves tervezésben. Például ezek a számítások bizonyították be azt, hogy a nemzeti jövede­lemnek a tervezettnél gyor­sabb ütemű növelése csak ir­reálisan magas beruházási színvonal mellett lenne lehet­séges és a megtermelt anyagi javak összetétele nem szolgál­ná a fogyasztás növelését, ha­nem elsősorban felhalmozási célokat szolgálna. Márpedig az ötéves terv a fogyasztás ará­nyát a nemzeti jövedelemben 75—77 százalékban irányozza elő és félő, hogy a termelés jelenlegi szerkezete mellett a gyorsabb növekedési ütem nem tenné lehetővé ennek az arány­nak a megvalósítását. A gazdaságpolitika távlati céljainak csakúgy, mint a kö­zéptávú tervben foglalt felada­tok megvalósításának elenged­hetetlen feltétele a gazdasági hatékonyság fokozása. A párt kongresszusi irányelvei és a IV. ötéves terv irányelvei egy­aránt nyomatékosan aláhúz­zák: a gazdaságpolitika fő irányvonala a jövőben a gaz­dasági hatékonyság gyorsabb ütemű javítása. A hatékony­ság fokozásának feltételei rész­ben már korábban létrejöttek, tehát adottak. Ezek közül min­denekelőtt a már meglévő, működő álló- és forgóalapo­kat. azok jobb kihasználását, továbbá a munkaerőállományt. a felhalmozódott szakmai tu­dást és tapasztalatot kell meg­említeni. Fontosak ebből a szempontból a népgazdaság egyensúlyi helyzetének meg­szilárdításában elért eredmé­nyek és gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetőségek és tartalékok kiaknázása. A hatékonyság javításának fontos eleme a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, mindenekelőtt a szocialista országokkal kiala­kított és fejlődő nemzetközi munkamegosztás. Ezeknek a tényezőknek a kiaknázása is szoros kapcso­latban van a gazdasági fejlő­dés előirányzataival. Amennyi­re a lassúbb növekedési ütem kihasználatlanul hagyná e té­nyezőket és károsan befolyá­solná a gazdasági hatékonyság alakulását, annyira a gyorsabb előirányzat sem teremtene ked­vező feltételekét a hatékony­ság javítása számára. A ha­tékonyság növelése ugyanis szelektívebb — egyes ágazato­kat. tevékenységeket megkü­lönböztetésben részesítő — fej­lesztési politikát, az erőforrá­sok fokozott koncentrációját és a termelési szerkezet fokozatos átalakítását követeli meg, ami nemcsak a progresszív ágaza­tok dinamikus növekedését, hanem a gazdaságtalan tevé­kenységek megszüntetését, il­letve korlátozását is feltétele­zi A szelektivitás társadalmi­lag és gazdaságilag lehetséges mértéke, a termelési szerkezet átalakításának reális üteme nagymértékben meghatározza a gazdasági növekedés elérhető ütemét. Ezek szerint az előiránvmtt növekedési ütemet szentírás­nak, kőbe vésett és megmásít­hatatlan tervfeladatnak kell tartani? Úgy vélem, ez hiba lenne. Az irányelvekben elő­irányzott növekedési ütem gyorsabb is lehet, feltéve, hogy — ez egvütit jár a hatékony­ság javulásával, — nem veszélyezteti az élet- színvonal kívánatos növekedé­sét, — nem rontja az ország nemzétközi fizetési helyzetét, — segíti a beruházási egyen­súly javítását. Erre a következtetésre jutot­tak a szakemberek a tervezési munkálatokkal kapcsolatos matematikai programozások eredményei alapján is. A ja­vuló hatékonyság és a terme­lési struktúra kedvezőbb ösz- szetétele a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésnek is meg­veti az alapját. Nem lenne te­hát helyes mereven szembeál­lítani a hatékonysági, illetve a szerkezetváltoztatási követel­ményeket a növekedési ütem­mel ; itt egymást feltételező ok­sági összefüggésekről és kölcsö­nös kapcsolatokról van szó. Végül említést kell tenni ar­ról is, hogy a gazdaságirányí­tás jelenlegi rendszerében megváltozott a tervezés stílu­sa is. A tervezés immár nem­csak a hivatásos tervezők fel­adata, hanem a tudományos intézmények, a területi szer­vek és a naffvobb vállalatok aktív közreműködésének az eredménve is. A terv tehát mindinkább a gazdasági eav- ségek és az országos hatáskö­rű szervek szoros együttmű­ködésére és kölcsönös infor­mációcseréjére épül. A terve­zés nem a részletes tervjavas­latok összesítését, összehango­lását és lebontását jelenti. Előtérbe került a gazdasági folyamatok értékelése, előreve­títése és befolyásolása, a gaz­daságpolitikai célok érvénye­sítése érdekében a központi, állami döntések és a közgaz­dasági környezetet befolyásoló szabályozás összehangolása. A tervezési módszerek ilyen jel­legű változása is hozzájárul a tervezés megalapozásához, a társadalmi igényekkel össz­hangban álló, mozgósító célok kitűzéséhez. Dr. V. Gy. Műanyagba kötött naplóik tízezrei kerültek ille­tékes helyekre az idén is a nagy ajándékozási szezonban, az év elején. A határidőnapló­kat leginkább azok kapták, akiknek van határidős dolguk. ötévi „megfeszített” munka után elkészült egy ház Dom­bóváron. mélynek földszintjén a Gélka emeleti részein pe­dig lakások kaptak helyet Ez az épület többször meg­érte a befejezési határidő mó­dosítását. A dombóvári szál­loda, avagy a tamás; étterem­szálloda építése is már több alkalommal átesett a határ­idő-módosítás, immár senkit meg nem rendítő eseményén. A határidők kezdik értékü­ket veszteni, valami szükséges rossznak fogják fai beruhá­zók és kivitelezők is. Mert egyik fél sem tartózkodik en­nek bejelentésétől, mert azon­nal kész rá a válasz: objektív bkok tették indokolttá, hogy módosítsák a befejezés határ­időt később építsék fel a lé- tesítmépyt. Néhány esetben már közbotrányhoz közeljáró dolgok történtek, de néhány tízezer forint kötbér kifizetése aztárn megnyugtatja a kedé­lyeket, amennyiben fizetésre kerül sor. A határidő elhúzódása mi­att ugyanis csak a legritkább esetben indul pör, mert a be­ruházó, aki a port indítaná, az még a következőkben is akar építeni tehát kivitelező­re lesz szüksége, másrészt pe­dig a ha tári dócsúszásban leg­alább annyira ludas, mint a kivitelező. A rengeteg terv- módosítás — a szekszárdi kór­házépítkezésen például — le­hetetlenné teszi, hogy az épí­tőipar tartani tudja a határ­időt, még ha rendelkezésre áll is minden anyag. Gyakori a határidő csúszása amiatt is, mert a tervek sze­rint olyan anyagokat kellene beépíteni, amely nincs. így történt nem egy módosítás a szekszárdi művelődési háznál. Amikor egy kivitelezési szerződést megkötnek, azt is rögzítik, mikor lesz a beru­házás kész. mert annak üzem­be állására mások is, kapcso­lódó beruházások más fejlesz­tések is számítanak. így for­dulhat aztán elő olyan eset, hogy a malacok már „készen vannak”, de az ezeket foga­dó létesítmény — Várdomb — még nem. Amely végül is az­zal jár, hogy kevesebb hú« ke­rül a népgazdaság asztalára ... Kí ^ gazdasági IVI döntőbizott­ságok; előtt tucatjával jönnek össze az olyan ügyek, amikoir már a kivitelező, a beruházó, meg a lebonyolító sehogy sem tud megegyezni. Az ilyen eset meglehetősen ritka. De ítélet születik, s azt végre kell haj­tani. Utána marad a harag­szom rád. S ez már ném hasz­nál senkinek. Bár ezt a sértő­dést fok e tén -fehéren sóha nem lehet kimutatni. A határidők, mint mindkét fél részére kötelező terminus — a munka végzése és pontos fizetés, már kezdi elveszíteni értékét. Nem veszik komo­lyan. Mert gyakori az is. ami­kor a beruházó nem tud fi­zetni. Tehát azonnal kész a válasz: minek törjük magun­kat a határidővel, amikor úgy is a fizetéssel van a leg­több baj... Holott a bajok mégis csak a rossz anyagellátás miatt kö­vetkeznek egymás után, soro­zatban. Szinte csodálatra mél­tó, ha egy komplikáltabb be­ruházást egyáltalán ei tudnak készíteni. Az anyagbeszerzők a megmondhatói. mennyi utánjárás szükséges az anyag szabályos megrendelése elle­nére is. Ugyanis az a gyakor­lat az építőanyag-elosztásban, hogy aki bírja, marja, aki­nek jobbak az összeköttetései, „fontosabb” munkára gyűjti az anyagot, az eilőbb jut hozzá. S ekkor még mindig ott a nagy kérdés, hogyan szállítsák ha­za. Az egyik TCVÁL ömleszt­ve, platós tehergépkocsiban »kart cementet a gyárból építkezéseire szállítani, végül is műltrálgyélszsáklban szállí­tották. Aztán a sok-sok beton­gerenda-hiány is az építkezé­sek tényleges akadályozói. A gyártó művek profilíro- zása folytán egyre távolabb­ról kelj beszerezni a különféle gerendákat. Most az öt és a nyolc méter fesztávolságú ge­rendák szerepelnek a hiány­cikklistán — az ország másik felében meg bőségesen van. A határidő -2-^ hetséges. ha van anyag, pénz, jó terv, és munkaerő ... Amíg ezek csak itt-ott vannak biz­tosítva, folyamatában pedig sehol, addig nem célszerű szi­gorúan venni a határidőt. Ad­dig a határidő csak a papíron jó. Jó ha van, mert ha valami csoda folytán sikerül betarta­ni, akkor van ók a prémium­kifizetésre.-Pj­Variálható üzletberendezések A KERIPAR Vállalat kiállítást nyitott a BNV területén, amelyen bemutatja a most kifejlesztett korszerű, új típusú modul üzletberendezéseit. A bemutatott berendezések lénye­ge. hogy azokat csavarmente sen a Merklin-rendszerhez ha­sonlóan lehet variálni. Az igényektől függően alkalmazhatók a modul elemek az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem va­lamennyi ágában. Az egyes típusoknál kombinálható a fém­es a faszerkezetek alkalmazása aszerint, hogy milyen árut kívánnak a berendezéseken elhelyezni. íme az újtípusú üzletberendezés, élelmiszerek árusí- Néhány mozdulat, s ugyan fásához felszerelve. hét a divatcikkek árusítása. berendezéssel kezdőd­Népújság 3 1970. augusztus dfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom