Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
.,j 5l fejlődésünk üteme Határidő ? n. A középtávú tervcélok realitását nagymértékben elősegítették a korszerű matematikai programozási módszerekkel az Országos Tervhivatalban évek óta íolyó kísérletek. A számítások során több változatú gazdaságpolitikai célkitűzéseket is elemeztek; olyan alternatívákat, amelyek valamilyen szempontból — így a külkereskedelem, a fogyasztás vagy a beruházások tekintetében — eltérőek. Figyelemreméltó, hogy összesen mintegy SO változatot számítottak ki. A számítási eredmények tanulságait és következtetéseit a tervezők hasznosították az ötéves tervezésben. Például ezek a számítások bizonyították be azt, hogy a nemzeti jövedelemnek a tervezettnél gyorsabb ütemű növelése csak irreálisan magas beruházási színvonal mellett lenne lehetséges és a megtermelt anyagi javak összetétele nem szolgálná a fogyasztás növelését, hanem elsősorban felhalmozási célokat szolgálna. Márpedig az ötéves terv a fogyasztás arányát a nemzeti jövedelemben 75—77 százalékban irányozza elő és félő, hogy a termelés jelenlegi szerkezete mellett a gyorsabb növekedési ütem nem tenné lehetővé ennek az aránynak a megvalósítását. A gazdaságpolitika távlati céljainak csakúgy, mint a középtávú tervben foglalt feladatok megvalósításának elengedhetetlen feltétele a gazdasági hatékonyság fokozása. A párt kongresszusi irányelvei és a IV. ötéves terv irányelvei egyaránt nyomatékosan aláhúzzák: a gazdaságpolitika fő irányvonala a jövőben a gazdasági hatékonyság gyorsabb ütemű javítása. A hatékonyság fokozásának feltételei részben már korábban létrejöttek, tehát adottak. Ezek közül mindenekelőtt a már meglévő, működő álló- és forgóalapokat. azok jobb kihasználását, továbbá a munkaerőállományt. a felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot kell megemlíteni. Fontosak ebből a szempontból a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszilárdításában elért eredmények és gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetőségek és tartalékok kiaknázása. A hatékonyság javításának fontos eleme a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, mindenekelőtt a szocialista országokkal kialakított és fejlődő nemzetközi munkamegosztás. Ezeknek a tényezőknek a kiaknázása is szoros kapcsolatban van a gazdasági fejlődés előirányzataival. Amennyire a lassúbb növekedési ütem kihasználatlanul hagyná e tényezőket és károsan befolyásolná a gazdasági hatékonyság alakulását, annyira a gyorsabb előirányzat sem teremtene kedvező feltételekét a hatékonyság javítása számára. A hatékonyság növelése ugyanis szelektívebb — egyes ágazatokat. tevékenységeket megkülönböztetésben részesítő — fejlesztési politikát, az erőforrások fokozott koncentrációját és a termelési szerkezet fokozatos átalakítását követeli meg, ami nemcsak a progresszív ágazatok dinamikus növekedését, hanem a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korlátozását is feltételezi A szelektivitás társadalmilag és gazdaságilag lehetséges mértéke, a termelési szerkezet átalakításának reális üteme nagymértékben meghatározza a gazdasági növekedés elérhető ütemét. Ezek szerint az előiránvmtt növekedési ütemet szentírásnak, kőbe vésett és megmásíthatatlan tervfeladatnak kell tartani? Úgy vélem, ez hiba lenne. Az irányelvekben előirányzott növekedési ütem gyorsabb is lehet, feltéve, hogy — ez egvütit jár a hatékonyság javulásával, — nem veszélyezteti az élet- színvonal kívánatos növekedését, — nem rontja az ország nemzétközi fizetési helyzetét, — segíti a beruházási egyensúly javítását. Erre a következtetésre jutottak a szakemberek a tervezési munkálatokkal kapcsolatos matematikai programozások eredményei alapján is. A javuló hatékonyság és a termelési struktúra kedvezőbb ösz- szetétele a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésnek is megveti az alapját. Nem lenne tehát helyes mereven szembeállítani a hatékonysági, illetve a szerkezetváltoztatási követelményeket a növekedési ütemmel ; itt egymást feltételező oksági összefüggésekről és kölcsönös kapcsolatokról van szó. Végül említést kell tenni arról is, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében megváltozott a tervezés stílusa is. A tervezés immár nemcsak a hivatásos tervezők feladata, hanem a tudományos intézmények, a területi szervek és a naffvobb vállalatok aktív közreműködésének az eredménve is. A terv tehát mindinkább a gazdasági eav- ségek és az országos hatáskörű szervek szoros együttműködésére és kölcsönös információcseréjére épül. A tervezés nem a részletes tervjavaslatok összesítését, összehangolását és lebontását jelenti. Előtérbe került a gazdasági folyamatok értékelése, előrevetítése és befolyásolása, a gazdaságpolitikai célok érvényesítése érdekében a központi, állami döntések és a közgazdasági környezetet befolyásoló szabályozás összehangolása. A tervezési módszerek ilyen jellegű változása is hozzájárul a tervezés megalapozásához, a társadalmi igényekkel összhangban álló, mozgósító célok kitűzéséhez. Dr. V. Gy. Műanyagba kötött naplóik tízezrei kerültek illetékes helyekre az idén is a nagy ajándékozási szezonban, az év elején. A határidőnaplókat leginkább azok kapták, akiknek van határidős dolguk. ötévi „megfeszített” munka után elkészült egy ház Dombóváron. mélynek földszintjén a Gélka emeleti részein pedig lakások kaptak helyet Ez az épület többször megérte a befejezési határidő módosítását. A dombóvári szálloda, avagy a tamás; étteremszálloda építése is már több alkalommal átesett a határidő-módosítás, immár senkit meg nem rendítő eseményén. A határidők kezdik értéküket veszteni, valami szükséges rossznak fogják fai beruházók és kivitelezők is. Mert egyik fél sem tartózkodik ennek bejelentésétől, mert azonnal kész rá a válasz: objektív bkok tették indokolttá, hogy módosítsák a befejezés határidőt később építsék fel a lé- tesítmépyt. Néhány esetben már közbotrányhoz közeljáró dolgok történtek, de néhány tízezer forint kötbér kifizetése aztárn megnyugtatja a kedélyeket, amennyiben fizetésre kerül sor. A határidő elhúzódása miatt ugyanis csak a legritkább esetben indul pör, mert a beruházó, aki a port indítaná, az még a következőkben is akar építeni tehát kivitelezőre lesz szüksége, másrészt pedig a ha tári dócsúszásban legalább annyira ludas, mint a kivitelező. A rengeteg terv- módosítás — a szekszárdi kórházépítkezésen például — lehetetlenné teszi, hogy az építőipar tartani tudja a határidőt, még ha rendelkezésre áll is minden anyag. Gyakori a határidő csúszása amiatt is, mert a tervek szerint olyan anyagokat kellene beépíteni, amely nincs. így történt nem egy módosítás a szekszárdi művelődési háznál. Amikor egy kivitelezési szerződést megkötnek, azt is rögzítik, mikor lesz a beruházás kész. mert annak üzembe állására mások is, kapcsolódó beruházások más fejlesztések is számítanak. így fordulhat aztán elő olyan eset, hogy a malacok már „készen vannak”, de az ezeket fogadó létesítmény — Várdomb — még nem. Amely végül is azzal jár, hogy kevesebb hú« kerül a népgazdaság asztalára ... Kí ^ gazdasági IVI döntőbizottságok; előtt tucatjával jönnek össze az olyan ügyek, amikoir már a kivitelező, a beruházó, meg a lebonyolító sehogy sem tud megegyezni. Az ilyen eset meglehetősen ritka. De ítélet születik, s azt végre kell hajtani. Utána marad a haragszom rád. S ez már ném használ senkinek. Bár ezt a sértődést fok e tén -fehéren sóha nem lehet kimutatni. A határidők, mint mindkét fél részére kötelező terminus — a munka végzése és pontos fizetés, már kezdi elveszíteni értékét. Nem veszik komolyan. Mert gyakori az is. amikor a beruházó nem tud fizetni. Tehát azonnal kész a válasz: minek törjük magunkat a határidővel, amikor úgy is a fizetéssel van a legtöbb baj... Holott a bajok mégis csak a rossz anyagellátás miatt következnek egymás után, sorozatban. Szinte csodálatra méltó, ha egy komplikáltabb beruházást egyáltalán ei tudnak készíteni. Az anyagbeszerzők a megmondhatói. mennyi utánjárás szükséges az anyag szabályos megrendelése ellenére is. Ugyanis az a gyakorlat az építőanyag-elosztásban, hogy aki bírja, marja, akinek jobbak az összeköttetései, „fontosabb” munkára gyűjti az anyagot, az eilőbb jut hozzá. S ekkor még mindig ott a nagy kérdés, hogyan szállítsák haza. Az egyik TCVÁL ömlesztve, platós tehergépkocsiban »kart cementet a gyárból építkezéseire szállítani, végül is műltrálgyélszsáklban szállították. Aztán a sok-sok betongerenda-hiány is az építkezések tényleges akadályozói. A gyártó művek profilíro- zása folytán egyre távolabbról kelj beszerezni a különféle gerendákat. Most az öt és a nyolc méter fesztávolságú gerendák szerepelnek a hiánycikklistán — az ország másik felében meg bőségesen van. A határidő -2-^ hetséges. ha van anyag, pénz, jó terv, és munkaerő ... Amíg ezek csak itt-ott vannak biztosítva, folyamatában pedig sehol, addig nem célszerű szigorúan venni a határidőt. Addig a határidő csak a papíron jó. Jó ha van, mert ha valami csoda folytán sikerül betartani, akkor van ók a prémiumkifizetésre.-PjVariálható üzletberendezések A KERIPAR Vállalat kiállítást nyitott a BNV területén, amelyen bemutatja a most kifejlesztett korszerű, új típusú modul üzletberendezéseit. A bemutatott berendezések lényege. hogy azokat csavarmente sen a Merklin-rendszerhez hasonlóan lehet variálni. Az igényektől függően alkalmazhatók a modul elemek az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem valamennyi ágában. Az egyes típusoknál kombinálható a fémes a faszerkezetek alkalmazása aszerint, hogy milyen árut kívánnak a berendezéseken elhelyezni. íme az újtípusú üzletberendezés, élelmiszerek árusí- Néhány mozdulat, s ugyan fásához felszerelve. hét a divatcikkek árusítása. berendezéssel kezdődNépújság 3 1970. augusztus dfc
