Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Szemelvények külföldi újságokból Az alkoholista társadalom portréja Itt az ideje, hogy felhagyjuitk azzal a téves és káros elképzeléssel, amely szerint a társadalmilag veszélyes alkoholisták nálunk csak egészen szűk ré­teget alkotnak. Ellenük kell — mondják sokan — könyörtelen harcot vívni, ami pedig az ártalmatlan Iszogatok tömegeit illeti, ők nem jelentenek külö­nösebb veszélyt a társadalomra, csupán sajnálatra- méltóak. Pedig éppen az a sajnálatos, hogy egyes szerzők, a tények ellenére évek óta azt hangoztatják, hogy országunkban csökken az alkoholizmus. Néhányan például azt állítják, hogy a Szovjetunióban egy la­kosra kevesebb szeszes ital jut. mint sok kapitalista országban, s hogy ,,az alkoholizmus, a múltnak ez a szégyenletes maradványa egyre ritkább jelenség­gé válik.” Most pedig nézzük, hogy mit mutat a statisztika. Jelenleg háromszor annyi szeszt, tízszer annyi bort, háromszor annyi sört gyártunk, mint 1940-ben. Ugyanez Idő alatt az eladott szeszes italok mennyi­sége 3.5-szeresére, a lakosság száma viszont csak alig több mint 20 százalékkal emelkedett. A Nagy Szovjet Enciklopédiában az „alkoholiz­mus” címszó alatt azt olvashatjuk, hogy a Szovjet­unióban ,,az alkoholizmusnak már nincsenek társa­dalmi gyökerei”... Kétségtelen, hogy az iszákosság legmélyebb társadalmi és osztályokait megszüntet­tük. Ez a közismert tény nem szorul újabb igazo­lásra. Sokkal hasznosabb lesz, ha inkább azt pró­báljuk kideríteni, hogy mégis miért él tovább az iszákosság, a lakosság milyen csoportjait érinti leg­inkább az alkoholizmus, és különböző körülmények között milyen az alkoholizmus jellege. Jobb, ha szembenézünk a kellemetlen igazsággal. Az üzemi és a háztartási sérülések mintegy 20—30 százalékát, az utcai balesetek körülbelül 50 száza­lékát, a sérült alkoholos állapot okozza. Az alkohol csökkenti az ember munkaképességét. Az iszákosság és a bűnözés elválaszthatatlan egy­mástól, — a statisztika pontosan kimutatja közvet­len összefüggésüket. A Gorkij területen például egy év alatt az összes bűncselekmények közül ittas ál­lapotban követtel el: előre megfontolt gyilkosságot — 100 százalékban, súlyos testi sértést — 72,0 szá­zalékban, betörést és rablást — 53 százalékban. Kosztromában a garázdaság 00—00 százalékának alapja az iszákosság. Perm egyik kerületében a be­törések 85 százalékát, a nemi erőszak 100 százalé­kát, az előre megfontolt gyilkosságok 01 százalékát részegek követték el. Szándékosan idéztünk külön­böző vidékekre vonatkozó adatokat: ezek a számok sajnálatosan hasonlóak. így fizet a társadalom egyes állampolgárainak határtalan vodka-imádatért. Vajon nem túlságosan nagy ez az ár? (LITYERATURNAJA GAZ ETA) Miért válnak az emberek? A válás tehát elsősorban a fiatalok problémája. Es mindenekelőtt városi probléma. A válások szá­ma emelkedik. De vajon milyen okok következté­ben? A bírók, a filozófusok, a demográfusok és a közgazdászok már régóta vizsgálják ezeket az oko­kat, de sok momentumot még nem sikerült tisz­tázniuk. A bírósági tárgyalás nem alkalmas hely a har­monikus családi életről folytatott bizalmas beszél­getéshez. A felperes válni akar és olyan okokat keres, amelyeket a bíróság elég nyomósnak tart. Normális ember nem engedi be a bírákat legben­sőbb világába, s egyébként is a válókereset be*^ nyújtásánál felhozott indíték még nem ok. Egyéb­ként is milyen következtetést vonhatunk le az ilyenféle indokolásokból: „Nem egyezett a jelle­münk”, vagy ,,elmúlt a szerelem ’? Ezért szeretnénk az alábbiakban a válások szá­mának emelkedésével kapcsolatos általános okokról szólni. Ezek az okok bennünk magunkban és az életkörülményekben rejlenek. De vajon mi válto­zott meg bennünk és körülöttünk? 1. A nők igen nagy mértékben bekapcsolódtak a társadalmi termelésbe. A nő gazdasági függetlensé­ge a családon belüli gazdasági kapcsoiaíok gyen­güléséhez vezetett, s ez nem mehetett végbe nyom­talanul. 2. A legaktívabb életkorban lévő férfiak száma most csaknem ugyanannyi, mint a nőké, — 1969 elején a háború által megbontott egyensúly a 42 éven aluliakat tekintve teljes mértékben helyreállt. Ma már a nő sokkal kevésbé tart attól, hogy ha elválik, nem tud újra férjhez menni. 3. Megszűnt a régi nagy család, amely általában három nemzedékből állt. Az öregek mindig bízó nyos kötóerőt jelentettek a családban, ők voltak a patriarchális hagyományok őrzői és a ..békéltetők.” 4 Jelentősen csökkent a születések száma. A fi­atalok nem igyekeznek gyermeket a világra hozni, sokan különválnak, mielőtt még gyermekik született volna. A sokgyermekes család ma már szinte rit­kaságszámba megy. a család demográfiai kapcsola­tai nem kisebb mértékben lazultak, mint a gazda­sági kapcsolatok. 5. Nagymértékben emelkedett az értelmiségiek és a szakmunkások részaránya. Növekedett a szak­képzett munkával, a társadalmi tevékenységgel. a ..hobbyval” összefüggő tényezők fontossága. Növe­kedett a szabad idő jelentősége is. A társadalmi vál­tozásokkal kapcsolatban megnőtt a házastársak pszichológiai és intellektuális harmóniájának szere­pe a házasságban. G. A társadalom hasonlíthatatlanul elnézőbb lett a válások, a házasságon kívüli és a házasság előtti nemi élet iránt. (SZPUTNYIK) Az orvosok a legelégedettebbek, a színészek a legelégedetlenebbek Ami a tanárok, orvosok, színészek, s más társa­dalmi tevékenységet folytatók viszonyát hivatásuk­hoz és hivatásbeli kötelességeikhez illeti, a külön­féle összejöveteleken, gyűléseken. de a „széles” közvéleményben is igen ellentmondó megítélések hallhatók — többnyi re negatívak és szubjektiviz­mussal színezettek. Hála a szlovéniai közvélemény­kutató intézetnek-és a Sszlovén. Köztársasági Szak- szervezeti Tanács kezdeményezésének, most az em­lítettek is lehetőséget kaptak, hogy „reprezentatív kérdőív” formájában mondják el véleményüket hi­vatásukról, munkájukról -és munkájuk javadalma­zásáról. A tanár, orvos, színész stb. „ideális” arculatát illetően különfélék a vélemények és kritériumok. A megkérdezett tanárok megítélése szerint mindén ta­nár legjelentősebb jellembeli tulajdonsága a tárgyi­lagosság. így vélekedik a szakiskolák tanárainak 05 százaléka, az általános iskolák tanárainak 47 százaléka és a főiskolák tanárainak 39 százaléka. A következő legfontosabb jellemvonásnak az álta­lános iskolai tanárok az önzetlenséget (20 százalék) és a kiegyensúlyozottságot (15 százalék). a szak­iskolai tanárok a pontosságot (19 százalék) és kö­vetkezetességet (18 százalék), a főiskolai tanárok pedig az önzetlenséget (25 százalék) . és az anyagias­ságtól való men. ess c.-et (17 százalék) jelölik meg. Az általános iskolai tanárok 71 százaléka, a szakiskolai tanárok 65 százaléka és a főiskolai tanárok 70 szá­zaléka szerint kollégáik közül kevesen, illetve na­gyon kevesen akadnak olyanok, akik nem rendel­keznek ilyen pozitív erkölcsi tulajdQnságokkal. A többség szerint tehát a kollégák erkölcsi profilja kielégítő. Maguknak az orvosoknak a megítélése szerint az „ideális” orvosnak nem szabad anyagiasnak lennie (a ranglista első helyére 44 százalék tette), önzet­lennek (42 százalék), pontosnak (26 százalék) és humánusnak (25 százalék) kell lennie. A kérdésre, hány kollégájuk nem rendelkezik ezekkel a pozitív tulajdonságokkal, a megkérdezett orvosok így vá­laszoltak: szép számban akadnak — 23 százalék —, kevesen vannak — 51 százalék —, nagyon kevesen vannak — 20 százalék —, (6 százalék válasza: „nem tudóm”). Kitűnik, hogy nem sok az olyan orvos, aki erkölcsi tulajdonságai miatt nem felelne meg hivatása követelményeinek. A színészek szerint az „ideális” színésznek kolle­giálisnak (54 százalék), higgadtnak (47 százalék), te­hetségesnek (44 százalék), pontosnak és következe­tesnek (41 százalék), önzetlennek és nem karrieris­tának (34 százalék), idealistának (8 százalék) kell tehát a ‘egnafryobb jelentőséget a kollegalitasnak és becsületességnek tulajdonítják, f „ ,‘T1 ,is’ különös tekintettel arra, hogy Itt kollektív játékról van szó, ami azt jelenti, hogv I|tvSa?,í?n l?211* hivatásukat, mint általában hin­nénk. Válaszaik a kérdésekre: ,,Vannak-e szakmájá- h®h emberek, akik nem rendelkeznek ilyen jellemvoná­sokkal már sokban különböznek a tanárok és or­vosok válaszaitól. A megkérdezettek nagy száma (40 százalék) véle­kedik úgy, hogy meglehetősen sokan vannak Ilye­nek soraikban 52 százalék szerint kevesen vannak L,?a^háí0m.zszázalék szerlnt nagyon kevesen. E válaszok alapján arra lehetne következtetni, hogy 1 ? ?l‘SJek „a ^elégedetlenebbek kollégáik erköl­csi tulajdonságaival. Ez persze nem azt jelenti, hogy tobtl ilyen ember van, mint másutt, hanem azt, hogy a színészek szigorúbban bírálják el palyatarsaik erkölcsi arculatát. Az ankétből ítélve hivatásukkal a legelégedetteb- orvosok (84 százalék), valamint a közén- és felsoiskolai tanárok (75 százalék), őket követik az általános iskolai tanárok (68 százalék) a szakisko- <64 «?“><*) és' végül a szinés“ (60 tAhíf nk ' Hivatásával kapcsolatban legelkeseredet- rSrfoff0 s^)nesz *40 százalék), a legkevésbé elkese- redett pedig az orvos (mindössze 16 százalék) A közép- és főiskolai tanárok között 25 százalék az ilyen, a szakiskolaiak között 34 százalék és az ál- iskolaiak között 32 százalék. Az általános iskolai es szakiskolai tanárok egyharmada állítia SSg eléggé Já* Syengén íiZeU1C’ SvaSUZ: (BORBA) Népköltés Egy sárközi népdalból idézünk a vizsz. Ír és a függ. lf. számú sorokban. Adalék a mohácsi rejtélyhez VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 15. Bővül. 16. Folyó jelzője. a7. Belgrád hegye <+ékezet). 18. Erőegység. 19. Felépítése. 21. Meggyőződés. 22. Igekötő. 23. Szol- mizáeiós hang. 24. Tétován, inga­dozón. 25. Mennyei. 26. BVL. 27. Gyógyszercsomagolás. 29. Kutyu- sa. 31. Indulatszó. 32. Tisztít. 34. Kikap! 36. Kalászos. 38. ZES. 40. Előtte az étel. 41. Tesz. 43. Idős em­ber. 44. Fonalak. 46. Ho Si... 47. Nó­tája. 48. Eldönt. 50. Időhatározó. 51. OTJ. 52. Szűk. 54. Számnév. 55. Szintén. 56. Kicsinyítő képző. 57. Ülnek rajtuk. 58. .. .Bernhardt (francia színésznő). 60. Munkatár­sak. 61. Olasz folyó. 62. Rövid, csattanós történet. 64. Robert Mer­le regénye. 66. Támogat. 6«. Esz­közrag. 69. MZÖ. 70. Rangjelző. 71. Égéstermék. 72. Szép érzés. 73. EA. 75. Francia férfinév. 77. L.a- katinárka. 79. Juttat. 80. Sor. 03. RSl 85. Képes hetilapunk. 87. AAA! FÜGGŐLEGES: l. Egymást kö­vető betűk. 2. Lakatai. 3. Vén. 4. Háziállat népiesen. 5. Férfinév. G. . .Vera (népdalénekes). 7. A vér­tanúk városába való. 8. Becézett női név. 9. Haladó görög párt névbetűi. 10. Visszavéd! 11. ...okoz. zűrzavart teremt. 12. YVV. 13. Éj­félig tart. 14. Eredendően. 18. Az idézet második része. 20. Tartósít. 21. . . .és emberek (Steinbeck re­génye). 24. János vitéz kedvese. 25. Piaci áru. 28. Katonai vezény­szó. 29. Átkarolás. 30. Kiejtett be­tű. 33. Fütyül a bíró! 35. Zenei hármas. 37. Híres labdarúgónk volt. 39. Közel-keleti állam lakói. 42. Becézett férfinév. 45. Jó. ha nem fog! 46. Vajon mit várhatok tőle? 46. Híres festőművészünk csa­ládneve. 50. A francia forrada­lom vezéralakja. 52. Illata. 53. Ki­oktat. 54. Feltételes kötőszó. 57. Dohányos teszi. 58. Ro­kon. 59. Merre? 60. Takács te­szi. 61. Jogi eljárás. 63. Csemege­bor. 65. Repül. 06. Semmikor. 67. Ritka női név. 71. Házhoz tartozik. 72. Amerikai csavargó. 74. Állami bevétel. 76. Dob. 78. Halál, néme­tül. 81. Létezik. 82. Mint a vízsz. 87. sz. 84. Fél saru! 86. Indíték. Beküldendő az idézet megfej­tése, 1970. aug. 10-én 12-ig, a szer­kesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A he­lyes megfejtést küldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. júl. 19-i szám kereszt- rejtvényének megfejtése: Fortiana. Gergelylakl Buzlay Dénes, Beatri­ce, Ezerkettőszázhetvenhét, Hencz- fia János, Garai, Lackfi, Menyőd. Nyertesek: Kovács Zoltánná. Szekszárd, Remete u. 13, Kovácf János Tamási, Kossuth tér 18, Bá­tort Jenő Balatonfcnyves, Balaton part 24, Hoffmann István Decs Táncsics u. 2, Ifi József né Zomba Paradicsom puszta. A könyveket postán küldjük el. Közismert tény, hogy a mo­hácsi csatában elesett hősök tömegsírját mind ez ideig nem sikerült felkutatni. Éppen nap­jainkban fokozott erővel kere­sik az elesettek nyugvóhelyét, mert föléje akarják elhelyezni a mohácsi csata emlékoszlo- pát, amelynek felavatását a szomorú emlékű történelmi esemény 450. évfordulójára tervezik. Lehetséges, hogy a kutató­munka szempontjából valami­féle támpontot jelenthet, s ezért felhívjuk a figyelmet Solymossy Sándor, az 1945-ben elhunyt neves etnológus, a Magyar Néprajzi Társaság egykori elnöke írására. A tu­dós akadémikus, aki pozsonyi és budapesti tanárkodása után a szegedi egyetemről vonult nyugalomba, ebben a munká­jában egy még jóval korábbi, diákköri régészeti élményéről számol be. A tanulmány >926- ban a mohácsi csata 400. év­fordulójára kiadott Mohácsi emlékkönyvben olvasható. Solymossy diákkorában szün­idei munkát vállalt a pécsi püspök mohácsszigeti birtokán — közli a beszámoló. A bir­tokhoz tartozott 6000 hold le­csapolt mocsár is, amelynek területén számos iszapba süly- lyedt régi tárgy, maradvány volt található. Egy nap a pisz- torgyerekek régi, rozsdás ken­gyelfélére bukkantak ezen a részen. Az „amatőr régészek” által megmutatott lelőhely, egy földomlás oldalában Soly­mossy tovább kutatott és egy csontvázra lelt, amelynek ha­lántékán kardvágás egyenes nyoma volt látható. A csont­váz „tulajdonát képező” ken­gyel papucsos formája török hadfira utalt, s Solymossy to­vábbi kivizsgálásra magához vette a koponyát. A ki':Hzsgá- lásból azonban nem lett sem­mi. A környék babonás lakói, különösen az asszonyok köve­telték, hogy a koponyát te­messék vissza: „Ha a koponya itt marad éjjelre, a többi csont érte jön. Senki nem merne aludni emiatt az éjjel.” — ki­áltották. Nem hagyhatjuk ezt a jótét keresztény lelket ki­bolygatni nyugodalmából — hangoztatta a tömeg. Solymossy próbálta menteni a becses leletet azzal, hogy a kengyel elárulja: hitetlen po­gány volt az illető, aki a mo­hácsi veszedelem idején jár­hatott itt. A válasz tiszteletre­méltó vallási türelemről tett tanúságot: „Az ember feje, meg a többi csontja csak ösz- szekívánkozik. hamar oly po­gány vót is eleven korában!” A tömeg ideges ijedezése már fenyegetővé kezdett válni. Nem maradt más hátra, ki kellett adni a koponyát, ame­lyet a legbabonásabbak még azon éjjel fáklyák fényénél visszatemettek sírjába. Ha ré­gészek azóta nem leltek rá. ér­demes lenne a mostani kuta­tómunka során kihantolni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom