Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

FÓKUSZ iiiiniiiiiminiiiiiiii Szemelvények külföldi újságokból Lengyelország a tizedik helyen Az ipari termelés volumenét tekintve Lengyelország a tizedik helyen áll a nemzetközi rangsorban olyan nagy országok, ipari hagyományokkal rendelkező nagyhatalmak mögött, mint az Egyesült Államok, a Szovjetunió, az NSZK, Japán, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Olaszország, az NDK és Kína. Lengyelország lakosainak száma ma 32,7 millió, azaz itt él a világ lakosságának 1 százaléka. Ugyanakkor a világ ipari termelésében való részesedése közel 2.5 százalék. A július 22-i nemzeti ünnepet megelőző héten tették közzé a Lengyel Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint Lengyelország ipari termelésének növekedési üteme az utóbbi 20 évben kétszerese volt az ipari termelés növekedése terén elért nemzetközi átlagnak. A kőszéntermelésben Lengyelország a világon az ötö­dik helyet foglalja el, az acélgyártásban, hús- és cukortermelésben a nyolcadik helyen áll, hajóépítés­ben, traktorgyártásban és nitrogénműtrágya-gyártás­ban a kilencedik, a műanyag- és műszálgyártásban a tizedik helyen, a cementgyártásban és szerszámgép- gyártásban a tizenegyedik, a villamos energia és a kénsav előállításában pedig a tizenkettedik helyen. A lengyel népgazdaság előtt álló fő feladat jelenleg a gazdálkodás extenzív formáiról az intenzív formákra történő áttérés, a termékek minőségének és műszaki színvonalának növelése. Ezt a célt szolgálja az anyagi érdekeltség új rendszere is, amelyet a LEMP Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése a közelmúltban fogadott el. (Prace) A jövő konyhája A hagyományos konyha a mai háziasszony ,,kínzó­kamrája”. Ide-oda topog a tűzhelytől a szekrényig, a jégszekrényig, a vízcsapig, a mosogatóig és közben be-bekukkant a szobába, ahol a gyermekek játszanak. Naponta öt kilométer utat is megtesz. Hogyan lehetne a konyhai munkát úgy megszervezni, hogy a házi­asszony fizikai munkája a minimálisra csökkenjen? A számtalan elképzelés és ötlet közül kiemelkedik Luigi Golani olasz építész konstrukciója. A háziasz- szony kényelmes karosszékben ül. az űrhajó kabinjára emlékeztető gömb kellős közepén és körülveszik mindazok a berendezések, melyek a főzéshez szük­ségesek. A konyhai berendezések alapja: a mikro­hullámú konyha, amely néhány perc alatt elkészíti a meleg ételt, —• és a megfelelően előkészített, mély­hűtött élelmiszerek. A konyha nyersanyaggal történő ellátása főként csőoostán történik, telefonmegrendelés útján. Főzés közben a háziasszony állandó kapcsolatban áll az egész házzal, minthogy a konvbában monitorok és mikrofonok vannak, és így láthatja, mi történik az egyes szobákban, megkérdezheti a háziakat, vagy a vendéget, hogy milyen ételre támadt gusztusuk. Mo­sogatásról természetesen szó sem lehet ebben a kony­hában, ezt a műveletet automaták végzik. Van ebben a konyhában egy hagyományos vülany- tűzhely-lap is, amelyen egyes ételek elkészíthetők. A tojást például nem lehet mikrohullámú lapon készí­teni, minthogy gránátként robbanna. A tervező szerint ez a konyha a főzéssel járó min­den fáradtságtól megszabadítja a háziasszonyt; amo­lyan házi laboratórium szerepét tölti be, ahol öröm tartózkodni és dolgozni. (Trybuna Ludu)- . v r ■ i s , •; -» ,• jfc :£■ A perc értéke Korunk jellegét gyakran a gyorsan rohanó idővel, az órák, a percek hihetetlen sűrítettségével illuszt­rálják. A dolog természetesen nem az idő rohanásán múlik, amely mindennap — ,,hétről hétre” — arra kényszerít minket, hogy minél gyorsabban mozog­junk, s még azt sem engedi meg, hogy pihenésünket környezetünk nyugodt szemlélésével töltsük. Napjain­kat az időnek egész más süritettsége határozza meg. Angliában a kézzel dolgozó takács a XVIII. század elején erejének végső megfeszítésével körülbelül 1,5—2 milliméter szövetet állított elő percenként. Legalább 10 millió ilyen takácsra volna szükség, hogy győzzük a Szovjetunió jelenlegi percenkénti szövettermelését! Ma a Szovjetunióban szövéssel (a gyapjú-, pamut-, selyehi- és egyéb textiliparban) nem egészen 200 000 ember foglalkozik. A szovjet szövőnő ma könnyen túlszárnyalja ötven XVIII. századbeli angol férfi szövő­munkás normáját! íme ebben nyilvánul meg manapság az idő sűrített - ségének alapja, igazi értelme. Az idő a tudományos­műszaki fejlődésnek, a munkatermelékenység növe­kedésének hatására rohan, sűrűsödik össze. Ennek az utóbbi, igen fontos körülménynek, amely nélkül V. I. Lenin szavai szerint elképzelhetetlen az új társadalmi rend győzelme, szenteli J. I. Sur a Szovjetszkaja Rosszija kiadónál nemrég megjelent „Mennyibe kerül egy perc?” című könyvét. Sur ezt a könyvét gyermekeknek írta. A szerző munkája, amely­ben ügyesen fonódnak össze a közgazdásznak, techni­kusnak, valamint a bonyolult tudományos problémák és a népgazdaság népszerűsítőjének képességei, elég komoly ahhoz, hogy ne csak a fiatal olvasóban éb­resszen gondolatokat. Ma, amikor az egész nép takarékosságra és gazda­ságosságra törekszik, elsősorban a percnek, az idő röpke egységének tényleges értékéről elmélkedünk. Egy perc alatt most több gázt kapunk, mint a cári Oroszországban — 10 nap alatt. Az országban minden percben 1200 tonna szenet, 600 tonna ásványolajat hoznak a felszínre. Percenként 2800 pár cipő. 70 óra. 2700 könyv készül. Képzeljük csak el. mi lenne, ha az ország vala­mennyi cipésze egyszerre, ugyanabban a percben tartanh cigarettaszünetet. Ugyanabban n percben egy és egynegyed ezer pár cipőt veszítenénk el! (Nauka i Zsizny) A munkakerülés elleni harc legfőbb módszere a meggyőzés, a n.Y.Yőíés. a parazita elemek bevonása a társadalmilag has2iiös munkába. Különösen ioptosr hogy a munka, a kommunista erkölcs normái, a szo­cialista jogrend szabályai iránti tisztelet szellemében neveljük a fiatalokat. A dolgozók kollektíváiban és a lakóhelyeken egyaránt határozottan fel kell lépni a „lógósok” és a munkakerülők ellen. Kunéi: érde­kében jobban igénybe kell venni a dolgozok gyűléseit, a társadalmi bíróságokat, s a társadalmi ráhatás más eszközeit. Általában igen kedvező eredményekkel jár, ha a munka veteránjai egyénileg elbeszélgetnek a „problematikus” fiatalokkal, patronálják őket stb. A parazita életmódot folytató személyekkel, a csa­vargókkal és a kéregetőkkel vívott harc fokozása ér­dekében az idén lényeges módosításodat eszközöltek a szövetséges köztársaságok törvényeiben. Ezek a módosítások részben különféle megelőző és nevelő intézkedéseket irányoznak elő, másrészt arra kötele­zik az illetékeseket, hogy büntetőjogilag vanjáic szi­gorúbb felelősségre azokat, akik makacsul kivonják magukat a társadalmilag hasznos munkából. Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének 1970. február 25-i törvényerejű rendelete például kimondja, hogy azokat a nagykorú, munkaképes állampolgárokat akik nem hajlandóak eleget tenni az Alkotmányban rögzített legfontosabb kötelességüknek, —, annak, hogy képességeik szerint becsületesen dolgozzanak. — a belügyi szervek először hivatalosan figyelmez­tetik, hogy nem folytathatnak parazita életmódot és 15 napon belül kötelesek munkába állni. Ha a figyel­meztetés nem használ, a kerületi (városi) szovjet végrehajtó bizottságának határozata alapján a lakó­helyük körzetében levő üzemekben vagy építkezé­seken társadalmilag hasznos munkára kötelezik' eze­ket a személyeket. A vállalatok (építkező íck) veze­tősége és társadalmi szervezetei kötelesek gondos­kodni az illetők munkába állításáról, s nevelő cél­zattal foglalkozni velük, kötelesek intézkedéseket ten­ni annak érdekében, hogy megtalálják helyüket a dolgozók kollektívájában, egyszóval minden szükséges feltételt meg kell teremteniük ahhoz, hogy az illetők visszatérhessenek a becsületes munka útjára. (Pravda) r%. . A Sjovjetuíiióbort rójft t.V „milUbmos“ Város von A Szovjetunióban ma már több mint 5500 várost és városi jellegű települést tartanak nyilván. Akad köz­tük tíz olyan nagyváros, amelynek léLekszáma meg­haladja az egymilliót; Moszkva, Leningrád, Kijev, Taskent, Baku, Harkov, Gorkij,’ Novoszibirszk, Kujbi- sev és Szverdlovszk. Az egymillió felé közeledik Minszk. Ogyessza, Tbiliszi, Donyeck, Cseljabinszk. Kazany, Dnyepropetrovszk, Perm, Omszk és Volgo- grád. összesén 23 olyan szovjet város van, amelynek lakossága 500 000 és 1 000 000 között van. Leggyorsabban azoknak a városoknak a lakossága nő, ahol a kohóipar, energetika, vegyipar és a gép­ipar gyors ütemben fejlődik. Közel 100 olyan város van. ahol tizenegy év alatt a lakosság száma 50 szá­zalékkal. vagy még többel megnőtt. Togliatti városá­ban 72 000-ről 251 000-re szaporodott a lakosok száma (250 százalék). Bratszkban 43 000-ről 155 000-re (200 százalék). Togliatti városa az autóipar új központja. Bratszk pedig fafeldolgozó kombinátjáról és alumí­niumgyártásáról ismert. 1959. óta a Szovjetunióban 885 új város és nagyobb település létesült, többnyire olyan helyeken, amelyek néhány évvel korábban még „fehér foltot” jelentettek a térképen. A tyumenyi körzetben például, ahol alig hat éve kőolajra bukkantak, olyan új városok nőttek ki a földből, s indultak fejlődésnek, mint Uzaj, Nyeftyejuganszk, Nádim és Zsizsnyevartovszk. . , (Svobodné Slovo) Képzőművészeti kvíz Rejtvénvünkben több közismert, világhírű festőművész, illetőleg szobrász nevét szerepeltetjük. A rejtvény megfejtése után a jobb alsó sarokban található számok megfelelő betűit az alsó. kétsoros ábra azonos számú kockáiba kell beírni, melyeket folyamatosan összeolvasva egy Tolna megyei festőművész nevét és Sz " zárd egy épületének megnevezését kapjuk, melyben tájjellegű falfest­ménye található. 1 'S T~ & ■\o e ha T*5 TG An T5 GLO 2d □ VÍZSZINTES: 1. Nem ez. 3. Az olasz renaissance egyik legkivá­lóbb egyénisége (1483—1520). Esterházy Madonna című fes * nye Szépművészeti Múzeumunk büszkesége. Leghíresebb képe Disputa. 11. A XIX. századi kri­tikai realizmus legkiválóbb orosz képviselője (1833—1882). Képei a Tretyakov-képcár gyöngyszemei. 13. Megelégel. 14. Női név (—'). 15. Holland város az Eem folyó part­ján. 17. Háziállat. 18. Járás köz­ben megpihen. 19. Az 1954-es ,,aranycsapat” kiváló csatára volt. 23. Lengyel város Lodztól délre. 25. Divatos hangszer. 26. Toll an­golul. 28. Válogatott — Európa- ívkorder — egri gyorsúszó volt. 30. lopva figyel. .31. Behajít. .33. Irat- kapocs. 35. Európa-bajnokság. 37. Hontalan csavargó munkás. 39. Ró­mai szám tízen alul. 40. Tojás is. fog is van ilyen. 42. Levegő görö­gül. 43. Piros németül. 45. Sor­szám. 46. Kismalacokkal rendel­kezik, 47. Ilyen oldal is van! 48. Kérdőszócska. 49. Mint némecui. 51. . . .a berek, nádak, erek. 52. Női név. 53. Néma egynemű be­tűi. 55. Befedni. 59. Luxemburgi és norvég gépkocsik betűjele. 60. 599 római számmal. 62. Japán város, Hirosima közelében. 63. Apaállat. 65. Közismert svájci üdülőhely. 66. Népi Ellenőrző Bizottság. 67. Zok­szó, panasz. 69. Béke angolul. 72. Debrecen közelmúltban Kossuth- díjjal kitüntetett, kiváló festőié. Műveinek jó része magántulaj­donban van, de megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában is. 74. Madár. 77. Az ő jóvoltából. 79. Mu­tatószócska. 81. Leve. 82. Férfinév. 83. Kérdőnévmás. 84. Tempus. 85. Németalföldi molnár fia (1606— 1669). A XVII. századi festészet, de még az egyetemes művészettör­ténetnek is legjelentősebb képvise­lője. öreg rabbinus, József álma és Mészárszék című képei , a buda­pesti Szépművészeti Múzeum re­mekei. Egyik leghíresebb képei közé tartozik: Az éjjeli őrjárat. 86. Eszme. FÜGGŐLEGES: 1. A magyar mű­vészeti irodalom klasszikus alakja az asztalosinasból lett festőmű­vész (1844—1900). Fő művei: Sira­lomház, Krisztus Pilátus előtt, Honfoglalás. Ásító inas. 2. Dátum­rag. 3. Csúnya arcbőrre mondják. 4. Megvesszözött menyasszony! 5. A legjobb minőségű, a gerinc mel­letti részből készült hús. 6. Ház­rész. 7. Európai labdarúgó-trófea betűi keverve. 8. Francia kisváros Párizstól északra. 9. . . .gatineau, város Kanadában. 10. Egy bizo­nyos nemzet hazájára vonatkoz­tatott terület. 12. Igekötő. 14. Az órás is, és némely sakkozó is ez. 16. Alacsony németül. 18. 1149 ró­mai számmal. 20. Becsap (ajtót) angolul, de magyar szénfajta ne­ve is. 21. Fa része. 22. Század- eleji nagy művésznőnk volt (Sári). 24. Csont latinul. 26. Bírósági üy . 27. Nemzetközi sportszervezet. 29. Az impresszionizmus utáni festé­szet legnagyobb alakja (1839—1906). Fő műve: Mardi-Gras (Húshagyó­kedd), a moszkvai Puskin-múzeum egyik csodája. A provencei táj és Buffet című képei a oudapesti Szépművészeti Múzeumot díszítik. 31. Egyik legkiválóbb, ma is élő feblőmüvészünk, a Képzőművésze­ti Főiskola lanára. Rudnay Gyula tanítványa. „Művészeti anatómia”- ja tette világszerte ismertté. 32: A XVII. század kimagasló barokk «gyelemes műyésze. f Egyaránt fes­tő. szobrász és építész. Rómában dolgozott, így legtöbb emléke ott található. Főbb művei: a Szent Péter Bazilika főoltára, VIII. Orbán síremléke. 34. Velence nagy festő­je, az érett renaissance kiemelke­dő képviselője (1487 ?—1376). Mar- cantonio Trevisani Doge képmása a budapesti Szépművészeti Múzeu­munk éke. 36. Számon ikerszava. 37. Szemez. 38. Szánkó. 39. Hord1 (ra­liét). 41. Paraguay és svéd gépko­csik jelzése. 42. Komárom megyei község. 44. Atellenben. 45. Nagyobb edény. 50. Ellentétes kötőszó. 54. A Föld történetében a harmadkor negyedik alkorszaka. Ekkor ala­kult ki Földünk mai hegy- és víz­rajzi képe. 56. Mint a vízsz. 63. 57. Fogoly. 58. Női név. 60. Vonszol, cipel angolul. 61. Veder ikerszava. 63. Kipusztult. 64. Nem nálam. 65. Klasszikus kettős magánhangzó. 68. 1050 római számmal. 69. Kis ló. 70. 650 és 1000 római számmal. 71. Francia „selyemváros” betűi ke­verve. 73. A régi skandináv mitoló­giában a főisten. 75. Helyhatározó. 76. Var képződik rajta. 77. Fának a része. 78. Ismer, birtokában van. 80. Korjelző. 83. Kicsinyítőképző. Beküldendő a szekszárdi festő­művész neve és az épület. megne­vezése 1970. augusztus 31-én déli 12 óráig a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJT­VÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. augusztus 9-i számban közölt keresztrejvény megfejtése: Vállkendő. Röpike, Szalagok. Pruszlik, Pendel, Bajkó, Ködrfiön. Rokolya, FÖkötő. Könyvjutalmat nyertek: Gergits Ferenc Dombóvár, Kertváros. Mol­nár Teréz Paks, Tolnai u. 48. Pe- resztegi Lajos Tengelic. Petőfi u. 48., Pirka Ernő Bonyhád, Perczel u. 7„ Simon József Szekszárd. Lisztesvölgy. N A könyveket postán küldjük el. Az Agárdi Állami Gazdaság jánosmajori telepén kiegé­szítő üzemágként magyar fajkutyákat tenyésztenek export­ra. A törzskönyvezett, szépen fejlett négylábúak nagy 'nép­szerűségnek és keresletnek örvendenek világszerte a kutya­barátok körében. • I Képünkön: Ízlik a finom fejecske az apróságoknak. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom