Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
Nagyszámú öreg ember lakja Mázát. Mivel a falu lakóinak többségét régebben is az ipar foglalkoztatta, aránylag sok a nyugdíjas. Életüknek igen jellegzetes formája alakult ki. Az egykor ipari dolgozók a nyugdíjas idejük zömét mezőgazdasági, munkával töltik. Az utcán éppen összetalálkoztam egy szekérrel. Két tehén volt a járomban, egy idős ember vezette a jámbor állatokat, egy pedig a szekéren ülve hajtotta őket. A haKis falu, nagy eredmény Mázán található a megye eg. Ik legjobban működő művelőd..:; otthona. Bányász Mű- vc’,ö:lF:i Otthon a neve. tehát az elnevezéssel is kifej.zésre jn.la.‘.tik, hogy léte ela.varban a bár.;, ászéletnek kös/.ö.iheiő. \ szar. tervezet is a faluban lakó, nagyszámú bányászra ■aló tc.entettel fordít régebb ó-a pénzösszeget e célra. Igazgatója’ Metz István olyan dologgal dicsekedhet, amelyet kévé. talusi művelődési otthon igazgatója tehet meg: — A mi otthonunkban sok nagynevű, fővárosi művész is tvUópeit már, kezdve a slágere ektsektól a szírimű vésze.ág. Az irodalmi rendezvényemken a magyar irodalom kieme’.ueuö egyéniségei jelentei; meg. Szép eredményekkel jártak ' a különböző szakköre.:'.!;, népszerű a' zeneoktatásunk. Máza eldugott helység és valóban kicsiny, ám becsületére legyen mondva, hogy kulturális tekintetben sok nagyközséget is megfölöz. A mázai tapasztalatok már sok embert meggyőztek arról, hogy kis községben is lehet nagy eredményeket produkálni, ha akad szerv, amelyik hajlandó áldozni ennek érdekében, és ha akadnak szorgalmas, hozzáértő szervezők, irányítók. Mázán öt év óta folyik zeneiskolai oktatás. Ilit növendékkel. Eddig Mázára jártak zeneórákra a györei, i/ményi. váraljái gyermekek is, ősztől kezdve azonban önálló órák lesznek e községekben, de továbbra is a mázai osztályokhoz kap- rsoltan. Képünk a mázai zeneiskolai növendékek egyik fellépését mutatja be. A felvételt a mázai foiokiub készítette. Mérenvi József vb-elnök: —. Máza hagyományosan ipari település. Jelenleg mindösz- sze 20—22 a tsz-tagok száma, és egv egyéni gazdálkodó laki:; u faluban. A mezőgazdasági foglalkozásúak száma elenyé- Sz.*j iiz ipari miin.aaáUKéhöz ke- pes.. sot, a mezőgazdasági foglalkozásúak száma állandóan ősök.fen. Ugyanakkor a falu megőrzött számos paraszti Vonatkozást. A lakosság fő meg- tlhziési forrása az ipar, a paraszti családokból is járnak ,;y/, iparba dolgozni, viszont szinte minden család rendelkezik bizonyos háztáji gazdasággal: alig akad ház, ahol ne lenne baromfi, és újabban meglehetősen sok seriéit is tartanak. Abba nem igen tudja beleélni magát a lakosság, hogy mindent a boltból vásároljon. Amit lehet, házilag áll ft élő. ezzel hasznosítja a szabad idejét. Hogv mennyire hozzátartozik az emberek életéhez a háztáji gazdaság, ezt az adásvételi ügyletek alakulása is mutatja. Újabban értéke , van a földnek, pénzt adnak érte, ami nagv változás a korábbihoz -k ’pest.' Mindenki arra törekszik. hogy a b:ztos munkahelye mellett legalább 2—300 ölnyi kertje is legyen. — Máza jellegzetessége, hogy két részből áll. Az egyik a régebbi építésű falu a bányászlakásokból álló új teleppel együtt. A másik a vasútállomás környéke. A két részt' jóimra távolság választja el egymástól. Újabban a vasútállomás környéke erőteljesebben fejlődik, mint az új falu. Ott nagyobb ütemben épülnek az új házak, s a 1 •: 1 okszám-növeket) és is erűtel.jerebb. Az állomás melletti r:~zen már 110 lakásnál is több található, a lakosok száma pedig meghaladja a 420-át. Tizenöt évvel ezelőtt ott még alig lakott néhány család, s a Itót népszámlálás közt több mmt 50 százalékkal nőtt a lakosság száma. Mindenki oda kér építési en- ctélyt. Mivel a vasútállomás mellett megy el a bonyhád- szászvári út, s erről a régi községbe csak egy leágazás van. minden bizonnyal naev jövője lesz n vasútállomás melletti településnek. Xc*r\VS lakossá«*, azonos nyelv — Csak magyarul beszélek. Illetve most, felnőtt fejjel hozzáláttam a német nyelv tanulásához. Tankönyvből. ; Metz Istvánná: — Mázán születtem ma is itt lakún*. és nagyon .tói érezzük magunkat a mi kit, falunkban. Szép környezetű koz>ég Máza. ráadásul állandóan fejlődik. Mindenki megtalálhatja a rmgtólelő elfoglaltságát szabad idejében, munkaalkalom is akad bőven, igv aztán a legtöbb itt lakó ember szereti is ezt a falut. Az emberek jól megférnek tgymással. Vegyesen lakják németajkúnk és magyarok. Ez a kettősség megvolt már a háború előtt i.s. hiszen ez a két réteg körülbelül fele-fele arányban lakta a falut. Nagyon érdekes hogy az összeolvadásuk már akikoriban megkezdődött: a németek és magyarok itt már régebben is összeházasodtak. Csak példának említem, hogy az én édesapám sváb édesanyám pedig magyar családból származik. — A nyelvhaszná.at hogyan alakult a faluban? — Mindkét réteg használta a maga nyelvét. és minden német beszélt magyarul már régebben is. A fiatalabb generáció mindinkább magyarul beszélt és beszél: ma már a német családból származó fiatalok is ott tartanak, hogy jóformán csak magyarul tudnák. Vegyes a lakosság, de a nyelv mindinkább azonos a magyar lesz. — Maga vegyes családból származik . . Melyik nyelvet bes zél i j óbban ? ÖREGEK tárból jöttek. különböző ter- ményféleségeket hoztak. Máza Az ipar kialakulása hagyományos ipartelep, a bányászok mellett egyéb iparosok is nagy számban lakják, éppen ezért meglepett az ntStrigens Pál általános iskolai tanár értékes adatokat gyűjtőn össze Máza község tör áttétéről. Lihbol német nyelvű szakdolgozatot is készített), mint német nyelvtanár. Kiderült, hogy az első ismert okirat amely Máza nevét említi, U35-fcen kelt, és királyi adománylevél. Eszerint a király e helységet a pécsi Bertalan ■ püspöknek adományozta. A török időkben elpusztult, majd magyarokkal telepítették be. Egy 1720-as összeírás szerint a következő nevű családok lakták akkoriban Mázát: Dósa, Paraj, Bíró, Sipos, Kovács, Bertalan. Varga. 1707-ben mindössze :?2 házból áli a falu, és lassan növekszik. 1828-ban Házainak száma 98. A németek a XVIII. század végétől kezdenek beszivárogni. Nem közvetlenül német földről, hanem a korábban németekkel betelepített községekből, Szászvárról, óbányáról. Lakossága egészen a XIX. századig kizárólag lök műveléssel foglalkozott. Egy régi feljegyzés s. érint a äsül, században serfőzdéje volt, de semmi utaiás nincs arra, hogy ez jelentősebb ipari ^leihez vezetett volna. Hosszú időn keresztül még ennyi nyoma sincs az iparnak, csak a XIX. században jelennek meg a mészégetők. A XIX. századra vezethető vissza a bányászai eredete is. A/ első bányász egy Beneze nevű parasztember volt. A földjén dolgozva szénre bukkant. A szén kibá- nyászását családtagjaival kezd le meg. Kút szerű aknák segítségével tárta fel a szenet, de a gáz miatt csak 10—15 méterre tudott lehatolni. A szenet vödrökkel húzták a felszínre, mint a kutakból a vizet. Természetesen nem sokra mentek ezzel a módszerrel és rövid idő után kénytelenek voltak beszüntetni a bányászatot. A nagyüzemi bányatársaságok később, a századforduló táján modern bányaüzemet létesítettek Mázán. A hatvanas években megszüntették a mázai bányaművelési, mert manapság már nem gazdaságos itt a szén kitermelése. A mázai téglagyár 1892-bdn kezdte meg működését. cán döcögő szekér. Annái is inkább, mert kimondottan paraszti községekben is mind kevesebb ilyet lát az ember. Kik a szekerezők? A szekéren ülő Vida József bányász, nyugdíjas, A másik pedig a'vő je, Steib Antal% aki ugyancsak bányász és nyugdíjas. Majdnem minden nyugdíjas mini-bortermelő. Az egyik a ház körüli lugas terméséből készít néhány liter bort. a a lakossá« száma Füzesi Lászlóné vb-titkár: — Lassan, de növekszik a falu lakossága. 1960-ban 1503 lakosa volt a falunak, most 1650. — Azóta is nő a lakosság száma, amióta megszüntették a bányát? — Igen, nő. A bánya beszüntetése egyelőre nem hat kedvezőtlenül a falu lélekszámúra. A bányászok zöme itt maradt, innen jár más bányába dolgozni, közben némi betelepülés is tapasztalható a környékbeli községekből. Ugyanis a bánya helyett új ipari munkaalkalmak jöttek létre: szövetkezeti ipar települt a faluba. A szövetkezeti Iparban foglalkoztatottak száma 245 tő. Néhány évvel ezelőtt felszámolták a falu mellett lévő erőművet, az épülete azonban megmaradt. Ebbe is szövetkezeti ipar települt. — A lélekszám növekedéséhez hozzájárul az is. hogy viszonylag kedvező a születésihalálozási arány. Általában többen születnek, mint ameny- nyien meghalnak. Annak ellenére, hogy a faluban öreg- otthon is Van, amelybe vidékről helyezik a rászoruló öregeket, ezzel tehát mesterségesen nő a mázai statisztikában szereplő öregek száma. 1968- ban 27-en születtek, 26-an haltak meg, 1969-ben 23-an születtek és 22-en haltak meg. másiknak a hegyen van pár száz négyszögöl szőlőskertje, ám a saját termésű borra rendkívül büszkék valameny- uyien. A nyugdíjasok klubba tömörültek. hogy ezáltal különböző hasznos elfoglaltságot szervezzenek maguknak. A klubéletük egyik fénypontja a házi borbemutató. A tél végén éppen Mázán jártam, amikor a .nyugdíjasok. kVubja rendezésében sorra került ez a bemutató. Minden klubtag_ azaz nyugdíjas frissen borotválton, ünneplőben érkezett a meghirdetett időpontban, és természetesen egy-két üveg kóstolóval ... Termésüket nem szakemberekből álló zsűrinek mutatták be, hanem egymás előtt büszkélkedtek vele. Máza nem nevezetes bortermő vidék. de annál tiszteletre méltóbb a nyugdíjasok körében kialakult bon-kultusz. A nyugdíjasok klubja 92 tagú és megvan a maga vezetősége. A klub elnöke Schroth János nyugdíjas bányász. A tagok zöme is bányász, a falu múltjának megfelelően, de akad benne kőműves, vasutas és más szakmabéli is. Különböző kulturális rendezvényekkel teszik színessé hétköznapjaikat. A klub működését a szakszervezet finanszírozza. BODA FERENC Népújság % ió7G. augusztus 23« Kettősség