Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

„ statisztára STOfivteilm. Jellegénél f\ fogva r.em alkalmas arra, hogy a definíciók, mögött rejlő tartal­mat a számok tömör nyelvén kiviH egyéb módon is visszaadja. Pedig ha táblázatainak egyik oszlopa felett azt a kifejezést olvassuk, hogy „kjil^Érületi lakott hely", hajlamosak vagyunk ' va- valami féle elvont fogalomra gondolni: Hiszen nyilvánvaló, hogy Magyarorszá­gon minden épület valamilyen közigaz­gatási egységhez területhez tartozik, ha nem a közepén, úgy a belső, sűrűn lakott részének szélén, de esetleg az egyáltalán nem lakottnak a pereimén is. „Kül területi lakott hely’": Ha lakat­ber na-avon meggondolja, hogy egyál­talán menjen-e messzire. Februárban jártunk Decs-környékén egy tanyában, ahová be, és -ahonnan ki nem vezetett- a hómezőn taposott nypm. A népszám­láló . biztos volt az utolsó, aki akkor haf hét leforgása alatt bemerészkedett 'de,. . y , . Természetesen nemcsak ez a jellem­ző. Vannak tanyaközpontok, tanyabók- rok. melyek megszüntetése nemcsak ki­alakulásuk történelmi, hanem létük je­lenlegi okaj fhia-tt is felesleges, sőt ma hibás lehne. -Ekékhez többnyire köves- út vezet, napjában kétszer talán az autóbusz sem kerüli el központjukat, bája «lé Pof óék zárt liomácfélét ragasz­tottak. melléje kamrát. Az épület vi­harvert, a vakolat hullik, a tóközei jóvoltából légiónyivá szaporodott pat­kányokkal pedig két foxi és egy far­kaskutya együttesen sem képes megbir­kózni. — Kifúrták &z istállóm falót, a télen félig összedőlt, Ez azonban még hagyján, mert az előző lakó idején a szobában is ottho­nosan grasszáltak, egy alkalommal le- , rágták a szekrény tetejére állított ka­rácsonyfáról • a szaloncukrot. — Nekünk idáig csak a szekrényein­ket silányították tönkre! lan lenne, nem szerepelne a népszám- látási kötetekben. Fogalmazzunk azonban kevésbé sza­batosán. ..Külterületi lakott hely" egy magányos erdészház. a Blikkben, gátőr lakása a Tisza mentén, juhásztanya va­lahol az Alföldön, vasúti őiház, a Kab- hegyen levő tv-adó kornyéke és a Decs- alföldszáüási pedagógus legénylakása. Magyarország 10 315 597 lakosának 8.3 százaléka, vagyis 836194 személy la­kott nem kevesebb, mint 14 197 ilyen „külterületen" a legutóbbi "népszámlá- lálá-s időpontjában. Több mint Debre­cen. Miskolc, Pécs. Szeged, Szombat­hely és Kaposvár lakossága együttesen. A szórt települések, a tanyák és szál­lások kialakulásának történelmi és gazdaságii okaira talán most felesleges szót vesztegetni. „Tanyáról'', „tanyavi- lágról’' olvasva az átlagembernek óha­tatlanul a Nagyalföld jut. eszébe. Me­gyénk aligha, pedig- abbém a sorban melyet a főváros, a megyei jogú váfo- sók összessége, és a tizenkilenc megye adataiból összeállíthatunk. ..előkelő'!,! helyet foglalunk el. A huszonegy között Tolna megye, á hatodik. A megye népességének több mint tíz százaléka (10,4) élt 616 külte­rületi lakott helyen. Ez 26 963 lakos, több mint. Szeks zárd január elsejei léleks zárna. Mit jelent ez? Elmondhatjuk számszerűen is, bár a statisztikából az olvasónak alighanem elege van már. Tabód lakóinak 59, Ten- gelienek 50.1, Dalmandnak 45,3 száza­léka lakott a ..hivatalos" centrumon kívül. A számok azonban ilyesformán csalókák lennének, hiszen ez utóbbi kettő egyben rangos állami gazdasági székhely is, ahol a „külterület” nem zárja ki a modern lakásokat, vízveze­téket. villanyvilágítást, könyvtárt. Elmondhatjuk elméletben és össze­foglalva a sokfelé látott, tapasztalt té-' nyékét. Nincs villany, csak petróleum. Az út csak száraz időben járható, de akkor szaharaian poros. Bolt nitics, a postáért messzire kelj menni és az era­i van boltjuk,-"iskolájuk, villanyhálóza­tuk. Utóbbinak;. _a háztartások gépesí­tésével kapcsolatos minden összefüggé­sével és előnyével együtt A számszaki és elméleti fejtegetések he'yett neim ezekre, a fenntarta-ndókra kerestünk példát. Hanem ellátogattunk Bogarasra. * A térkép csal. Bogaras létezését a színes ábrán egy kék pont hirdeti, mely a jelmagyará­zat szerint .olyan „egyéb lakott helyet" jelöl, „ahol iskola van". Bogarason nincs iskola.. A „település" legemléke­zetesebb . jellegzetessége két - -halastó, összesen húsz holdnyi vízfelülettel. A halastó tulajdonosa a tamási Uj Élet Termelőszövetkezet.' Bogaras ugyan Belecska szomszédságában - van, de mi­vel közigazgatásilag az öt , kilométer­nyire levő’ Regölyhöz tartozik. <a- köz- igazgatási határok tisztelői lévén, innen • közelítjük meg, ' ‘ - 'Nemv.tköhrtyőd'-Majsapuszfe';;után út- '■ jelző tábláik -nincsenek, csak az. idegen szemében teljesen ötletszerűen kanyar, gp földu tak, gépkocsit borító porral Uti­kál auzunkul, a. Népakarat termelőszö­vetkezet elnökhelyettese, vállalkozik. ■ Ppi-csökken tés okából egy ideig frissen vágott lucemaföldön megyünk tovább, aztán dúsan fejlődő kukoricák erdejé­ben. Kanyar, 'még' egy kanyar. Végül felbwkkan "a sZémhatáron Bélecská templomtornya, a közvetlen közelben pedig három tehén és egy. legeiéihez láncolt növendékbika. Aztán egy iz­mos, kémény • kötésű, barnára sült, negyvenöt éves ember. Pötó György'.' Bogaraspuszta egyetlen férfi lakója. — Valamikor, azt mondják — mesé­li — vízimalom állt itt. Annak már nyoma sincs. Nem lehetett akármekko­ra maloim, mert a mi házunk eredetileg az Őrletósre váltók 'istállójának készült. A háztól ezt a nyelvünk adta rangot i Kőm lehet, elvitatni, hiszen valóban . emberi lakhelyűi szolgál. Szoba-konv­A patkányok és a nedvesség. Potó György ha lás zones tor. Hathetes iskolát végzett Visegrádon, majdéveseí Szarva­son. Évi keresete • tavaly huszonhétezer forint volt. Tart négy tehenet, a már látott szép. szerződéses bikát, három anyadisznót, vígan sürgő szaporulatá­val, méheket, galambokat és őgy sza­marat. Háztáji kukoricása a ház mö­gött. dúsan trágyázott földben. Július végén már a lovas- embernek i-s csak a kalapja látszott ki a közepéből. — Szórakozás? — Az nincs. Vagyis, vettünk egy tranzisztort» rádiót. — A faluba mikor járnak? — Naponta. Bevisszük a tejet. Átlagosan napi harminc-negyven li­tert. Ilyenkor hozzák el a ritka postát, mert Bogarasra nem jár postás. Se orvos, se állatorvqs. Madár js csak a halastó vizére, inni. — Télen? " — Felhúztam a combig érő halász- csizmát és naponta oda-vissza tapostam az utat a két kislányomnak a belecskaj iskoláig. A kislányok ezzel a háromkilométe- . reg oda-viskza úttal még jól jártak. Elődeik, a régi boga vasiak, a közigaz­gatás merev szabályai szerint a Re- gölyhöz tartozó Majsára mentek isko­lába. — Érdemes itt lenni? , — Még egy darabig. Aztán házat építünk Belecskán. Csak én maradok kinn, a munkáim mellett, meg talán ittfogom az anyadisznókat. Bogaraspusztán — a volt Eszterházy- birtak egykori részén — tíz esztendeje még tíz házban százöten laktak. Kö­zülük harminchétén tizennégy évesnél fiatalabbak. A lélekszám most négy fő, két felnőtt, két kiskorú. Néhány év múlva egy személy lesz. Potó György halászmester. ORDAS IVÁN Foto: Gottvald Károly A lakóház. A patkány rágta istálló. Községpolitika és a fiatalok A tanácsok akkor ' folytat- nak helyes ifjúságpolitikát, ha nemcsak meghallgatják, ha­nem igénylik is a fiatalok vé­leményét, sőt, bevonják őket a tervek megvitatásába épp­úgy, mint a megvalósítás munkájába. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatalok szívesen kapcsolódnak be eb­be a munkába akár egyénileg, akár az ifjúsági szervezeten keresztül. A tanácsok jó ifjú­ságpolitikája tehát egyúttal azt is jelenti, ha a legráter­mettebb fiatalokat az eddigi­nél nagyobb számban választ­ják be a különféle helyi ve­zető testületekbe A tapasztalat szerint amit az ifjúság helyesnek tart, az az esetek többségében nem mond ellent az idősebb kor­osztályok céljainak, érdekei­nek sem. A falukorszerüsités például, amelynek a fiatalok az élharcosai, szívügye min­denkinek. — függetlenül évei számától. Ki ne akarná, hogy faluja kiemelkedjék a sárból, hogy minél több betonjárda készüljön, s a városihoz fo­kozatosan közelitű új, kultu­rált életforma, a kereskede­lemben, a szolgáltatásoknál, s a községpolitika valamennyi területén az eddiginél gyor­sabb ütemben valósuljon meg? Ma sokan panaszkodnak amiatt, hogy a faluszépítésre felhasználható összeg mennyi­re szűkös. Ám a társadalmi munkaakciók egész sora bi­zonyítja. hogy ott, ahol meg kell fogni a dolog végét, álta­lában a fiatalok állnak az el­ső sorokban. Munkás kezük révén olykor százezrekkel tá­gítható egy-egy faluban a fa­luszépítés költségkerete, — helyenként pedig egyenesen, több a munkáskéz, mint az elvégzendő munka. Vannak ugyanakkor olyan sajátosnak nevezhető igények is, amelyeknek teljesítése — érthető okokból — főként a fiatalság szívügye. Ilyen a kulturális, művelődési. szóra­kozási lehetőségek bővítése, valamint a rendszeres sporto­lás ügye. Ebben a vonatkozás­ban meglehetősen sok meg nem értéssel találkozhatunk a helyi tanácsoknál. Évek óta nem tudják megoldani példá­ul számos helyen. hogy a fia­talság valóban otthont talál­jon a községi Művelődési há­zakban. Igaz, része van ebben annak is, hogy a községek nem elhanyagolható részében még a régebbi elképzelés alapján épült kultúrházak ta­lálhatók, ahol az egyetlen nagy terem főként az egész községet átfogó rendezvények céljait szolgálja. De még ahol vannak is kisebb helyiségek, ott is gyakran zárva találják azokat a fiatalok. Jó kezde­ményezésnek mondható az a mostanában kialakuló szokás, hogy a kultúrház fenntartásá­nak anyagi gondját a községi tanács és a helyi termelőszö­vetkezetek közösen viselik. Különösen megnőtt a fiata­lok sportolási igénye. Sajnos nem mindenütt fordítanak rá kellő gondot, hogy ezt az igényt kielégítsék. Bármerre elmehetünk az országban, lát­hatjuk. hogy legalább minden második faluban mennyire el­hanyagolt a sportpálya és kör­nyéke, arról nem is szólva. hogy a futballcsapatnak gyak­ran arra sincs pénze, hogy megváltsa a vasúti jegyet, ha a járás másik szögletében kell a soros mérkőzést lejátszania. Hol vagyunk még attól, hogy egy-egy községben többféle sportág is szakosztályt tart­hasson fenn. Hiányzanak eh­hez a sportszerek, a minimá­lis eszközök. Mindez a köz- ségpoHtika tárgykörébe tarto­zik és elodázhatatlan tenni­valót jelent a község vezetői számára is. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom