Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Szemelvények

külföldi

újságokból

Miután Bernadette Devlint hathavi fogházra ítélték, David O NeiI diák belehalt a belfasti utcai harcokban szerzett se-' besülésébe. Az egyik tudósító jelentése szerint még annyit . sikerült mondania: „Ez a pogány világ tele von igazságtalansággal".

Sokan, akik magukat tisztességes vallonoknak tartják, szí- . vük mélyén bizonyára hasonlóan gondolkodtak, amikor a Brüsszel belvárosában összetorlódott autóoszlopban harsányan dudálva, tiltakoztak a kormány döntése ellen, hogy ,»elkerülendő az újabb nézeteltéréseket, korlátozza a belga főváros terjeszkedését a flamand terület irányába". Ezúttal nem voltak halottak.

Néhány hónappal előbb -a San Sebastian-i rendőrfőnök meggyilkolása és a bilbaói zavargások adtak okot a spanyol állam elleni terrorista tevékenységgel vádolt baszk nacionalistákat üldöző új „tisztogatási akcióra”. Azt sem tudni, kikerült-e a börtönből Sergjo Villar, 34 éves katalán író: egy a sók közül, akik „szabad Katalánját" követelnek a „szabad Spanyolországban".

'Alto Adige észak-olaszországi tartományban kb. 250 000 német és osztrák nemzetiségű ember, bizonyára már belefáradva honfitársaik sok régebbi akciójába, várja, vajon valóra válnak-e autonóm jogaik, úgy, ahogyan azt a tavaly decemberben Róma és Bécs között létrejött egyezmény előirányozza.

A szlovákok is várakoznak: újra bevezetik a gazdaság

központi irányítását, és készül a föderatív államberendezés revíziója. Visszatérés lenne ez a régi időkhöz, amikor a szlovákok rendkívül elégedetlenek voltak megkülönböztetett helyzetük miatt az államokon belül, melyhez nevüket odaadták?

Mé^ Jurában, a berni kanton kis vidékén is hadiállapot uralkodik — a békés, gazdag Svájcban. Lakosai szerint Párizs sokkal közelebb van hozzájuk Bernnél. Másrészt Párizsban egyelőre, úgy látszik, füstbe mentek a zendülő bretagnei- aknak abba az autonómiába vetett reményei, melyeket két éve de Gaulle tábornok ígért nekik.

Pompidou elnök Korzikának ígért autonómiát. Bretagnebon nem zárják ki újabb merényletek lehetőségét a rendőrfőnök és a központi hatalom képviselői ellen.

Mí történik Európában az Atlanti óceántól az Uraiig — gyakran függetlenül az ideológiáktól, politikai rendszerektől, at egyes országok fejlettségének és társadalmi emancipált- ságának fokától?

A régi és legkisebb, kontinensen több mint 600 millió ember él több mint 30 országban. Ez a hatalmas embertömeg azonban kétszer annyi nyelven beszél, mint ahány ország van.

(NIN)

14 'millió analfabétáéi

Törökország 33 millió lakosa közül 14 millió nem tud írni- olvasni, vagyis a lakosságnak kb. 40 százaléka. Az intézkedések' -botrányos elégtelenségének bizonyítéka, hogy 1977-ben . ,a szám . 17 millióra emelkedik. . Tizenháromezer anatóliai városnak nincs iskolája. Sőt, ahelyett, hogy a 'világi iskolákat korszerű oktatással segítette volna előbbre, a Demokrata Párt, majd az. „Igazság párt" rendszeresen a vallásos

szellemű oktatásnak kedvezett. E helyzet következménye a nagymérvű elmaradottság, s ez hamarosan fokozódik majd. Törökországban már most kevés az egyetemi hallgató (legalábbis az olyanok, akikre az országnak fejlődése érdekében szüksége van). Igen gyorsan szükség lenne tízezerrel több mérnökre, ám 1967-ben a természettudományi karon «csak 8100 hallgató volt, azok is több évfolyamon elosztva. Ilyen ütem esetén 1977-ben 31 000 mérnök fog hiányozni. Orvos is kevés van: 1967-ben 12 175 volt, azaz egy jutott 2700 emberre, ezek is* rendszertelenül elosztva: Kelet- Anatólia nem egy távoli vidékén 1960-ban és 1965-ben egy orvos jutott 7700 lakosra. A helyzet itt sem javul. 1966—67- ben 9150 orvostanhallgatót tartottak számon, akik szintén több évfolyamra voltak elosztva. Megemlíthetjük még az agronó- mushallgatók elenyésző számát is (1966—67-ben 4300 fő).

Nagy vonásokban ilyen anyagi és szellemi erőkkel rendelkezik Demirel „új" Törökországa. Ehhez járul, hogy az árak négy év alatt Ankarában 30 százalékkal. Isztambulban 43 százalékkal emelkedtek, s ez az emelkedés a fontosabb fogyasztási tikkeket érinti. A spekuláció, mindenekelőtt a telek- üzérkedés virágkorát éli ebben az országban, ahol igen nagyarányú a népszaporulat. A deficit csökkentése végett Törökországban takarékossági politikát kellett bevezetni: emelték a közvetett adókat, az egyetlen olyan adófélét, amely könnyen rákényszeríthető a nyomorgó lakosságra. Ez a poljtika itt, mint másutt is, a költségvetés és a terv szociális tételeit sújtotta.

(Wiener Tagebuch)

Különleges kiadóvállalatok Hollandiában

Két év óta a holland könyvesboltokat és újságárudákat valósággal elárasztották a pornográf kiadványok. Amsterdamban és Utrechtben közszemlére kitéve láthatók. Ez annál elképesztőbb, mivel a hollandok — protestánsok és katolikusok, valamint „humanisták", ahogy a nem hívőket nevezik — többségükben komor puritán elveket vallanak.

, A mí sajtónk — mondja az egyik kormánylap munkatársa — a legszabadabb sajtó a világon. Erre büszkék vagyunk, bár e szabadság sajnálatos következménye a pornográfia.

A különleges kiadóvállalatoknál se szeri, se száma a pornográf kiadványoknak. Megbotránkoztató képekkel és cikkekkel ostromolják a közönséget. A nyereség óriási, de ez nem annyira az eladásból, mint inkább a sok hirdetésből ered. Valamennyi kiadónál több tucat „szex-szalon” reklámozza a különböző „importált" könyveket, erotikus ruhákat és más kellékeket.

A „személyi kapcsolatok” rovata 30 vagy 40 nagyméterű

hasábot is elfoglal. Férfiak és nők keresnek egy estére vagy hétvégére megértő baráti lelket, különböző, vagy azonos nemű párok kívánják bővíteni ismeretségi körüket, kertelés nélkül köziik óhajukat. Tíz hirdetésből három képes. Többnyire valamilyen hatásos közelkép.

A „felszabadulásnak" ez a formája annyira, elterjedt, hogy a rendes lakosság szüntelen támadásoknak van kitéve. A mozik vezetői, minthogy a látogatottság katasztrofálisan visszaesett, a közönséget dán filmek bemutatásával próbálja becsalogatni. A televízió is ezt a megoldást választotta, és gyakran szervez „vitákat".

A múltkor a fiam — mondja nekem egy negyvenéves férfi — két pornográf újsággal jött haza. Közöltem vele, hogy .14.éves létére -.iMtttttii egészségesebb olvasmányt is választhatna. A fiam a televízió legutóbbi vitájára hivatkozott, ahol állítólag komoly pszichológusok és szociológusok« teljeFÓKUSZ

iiimimiimmiiiim

sen szabados szellemben nyilatkoztak. Nyilatkozataikat képekkel támasztottók alá. hogy senkiben se maradjon semmi kétség.

kor Inkább csak a rendőrség, vagy az egyes'városi tanácsok néMn ■•ldemén>'«e*«r*l *an szó. A rotterdami vórosotyák amfl! , |m*Sa,k°d°l:r°‘ták agy „klub-hotel" megnyitását, Ä.I*U,?^"kiP'>e?. •ro,,k“1 e*'ok»« szolgáló alkalmi ta- lolkohely lett volna. Ugyanakkor a létesítmény kezdeményezői a legkomolyabban állították, hogy így akarnak harcolni o prostitúció ellen.

A hágói rendőrség felhasználta az alkalmat, hogy nyilvó- nosogra hozták egy szexuális kérdésekkel foglalkozó kiállí- tos megrendezésének tervét; betiltotta a kiállítást és ugyon- akkor megtiltotta a pornográf kiadványok és tárgyak árusítását is.

Minthogy fennáll a lehetőség, hogy a rendelkezés további országos érvényű rendelkezéseket von maga után. a veszé- . Uldenbon összejöttek és megalakítottak azt a szövetséget, amely a kereskedelem szabad- sogót és a véleménynyilvánítás szabadságát gátló akadályok ellen kíván küzdeni.

r A tiltakozásnak ez a fajtája — közölték Hágában — igen erős alapokon nyugszik. Hollandia erős kereskedelmi jellegere (a gazdasági életnek legalább 70 százaléka a kereskedelmen alapszik) és a hollandoknak a demoktszikud elvekhez való ragaszkodására támaszkodik. A vallás és erkölcs tilalomfájával a maga tilalomfáját szegezi szembe. És elképzelhető, hogy győz is, mégpedig éppen a szabadság jelszavával.

(Valours Actwelles)

Villany minden lengyel faluban

Husi évvel «lelőtt. 1950. június ií-ón Lengyelországban törvényt hoztak orról, hogy valamennyi faluba és településre be kell vezetni a villanyt. Erre a törvényre nagy szükség volt. minthogy a lengyel folvaknak még a háború előtti időszakból eredő elmaradottsága Igen nagy volt. 1950-ben, oml- kor oz említett törvényt hozták, a községeknek mindössze 14 százalékában volt villanyvilágítás.

Az elmúlt húsz év alatt a lengyel állam jelentős beruházásokat végzett a mezőgazdaságbon, és a parasztgazdaságok 8Ó.7 százalékában, továbbá valamennyi állami gazdaságba bevezették a villonyt. Abszolút számokban ez másfél millió parasztgazdaságot és <000 állami gazdaságot Jelent.

A lengyel falvak villamosítása, a különböző gépek és a műtrágya alkalmazása gyökeresen megváltoztatta a falvak életét és a mezőgzdasógi termelést. Bár az egyéni gazdaságok még ma is túlsúlyban vannak, a négy legfontosabb gabonafajtából ma a korábbi 11 métermázsa helyett hektáronként 20 métermózsát takarítanak be. A mezőgazdaság villamosítására fordított kiadások az elmúlt időszakban évente több mint egymillióid zlotyt tettek ki. Az idei tervévben ez az ösz- szeg 1 milliárd 227,5 millió zlotyra emelkedik.

A villamosítás most meggyorsul ozokon a területeken, ahol már eddig is a legelterjedtebb volt. azaz Lengyelország nyugati és északi vidékein. A szakemberek számításai szerint a jelenlegi ütem lehetővé teszi, hogy az új ötéves tervben, azaz 1975-re az egész ország villamosítása befejeződjék.

{Rudé Právo)

Tolna nagyközség

történetéből

Rejtvényünk néhány sorában Tolna történetére emlékezünk.

■

6

6

6

>

6

5T”-1.0

TI-12-15

a

ob

_

#:

T7

"ö

■

Ü

22

26

■

25

2b

27

2b

62 .

55

Vt

e>5

63

63

A-2-Vt

1

■50

5-1

52

56

5*t

55

■

Ü

<37

■

*

SO

1

m

az

<b5

6b

<o7

70

71

11

76

75

7b

77

ü

7S

ü

T51

Í2.

65

&5

1

1

Ö7

H

6b

1

_

bo

Vízszintes: 1. A magyar

államalapítás utáni neve. 8.

Gödény. 15. Az alifás- - és aromás organikus savak származékai. 16. Tetőponti szög. 13. Hamis. 2p. A selyemgyárat .alapította 1883-ban. 22. Ö! 23. Megelőz. 25. ... a berek, nádak erek. 26. Halkan a fülébe mond. 23. Szegedi... (sportegysület). 29. Ritka férfinév. 31. Rosszat tevő. 3\ PEY. 34. Eső éri. 36. Olasz költő és államférfi (1493—1569). ?1. Nincs

egy árva fűszál a ... közt kelőben. (Arany). 39. A mohamedán holdnaptár kiléncedik- hónapi a. 42. Sátrat ver. 45. Olasz névelő. 46 Hiába kéred. 49, Gömbölyű,

megvastagodott gyökér. 50. Tolna római kori neve. 52. Küzdőkedv. 55. Kevert légi! 56. Baranyai községből való. 5G. Azonos mássalhangzók. 59. Rendezkedik. 62. Divat szerint (idegen kifejezés). 64. Több pápa neve volt. 65. Táp.- lálkozik. 68. Álig áll a Urnán. 69. OLS. 70. Mutatószó. 72. Idegen női név. 75. Száraz angolul. 76-. Híres európai múzeum. 78. Hirobumi herceg íj apán államférfi). CO. Ezen indok. 82. Nitrogén. kén. 83. Itt született a megye tudós régésze, atyja lengyel emigráns orvos volt. 86. Latin kettős magánhangzó. 87. Favágó eszköz. 88. Keresztülrágta. 90, A

selyemgyár melletti műemlék épület.

Függőleges: 2. Feltételes kötőszó. 3. NDK iparvállalat rövidített neve. 4. Belga város 5. Szerves katalizátor. 6. Az Ararát csúcsán kötött ki. 7. táskafélék családjába tartozó rovar. (fon). 8. Tető alatti tér. 9. EZJ. 10. Férfinév. li. Vakon szerető. 12. Jugoszláv város. 13. Keresztül. 14. 1743—49 között épített műemlék. 17. Ebben az évben győzték le Tolnán Attila hunjai a római légiókat. 19. Aláereszkedik. 21. Kés résfce. 22. Spanyol folyó. 24. Világhírű magyar gyermekgyógyász volt. 27. Takarékoskodik. Ó0. Fél dekád. 32. Piros németül. 35. Gém jelzője. 37. Mondatrész. 38. Két férfi becenév. 40. Testrész. 41. Kávémárka. 43. ...szakadt. 44. Község. 47. Német névelő. 48. Sportmozgalom volt. 51. Fazonú. 53. Formai. 54. Köztársaság a Pirreneusokban (—’). 57. Fejetete- jére állított zűrzavar. 60. Ném szabad. 61. Női név. 63. Párizsi futózápor (fon.). 66. Gazdasági

tárolóépületei. 67. Finom italok. 70. A ruhadísz. 71. Lipcsei vásár. 73. Kutyabőre volt. 74. Máshol. 77. Vanadium, wolfram, einsteinium. 79. TS. Dl. RT!! Ú4. Kevert tíz. 85. Yttrium és tantál. 87. Vas. 89. Tova.

Beküldendő a vízszintes 1., 20., 50.. 83., 90. a függőleges 14. és 17. sorok megfejtése levelezőlapon 1790. augusztus 24-én déli 12 óráig a Szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény.

A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki.

Az 1970. augusztus 2-i számban közölt keresztrejtvény megfejtése: ,.Szaladjak-e, vagy megállják. Ha szaladok elfáradok, Ha megállók itt maradok.’

Könyvjutalmat nyertek: Bíró

Jánosné, Bonyhád, Ady E. u. 10. Balogh Imre, Dombóvár, Kossuth u. 27. Horváth László -zekszárd, Tarcsay F 5. Pellion Ervin Gyönk, Rákóczi u. 86. Révész Imre Öcsény, Kossuth u. 24.

A könyveket postán küldjük el.

Halászberkekben az a hír járja, hogy hosszú idő után ismét megjelent a Duna „cápája", a viza. Ez a hatalmas tokfajta hal a világ tengerei közül csak a Kaspi-tengert és a Fekete-tengert lakja. A többmázsás óriásokat a szaporodási ösztön űzi fel időnként a Dunán, a Dnyeperen és a Volgán.

Régi oklevelek, jegyzőkönyvek sűrűn emlegetik mélyvizeink tengerjáró vándorát, a .Jejedelmek halát és a halak fejedelmét”. Zsigmond király udvari krónikása jegyezte fel. hogy 1412-ben Zsigmond sok külföldi vendégfejedelemmel fényes udvari kísérettel nézte végig Komáromnál a tavaszi vizafogást. A A Vág-torkolat vidékén sok száz halász gyűlt össze sípokkal, dobokkal és vidám kiáltásokkal terelték a mederbe levert kettős cölöpsor vizafogó kapujához a Duna góliátjait. Huszonhat óriás viza és 5000 kisebb tokhai ■volt akkor a zsákmány. A legnagyobb vizát ugyancsak a komáromiak fogták a XVI. században. Ennek a példánynak kereken egy tonna é$ hat mázsa volt a súlya. Adataink vannak arról, hogy a tatárjárás után IV. Béla 200 darab besózott vizával, esztendőre való „konzervvel” kedveskedett a heilingenkreuzi cisztercita kolostor szerzeteseinek.

Mátyás király js megbecsülte mélyvizeink tengerjáró vándorát. Egy ízben Komáromnál 30 vizát elevenen fogatott meg. s a tatai kastély tavába telepítette őket. Arról azonban már nem szól a történet, hogy megéltek-e s meddig éltek a tenger sós vizéhez szokott új lakók a tatai tóban.

A gőzhajózás, majd a Duna menti ipartelepek mérgező szennyvizei, s nem utolsó sorban a háború aknarobbanásai elriasztották a folyamból ezt a halóriast. Természettudósaink már-már azt hitték hogy az a dunapataji példány lesz a vizák halotti anyakönyvének utolsó hazai szereplője, amelyet 1936-ban ejtettek rabul a dunai halászok (preparált bőre a Nemzeti Múzeumban van). Am az elmúlt években Ercsi, Százhalombatta és Ókécske halászai újra „magyar cápát” ejtettek, s ha a legújabb hír igaznak bizonyul, talán ismét sikerül hálóba csalni a „fejedelmek halát, s « halak fejedelmét".

Népújság 12

1970. augusztus 10.

A Duna „cápája“