Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Tányérok és agancsok A megyét iáró sűrűn sze­rezhet bizonyságot arról, hogy olykor teljésen jelentéktelen, vagy nem túlságosan mutatós küllemű házak rejthetnek kin­cseket. Nemrégiben adtunk hírt egy pálfaí műgyűjtőről, korábban egy dunaföldvári rangos magángyűjteményről, most pedig képekkel szeret­nénk bemutatni Kurd egyik házának szobáját és konyháját. A ház tulajdonosa Déghy Iván, a termelőszövetkezet torzs­ái lattenyésztője. Az eldöntésre vár, hogy az ő gyűjteménye érdemel-e nagyobb figyelmet, vagy az, amelynek darabjait felesége szorgalma, ízlése és — mondjuk ki — szenvedélye szerezte rendre hosszú évek során. Aki a konyhába lép, az első pillanatban úgy véli álmodik, mert vagy meseországba, vagy tányérkereskedésbe tévedt. A négy falon mindenhol tányé­rok százai. Nem akármilye­nek. Festésük, formájuk, dí­szítésük egyformán iparművé­szeti, néprajzi, sőt kortörté­neti jelentőségű is. Elsősorban a néprajz uralkodik, színek és minták valóságos orgiájában, tanúsítva határainkon innen és túl élő ösztönös és hiva­tásos művészek szépérzékét. Foto: Komáromi. Az egyik tányérról II. Vilmos német császár sodrott bajuszú arca néz a látogatóra, mintha a falevelek lehulltával haza­térni remélt hadainak sorsán elmélkedne. Odébb f. Ferenc József, miután mindent meg­gondolt és mindent megfon­tolt. Ezek az első világháború emlékei, éppúgy mint az, amely a véres harcokról ne­vezetes Sabác cirillbetűs nevét viseli. A tónyérgyűjtemény ti­zenöt éves szenvedély ered­ménye. Járt már itt kerámikus szakember, aki katalógussal a kezében azonosította az egyes darabokat. De jártak külföldi­ek is, baráti összeköttetések jóvoltából hiszen ez magán- gyűjtemény, a tulajdonosok­nak eszük ágában sincs hi­valkodni vele, reklámozni azt, vagy éppen kölcsönözni belő­le. — Kölcsönözni különösen nem, — mondja Déghy Iván, a lőnek a két szobával odébb lévő gyűjteménye régibb és más jellegű. — Rossz 'tapasz­talatokat szereztem. A középső szoba összhatá­sa szögesen ellentétes. Míg a konyhában a kert, erdő, mező virágainak színei virítanak, itt a mély barna szín domi­nál. Agancsokon és őznyársa­kon. Szarvasagancs a csillár, jávorszarvas lapátjából ké­szült a dohányzóasztal, rino- cerosz lábából a hamutartó. Agancsok, trófeák köröskörül a falon. A sarokban Vastagh György értékes bronzszobra, de a szakemberek számára ér­téket jelent a gyűjtemény egy speciális része is, mely az őz­nyársak fejlődési rendellenes­ségeit mutatja be. — Már az apám is vadá­szott, jómagam szintúgy, — így a tulajdonos. — Ami j'tt látható, és még sokkal töb­bet, azt magunk lőttük. A csillár és a dohányzóasz­tal iparművészeti remek. A két gyűjtemény pedig egy há­zaspár féltve óvott kincse. Ez természetes. Az már kevésbé az, hogy bármelyik hasonló he­lyen jártunk idáig, a tulajdo­nosok egyként féltek a publi­kálástól. Rossz tapasztalataik érthetők, de nem menthetők. A Déghy-gyűj'ceményből is igyekeztek kölcsönözni, nem mindig magánosok, „soha visz- sza nem adom” alapon. Az oda tévedő látogató azonban szíves fogadtatásban részesül, és — amint ez velünk is tör- tértt — szép élménnyel gaz­dagszik. Barkácsbolt Dombóvárott Az Univerzál Szövetkezet barkácsboltot nyitott Dombó­várott. Országos, sőt világje­lenség, hogy terjed a „csináld magad” mozgalom, a szolgálta­tás e különös, mindenki által kedvelt módja. Csináld magad — bíztat a jelszó, de legtöbb esetben nincs mivel csinálni. A barkácsolók mindegyike nem tud vásárolni univerzál bar- kácsgépet, gyalut, satut, fű­részt, vágót, fúrót, s nem jut hozzá könnyen barkácsanyag- hoz. A dombóvári bolt nagy se­gítségére lesz a lakosságnak. Azzal a céllal nyitotta meg a szövetkezet a boltot, hogy itt a lakosság szakember felügyele­tével elvégezheti a kisebb ja­vító munkát. Faipari szerszámgépek, vasipari eszközök állnak a vásárlók, fogyasztók ren­delkezésére. Itt lehet lécet gyalulni, üvegez­ni, vasat fúrni stb, minimális költségért. Ugyanakkor az üz­letben beszerezhető barkács- anyag is. A raktáron már most van fa- és vashulladék, de- korlemez, és műbőr, alumí­niumlemez és idommaradék. A választékot természetesen növelni fogják, amint a lakos­ság igénye kívánja, amint újabb termelési hulladékot tudnak szerezni más szövetke­zetektől. Ebben az üzletben elvégzik a kisebb javítási munkát is annak, aki nem akar bajlódni üvegezéssel, vasipari, vagy bá­dogosmunkával. A javítások megvárhatok. Mondani sem kell, hogy a dombóvári szövetkezet ilyen szolgáltatásínséges időkben milyen nagy szolgálatot tett a bolt megnyitásával a város la­kosságának. A forgalom nagy, nemcsak fiatalok, hanem főleg idősebbek is felkeresik az üz­letet, s Kiss András, a barkácsbolt vezetője azon sem lepődött meg, hogy a vendégek jelentős része nő. Nők jönnek képkerete- zési, lécgyalulási, vasfúrá­si ügyben. Most derült ki, hogy a házi­asszonyok mennyi minden ja­vítani, alakítani valót találnak a megszokott konyhaberende­zésen, ház körüli eszközökön. A távlati tervekben szere­pel, hogy a barkácsbolt növe­li „profilját” is. Eszerint ak­varisztikái eszközöket is lehet vásárolni, illetve itt lehet majd a bolt által forgalomba hozott anyagból akváriumot készíteni. Szó van arról, hogy díszhalat, haleleséget is árulnak majd ... De elsősorban a javítás-szol- gáltatás-barkáesolás igényeket akarják kielégíteni. Simontornya Hírt adtunk arról, hogy szerdán a megyei tanács ve­zetői az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereivel bejárták a simontornyai várat. A nemcsak megyei, hanem országos értékű műemlék régészeti feltárásai már befeje­ződtek és a helyreállítási munkák is utolsó stádiumukban vannak. Képünk az udvar felőli nézetből mutatja a várat. A modern műemléki alapelveknek megfelelően nem került sor a már elpusztult falak újjáépítésére, csak a meglévő maradványok kiegészítésére, befalazott részletek feltárásá­ra és az évszázadok során lezuhant épületrészeknek az eredeti helyre való visszahelyezésére. Ilyen a bástyafalon látható szép. kőgyámos, félkörívű erkély is. Az épület- együttes modern célt szolgál majd. Itt kap bőséges helyet a könyvtár és egy — az itteni leleieket bemutató — mú­zeum is. Az építők nagy munkával kitisztították a vár­udvar és az épület alatt húzódó, mintegy háromszáznyolc­van négyzetméter alapterületű kazamatarendszert, mely ideális helyet kínál egy vendéglátóipari egységnek. A vár idegenforgalmi kihasználhatósága természetesen annak függ­vénye. hogy mennyire lehet majd bekapcsolni a balatoni idegenforgalom vérkeringésébe, később akár a Sió felhasz­nálásával is. Á szerdai bejáráson az illetékesek minden részletében megvitatták a vár hasznosítását, mert a restaurá­lási munkák ebben az évben befejeződnek és a régészek, majd nyomukban az építők Ozorára teszik át székhelyüket. Foto: K. Z. A kiállítás feltételeinek minden bejelentett növény megfelelt (Tudósítónktól). A 67. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár fennállá­sa óta nem volt annyi je­lentkező Tolna megyéből az eredménybemu tatókra, mint az idén. Ct állami gazdaság 8 nö­vénnyel, 30 termelőszövetkezet 57 növénnyel, — ezen oelül szá­mos fajtával — jelentkezett. A kiállítás feltételeinek minden bejelentett növény megfelelt, legtöbbje messze felül is múl­ta azokat. A kertészeti termé­kek bemutatójára állami gaz­daság 2, termelőszövetkezet 10 termékkel nevezett be. Eddig úgy látszik, hogy min­den rendben is volna. Tolna mezőgazdasági megye, eredmé­nyei évről évre javulnak és általában az első 5 megye kö­zött emlegetik Tolnát, az át­lagtermések tekintetében. Csakhogy ezt az előző ki­állításokon nem nagyon bizo­nyítottuk. A jelentkezésektől is húzódtak a gazdaságok, azzal az indoklással, hogy ők szí­vesen dolgoznak, de dicseked­ni nem szeretnek. Ez az in­doklás. ez a magatariás eny­hén szólva álszemérmes volt és inkább az volt a házódozás oka, hogv nem akartak még nlv csekélv többletmunkát vál­lalni. mint a kiállítandó ter­mények. termékek eiőkészíté­tása. A jelentkezések terén te­hát megtört a jég! Van ele­gendő jelentkező. Most már csaK az a Kerues, nugy a je­lentkezők szállítják-e majd megfelelő időben, mennyiség­ben és minőségben a termé­keket a bírálatokra és bemu­tatókra? Ha igen, — ez nem jóslás, hisz reális alapja van, — jó néhány Tolna megyei gazdaság nevével fogunk ta­lálkozni a díjazottak közt. A termények előkészítése és felszállítása megszervezésére gyűltek össze a kiállító gazda­ságok szakemberei Szekszár- don és megtárgyalták az elő­készítés módjait. A megye állattenyésztése or­szágos hírű. Az ez évi kiállí­táson a kiállított állatoknak majdnem a fele Tolna megyei gazdaság tulajdona lesz Ez úgy lehetséges, hogy a technológiai bemutatókra is megyénkből visznek fel tenyészállatanya­got. így szarvasmarhából 124, sertésből 19, birkából 217, ló­ból 8 és jó néhány baromfi fogja reprezentálni Toina me- gve fejlett és állandóan fej­lődő állattenyésztését. Népújság 5 1970. augusztus 16.-Pj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom