Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
Tányérok és agancsok A megyét iáró sűrűn szerezhet bizonyságot arról, hogy olykor teljésen jelentéktelen, vagy nem túlságosan mutatós küllemű házak rejthetnek kincseket. Nemrégiben adtunk hírt egy pálfaí műgyűjtőről, korábban egy dunaföldvári rangos magángyűjteményről, most pedig képekkel szeretnénk bemutatni Kurd egyik házának szobáját és konyháját. A ház tulajdonosa Déghy Iván, a termelőszövetkezet torzsái lattenyésztője. Az eldöntésre vár, hogy az ő gyűjteménye érdemel-e nagyobb figyelmet, vagy az, amelynek darabjait felesége szorgalma, ízlése és — mondjuk ki — szenvedélye szerezte rendre hosszú évek során. Aki a konyhába lép, az első pillanatban úgy véli álmodik, mert vagy meseországba, vagy tányérkereskedésbe tévedt. A négy falon mindenhol tányérok százai. Nem akármilyenek. Festésük, formájuk, díszítésük egyformán iparművészeti, néprajzi, sőt kortörténeti jelentőségű is. Elsősorban a néprajz uralkodik, színek és minták valóságos orgiájában, tanúsítva határainkon innen és túl élő ösztönös és hivatásos művészek szépérzékét. Foto: Komáromi. Az egyik tányérról II. Vilmos német császár sodrott bajuszú arca néz a látogatóra, mintha a falevelek lehulltával hazatérni remélt hadainak sorsán elmélkedne. Odébb f. Ferenc József, miután mindent meggondolt és mindent megfontolt. Ezek az első világháború emlékei, éppúgy mint az, amely a véres harcokról nevezetes Sabác cirillbetűs nevét viseli. A tónyérgyűjtemény tizenöt éves szenvedély eredménye. Járt már itt kerámikus szakember, aki katalógussal a kezében azonosította az egyes darabokat. De jártak külföldiek is, baráti összeköttetések jóvoltából hiszen ez magán- gyűjtemény, a tulajdonosoknak eszük ágában sincs hivalkodni vele, reklámozni azt, vagy éppen kölcsönözni belőle. — Kölcsönözni különösen nem, — mondja Déghy Iván, a lőnek a két szobával odébb lévő gyűjteménye régibb és más jellegű. — Rossz 'tapasztalatokat szereztem. A középső szoba összhatása szögesen ellentétes. Míg a konyhában a kert, erdő, mező virágainak színei virítanak, itt a mély barna szín dominál. Agancsokon és őznyársakon. Szarvasagancs a csillár, jávorszarvas lapátjából készült a dohányzóasztal, rino- cerosz lábából a hamutartó. Agancsok, trófeák köröskörül a falon. A sarokban Vastagh György értékes bronzszobra, de a szakemberek számára értéket jelent a gyűjtemény egy speciális része is, mely az őznyársak fejlődési rendellenességeit mutatja be. — Már az apám is vadászott, jómagam szintúgy, — így a tulajdonos. — Ami j'tt látható, és még sokkal többet, azt magunk lőttük. A csillár és a dohányzóasztal iparművészeti remek. A két gyűjtemény pedig egy házaspár féltve óvott kincse. Ez természetes. Az már kevésbé az, hogy bármelyik hasonló helyen jártunk idáig, a tulajdonosok egyként féltek a publikálástól. Rossz tapasztalataik érthetők, de nem menthetők. A Déghy-gyűj'ceményből is igyekeztek kölcsönözni, nem mindig magánosok, „soha visz- sza nem adom” alapon. Az oda tévedő látogató azonban szíves fogadtatásban részesül, és — amint ez velünk is tör- tértt — szép élménnyel gazdagszik. Barkácsbolt Dombóvárott Az Univerzál Szövetkezet barkácsboltot nyitott Dombóvárott. Országos, sőt világjelenség, hogy terjed a „csináld magad” mozgalom, a szolgáltatás e különös, mindenki által kedvelt módja. Csináld magad — bíztat a jelszó, de legtöbb esetben nincs mivel csinálni. A barkácsolók mindegyike nem tud vásárolni univerzál bar- kácsgépet, gyalut, satut, fűrészt, vágót, fúrót, s nem jut hozzá könnyen barkácsanyag- hoz. A dombóvári bolt nagy segítségére lesz a lakosságnak. Azzal a céllal nyitotta meg a szövetkezet a boltot, hogy itt a lakosság szakember felügyeletével elvégezheti a kisebb javító munkát. Faipari szerszámgépek, vasipari eszközök állnak a vásárlók, fogyasztók rendelkezésére. Itt lehet lécet gyalulni, üvegezni, vasat fúrni stb, minimális költségért. Ugyanakkor az üzletben beszerezhető barkács- anyag is. A raktáron már most van fa- és vashulladék, de- korlemez, és műbőr, alumíniumlemez és idommaradék. A választékot természetesen növelni fogják, amint a lakosság igénye kívánja, amint újabb termelési hulladékot tudnak szerezni más szövetkezetektől. Ebben az üzletben elvégzik a kisebb javítási munkát is annak, aki nem akar bajlódni üvegezéssel, vasipari, vagy bádogosmunkával. A javítások megvárhatok. Mondani sem kell, hogy a dombóvári szövetkezet ilyen szolgáltatásínséges időkben milyen nagy szolgálatot tett a bolt megnyitásával a város lakosságának. A forgalom nagy, nemcsak fiatalok, hanem főleg idősebbek is felkeresik az üzletet, s Kiss András, a barkácsbolt vezetője azon sem lepődött meg, hogy a vendégek jelentős része nő. Nők jönnek képkerete- zési, lécgyalulási, vasfúrási ügyben. Most derült ki, hogy a háziasszonyok mennyi minden javítani, alakítani valót találnak a megszokott konyhaberendezésen, ház körüli eszközökön. A távlati tervekben szerepel, hogy a barkácsbolt növeli „profilját” is. Eszerint akvarisztikái eszközöket is lehet vásárolni, illetve itt lehet majd a bolt által forgalomba hozott anyagból akváriumot készíteni. Szó van arról, hogy díszhalat, haleleséget is árulnak majd ... De elsősorban a javítás-szol- gáltatás-barkáesolás igényeket akarják kielégíteni. Simontornya Hírt adtunk arról, hogy szerdán a megyei tanács vezetői az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereivel bejárták a simontornyai várat. A nemcsak megyei, hanem országos értékű műemlék régészeti feltárásai már befejeződtek és a helyreállítási munkák is utolsó stádiumukban vannak. Képünk az udvar felőli nézetből mutatja a várat. A modern műemléki alapelveknek megfelelően nem került sor a már elpusztult falak újjáépítésére, csak a meglévő maradványok kiegészítésére, befalazott részletek feltárására és az évszázadok során lezuhant épületrészeknek az eredeti helyre való visszahelyezésére. Ilyen a bástyafalon látható szép. kőgyámos, félkörívű erkély is. Az épület- együttes modern célt szolgál majd. Itt kap bőséges helyet a könyvtár és egy — az itteni leleieket bemutató — múzeum is. Az építők nagy munkával kitisztították a várudvar és az épület alatt húzódó, mintegy háromszáznyolcvan négyzetméter alapterületű kazamatarendszert, mely ideális helyet kínál egy vendéglátóipari egységnek. A vár idegenforgalmi kihasználhatósága természetesen annak függvénye. hogy mennyire lehet majd bekapcsolni a balatoni idegenforgalom vérkeringésébe, később akár a Sió felhasználásával is. Á szerdai bejáráson az illetékesek minden részletében megvitatták a vár hasznosítását, mert a restaurálási munkák ebben az évben befejeződnek és a régészek, majd nyomukban az építők Ozorára teszik át székhelyüket. Foto: K. Z. A kiállítás feltételeinek minden bejelentett növény megfelelt (Tudósítónktól). A 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár fennállása óta nem volt annyi jelentkező Tolna megyéből az eredménybemu tatókra, mint az idén. Ct állami gazdaság 8 növénnyel, 30 termelőszövetkezet 57 növénnyel, — ezen oelül számos fajtával — jelentkezett. A kiállítás feltételeinek minden bejelentett növény megfelelt, legtöbbje messze felül is múlta azokat. A kertészeti termékek bemutatójára állami gazdaság 2, termelőszövetkezet 10 termékkel nevezett be. Eddig úgy látszik, hogy minden rendben is volna. Tolna mezőgazdasági megye, eredményei évről évre javulnak és általában az első 5 megye között emlegetik Tolnát, az átlagtermések tekintetében. Csakhogy ezt az előző kiállításokon nem nagyon bizonyítottuk. A jelentkezésektől is húzódtak a gazdaságok, azzal az indoklással, hogy ők szívesen dolgoznak, de dicsekedni nem szeretnek. Ez az indoklás. ez a magatariás enyhén szólva álszemérmes volt és inkább az volt a házódozás oka, hogv nem akartak még nlv csekélv többletmunkát vállalni. mint a kiállítandó termények. termékek eiőkészítétása. A jelentkezések terén tehát megtört a jég! Van elegendő jelentkező. Most már csaK az a Kerues, nugy a jelentkezők szállítják-e majd megfelelő időben, mennyiségben és minőségben a termékeket a bírálatokra és bemutatókra? Ha igen, — ez nem jóslás, hisz reális alapja van, — jó néhány Tolna megyei gazdaság nevével fogunk találkozni a díjazottak közt. A termények előkészítése és felszállítása megszervezésére gyűltek össze a kiállító gazdaságok szakemberei Szekszár- don és megtárgyalták az előkészítés módjait. A megye állattenyésztése országos hírű. Az ez évi kiállításon a kiállított állatoknak majdnem a fele Tolna megyei gazdaság tulajdona lesz Ez úgy lehetséges, hogy a technológiai bemutatókra is megyénkből visznek fel tenyészállatanyagot. így szarvasmarhából 124, sertésből 19, birkából 217, lóból 8 és jó néhány baromfi fogja reprezentálni Toina me- gve fejlett és állandóan fejlődő állattenyésztését. Népújság 5 1970. augusztus 16.-Pj-
