Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

♦

1970. november 15—1971. május 104g

A szakszervezeti választások előkészületeiről

r „A SZOT elnökségének márciusi határozata alapián 1970. november 15 és 1971. május 10 között újjá kell választani az összes választott szakszervezeti szervet és tisztségviselőt, a szakszervezeti bizalmitól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig”.

— A választások előkészületi munkái milyen stádiumban vannak Tolna megyében?

— A szakszervezeti szervek felkészítése, előkészítése megyei szinten befejeződött. A választási tennivalók, operatívan beindultak.

— Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Először azt kell kiemelni és hangsúlyozni, hogy a választási felkészülés és általában a szakszervezeti munka szorosan kapcsolódik egymáshoz, más szóval: egy és ugyanaz. Vagyis a szakszervezeti szervek minden erejükkel a továbbiakban is segítsék a társadalmi célkitűzések megvalósítását. Gondolok itt például az életszínvonal további emelése előfeltételeinek biztosítására, a tervévre való felkészülésre, vagy konkrétan a nemzeti jövedelem 1 százalékos emelése mozgalom további szélesítésére, illetve az érdek- védelmi feladatok erőteljes kivitelezésére. Megyebizottságaink közelmúltban végzett felméréseivel, tervezeteivel is a választási előkészületet és az azt követő munkát hátározták meg. Ügyelni kell arra, hogy az előkészítő munka ne legyen öncélú, és mentes legyen a „befelé fordulástól".

— Lesz-e valami eltérő, valami új a mostani választásokon ?

— Igen. Bizalmihelyetteseket kell választani.

Hat évvel ezelőtt, amikor a régi mosdót felújították, nagy port. vert fel a vízhiány. Akkor az emberek fűhöz-fához szaladgáltak, hogy legyen vizük, a piszkos munka után illő módon mosakodni, tűröd-' ni tudjanak. .Végül is megoldódott a kérdés. Volt víz bőven, legalább két évig nem volt vízhiány a dombóvári vasúti csomóponton.

Az évek során dicséretes módon fejlesztették a vasút dombóvári üzemeit. Uj vízfogyasztók kapcsolódtak a fél évszázados vízhálózatra. 3 szükségessé vált új víztorony építése is. Ekkor a helyzet ismét normalizálódott, ugyan annyira, hogy a Fatelíto Vállalat vízrendszerét lekapcsolták a vasútiról. A vasút víz dolgában is önálló lett.

Aztán ismét fejleszteni kezdték a vasúti üzemeket. Ujnbb vízfogyasztók kötötték vezetéküket a most már nem fél évszázados, hanem felújított. vezetékrendszerre. A vízhiány először csak csúcsidőben — a délutáni munkaidő befejezésekor — jelentkezett. Aztán az építési főnökséget ismét fejlesztették, igen nagy vízfogyasztóval. A vízhiány három hét óta már krónikus. A munkások zúgolódnak. Kitaláltak ' a fűtőházink egy provizórikus megoldást. Nyomásfokozót szereltek 'el, s ezzel — fél négykor, a munka végeztével — az egész vasút

— Ezt hogyan értékeli, Schrottner elvtárs?

— A bizalmimunka javulását várom ettől. A bizalmihelyettesek választása nem formális dolog, s a „helyettes” nem a szó szoros értelmében értendő. A szakszervezeti jogkörök megnövekedésével természetesen a bizalmimunka is nagyobb feladatot jelent. S ezt a nagyobb feladatot a bizalmi egyedül nem képes megvalósítani, hanem a bizalmihelyettessel közösen — valamiféle jó munkamegosztásban fogja végezni. Mint tudjuk, a bizalmiak munkájában az érdekvédelmen és az ellenőrző tevékenységen kívül fontos szerep jut a mozgósításnak és a tudatformáló tevékenységnek. S ez utóbbi feladatok csak úgy valósíthatóak meg nagyon jól, ha a bizalmiak, illetve a helyettesek együtt élnek, dolgoznak a kollektívával, s minden hozzájuk „tartozó” embert, problémáikkal együtt jól ismerik.

— Említette, Schrottner elvtárs, hogy a megyebizott- ságok az elmúlt időszakban felméréseket végeztek, mely a következő időszak munkájának alapja lesz. Milyen jellegű felmérések ezek?

— A rétegpolitikai munkát javító vizsgálatok. Például foglalkoztunk az ifjúság és a nők helyzetével, ezen belül az egyes csoportok: a szakmunkástanulók, vagy az élelmezésiparban dolgozó nők tanulási, illetve munkakörülményeivel. Megbíztuk a vállalatok szakszervezeti bizottságát, hogy e problémakörök alakításában, megoldásában belső lehetőségeiket és erőforrásaikat figyelembe véve nyújtsanak segítséget, foglaljanak állást. Ahol ezt szakszervezeti tanácsi, illetve

területéről a fűtőházi mosdóba szivattyúzzák az összes vizet. Ilyenkor a víztorony kiszárad. A szakszervezet tehetetlen, nem tud semmit tenni, mert csak egy megoldás volna — most azonnal. Az egyetlen megoldást a íűíőhá- zi szakvezetés javasolta: ismét kössék a vasúti hálózatba a Fatelítő víztornyát, akkor nem lesz vízhiány. Igen ám, de a másfél, két éve használaton kívüli vezetéket ki kellene mosni, fertőtleníteni. ..

Három hete a pályafenntartási főnökség ígéretet tett, hogy sürgősen hozzáfognak a cső tisztításához, a fertőtlenítéshez. Három hete senki nem nyúlt a csőhöz. Augusztus 13- án Farkas József, a fűtőház Párttitkára ismét sürgette az ügyet. Talán mire e sorok megjelennek, már nem lesz vízgond a fűtőházban, és a vasút más üzemeiben.

He változatlanul fennmarad a kérdés és választ, a Pécsi Ml V Igazgatósásiói kérünk: miért kell egv jó, okos intézkedésnek három hétig író- asztplb°n feküdni, bosszantva ezzel több ezer vasúti dolgozót. a főnökségek vezetőit. . . Egyébként a pályafenntartási főnökség is — vasúti üzem. Ez is a Pécs! MÄV T«azt>'atósáa,áho7 tartozik, mint ahoev a fűtőház. a forgalom, a szertár, az építési főnökség stb...

bizottsági szinten nem lehet megoldani, a felsőbb szakszervezeti szervek is bekapcsolódnak a munkába. Ezekkel az anyagokkal a megyei munkán kívül a SZOT és szakmák kongresszusi anyagához kívánunk hozzájárulni.

— Mi a legfontosabb feladat a választással párhuzamosan?

— A választást fel kell használni arra, hogy tovább javuljon a szakszervezeti demokratizmus. Ezért a szakszervezeti szervek munkájukat ismertessék a széles nyilvánossággal, s biztosítsák, hogy a tisztség- viselők megválasztásában és a feladatok megjelölésében meghatározó szerepe legyen a tagságnak. Sajnos, a szakszervezeti, üzemi, <etb. demokrácia terén eddig nem használtuk ki teljes mértékig a lehetőségeket.

— Végül még azt kérjük Schrottner elvtárstól, hogy szóljon néhány szót a választások gyakorlati lebonyo. Utasáról.

— A legfontosabb az, hogy mind a szélesebb vezetőtestületekben, mind a szűkebb operatív- választott szervekben megfelelő arányban legyenek beválasztva a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok. Az eddigiekhez hasonlóan taggyűlésen történik meg a jelölő bizottság megválasztása. A jelölő bizottságnak, — mely saját tagjai közül választ elnököt —, körültekintően kell munkáját végeznie, s ar-ra kell törekednie, hogy miután megismerték a létszámot, minden dolgozóval beszéljenek. Kérjenek mindenkitől javaslatokat, kutassák, hogy a dolgozók közül ki érez rátermettséget a szakszervezeti munka végzésére, ki vállalna belőle szívesen részt? Különben a választás lebonyolítása hasonlóan történik az eddigiekhez: vagyis a bizalmiak és bizalmihelyettesek kivételével, titkos választással.

(horváth)

Növényvédők tudományos ülése Szekszárdon

Legalább annyira hasznos, mint érdekes tudományos esemény színhelye lesz augusztus 23-án, kedden Szefcszárdion a régi megyeháza tanácsterme. A Magyar 1 Agrártudományi Egyesület növényvédelmi szakosztálya ez alkalommal a vegyszeres gyomirtás témáját tűzte ülésének napirendjére. A tanácskozás délelőtt fél 10- kor kezdődik és hivatalosak rá. mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezeti gazdaságok növényvédelmi szakemberei.

Elsőként Kádár Aurél, a Mezőgazdaság^ és Élelmezés- ügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályának munkatársa tart előadást a vegyszeres gyorirtósról, majd a vegyszeres gyomirtás gyakorlati tapasztalatairól Probszt József a Hőgyészi Állami Gazdaság főmérnöke számol be az ülés résztvevőinek. Nagy érdeklődésre tarthat számot a meghívott szakemberek körében az az előadás is, amelyet Villányi Egyed, a Budapesti Vegyiművek mérnöke tart a vegyszerekkel folyó gyomirtás perspektíváiról.

Mezőgazdasági. társulások

Kpvpc C7II pelír a mezőgazdasági társulásokról

licrc» »AU C»IU _ korábbl nevükön: szakcsoportok—, sokkal kevesebb, mint amilyen a súlyuk, szerepük. Még elgandölkodtaitóbb a helyzet, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy vajon milyen lehetne a szerepük akkor ha őszintén, következetesen törődnénk sorsukkal, gondjaikkal, lehetőségeikkel. Többségük az ismeretlenség lebecsülő légkörében él, nem veszi őket észre senki, szinte kizárólag a felettük gyámkodó áfész-ek jelentéseiben, munkamegbaszólésein szerepelnek. Sorsukért nem aggódnak a fórumok sokaságán, velük kapcsolatban ismeretlenek azok a gyors és rugalmas intézkedések, amelyek oly gyakoriak gazdasági életünk más területein. Az az érzésem, hogy ezeket hivatalos helyen is alig veszik komolyan, mint átmeneti formalitásokat könyvelik el őket. és szerintük az áfész-insitruktor is azért kilincsel időközönként ügyükben, hogy lássák: megdolgozik a fizetéséért. Könnyen meg lehetne számolni, hány községi vezető ismeri érdemben akár csak a helyben működő társulásit is.

íme néhány adat, amely mutatja, hogy menynyire méltánytalan ez a mellőzésük, és mennyivel inkább törődést érdemelnének: E társulások érdekeltségi részesedése a niegye szőlő- és gyümölcsterületéből egyelőre jelentéktelen, de jelentős lehetne, ha figyelembe vesszük, hogy a szőlőskertek és gyümölcsösök igen tekintélyes része háztáji kezelésben van. A háztáji kisállattenyésztésben máris nagyarányú a részesedésük, és majd minden tekintetben adottak a fejlődés lehetőségei.

Újabban mintha kezdenék több irányból is a szövetkezés e jellegzetes formája felé irányítani az érdeklődés reflektorfényét. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete például kutatási megbízásokat adott e szövetkezetek életének beható tanulmányozására. Az elmúlt években lezajlott szövetkezetelméleti viták Is tisztázták: e társulásoknak fontos helyük van a magyar gazdasági, társadalmi életben.

Tolna mPOVpWn n id5 szerint U8 mezőgaz- 1 mc’-*r,,cu íasá&i társulás működik. Ebből 30 méhész. -35 nyúl tenyésztő. 29 tojástermelő, 15 libatömő. 4 szőlő-gyümölcstermelő, 5 kerthasznosító, növényvédő.

Ezek a tagok házi szükségletének biztosításán felül meglehetősen nagy mennyiségű terményt, terméket viszpak piacra. A méhészek és nyúltenyésztők ■ által értékesített árumennyiség például valutáris szempontból is rendkívül jelentős.

Értékelésüknél, megítélésüknél figyelembe kell venni, hogy e szövetkezetek nem más területekről vonnak el munkaerőt, hanem a rejtett tartalékokat hasznosítják. A társulás keretében végzett munka a tagok számára általában nem főfoglalkozást jelent. Arról van szó, hogy valaki nem végnélküli ulti partikkal tölti ei szabad idejét, hanem önmaga és a társadalom részére hasznos termelőmunkát végez. Beruházási igény sem merül fel, vagy legalábbis minimális. mert a meglevő és egyébként kihasználatlan épületeket hasznosítják, s a szükséges technikai fejlesztést házilag biztosítják.

Jellemző, hogy e társulások tagjainak aLapfoglal- kozás szerinti megoszlása a legváltozatosabb. Pontos és az egész megyére kiterjedő statisztika ugyan nincs, mert hiszen állandóan változik a tagok egy része, de az egyes helyeken készített felmérés jól mutatja a változatosságot. A szekszárdi kisáliattenyésztő szövetkezet — amely már teljesen önállósult — tagsági összetétele is vegyes a foglalkozás szerint: 24 százalék tsz-tag, 32 százaléka munkás. 2S százaléka alkalmazott. 10 százaléka nyugdíjas, 11 százaléka egyéb ((rendőr, pedagógus stb.) Számos társulás megszervezésében a mezőgazdasági értelmiség jáirt az élen.

4 ufó 1,1,1 evei, Iwtii majd minden társulási for- í\£ U10DD1 eveKDCn „^bam tapasztalható volt bizonyos előrelépés Tolna magyében. A tagság is szaporodott, az előállított és értékesített áru mennyisége is jelentősen nőtt. A méhész szakcsoport például tavaly 32 vagon mézet értékesített. A nyúltenyésztők 17 vagon nyulat vittek piacra. Mézből is. nyúlbói is szinte korlátlanok az értékesíti lehetőségek — valutáért.

A tojástermelőknél az elmúlt évek fellendülése után most bizonyos megtorpanás tapasztalható: értékesítési nehézségek mutatkoznak, ugyanakkor megnőttek a termeléssel járó kiadások. Az értékesítési bizonytalanság következtében csökkent a termelői kedv, és félő. hogy ez számottevő visszaeséssel jár, azaz a mostani jó ellátást felváltja majd az ellátási zavar.

A meglévők mellé

újabb társulási formákra Ls kínálkozna lehetőség Tolna megyében. Más megyékhez hasonlóan itt is kívánatos lenne a sertéshízlatló társulások megszervezése, illetve annak engedélyezése. A háztáji juhtenyésztést is fel lehetne lendíteni ezzel a szövetkezeti formával, s ez annál is inkább szükséges lenne, mert nő a juhhús iránti igény. A háztáji gazdaságokban megyeszerte nagy problémaiként jelentkezik a fuvarhiány, általában a gépi felszereltség. Jó lenne, ha bizonyos gépek megvásárlására és hasznosítására is jönnének létre társulások.

E lazább szervezetű szövetkezetek továbbfejlesztésével minden jel szerint ellensúlyozni lehetne a háztáji gazdaságok aggasztó sorvadását.

Interjú Schrottner Károllyal, az SZMT vezető titkárával

Nincs víz a vasúton

Csak a csövet kell kimosni