Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
Zöldség- és gyümölcsellátásunk a napirenden Növelni a termelést, javítani az ellátást Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap tartott ülésének napirendjére ezúttal két olyan téma is került, amely nemcsak a testület tagjait foglalkoztatja igen élénken, hanem megyénk, illetve városunk lakosságát is. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a megye zöldség, és gyümölcs- termelésének helyzetét, a több- csatornás értékesítési rendszer bevezetésének hatását, valamint meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket így summázhatnánk legfrappánsabban: tovább növelni a termelést, javítani az ellátást. A szenvedélyes vita tárgyát az a jelentés képezte, amit a mező- gazdasági és élelmezésügyi, valamint a kereskedelmi osztály terjesztett a végrehajtó bizottság elé, megállapítva mindenekelőtt azt, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1968 szeptemberében hozott határozatai jelentősen elősegítették a megye zöldség- és gyümölcstermesztésének koncentrációját, a műszaki-technikai színvonal fejlesztését. Megállapítást nyert viszont az is, hogy a kedvező változások ellenére sem kielégítő az előrehaladás, mert míg fejlődött a zöldség- és gyümölcstermesztés technológiája, csökkentek a termőterületek. A zöldség- és gyümölcsellátást néha joggal illető napi mérgelődéseink ellenére is megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás színvonala — a dombóvári' és bonyhádi járás kivételével — Szekszárdon és a megye többi részén is javult, növekedett, tovább fejlődött az üzlethálózat. Mindezek ellenére még mindig az országos átlag alatt van — 10—15 kg-os mínusszal —, az egy főre jutó zöldség, és gyümölcs- fogyasztás. Tavaly az országos átlag fejenként 150—155 kilogramm volt. A cél tehát az, hogy a termelés fejlesztésével, az ellátás javításával főként a gyümölcsfogyasztást növeljük megyénkben. Az elmúlt évben termelő- szövetkezeteink 3513 hold gyümölcsösből 805 vagon termést takarítottak be, kerek 550 vagonnal többet, mint 1968-ban. A zoiuségtermelés a területi csöskenés tendenciája ellenére produkált termelékenységi növekedést. Ez elsősorban az intenzív, fóliás termesztés elterjedésének, alkalmazásának tulajdonítható. A mezőgazdasági termék- forgalmazás új rendjének bevezetése óta eltelt időszak tapasztalata egyébként az, hogy a termelőszövetkezetek még mindig nem használják ki megfelelő módon a több csatornás értékesítés lehetőségeit. A megtermelt áruk zöme szerződéses, alapon jut a feldolgozó, illetve felvásárló vállalatok közreműködésével a fogyasztóhoz. Megoldatlan még a választékbővítés, a kínálat pedig egyes áruféleségekből szegényes. A zöldség, és gyümölcstermesztés növelésének és az ellátás színvonalának javítása érdekében — a korábbi határozatok érvényben tartása mellett — a végrehajtó bizottság végül elfogadta az előterjesztett határozatokat, azzal a megjeovzéssel, hogy ezeket a tsz-szövetségek figvedmébe ajánlja elsősorban. Ezt követően a vb. Iváncsik Lajos igazgató jelentése alapján foglalkozott a Tolna megyei Szesz- és Udítőitalipari Vállalat tevékenységének és termékforgalmazásának értékelésével. A közel húszéves vállalat fejlődését vizsgálva megállapítható, hogy tevékenységi köre szélesedett; termékeik választéka bővült. De. .. tovább kell bővíteni a választékot jó minőségű és olcsó üdítő italokkal, biztosítani a műszaki színvonal fejlesztését is. A végrehajtó bizottság, megvitatva az előterjesztett jelentést, határozatba foglalta, hogy dolgozzon ki a vállalat egy reális alapokon nyugvó fejlesztési tervet, egyetértésben az üzem termékeit forgalmazó kereskedelemmel, végezzen rendszeresen piackutatást, növelje a választékot. * 1 A kiállítás és a szarvasmarhaprogram Negyvenöt szar vasmar hát mutat be Alsótengelic Augusztus 28-án megnyitja kapuit a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az idei kiállításnak az ad különös rangot, hogy nem csupán az elmúlt három év eredményeiről ad számot a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hanem arról a fejlődésről is, amely a felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt végbement. A részvétel tehát már önmagában is rangot jelent Megyénk mezőgazdaságát számos üzem között az Állattenyésztési ' Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdasága képvi- scli. Hogy mivel és miként — arról Csonka Károly igazgató nyilatkozik. — Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés és a baromfitenyésztés eredményeit kívánjuk bemutatni, 45 szarvasmarhával és tizenegy' baromfival. — A szarvasmarhák közül egy saját tenyésztésű törzsbika. 28 tehén és 16 üsző szerepei; A célunk, hogy bemutassuk a magyar tarka bonyhádi tájtípusát, az apai vonalak alapján. Az 1448-as Plánét bikától például tizenkilenc tehén származik a bemutatottak közül. — Ez a nagy állatlétszám — kérdezzük úgy — a bonyhádi tájfajta elismerését is jelenti? — Remélem. A magyar tarka még Mária Terézia idejében honosodott meg, ebből alakította ki hosszú évek tenyésztői munkája a jellegzetes bonyhádi típusit. Azt kívánjuk tehát bemutatni; ho- gyon tenyésztjük tovább ezt a típust, három alapvető követelmény alapján. Ezek a követelmények: a kettős hasznosítás, tehát hogy tej- és hústermésre egyaránt alkalmas legyen: küllemre is tetszetős, arányos formájú legyen: végül hogy a nagyüzemi, ipari rendszerű (tartásra alkalmas legyen. Ezt a törekvést már kellően reprezantálják a kiállításon szereplő jószágok — különösen a saját tenyésztésű Toto-bi kától származó tizenhat üsző. Ezek egyöntetű küllemükben. de a szakosított telepeken való tartásra, a gépi fejesre alkalmasan már a bonyhádi típuson belül is kifejezik tenyésztési törekvéseinket. — Ezek szerint tehát mondhatjuk, hogy a gazdaság kiállításon való részvétele nem csupán a jelen erdményeit szemlélteti, hanem a jövőbe is mutat? — Pontosan. A további tenyésztési munkára tízéves genetikai programot dolgoztunk Id, két irányra: családtenvész- tésre, és vonaltenyésztésre. Ebben a programban tiszta vérű. kérész tezésmen'tes tenyésztést kívánunk megvalósítani, a termelési produktumot növelni tejben és húsban, illetve új tenyészvonalakat létrehozni, megtartva a bonyhádi, jellegzetes kettős hasznosítású típust. — Ezek a törekvések hogyan hatnak a megye állattenyésztésére? — 1973—74-től kezdve évente 60—80, közel azonos termelőképességű. és külsejében is egyöntetű tenyészüszőt értékesíthetünk évente, azonkívül 15—20 tenyészbikát. Ezenkívül rendszeresen újítjuk fel a saját állományunkat is. A tenyésztési programhoz kapcsolódva kell még elmondanom, hogy két év óta alkalmazzuk a műszálas spermát — amelynek az utódellenőrzésben van nagy jelentősége —, és az idén kezdtük alkalmazni — kísérleti céllal — az ivarzás szinkronizálását nem hormon- jellegű szerrel. A tapasztalatok kedvezőek. Itt a végső cA a rotációt úgy beállítani, hogy a tejtermelés egyenletes legyen; így a mesterséges borjúnevelőben folyó nevelés is egyenletes lesz — végül ez az . egész kihat majd a tenyész- anyag értékesítésére is. — Megkérném Csonka elvtár- sat, a jövő mellett4 néhány adattal illusztrálja az eddigi eredményeket is? — Nagyon szívesen. Tíz év és 326 tehén átlagában az egy tehénre jutó évi tejtermelés 4283 liter. A száz tehénre jutó borjúszaporulat 99. Az elmúlt évben 341 tehén átlagos tejhozama 4433 liter, a borjúszaporulat 102 százalék. Egy liter tej önköltsége 3,41 forint, amelyből két forint a takarmányköltség. A gazdaság által kidolgozott tömegtakar- mány-termesztési rendszerben egy tehén szükségletét 1,1 holdon termeljük meg. Az egy tehénre jutó tiszka nyereség 6886 forint, a szarvasmarha- ágazatban egy marhára vetítve 12 000 forint. A két ellés közti idő 12,3 hónap volt — az országos átlag 16 hónap körül ingadozik. — Áttérve a baromfira: milyen célt szolgál a kiállításon való részvétel? — A kettős hasznosítású New Hampshire fajtából mutatunk be tíz tyúkot és egy kakast. Az országban két gazdaság, a miénk és a hőgyészi foglalkozik ennek a fajtának a tenyésztésével. A gyakorlati 1 jelentősége az, hogy a MÉM háztáji programjának megfelelő, kettős hasznosítású fajta, amely nem igényel olyan tartási körülményeket, mint a hibrid fajták. Ettől függetlenül a 'tojástermelésben eléri az évi 230-at — tehát jól megfelel a háztáji Gazdaságokban. A fajta genetikai „felújítása" céljából ez évben Hollandiá- ' ból hozattunk be újabb egye- deket. A folytatás Budapesten következik. A kisebb csordát kitevő állományt nemsokára, útnak indítják, hogy a kiállítás látogatói megismerhet'ők Alsótengelic és Tolnai megye állattenyésztési ereyrnenyeR. .... . BJ, Kiváló úttörők Balatonfenyvesen Július 29-én 50 Tolna megyei „Kiváló úttörő" érkezett Balatonfenyvesre, ahol a Bács megyei kiváló úttörőkkel táboroztak együtt. A tíznapos tábor sok élményt nyújtott a pajtásoknak. — A harmadik napon Badacsonyba mentünk kirándulni, ahoL megmásztuk a badacsonyi hegyet és megkóstoltuk a Kisfaludy-forrás vizét. Sajnos a Kisfaludy-házat nem sikerült megnézni. — A vidám táborélet mellett minden nap komoly foglalkozásokon is részt veszünk. Itt az úttörőéletről, az úttörővezetésről tanulunk. Ezek a foglalkozások előkészítik a pajÁ mázai úttörők a Mátrában Egy hetet, töltöttek a mázai úttörők a Mátrában, főhadi- .szállásukat: Párádon rendezték be. Innen mentek gyalogos rohamra a Kékes meredek csúcsa ellen. ök győztek. Utána fent kalóriapótló csoki és hűsi volt a hadisarc, melyet a tanárbácsik szerint megérdemeltek. Megkóstolták a hegyvidék három ásványvizét és fürödtek a parád- fürdői,' mátraderecskéi és egri strandon. Egyikük üveget fújt a parádi üveggyárban. Az úttörők sok gombát szedtek, megnézték az új víztárolót, és az egri várat. Honismeretben. élményben gazdagon és boldogan tértek haza, azzal a tervvel, hogy jövőre még jobban takarékoskodnak és ha sikerül, megnézik az aggteleki csepkö- barlangot. Kovács László úttörő tásokat a jövő évi munkára Augusztus 3-án „Mindenki születésnapja” címmel vidám, tréfás, hangulatos estet rendeztünk. A különböző vetélkedők mellett csoki- és kekszevés késsel, villával és a lekvárevés volt a leghangulatosabb. Az este jelmezbállal fejeződött be. „Őrtüzeinknek csapongó lángja” című műsoros délutánon a pajtások veterán úttörőkkel találkoztak, majd este pattogó tábortűz mellett a régi úttörőéletről beszélgettünk. A boldog tíz nap sok tanulással, dalolással és vidámsággal tel el Balatonfenyveseri, a kiváló úttörők táborában, SZALAI KORNÉLIA ’ Mit játsszunk? Cseles labda Meleg időben és füves területen — például kirándulás pihenőjében — lehet játszani. A játszók a földre ülnek, kezükkel oldalt-hátul megtámaszkodnak a földön. Egy pajtás — a dobójátékos — áll: a nála levő labdával igyekszik valamelyik ülőt megdobni. Találatnak csak az számít, ha a labda térden , felüli testrészt érint: a játékosok tehát lábukkal védekezhetnek, elrúghatják a feléjük repülő, guruló labdá-. kát. A dobó játékosnak onnan kell a labdát dobnia, ahol azt megszerezte, vagyis a labdával nem mehet sem előre, sem oldalt. Ha a dobás sikerült — a labda szabályos "módon érintette valamelyik ülő játékost —, az eddigi dobó leül, és szerepét az eltalált pajtás veszi át. Ez a játék kisdobos- és úttörőfiúk számára egyformán érdekes. A pórul járt hangya Korán reggel, amikor még a nap is álmosan dörzsölget- te a szemét, hangyabolyban már megszólalt a hangos bemondó: — Figyelem! Figyelem!, élelemkutatóink gazdag lelőhelyre bukkantak. Kérjük minden épkézláb hangya társunkat, hogy a főtéren sürgősen jelenjen meg! Nem is kellett megismételni a felhívást, a szorgalmas kis hangyák egymásután bújtak elő kis házikóikból, és igyekeztek a gyülekezőhelyre. Vidáman, csevegve indultak a munkába, amikor Szorgos hangya megszólalt: — Álljunk csak meg egy hangyaszóra barátaim, nincs közöttünk Potrohos! — — Az ám, csakugyan, csak nincs valami baja, talán csak nem lett beteg? — mondták a többiek, és megkérték Szorgost. hogy szaladjon el hozzá, rézzé meg, mi az oka távolmaradásának. Rövidesen visz- szatért a küldönc a következő válasszal: Potrohos nem hallandó többé részt venni a közös munkában, ne is hívják meglesz ő egyedül is. Elcsodálkoztak ezen a kis hangyák, de sok idő nem volt a töprengésre, várt rájuk a munka. És így telt el az egész nyár is, nem volt egy nerc megállás sem. Potrohos meg élte világát, egész nap csak heverészet a hűvösön, ami élelem kellett neki, azt könnyű szerrel meg tudta szerezni, csak le kellett érte hajolni. Nem gondolt arra, hogy nem lesz ez mindig így, nem lesz mindig terítve a mező élelemmel, és sajnálta is egy kicsit a többieket, akik egész nav meggörnyedve hordták be az élelmet a közös magtárba. Az idő pedig haladt. Elmúlt a nyár, beköszöntött az ősz és Potrohos most kezdett el gondolkozni azon, hogy mi lesz vele a télen. De mire rászánta magát a cselekvésre, addigra leesett a hó. Bezzeg jöttek most a nemszeretem napok, az a kevés élelem, ami volt a kamrájában, rövidesen elfogyott. És bizony éhen pusztult volna, ha a többiek meg nem szánják. De ők megengedték neki. hogy a tavaszig éljen a közösből. Mikor aztán jelentkezett a ) tavasz első hírnöke, Potrohos- nak becsületére legyen mondva, hogy ő volt az első, aki munkába indult. Ettől fogva soha nem akart megválni társaitól. KESERŰ GYULA
