Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
Visszahozni az életbe... A statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy világszerte a keringési rendszer megbetegedései és a balesetek képezik a leggyakoribb halálokot. Ez egyben azt is jelenti, hogy sokkal gyakoribb lett a hirtelen haláleset. Különösen kitűnik ez a nyári kánikula idején. Sajnos az ilyen rosszullétek leggyakrabban ott következnek be, ahol sem az azonnali orvosi segítség, sem műszeres felszerelés nem áll rendelkezésre. Emiatt igyekeztek a kutatók olyan újraélesztési módszereket kidolgozni, amely bárki által elvégezhető (az orvos megérkezéséig) és egyszerű. A módszerek lényege, hogy az orvosi segítség megérkezéséig fenntartható a szervezet számára minimálisan szükséges vérkeringés és gázcsere. A hirtelen szívmegállás a nyaki artéria lüktetésének hiányából, a légzés megszűnéséből és a pupillák fénymerevségéből állapítható meg. A megállást követően 6 perc múlva károsodások léphetnek fel a központi idegrendszerben, tehát minden percnek óriási a jelentősége. Nincs helye a késlekedésnek, a beteg élete attól függ. hogy pillanatokon belül megtesz- sziik-e a szükséges beavatkozást. Első teendő, hogy a beteget kemény talajra (ágyból a földre) fektetjük. Fejét oldalra fordítva szájüregét kiürítjük (műfogsor, ételmaradék, hányadék), a nyelvet előrehúzzuk, majd az eszméletlen egyén vállai alá támasztékot helyezünk, fejét visszafordítjuk és hátraszegjük, hogy biztosítsuk a légutak átjárhatóságát. » Mély lélegzetvétel után szájunkat szájára, vagy orrára tapasztva (esetleg gézlapon, vagy zsebkendőn keresztül) tüdejébe levegőt fújunk. Két- háromszor ismételve ezt', a szív masszírozását kezdjük el. A beteg mellkasa mellé térdelünk, s egymásra helyezett kezünkkel — saját testsúlyunkat is felhasználva — a szegycsont alsó harmadára kb. percenként 60—80-as ütemben erőteljes rövid, ritmikus nyomásokat gyakorolunk. A szegycsont gerinc- irányába történő elmozdulásának legalább 4 cm-t kell elérni, hogy ily módon a szív összenyomásával a kamrában lévő vért a nagy artériákba juttassuk. A szívmasszázst kb, 15-szőri nyomás után megszakítjuk és ismét kezdjük a szájból-száiba lélegeztetést. Ha segítség is áll rendelkezésünkre. az egyik segély- nvújtó a lélegeztetést, a má- s:k a szívmasszázst végezze; így gyakrabban lehet levegő- befúiást adni, de addig a szívmasszást is felfüggesztjük. Oak a harmadik személy feladata lehet az orvos, vnev a mentőszolgálat értesítése. A szívmasszázs eredményességéről a nyaki artériák lüktetésének az ellenőrzésével győződhetünk meg. Idősebb betegeknél számolni kell a me'lkas összenyomásakor a bordatörés bekövetkezésével is. ez azonban nem lehet oka tevékenységünk megszüntetésének. , Népújság 5 Szájból-szájba lélegeztetés és a szívmasszázs helyes alkalmazása. 1970. július 9. A mesterséges lélegeztetés hatásosságát a mellkas leve- gőbefújáskor történő emelkedése mutatja. Nagyon megkönnyíti alkalmazását a lélegeztető tubus: ez biztosítja, hogy a levegő bejusson a légutakon át a tüdőbe és kiküszöböli az eljárás higiéniai és esztétikai hátrányait. Az újraélesztés kísérletét az orvos megérkezéséig végezni kell, akinek a feladata eldönteni, hogy érdemes-e tovább folytam, vagy esetleg a sikeres élesztés a súlyos agyi károsodás miatt már nem célszerű. Ha a pupillák szűkek voltak, vagy beavatkozásunk hatására szűkülnek, az újraélesztési kísérletet feltétlenül folytatnunk kell, esetle# órákon keresztül is. A szakirodalomban olyan adatok is szerepelnek, hogy 8 órás lé- legeztetés-szívmasszázs hozta meg a sikert. A helyszínre érkező orvos természetesen szívműködést fokozó injekciókat ad, és folytonos lélegeztetés-szív- masszázs mellett szállítják a beteget a kórházba, ahol oxigénpalackból folytatják a lélegeztetést — egyéb módszerekkel kombinálva. A korszerű mesterséges lélegeztetés, és a szívmasszázs hatékonysága a szakemberek előtt nyilvánvaló. Sajnos, a köztudatba még nem hatoltak be kellően a módszerek. Kívánatos volna ezért, különösen a veszélyeztetett munkahelyen dolgozóknak, gép- járművezetőknek, ha elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznének az újraélesztés módszereivel kapcsolatban. Mert erkölcsi kötelessége mindenkinek, hogy legalább segíteni igyekezzék bajbajutott embertársán — még akkor is, ha először esetleg borzongást vált ki befújni a levegőt az eszméletlen beteg szájába. De ha neki az élete függhet ettől?... A senki útja Gyönk—Simontornya között A közép korosztály még élénken emlékezik a huszonhat évvel ezelőtti hadi hírekre, melyek rendszerint említést tettek a senki földjéről... Napjaink krónikásának pedig az a kötelessége, hogy a közvélemény nevében a senki útja érdekében emeljen szót, hogy az útnak legyen gazdája. Ismeretes mindenki előtt, hogy a közúti forgalom az utóbbi tíz évben milyen óriásit fejlődött. Ismeretes az is. hogy úthálózatunk építése, karbantartása nem tud ezzel lépést tartani, kevés az építőanyag, a munkaerő, meg a pénz arra, hogy az útépítésben is gyorsabbá válva az előrehaladás. Sajnos a senki útja évek óta nem látott már javítómunkásofoat. Emiatt az út rossz, illetve nem- is lehet rá jelzőt találni, hogy milyen. Legalkalmasabb volna azonban a gyönki, a pincehelyi, a belecskai, a keszőhidegkúti, a tolnanémedi tsz-ek járművezetőit, anyagbeszerzőit, főkönyvelőit megkérdezni arról, mibe kerül, és milyen ez az út. A szállítógépek rohamosan mennek tönkre. Itt fele annyi idő alatt selejtezésre érik egy jármű, mint jobb útviszonyé tsz-ekben. A Gyönk—simontomyai út a senki útja. Állapota. már annyira rossz, hogy javítása óriási költségbe kerül majd . . . Ha egyszer hozzáfognak az lit javításához. Ennek az útnak a javítását jóval korábban kellett volna megkezdeni, nem várni vele, am*0 teljesen tönkremegy. Ez az út olyan, hogy talán már az illetékesek sem mernek rajta végigutazni... Ezt az utat meg kell javítani. Sürgősen. S nemcsak e sorok írójának tapasztalatai szerint sürgős a munka elkezdése. Az út melletti községek tanácsai nem■ egy alkalommal hivatalosan kértek választ kérdésünkre: Miért nem gondozzák ezt az utat? A járási tanácstagok is szóvá tették már, még akkor, amikor kevés költséggel lehetett volna az utat karbantartani. Most lesz-e rá elegendő pénz, az teljesen bizonytalan, pedig az út okozta kár egyre magasabb. Az AKÖV mir alig meri erre az útra engedni autóbuszait, s aki egyszer ezen az úton végighajtott, soha nem fog többé erre jönni. . . Ha csak nem olvassa majd valahol, valamelyik lapszámunkban, hogy a Gyönk—simontomyai utat megjavították. Bízzunk benne, egyszer majd megjavítják- Pl —' Táborból táborba n Tolna megyében három éve van rendszeresen úttörő-rajvezetőképzés. Az elmúlt héten közel 300 pedagógus, kisdobos, és raj- vezető táborozott megyénk Balaton menti és dombori táboraiban. Ismét úttörők vagyunk Amint a balatoni útról letérünk a tábor felé, feliratok mutatják az utat: Paksi járás vezetőképző tábora. A kapuügyeletesek szabályosan igazoltatnak, majd beérünk a tábor ,,szívébe". Piros nyakkendős felnőttek vetélkednek. „Ki tud több játékot?". Hallatlan dinamikával verseng a 60 pedagógus, — férfiak, nők, idősek és fiatalok. — Üjra úttörők lettünk — szól Szabó József németkéri nevelő, aki már jó néhány éve rajvezető. — Csupán az első tábori nap volt nehéz, míg át nem estünk a „fiatalító kúrán’'. A nomád élet, az emeletes ágyak, a játékok, pillanatok alatt átvarázsoltak mindannyiónkat. — Az egy hét alatt jobban megismerjük munkánkat, feladatainkat. A tábori élet. ez a légkör hozzásegít ahhoz, hogy a következő tanítási évben még jobban együtt tudjunk élni a gyerekekkel. Ami mozgást, fényt, szépet és jót; gyakorlati és elméleti tapasztalatot szerzünk, azt szeptembertől a jövő nyári táborozásig „leadjuk" a gyerekeknek — mondja Kiss Ferenc. Elfásult emberek nem lehetnek Másnap délelőtt a paksi járás rajvezetőinek Sjzabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára tart rövid előadást, majd konzultációt az úttörő és KISZ kapcsolatáról. A konzultációt, úgy látszik, időtlen időkig lehetne folytatni, mert a hozzászólók száma nem, hogy csökkenne! inkább gyarapszik. Egy-egy gondolathoz egymás után kapcsolódnak, — ki-ki. a saját munkaterületén felmerült problémákat mondja el, vagy egy- egy hasznos tanáccsal szolgál az előző felszólalónak. — Ez az egy hét nemcsak, hogy színesen, vidáman telik, hanem nagyon sok gondra találunk írt, számtalan, év közben felvetődött problémát oldunk meg — szögezi le Jäger Jakab táborvezető, a paksi járási úttörőtitkár. Csupán néhány gondolat a paksi járás rajvezetőinek konzultációjáról: Oláh Mihály, a paksi II. számú általános iskola igazgatója azt veti fel, hogy az ifjú úttörővezetők (őrsvezetők), mihelyt kikerülnek az általános iskolából, el is szakadnak tőle. Csupán egy-két százalék tér vissza. A továbbiakban a középiskolai, vagy munkahelyi KISZ-szervezetekben dolgoznak. Pedig a KISZ- és az úttörőszervezet munkáját javítaná, kapcsolatukat erősítené, ha az úttörőmozgalomnak folyamatosan és több ifivezetőt adna a KISZ. „Úttörőinket együtt kell nevelnünk '. — Fórumot kell biztosítani, ahol az úttörővezetők a KISZ-esekkel együtt tárgyalják meg az új nemzedék nevelési problémáit. Pontosítani kell: mit kér tőlünk a KISZ, illetve mit adjunk? Ilyen jellegű eszmecserékre a legjobb alkalom a nyári tábor. Miért nem jött velünk néhány KISZ-vezető? — kérdezi Várdai Ferencné. gondokat, de És még sorolhatnánk a említsük a pozitívumokat is. Binder Gáspámé, Gyönk: — Iskolánk és a helyi termelőszövetkezet kapcsolata példás. A támogatáson kívül munkalehetőséget biztosítanak csapatunknak, rendezvényeinken mindig részt vesznek, tanácsokat, javaslatokat adnak. É£... egyáltalán, velünk éreznek, velünk élnek. Látogatásunkat a paksi járás táborában Szabó Géza szavaival kell befejezni: „Az úttörőmozgalomban elfásult emberek nem lehetnek. A tárgyi isrperet, a tudás mellé lelkesedés kell!“. Valóban. Táborunk minden évben gyarapodik És ismét Sóstó. A szomszéd tábor a tamási járásiaké. Egyelőre a várakozás csendje borul a kényelmes panelházak fölé, hogy egykét óra múlva vidám csatakiáltások, zászló- felvonás, dal és tábortűz váltsa fel.
