Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
A vadászat hatása a modern kor emberére Világkiállítás Budapesten A kiállítás időpontja 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig. Addig tehát még jóval több, mint egy év van vissza. Hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak neki, milyen az érdeklődés iránta, éppen az mutatja, hogy sokan már most biztosítják maguknak a részvételi lehetőséget. Vadászberkekben olyan eseménynek számít ez a kiállítás, mint sportberkekben mondjuk a futball-világbajnokság. Ezt a Kiállítások Nemzetközi Irodája is bejegyezte a különleges kiállítások kategóriájába. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon még egyéb témából sem rendeztek ilyen rangú kiállítást. De világviszonylatban is az első ilyen jellegű kiállítás lesz. Az eddig megtartott nemzetközi vadászkiállításokat ugyanis nem jegyezte be a Kiállítások Nemzetközi Irodája, mivel szervezésük eltért a nemzetközi egyezményben rögzített szabályoktól. Legelőször — 1910-ben —, Bécsben, majd 1930-ban' Lipcsében, 1937-ben Berlinben, 1954-ben Düsseldorfban, 1960- ban Firenzében és 1967-ben Újvidéken rendeztek nemzetközi jellegű vadászati kiállítást. Már az elsőt több mint két és fél millióan tekintették meg, s ha figyelembe vesszük, hogy azóta sokkal nagyobb tömeg hódol a vadászat szenvedélyének, érthető, hogy világ- viszonylatban rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik meg már most a budapesti világ- kiállítás iránt. Nem kétséges, Magyarország számára megtiszteltetés, hogy itt lesz a világkiállítás, és egyben természetesen nagy felelősség is. Nem véletlen, hogy már évek óta folynak az előkészületek és kormánybiztost neveztek ki a szervezőmunka irányítására. A megtiszteltetésben és a kiállítás iránt már most megnyilvánuló érdeklődésben természetesen benne van az előkelő helyen álló magyar vadászat elismerése. Nem egy magyar vadásztrófea örvend évtizedek óta világhírnévnek. Nagyon figyelemre, méltó, ahogyan a rendező szerv meghatározta a kiállítás egyik alapvető célját: „Bemutatni a vadászat hatását a modern kor •emberére". A vadászat—halászat a legősibb emberi foglalkozás: a primitív ember számára ez nyújtotta hosszú időn keresztül a fő megélhetési forrást. A társadalmi, technikai fejlődéssel párhuzamosan természetesen háttérbe szorult a vadászatnak e közvetlen hatása a mindennapi megélhetésünkre. Ugyanakkor kifejlődött, előtérbe került több olyan vonatkozása, ami viszont éppen a civilizált ember részére nélkülözhetetlen. Az idegfeszítő munkában elfáradt ember a természetben keres felüdülést. Világszerte sok millió ember a vadászatban, horgászatban regenerálja alkotó erejét Hogy az emberek életében milyen szerepet tölt be a vadászatnak ez a nem közvetlen fogyasztási, hanem felüdülési jellege, azt. éppen az mutatja legjobban, hogy mindenütt dr^ga pénzeket fizetnek érte. A technika fejlődésével párhuzamosan gyors pusztulásnak indult világszerte a vadállomány. De mindenütt kormányszintű és gyakran nemzetközi téma, hogy milyen módszerekkel lehetne ellensúlyozni a mérhetetlen pusztítást. A kiállítók egyebek közt bemutatják, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain milyenek a vadászati sajátosságok, hogyan fejlesztik a vadállományt, óvják egészségét, milyen módszerekkel, eszközökkel vadásszák és azt is, hogy milyen sokoldalúan hasznosíthatók a vadászati termékek. Tolna megye közvetlenül is érintett lesz a budapesti vadászati világkiállításban. Mindkét vadrezervátuma vilóghí- resség. Külföldön például irigylésre méltó kuriózum, ha valaki csak annyival is büszkélkedhet, hogy két órát a Duna-ártéri Gemencben, a gím-' szarvasok államilag védett birodalmában, vagy a gyulaji dámvadas erdórengetegben el- tölthetett. Már évtizedek óta mindig a gyulaji rezervátumból kerül ki a világrekorder dámvadtrófea. A , gemenci aranyérmes trófeák közül sok külföldre került, mint nagybecsű vadászemlék. Természetesen lehetővé teszik, hogy a külföldi vadászvendégek a kiállítás mellett közvetlenül is megismerkedjenek a magyar vadasterületekkel, egyebek közt a gemenci és gyulaji rezervátummal. Értékesek a Tolna megyei kisvadas területek is, így minden bizonnyal azok is megnyerik majd a kiállítási vendégek tetszését. BODA FERENC A felhők „átalakítása“ A fe.lhők, akárcsak egy támadó hadsereg, veszítenek erejükből, ha nem kapnak erősítést. A felhők számára ezt az erősítést a meleg légáramlatokkal felszálló nedvesség jelenti. így aztán megfigyelhető. hogyan keletkeznek és oszlanak szét az égen a gomolyíel- hok. amelyek többnyire esőt, vihart és jégesőt hoznak. A gomolyfelhők titkainak megismeréséhez nagy segítséget jelentenek azok az új adatok, amelyeket e felhők alakjára és kiterjedésére vonatkozóan grúz aerológusoic gyűjtöttek össze. Megállapították, hogy reggel — a felhők keletkezésének időszakában — a gomolyfelhők csúcsának sugara mindössze kb. 250 méter, s a felhő vastagsága átlagosan 1000 méter. Napközben a felhők csúcsának átmérője e»léri az 1000 métert, a felhők vastagsága pedig a 2500—3000 métert is. Este. a gomolyfelhők oszladozásának idején a ieihők méretei nagyjából azonosak a. reggeli adatokkal. Nagyon különböző méretűek azok a gomolyfölhők. amelyek hegygerinceken áthajoló légáramlatokban képződnek. Ezek csúcsának átmérője 200 és 1500 méter között váltakozhat. A grúz aero- lógusok hosszú megfigyelések során állapították meg ezeket az adatokat. A gom oly felhőkről szerzett újabb ismeretek birtokában aránylag nagy pontossággal előre meg lehet állapítani a felhők keletkezési időtartamát és élettartamát, s eredményesebben ki lehet számítani azt a vegyszermennyiséget, melyet rakéták útján a gomolyfelhőkbe juttatnak, hogy ott a jégszemeket esőcseppekké alakítsák át. 14—20 éves fiatalok! A Magyar Rádió és Televízió szerkesztői fokozottabban szeretnének támaszkodni ifjú nézőik, hallgatóik véleményére. Ezért várjuk olyan 14 és 20 év közötti tanuló, szakmunkástanuló, illetve a mezőgazdaságban vagy az iparban dolgozó fiatalok jelentkezését, akik számunkra a' televízió és a rádió műsorairól — időnként — véleményt mondanak. Kérjük a jelentkezési lap kitöltését és visszaküldését * A rendszeres értékelők között jutalomtárgyat, köztük televíziót, rádiót sorsolunk ki. Név: Lakcím: Életkor: Foglalkozás: A tanulókat kérjük: írják be, hogy milyen típusú iskolába (gimnázium, technikum, szakközépiskola, főiskola, egyetem stb.) járnak, a már dolgozók írják be legmagasabb iskolai végzettségüket: Otthonukban van-e rádiókészülék? Otthonukban van-e televíziókészülék? ! Köszönettel MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ Tömegkommunikációs Kutatóközpont •A jelentkezési lapot levelezőlapra ragasztva, vagy levélborí- tékban 1 forintos bélyeggel kérjük a következő címre küldeni: „Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs kuli főközpont Budapest, VIII., Bródy Sándor u. 5—7.” mázott, a XIX. századból. Konyhatörténészek tanúbizonysága szerint evett azonban már fagylaltot maga az igazságos Mátyás király is, udvari népével' együtt. Ennek receptjét is olasz földről hozta a királyné valamelyik ínyes- mestere. A fagyaltnál sokkal elterjedtebb csemege volt azonban még száz-százötven éve a mézeskalács. A Werling-család tagjai 1860 óta sütnek mézeskalácsot Tolnán. Az ízléses kis üzlet cégtábláján azonban a lepergett évtizedek során a fagylalt kiszorította az ősi mesterség termékének nevét. Mézeskalács mös(anában is készül ugyan, de csak elenyésző mennyiségben. emlékül, ajándékul. . Weriing József azonban kegyelettel őrzi elei munkaeszközeit, olyan mézeskalács-formákat. melyeke t-eh- ben a században már nem is használtak. Valamikori segédek ízléses keze munkái ezek a faragványok. „Használati értékük” érdekesen módosult. Ma szobrászok, képzőművészek v4sárolnák szívesen, mert a faragványok szép, régi. népi motívumokat őriznek. A mester azonban őrzi kincseit, csak Szabó József festőművész kaDott egy-egy mézeska- lácsos formát, cserébe ugyanennyi értékes, zsűrizett festményéért . Képeink a Weriing József által gyakorolt két mesterséget örökítik meg. A mézeskalácsosságot, amint mondottuk, 1860 óta űzi ugyanabban a községben a család. A fagylaltkészítést 1927-ben kezdték. Ol. Foto: Komáromi A fagylalt, gyermekek és nem kevés felnőtt kedves csemegéje, Olaszországból érkezett hozzánk. Néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt ritka a rangot jelentő „olasz fagylalt” tábla. Ez a fagylalt reneszánszának idejéből szárFold^eper és paradicsom egymás mellett Szúrna városka közelében at egyik veteményeskertben egymás* mellett találjuk a paradicsom- és a földieper-bokrakai. Figyelmünket az igen bő termés, a hatalmas méretű paradicsomok és a nagyon szép.' nagy szemű földieper keltette föl. Az eddigi gyakorlat szerint a földieper a második és harmadik évben adja a legnagyobb termést. A kertészeknek most sikerült elérniük a földieper termőidé jenek meghosszabbítását. A váltott soros termesztésnél valószínűleg . a paradicsom szára és gyökere a földieper növekedésére jó hatással levő anyagot választ ki. A földieper beérése után a paradicsom leveWi biztosítják a másik növény számára a védőárnyékot. A paradicsompalánta is erőteljesebben kezd fejlődni. A tapasztalatok szerint a paradicsommal együtt termesztett földieper még az ötödik évben is rgen bó termést ad. .Az ültetésnél legelőnyösebb, ha a földieper sorok távolsága 80 cm, a palánták távolsága 20 cm. A paradicsompalántákat egymástól 50 cm-re célszerű elhelyezni. Egy hektáron ilyen módon 02 500 földieper- és 2.5 ezer paradicsombokor fér el. A termés kb. 250 q paradicsom és 300 q földi- eper, Fagylalt és mézeskalács
