Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

ffOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG g R MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX, évfolyam, 157. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1970. július 7. ..........................................11....■■ihm ........... A kereskedelem magasakk színvonalon javuló kínálattal gondoskodott a lakosság ellátásáról Ülést tartott a SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfői ülésén Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter és dr. Csi­kós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatója alapján a lakosság áruellátásával, a fo­gyasztási cikkek minőségével és árszínvonalának alakulásá­val, a fogyasztói árreform végrehajtásának tapasztalatai­val foglalkozott. A tájékoztató megállapítot­ta, hogy a kereskedelem az év első felében magasabb szín­vonalon, javuló kínálattal gondoskodott a lakosság ellátásáról. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 10,5 százalékkal haladta meg a ta­valyi azonos időszakét. Az élelmiszerforgalom a terv sze­rint alakult, ruházati cikkek­ből kevesebbet, vegyes ipar­cikkekből viszont csaknem húsz százalékkal többet értékesítet­tek, mint tavaly. tít hónap alatt lényegé­ben 700—800 millió forint­tal több áru fogyott an­nál, mint amit a kereske­delem tervezett. Az áruellátás javulásához nagymértékben hozzájárult az import növekedése. Az árvíz a belkereskedelemre is fokozot­tabb feladatokat rótt, a válla­latoknak azonban sikerült biz- tosítaniok az árvíz sújtotta te­rületek folyamatos ellátását. A kereskedelem készlete má­jus végén 4 milliárd forinttal haladta meg a tavalyit. A kereskedelem igyekezett az olcsóbb cikkekből is meg­felelő választékot nyújtani. A lakosság ilyen irányú keres lete azonban a vártnál kisebb volt, inkább a drágább, a ru házati cikkek közül például a szintetikus alapanyagú terűit keket vásárolták. A tájékoztató szólt az ár: ellátás hiányosságáról is. Egyes tartós fogyasztási cikkekből például kerékpárból, gáztűz helyből, olajkályhából — múlt évinél nagyobb forgalo ellenére sem volt elegeiül' Mosógépet, centrifugát, a kis kereskedelem eddig csak kéve sebbet tudott beszerezni, mim tavaly öt hónap alatt. Sol. bosszúságot okozott az elem­hiány, s kevés volt a mező­gazdasági szeráru, a horgany zott cső. Tüzelőanyagból a kereskedő lem június közepéig 18—1: százalékkal többet szerzett be s mintegy 10 százalékkal töb­bet értékesített, mint tavaly. A miniszteri tájékoztató megállapította, hogy , ;,i az áruk többsége a minő­ségi követelményeknek megfelelt, de sok a jogos panasz az élelmiszerek minőségének romlása, á szavatossági időn túl forgalomba hozott cikkek miatt. Technológiai nibák mi­att kifogásolták a bútorok nagy részét. A fogyasztói árszínvonal az elmúlt öt hónap alatt összességében 1,2 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az élelmiszerek ára 0,4 szá­zalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,3 százalékkal csök­kent, a ruházati cikkeké vi­szont 2,5 százalékkal, az egyéb iparcikkeké 3 száza­lékkal haladta meg a múlt évit. Az utóbbi árucsoport­ban a tüzelőanyagok ára csökkent. Külön foglalkozott a SZOT Elnöksége a zöldség-, gyü­mölcsellátással, a piaci fel­hozatal alakulásával. Meg­állapította, hogy a korai zöldségfélék 3—4 hetes késé­sét a lakosság kevésbé érez­te meg, mert a tavalyi bő­séges készletek lehetővé tet­ték a zavartalan ellátást. Az idénycikkek bolti és piaci ár­színvonala együttesen orszá­gosan 10 százalékkal alacso­nyabb volt, mint tavaly. Ezen belül a burgonya ára 2 százalékkal, a hazai gyü­mölcsöké 57 százalékkal csök­kent. Ez kedvezőnek tekint­hető, de a jelenlegi zöldség- és gyümölcsárak a korábbi évekhez képest is maga­sak. A tavaszi primőráruk több­ségének árszínvonala is meg­haladta a tavalyit. Következő ügyrendi pont­ként az elnökség értékelte a műszaki konferenciák és a termelési tanácskozások ta­pasztalatait, tudomásul vette az erről szóló jelentést. Ál­lásfoglalásában egyebek kö­zött megállapította, hogy a termelési tanácskozások, a munkaértekezletek rend­szere a népgazdaság min­den ágazatában a szoci­alista termelési viszonyok fontos eleme lett. A tanácskozások színvonala és hatékonysága azonban elma­radt a lehetőségektől, ezért az elnökség javaslatot foga­dott el, amely szerint a ter­melési tanácskozásokat, mun­kaértekezleteket azokon a ve­zetési szinteken kell szervezni, ahol biztosított, hogy minden dolgozó közvetlenül részt ve­het a tanácskozáson, a leg­több közös érdekeltséggel ren­delkezik, s folyamatosan át tudja tekinteni az adott gaz­dasági egység munkáját. Az elnökség végül elfogad­ta az országos népművelési konferenciáról szóló tájékoz­tatót. (MTI) Genfben, az ENSZ európai székhelyén hétfőn ünnepi ülést tartottak a világszerve­zet alapokmánya aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Az ENSZ-palota kongresz- szusi termében, amelyet az összes tagországok nemzeti lobogói díszítettek, U Thant ENSZ-főtitkár üdvözölte az ünnepi ülésen megjelent Hans-Peter Tschudi-t, a sváj­ci államszövetség elnökét. Tschudi elnök a vendéglátó ország képviseletében köszön­tötte a megjelenteket. René Maheu, az UNESCO főigazgatója az ENSZ szako­sított szerveinek megbízott­jaként méltatta a világszer­vezetnek a gyarmati rendszer felszámolásáért kifejtett tevé­kenységét, majd J. B. P. Ma­A finn delegáció Apró Antalnál Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn a Parlament delegációs termé­ben fogadta a magyar—finn barátsági hét alkalmával ha­zánkban tartózkodó finn poli­tikai delegációt, élén Jaakko Numminen közoktatási minisz­terrel és Anna-Liisa Tlekso parlamenti képviselőnővel. A találkozón részt vett Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára, Bugár Jánosné, a Haza­fias Népfront főtitkár-helyette­se, dr. Bognár József akadé­mikus, a Világgazdasági Tu­dományos Tanács elnöke és Baratt József, a népfront or­szágos tanácsának titkára. Ott volt Martti Ingman finn nagy­követ. A megbeszélésen Apró Antal tájékoztatta a finn delegációt hazánk gazdasági helyzetérőL Egyebek között ismertette a gazdaságirányítási rendszer alapelveit és főbb tapasztala­tait is. Az eszmecsere középpontjá­ban az európai biztonsági ér­tekezlet volt, s az, hogy en­nek megvalósításában a két ország és a két főváros mi­lyen szerepet tölthet be. Jaak­ko Numminen többek között elmondta, hogy augusztusban Finnországban összeül egy nemzetközi ifjúsági kongresz- szus, amely ugyancsak az eu­rópai biztonság problémáit vi­tatja majd meg. A vendégek ezután számos kérdést tettek fel, amelyekre Apró Antal részletesen vála­szolt. (MTI) ramis nagykövet, az ENSZ gazdasági és szociális taná­csának elnöke mondott be­szédet. U Thant ENSZ-főtitkár be­szédében utalt a legsúlyosabb jelenlegi problémákra, így a fegyverkezési versenyre, a fajgyűlöletre és a kolonializ- musra. „A gyarmati rendszer felszámolása — hangoztatta — a nemzetközi békének és a népek haladásának elenged­hetetlen feltétele”. A problé­mák, amelyekkel az emberi­ségnek a hetvenes években szembe kell szállni „az együttműködést illetően új akaratot, új magatartást, új formákat követelnek” — mondotta a világszervezet fő­titkára. A mözsi Uj Elei Tsz-ben kaszálják a zöldborsót. A borsókaszálás ugyan gépesítve van, de a szél annyira ledöntötte a borsót, hogy a gépek nem tudnak dolgozni. Ilyenkor jó, ha kasza is van a „háznál”. v - "V v ' ■ — , ’ v. — * •— ~ - ' 'v v ' ^ Y» v YVT fFűtő. GottVUld As ENSZ ünnepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom