Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

\ FÓKUSZ iminiiiiHüiHiüuii Szemelvények külföldi újságokból Negyvennyolc órával azután, hogy a 17 éves Ted Bear 2 évre bevonul az amerikai tengerészgyalogság Parris Isiand-on lévő kiképzötúoorába, eihányja íria- gat. Kiképzői mint éhes patkányok vetik r* magukat. ..Mit kepzel ez a disznó?”, kiáltja felháborodottan az egyik. ..Biztosan meleg vagy, mi?” — üvölt a másik, ..Kommunista, he? — dörgi egy harmadik Ted fülé­be, aki most lehunyja a szemét és tántorog. :Ar?ya§ya.iaz<y’> m°ndja bosszúsan az egyik őrrpester,' szájából kiveszi a szivart és .vállonragadja a fiút. Hangja fenyegetően lehalkul, s pzt mondja: „Te; disz-, nó, a kezeddel kaparod össze az okádékodat és ra­kod vödörbe. Megértetted?” Ted nem felel. Dülöngél, mint a részeg, reszketve kapaszkodik ágyába. Okádék csurog végig az álián., lehunyt szeme könnyezik és a • könnycseppek össze­vegyülnek az arcáról paiakzó verejtékkel. ...Megértetted?” — üvölti fülébe a dühtől kivörösö­dött kiképző. ' ^ „Igen, sir” — rebegi Ted. „Nem jól haliom” — mondja az őrmester gonosz mosollyal és rámered a szivarjára. „Igen, sir” — mondja Ted. „Hangosabban!” — dörgi az Őrmester. „Igen, sir” — kiáltja Ted. „Hangosabban!” „Igen, sir” — ordítja kétségbeesetten Ted. ; Végre otthagyják. Ted tántorog, kerít egy* vödröt és kezével lassan felszedi a bűzlő hányadékot. Ted egyike az amerikai haditengerészet I, kiképző ezred. II. zászlóalj 106. szakaszába tartozó '82 újonc­nak. Az ágyúk előtt á’Jó társai sincsenek nálánál sok­kal jobb helyzetben. Kikészültek, megdöbbentek, terror rizálták őket. ..O. K. hölgyek” — kiabál az egyik kiképző, „fogjá­tok a hátizsákjai tokát és nyújtott karral tartsátok a fejetek fölé”. Alig bírják, 48 órája nem aludtak.. Teg- ' nape.’őtt este, amikor' mint fiatal, rosszat nem sejtő és jóindulatú civilek megérkeztek, a világ le^riyer- sebb és Amerika legvéresebb komisz-szervezete fogad­ta . őket^ üvöltésével. Fejüket kopaszra borotválta^, be­üt öntették őket,' megfélemlítették, megsértették, gyö­törték, szünet nélkül, egész éjszaka, sőt még másnap is. (Horizont) Ez a telefonbeszélgetés néhány napja történt, s most teára vagyok hivatalos a Puskin-családhoz. ...Meredek csigalépcső. A legfelső, a második eme­leten a korlátnál piros arcú. fekete hajú fiatalember integet: „A másodikra jöjjön. Lift nincs!” Érthető kíváncsisággal fürkészem, hasonlít-e. Az első gondolat: „De hol a göndör haj?” Nem látok hasonlóságot.- . — Mi az, csalódott? — kérdezi, amikor észreveszi arcomon, hogy elgondolkoztam. — Nem hasonlítok Alekszandr Szergejevicsre? Határozatlanul bólintok. De azután, amikor köze­lebbről megnézem, kezd megváltozni első benyomá­som. Van benne valami megfoghatatlanul ismerős: a temperamentumában, élénk tekintetében, nyílt moso­lyában, közepes termetében és erős testalkatában. Látnivaló, hogy a természet mindezt sok évtizeden át megőrizte és átörökítette. Tehát mégiscsak már a ne­gyedik nemzedék. Bemegyünk a szalonba. A percnyi kényelmetlen' szünetet két asszony érkezése szakítja meg. — Ismerkedjenek meg, ez itt édesanyám — idős hölgyre mutat —, ez pedig lyiasa, a feleségem. Vele beszélt telefonon. Engem természetesen Alekszandrnak •hívnak. Családi hagyomány, hogy minden elsőszülött Pusjcin-fiút Szásának hívnak. Leülünk. Körülnézek a szobában. Közepes jólétről tanúskodó átlagos fogadószoba: pohárszék. ebédlő­asztal, egy asztalka az újságok számára, kandalló. A kandalló fölött nagy méretű Puskin-kép, az ismert Kiprenszkij-portré másoláta. — Hogy hogyan kerültünk Brüsszelbe? — ismétli meg a kérdést Szása. — Nem. nem vagyunk emigrán­sok, bár már igen régen élünk Brüsszelben. Én már itt születtem.' De hadd meséljen erről édesanyám, az ő érdeme, hogy a Puskin-család belga földre települt, — mondja mosolyogva. — Ne csodálkozzék rajta, de én belga nő vagyok — kapcsolódik a beszélgetésbe Szása anyja. Apám még a háború előtt utazott családjával együtt Oroszország­ba, ahol munkát kapott. Belgiumban ritkaságszámba menő szakmájával — erdőmester voít — Oroszország­ban helyezkedett el és dolgozott több mint húsz évig. Én“', gyermek- és leánykoromat Leningrádban töltöt­tem. Ezért beszélek akcentus nélkül oroszul és szláv akcentussal franciául. Leningrádban jártam iskolába is, a 124-es számú iskolába. Ott sétálgattam én is a fehér éjszakákon a lányokkal a Nyevszkijen, amikor egy magas fiú csatlakozott hozzánk. Nem is vált e«! tőlem többé egész életében. Két éve halt meg Szása édesapja. Alekszandr Alekszandrovics. szívrohamban. Irta V. Kuznyecov (Nyegyelja) Az idén 2 $00 000 turisját várnak V- Búlgáriábari land turistáké epedig 50 százalékkal növekszik. Még ép­nél is nagyobb lesz á Franciaországból és a skandináv országokból érkező vendégek számának növekedése. A nyugatnémet lapolt jelentései szerint az idén .közel- 100 000 nyugatnémet vendég üdül majd a bolgár ten­gerparton. A szocialista országok érdeklődése a bolgár tenger­parti üdülőhelyek iránt eddig is mindig nagy volt. Az idén több mint 120 000 . üdülővendég érKezik a Szovjetunióból, 95 000 az NDK-ból, közel 100 000 Len­gyelországból, több mint 200 000 Csehszlovákiából és igen nagy számú vendég más szocialista országokból. Az Aranypart üdülőhelyen több új, modern szálló nyitja meg kapuit: a Pliska, a Veliko Tirnovo, a Sip­ka, valamint több új kemping. Az eredeti „Robinson” falucskába tengeren szállítják a vendégeket, akik „távol a világtól” a puszta tengerparton töltenek né­hány napot. Burgászban és a Napfényes parton most fejezték be több új szálloda építését. Az idén a vendégek felke­reshetik az eredeti stílusban épült „Szélmalom”, „A khán sátra”, a „Karakacsan tábor’-’ vendéglőket. Az üdülök programjában számos kirándulás szere­pel Ogyesszába. Isuimuulba, Krímbe, repülőgép-kirán­dulások Törökországba. Kiievbe, valószínűleg Bejrut­ba is, valamint a legjelentősebb történelmi és régésze­ti nevezetességek és idegenforgalmi látványosságok megtekintése az ország belsejében. (Sofiaprcss) A közíársáság tizenegy jara«/* kétnyelvű terület Egy este J. ! a biüsszélT Puskin-családnál J A várakozások szerint 1970 folyamán Bulgáriát 2 millió 500 ezer turista .látogatja meg, javarészt autó- turisták. A bolgár idegenforgalmi tanács szerint ez a szám jóval nagyobb lesz, ha azokkal az országon át­utazó autóturistákkal is számolnak, akik Törökörszág- ba^ valamint a Közel- és Közép_Kelet országaiba utaz­va csak néhány napot töltenek Bulgáriában. A bolgár tengerpart iránt igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg az NSZK-.ban. Angliában. Hollandiában és Fr^íjmaországban^^Minden külön charter-repülő járat heíyev már '^nbst ftíglaatak. Előreláthatólag 1970 .folyik máh az angol turisták száma 30 százalékkal, a hol­' Ü- ______ — Bocsánatot. kérek, beszélhetnék valakivel- Puski­néktől? • _ — Kihez van szerencsém? — Az IzvesMyija- JsölöiíKmi tudósítója vagyok. ^Nem állhattam meg, hogy ne hívjam'fél Alökszandr Szer5" gejevics rokonait;.. -• -•? A minap ünnepelte a „Domowina”, a Lausitz! Szor_ ' bök Szövetsége újjáalakulásának 25. évfordulóját. A „Domowina” eredetileg 1912 októberében, tehát majd­nem 58 éve alakult Hoyerswerda-ban, több tucatnyi szorb kulturális és nemzetiségi szövetség csúcs-szer­vezeteként. A „Domowina” csatlakozott a német dolgozók har­cához' aft imperializmus és militarizmus ellen. A fa­siszták 1927-ben betiltották a szervezetet és számos szorb antifasisztát vetették börtönbe és koncentrációs táborokba. 1945 májusában a „Domowina” mint demokratikus tömegszervezet újjáalakult. Nagy része van abban, hogy-, a mintegy százezer szorb ma minden vonalon részt' vesz állama, az NDK irányításában és vezetésé­ben. Elsősorban 11 kétnyelvű lausitzi járásban élnek. A Cottbus kerületi .Calauban. Cottbusban. Forstban, Gubenben, Hoyerswerdában, Lübbenben, Spremberg- ben és Weisswasserban, valamint a Drezda kerületi Bautzenben, Kamenzben és Nieskyben. Ma négy' sZorb népi kamarai képviselő, egy áUam- tanácstag, a cottbusi és drezdai kerületi tanácsok 31 képviselője, valamint a járási és városi tanácsok több mint 2000 tagja dönt e népesség szocialista fej­lődéséről. E kétnyelvű területen 102 szorb polgármes­ter működik. Több mint 1300 szorbot választottak be a Nemzeti Front bizottságaiba. Míg 1945-ben az egész lausitzi térségben mindössze hét szorb pedagógus tanított, addig ma mintegy 1000 szorb pedagógus tevékenykedik. A tanítókat a bautze- ni szorb tanítóképző intézetben, a főiskólai kádere­ket pedig a lipcsei Marx Károly egyetem Szorb In­tézetében képezik ki. Az utóbbi húsz év alatt a szorb terület dolgozói 33 új falusi iskolát és több mint 5000 új óvodai férőhelyet létesítettek. A háború befejezese i óta több mint 30 000 gyermek részesült szorb nyelvű oktatóiban. Közülük,-csaknem ezren szorb nyelvű fel­sőiskolát végeztek.' (Berliner Zeitung) ■ ITT" Megyénk és a sport '2­*n 4 r ó V Ö 9 r no 1 Üt 1S i m ne> / í 20 sk ms& m 25 26 sm. m £7 u m ee 5cv -.j £9 so 31 Z>2 f§ 33 34 • ff Só w ff 49 4Q 41 & 4-3 44-■ 45 I 4*7 49" ■ ei-! E§ lg; 62. 9 64 LJ*5 tr^Ó sv SB óo vili 3T" ó2­m Ó3~ 3 <>£T 67 m ó5~ 69 71 V3 L VÍZSZINTES: 1. 1969-ben harmadik helyen végzett ez a női gárda (a 11. betű kettős). 14. Áruba bocsát. 15. Halogén elem. 16. Vulkáni kő­zetolvadék. 17. Bográcsban van! 18. Gyermekednek. 20. Etióp her­cegi cím. (Tafari). 22. Alarm. 24. Mulatságos fordulat, főleg filmek­ben. 25. Baranyai község. 27. Indo­néz sziget. 28. Ételízesítő. 29. Gon­dozott. 31. Erődítmény. 33. Aleppó mai neve. 35. Otthonában. 36. Sző­nyegei portalanít. 38. Költő, mű- fordító(Antal). 39. GOÉLRO-rész- let. 40. Felbőszítek. 42. Egyik mi­nisztériumunk rövidítése. 43. Tál- mi. 44. Bonyhádról elkerült labda­rúgó, a válogatott keret tagja. 46. Nikkel. 47............hídja: Velenée ide­genforgalmi nevezetessége. 49. Ár­talmasak. 51. Kezébe nyom. 53. Cspko'iádészelet neve. 54. Neves labdarúgóedző. 56. Vízi- élőlény. 58. Esemény tár. 60. Állati lakhely. 61. OVödai alkalmazott. 63. Szovjet tó. 65. Német „ő”. 66. .•.•.polis. Athéni' fellegvára. 68. Csör.te. 70. Tolna megye többszörös asztalitenisz bajnoka (Ferenc.) 73. Píözéptávfutó nö, a Legeredményesebben szete-* pelt megyénkből a Népszava ku­pában (első betű kettős). FÜGGŐLEGES : 1.. Kicsinyítő kép­ző. 2. Női becenév. '3'.' Kerti szerszám. 4. Juttat — költőien. 5. Delfin ré­sze! 6. Dunakeszivel egyesült köz­ség. 7. Megyénkből 'elszármazott női kosárlabdázó, a■ válogatott ke­ret tagja (Zsuzsanna). -8. A darázs teszi. 9. MenyasszohV. 10. Rangjel­ző. 11. Szám is Vári ilyen. 12. Mis­kolc hegye. 12. Tarifái. 17. -.Európa bajnok, pályafutásait Szekszárdort kezdte. 18. Piszok n^oraa a ruhán 19, Bakteriológus volt (Robert) 21. Legeredményesebb férfi atlé­tánk. 23. Éneke. 26. Shakespeare- hős. 30. Két igavonó. 31. Környék. 32. Részletek. 34. Ritka női név. 36. Negatív elektróda. 37. Körze­tek. 40. Hosszgint? vésete. 41. Ritka fejfedő. 44. Torreádor. 45. Megelé­gelő. 48. HHHHH. 50. Egyszerű hangszer. 52. Növény. 55. Adás­vételt előzi meg. 56. . . ., alkoss, gyarapíts! 57. Tág. 59. Alul. 62. Könokság. 64. Krivoj. , , szovjet város. 66. Mélyített zenei hang. (Második kocka kettős betű). ü7. Üres répa! 69. Samarium. 71. Re­pülőgéptípus. 72. A függ. 1. párja. Beküldendő a vízszintes 1, 44, 70, 73, a függőleges 7, 17. és 21. szá­mú sorok megfejtése 1970. július 13-án déli 12 óráig a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. június 21-i számban kö­zölt keresztrejtvény megfejtése: „Üssön meg babám a ménkű, ak- kora mint egy malomkű. Halálo­dat nem kívánom, de ha megüt azt se bánom”. Könyvjutalmat nyertek: Asztalos Dénes Szekszárd, Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 3. Bőgős Mária Dombóvár, Tulipán u. l„ Cergits Ferenc Dom­bóvár, Kertváros. Rajcsányi Iván­ná Szekszárd, Mártírok tere 18. Takács Józsefné Decs, Táncsics u. 2 a. A könyveket postán küldjük el.- , Népújság 12 1970. július 5. Kémek alkonya IruTiaban A központi indiai kormány nemrégen öt állam szék­helyén bezáratta az amerikai tájékoztató szolgálat, az USI3 irodáit. Hiába fenyegetőzött az amerikai sajtó a '„gazda­sági segély” megvonásával, hiába próbált zsarolni a Del­hiben székelő amerikai nagy­követ, a CIA elvesztette In­diában azokat a „támasz­pontokat”, amelyeket az US1S irodái jelentettek. A CIA az USIS-irodákat kezdettől, vagyis megalapítá­suktól fogva kémkedésre és felforgatásra használta Indi­ában. Az USIS első Uj-Delhi irodájának vezetője bizonyos C. Tamberleyk volt, tapasz­talt kém, a CIA régi kádere. Ez a Tamberieyk az akkori nagykövettel, AUannaJ, az USIS későbbi igazgatójával együtt, az iroda égisze alatt megszervezte az adatgyűjtést a CIA részére. Az amerikai­akat elsősorban a vezető po­litikusok és államférfiak ér­dekelték, a köztük lévő el­lentétek, valamint az, hogy a központi kormány milyen fontos bel- és külpolitikai in­tézkedéseket hoz, mi a vita a központi kormány és az államok helyi hatóságai kö­zött. ... . . • A CIA és az USIS embe­rei évről évre tökéletesítet­ték kémkedési módszereiket és azon fáradoztak, hogy ki­szélesítsék a CIA ügynöki hálózatát Indiában. Dalzsit Szén Adela indiai publicista a „CIA álarc nélkül” című könyvében arról ír, hogy az ügynökök jelentéseiket cikkeit formájában adták át az USIS munkatársainak, s ezért „tiszteletdíjat” kaptak. A CIA-t érdeleid adat­gyűjtésen kívül természete­sen még egyéb feladatokat is elláttak az USIS-irodák In­diában. Eszközöl szolgáltak a politikai élet befolyásolására, a belügyekbe való beavatko­zásra. Az USIS-hálózat segít­ségével az amerikai felderító- szolgálat hamis híreket ter­jesztett. John Smith, a delhi amerikai nagykövetség volt' munkatársa, a CIA ügynöke, leleplező könyvében azt írja, hogy az USIS képviselői ti­tokban érintkeztek a tájékoz­tatási minisztérium hivatal­nokaival, újságírókkal, akik ellenszolgáltatás fejében tu­datosan tendenciózus cikkeket közöltek és az USA felderítő­szolgálatának kedvező nézete­ket erőszakoltak az olvasók - ra. Azokat az újságírókat, akik engedelmesen teljesítet­ték ezeket a feladatokat, in­gyen üdültették az Egyesült Államokban, bejuttatták őket azokba a sajtócsoportokba, amelyek állami vezetőket kí­sértek látogatásukkor. A felderítő szervekkel együttműködő írókkal az USIS olyan könyveket ada­tott ki, amelyeknek alapelve­it, esetleg teljes szövegét Amerikában írták. A tájé­koztató szolgálat amerikai szakértők — szociológusok, közgazdászok, stb., stb. uta­zásait szervezte Indiába. A szakértők azután nemcsal^ az egyetemeken és a főisko­lákon tartottak előadásokat, hanem a hivatalnokoknak, a politikusoknak és a közéleti személyiségeknek is, termé­szetesen a Washingtonnak megfelelő szellemben. A tájékoztató szolgálat mun­katársai behálózták azokat az üzletembereket, akik vezető pozícióban ülnek a törvény­hozó és a végrehajtó szervek­nél. Az USIS—CIA irodák be­záratása hatékony válasz a független India részéről az amerikai felderítő szolgálat • beavatkozási kísérleteire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom