Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

PALFAN

Sűrűn és szívesen beszélünk manapság a fiatalokról. Ez nem új szokás, nem is nemzedéki ellentét. Amióta a világ világ, mindig érdekelte az idősebbeket a helyükbe lépő korosztály, a fiatalok pedig joggal voltak azok, és kíváncsiak ma is önmagukra. Helyzetükre, lehetőségeikre, mindennapjaikra. Egy korosztály bemutatására vállalkozva természetesen éppúgy lehet rossz példákra akadni, mint jókra. Meggyőződésünk, hogy az esetek túlnyomó többségében ez utóbbiakra.

Választhattunk volna más községet. A befejezésből maid

ítTderíTT. hogy miért éppen

Pálfára látogattunk el? A község lakossága legnagyobb részének a kitűnően dolgozó Egyetértés Termelőszövetkezet .. biztosítja .megélhetését. Jól. Azt kívántuk tudakolni, hogy mit ad a termelőszövetkezet fiataljainak. Ugyanannyira azon bánt azt is, hogy mit adnak a pálfai fiatalok a termelőszövetkezetnek.

Ki a fiatal?

Egy kis túlzással: természetesen az. aki annak érzi magát. Ilyen alapon azonban bajos lenne statisztikát készíteni, így önkényesen a harmincéves kort fogadtunk el a fiatalság határának. A termelőszövetkezet 702 tagjából 220-an tartoznak ebbe az irigylendő korosztályba. Közülük egyetemi végzettsége van kettőnek, felsőfokú technikumi négynek, technikusi kilencnek. Zöldség- és gyümölcstermelő szakmunkás tizenhárom, öntözéses hat, ál - lattehyésztési öt, gépészeti huszonkettő, építőipari huszonöt. A tizennégy irodai fiatal közül heten érettségiztek és egy híján valamennyinek van valamilyen számviteli, vagy adminisztratív képesítése. Négyen tanulnak mindezeken kívül társadalmi ösztöndíjjal (havi 400—400 forinti különböző középfokú tanintézetekben.

Mivel lehetőleg röviden igyekeztünk végezni a számokkal, csak egy esztendővel kapcsolatban kértünk . adatokat. a termelőszövetkezet főkönyvelőjétől. Tavalyról.

A termelőszövetkezet támogatása a helyi ifjúság részére.

A termelőszövetkezet támogatása a helyi ifjúság részére

5ö fő országjáró társasu ta zása:

6 fö £ülföldi utazása:•

4 fő társadalmi ösztöndíja t támogatás a sportkörnek: ingyenes színházjegyek a KISZ-eseknek: tüzelőanyag a KIS'Z-nek: jutalomkönyvek az úttörőknek: ingyenes színházjegy az úttörőknek: névadói segély, társadalmi esküvőkor adott támogatás (személyenként 75 0 Ft) bevonulási segély (személyenként 500 Ft)

1969 évben összesen:

25 000 Ft.

. 3 000 Ft. . 19 200 Ft.

9 500 Ft.

1 500 Ft.

3 000 Ft 300 Ft. oOŰ Ft.

21 500 Ft.

4 000 Ft.

92 500 Ft,

Pálfán aki szakmunkástanfolyamra ment, tanulmányi ideje alatt végig megkapta havi átlagkeresetét, a képesítés megszerzésekor pedig automatikusan a tízszázalékos pótlékot. Korábban (ma ugyanis már nem igénylik) minden fiatalt akkor fizettek, amikor kívánta. Hetente, kéthetente, vagy havonta, és a munkaegység teljes értékét pénzben kapták meg.

Azoknak, akik társadalmi

esküvő keretében fogadtak hűséget egymásnak, a termelőszövetkezet jelentős anyagi segítséget ad házépítéshez. Az anyagot nem annyira pénzben, mint építőanyagban és miinkában értve. Ez kamatmentes kölcsön, van aki több tízezer forintos értékben vette igénybe.

' *

Kifelé indulunk Lakos József elnökkel a szarvasmarhatelepre, ahol sok fiatal dolgozik. Megállít bennünket egy íogatos fiatalember:

— Elnök bácsi! Ha lenne egy kis ideje. .,

— Mondjad!

— Már kerestem benn az irodán. Az a helyzet.. szó-. val én a múlt hétfőt egy kissé, izé. megzenésítettem. Nem volt lelkem befogni másnap.

— És az asszony mit szólt?

—■ Hááát. . . szólt!

Az önkritikus hibabeismerés. annyira karakán, hogy az elnök i.»m mond egyebet, mint:

— Azért ebből egyszer elég volt, ugye?

Lelkes helyeslés.

Amikor odébb megyünk, ismét az elnök:

— Ö volt az egyetlen kivétel. Az az igazság, hogy Péter-Pál után a fiatal kocsisok mind befogtak, inkább az idősebbek közül akadt csak, aki elmaradt. Az öntözésesek pedig múltkor, búcsú napján, vasárnap egy zokszó . nélkül öntöztek délig, mert úgy követelte az időiárás.

Mindezt adalékul ahhoz a kérdéscsoporthoz, hogy mit adnak vissza a fiatalok a termelőszövetkezetnek, amelyben oly sok kedvezményt kapnak, és amelyben átlagosan két- ezerhétszáz forint körül keresnek havonta.

Tisztességes munkát.

*

Gondolkodásmódjukról, mentalitásukról beszélgetünk a termelőszövetkezet párttilkárjával.

— Társadalmi munkában mindig lehet rájuk számítani. Az új munkásőrszakasz tagjai mostanában vállalták el, hogy felépítik valamelyik árvízkárt szenvedett tiszántúli munkásőrtársuk lakóházát. Az ácsok öntevékenyen eldöntötték, hogy komplexbrigádot

szerveznek.

— Egy szálig angyalok tehát?

— Szó sincs róla. Kisebb kilengések éppúgy előfordulnak mint egyebütt. De igazán nem súlyosak.

A fiatal gyalogmunkások egy csoportja lekopasztott egy cseresznyefát. (..Elnök bácsi! Nagyon restelljük, de olyan szomjasak voltunk és elfogyott a vizünk!”) Mások pajzán, és bizonyára nem sörmentes, jókedvükben elcsereberélték néhány kerítéskaput. A „legsúlyosabb" az volt, amikor az építők fehér mésszel változtattak békegalamb színűre egy eredendően igencsak tarka tehenet. Legrosszabb esetben is csak fegyelmi, de nem rendőri ügyek.

Szóba kerül a passzivitás. A se hideg, se meleg állapot, melyet a biblia szerint még az úristen sem tűr meg a szájában.

— Van ilyen, de kevesek

közt. Politikai kérdésekhez valóban nem szívesen szólnak hozzá. Vetélkedőkön azonban kiderült, hogy inkább csak tartózkcdásból. de nem azért, mintha nem lennének olvasottak. tájékozottak. Tessék csak kapásba felsorolni a CENTO tagállamait!

Nem sikerül. Egy községi vetélkedő szakmunkásfiaial- jainak azonban igen.

*

A pálfai termelőszövetkezet kommunistáinak negyedrésze harmincévesnél fiatalabb. A KISZ-szervezetnek hatvanhét ragja van. A KISZ héttagú vezetőségéből öten érettségizettek.

Befejezésül: miért választottuk Pálfát vizsgálódásunk tárgyául? Egy olyan községet óhajtottunk bemutatni, ahol törődnek a fiatalokkal. A későbbiekben majd sort kerítünk egy ellenpéldára is.

ORDAS IVAN Foto: Komáromi Zoltán

Nem Toldi Miklós. Hetes! Károly, a tsz palánk) üsziondí jósa, éppen öntözőcsövet szállít.

Müller Sándor a tsz legfiatalabb gépkezelője szivattyút javít.

Remények, lehetőségek, tervek

Egészségügyi ellátásunknak, nem nagy, de komoly és jontos bázi&a a bonyhádi járási kórház, amelyre a megszüntetéséről szóló mendemondák elienére változatlanul szükség van. A „jólértesültek” a dombóvári kórházmegnyitás után jósolták a bonyhádi megszüntetését, amire természetesen nem került és kerül sor. Éppen ellenkezőleg: tízmilliós költséggel elkezdődött a kórház rekonstrukciója, amelynek első része a nővérszállás közeli átadásával hamarosan lezárul. Őszre elkészülnek a zsúfoltsággal küzdő sebészeti osztály bővítésének tervei. Itt egy új épületszárny hivatott a helyszűkét felszámolni. Az új szárny fölépítésének kettős haszna lesz, mert a szülészet megkapja a jelenlegi sebészet egy részét. így a szülészeti osztályon is kedvezőbbek lesznek a betegellátás körülményei. Jelenleg itt is a zsúfoltság a legnagyobb probléma. Mint erről dr. Futár Rajmundné, a járási tanács mb. főorvosa tájékoztatott bennünket, várhatóan a jövő év elején kerül sor a bővítés megvalósítására. Jelentős változásnak ígérkezik, hogy a kórház régi és elavult gazdasági részlege is új helyet kap és végre megfelelő körülmények közé kerülnek a szociális létesítmények. Ez utóbbi legalább olyan időszerű és sürgető feladat, mint az előbbi, hiszen a kórházi dolgozók ebédlője — jobb híján — a hullakamra mellett van — és ez a tő- szomszédság ugyancsak nemkívánatos!

Egyébként a járási és községi tanács az egészségügyi ellátás alakulásában, a kórház orvosellátottságában nagy szerepet játszó ügyben határozóit, amikor a kórház mellett levő kisajátított telket 12 orvoslakás felépítéséhez bocsátotta rendelkezésre. Lakások hiányában évek óta nem. sikerült biztosítania a kórház vezetőinek az alorvost státuszok betöltését, noha a másodorvosi kar biztosítása legalább olyan föltétele az eredményes gyógyító tevékenységének, betegellátásnak, mint az osztályvezető főorvosok biztosítása! Lakás hiányában vagy meg sem pályázták a pályakezdő orvosok a bonyhádi kórház által kiírt alorvost állásokat, vagy ha igen, a kedvezőbb lehetőségek csábítására megváltak Bonyhádtói, ami emberileg érthető is.

Mint ezt Bonyhádon isméteken hallottuk, nagyon nagy szükség' lenne javítani a járási rendelőintézet korszerűtlen mostoha munkakörülményein is. Mivel egy új- rendelőintézet fölépítésére állami beruházásból aligha, kerülhet sor rövid időn belül — folyik a helyi lehetőségek számba vétele. Hogyan sikerül koncentrálni a helyi erőket? Egyelőre kockázatos lenne a kérdést megválaszolni, mindenesetre, ha a járáshoz tartozó községek anyagi rrej't sikerülne koncentrálni a jobb egészségügyi eltiltás érdekében — ami nyilvánvalóan közügy —, akkor a remények idővel tervekké léphetnek elő.

Vidám fiatal kertészek.