Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

*0 te«:.:, begyei VILÁG PROLETÁR JAffeGYESÜLJETEKT! PUJ SAG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA~I XX. évfolyam. 155. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1970. július 4. PIV 1970. Vásár a város közepén Találkozik a fogyasztó az Iparral Tolna sncgvei vállalatok sikere „be s A Pécsi Ipari Vásár és Ki­állítás tegnap megnyílt. Az évezredes vácpsnak jeles ha­gyományai vannak, a vásár itt mindig dél-dunántúli esemény­nek számított. Kiváltképpen esemény a mostani, nagy ipari seregszemle. Ünnepi díszbe öl­töztették Dél-Dunántúl leg­nagyobb városát. Mindenütt transzparensek, zászlók, plaká­tok hívják fel a figyelmet: tíz napig itt találkozik az ipar a fogyasztóval. Tegnap délelőtt Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára nyitotta meg a máso­dik Pécsi Ipari Vásárt és Ki­állítás. Ott volt a megnyitón Egri Gyula, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának első titkára is. Palkó Sándor, a Ba­ranya megyei Tanács VB. el­nöke köszöntötte a város ven­dégeit, a hazai és a külföldi kiállítókat. Elmondotta, hogy a város, a megye nagy gonddal készült a kiállításra. Az a cél vezérelte a vásár rendezőit, hogy Baranya megye iparát méltóképpen mutassák be a fogyasztóknak, ugyanakkor le­hetőséget adtak az országos hírű cégek bemutatkozására is. így ott voltak a Tolna me­gyei ipar reprezentánsai is a kiállításon. Gáspár Sándor megnyitóbe­szédében arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Pécsett ne­mes hagyományai vannak az ipari vásároknak. Különösen most, a felszabadulásunk 25. évében fontos bemutatni a órákban megtörtént az első üzletkötés is: a Pécsi Kesztyű­gyár több ezer pár divat­kesztyűt adott él a pécsi áru­háznak. A Tolna megyei kiállítók ta­pasztalatairól a vásár derekán adunk majd számot olvasóink­nak.- Pj ­Losonczi Pál kitüntetése A Mongol Népköztársaság nagy népi hurutjának elnök­sége a Mongóliában hivatalos látogatáson tartózkodó Loson­czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Szuhe-Bator ér­demrendet, a Mongol Népköz- társaság legmagasabb kitünte­tését adományozta — jelenti a Moncame hírögynökség. A Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségé­nek a kitüntetésről szóló ren­deleté méltatja Losonczi Pál érdemeit, a népek közötti ba­rátság, a béke és a szocializ­mus erősítésében, a magyar- mongol kapcsolatok fejleszté­sében és szilárdításában. Losonczi Pálnak a magas kitüntetést Zs. Szambu, a Mon­gol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének elnöke nyújtotta át. A látogatás utolsó estéjén a mongol vezetők fogadást adtak Losonczi Pál tiszteletére. A program szerint Losonczi Pál és kísérete szombaton dél­előtt, helyi idő szerint 10 óra­kor utazik el a mongol fő­városból Omszkba, ahonnan másnap reggel indul tovább Budapestre. További segítség Géberjénnek Szamoshátiak a szekszárdi tsz-szövetség elnökségi ülésén hazai és külföldi közönségünk­nek, hogy a szocialista magyar ipar negyedszázada alatt meny­nyit fejlődött. „Itt találkozik az ipar a fogyasztóval, a ke­reskedelem a fogyasztóval és a hazai ipar és kereskedelem a külfölddel, elsősorban a szom­szédos Jugoszláviával. Mód és lehetőség nyílik arra, hogy a gyümölcsöző kapcsolatok to­vább mélyüljenek, s egyre tö­kéletesebb legyen Dél-Dunán­túl lakosságának ellátása” — mondotta. A vásár megnyitása után Gáspár Sándor és kísérete, va­lamint a meghívott vendégek sorra járták a pavilonokat, ki­állítási termeket. A déli órák­ban a vásár rendezősége foga­dást adott a magas rangú vendégek, a kiállító vállalatok vezetői tiszteletére. A vásárt a délutáni órákban nyitották meg a nagyközönség számára. A látogatók elisme­réssel állapították meg, hogy Baranya és Tolna megye ipa­ra kiváló árut produkál. Szá­mos új cikket is hoztak a ki­állítók. Nagy érdeklődésre tarthat számot a TÜZÉP pasz­tellszínű csempekollekciója, a jugoszláviai bútorok, a Bony­hádi Cipőgyár termékei. A Köztársaság téren, illető­leg a technikum és az általá­nos iskola helyiségeiben tar­tott kiállítás a város közepén van, a látogatók százai keres­ték fel már az első órákban Pécs nyári nevezetességét, a második ipari vásárt. A déli Szekszárdon székházavató, kibővített ülést tartott, Lakos József elnökletével, pénteken a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének elnök­sége. Az ülésre meghívták a szövetség által patronált ár­vízkárosult géberjéni tsz ve­zetőit: Varga József elnököt és Pocsai Béla -.*► önyvelőt is. akiknek Horváth István el­nökkel a^ élen, a tengelici Petőfi Tsz' bizottsága a téesz tagjai által gyűjtött .45 00 fo­rintot adott át. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Perei Dá­niel, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának képviselője is — Szűcs Lajoß, a szövetség titkára a IV. öt­éves terv elképzeléseivel ösz- szefüggő kérdésekről, vala­mint a MÉM-minÍ6zterrel folytatott tárgyalásokról, s a?. árvízkárosultak segélyezésé­vel kapcsolatos teendőkről tar­tott vitaindítót. Varga István szövetségi ügyintéző a tsz-ve- zetők képzésének lehetőségeit ismertette. Az akcióbizottság tagjai gé­berjéni látogatásaik megren­dítő benyomásairól számoltak be. Ettig László tsz-elnök megemlítette, hogy a majosi tsz ipari szakemberei egy em­berként ajánlották fel mun­kájukat az újjáépítésben. A tapasztaltak hatása alatt Haimann Ferenc szekszárdi tsz-elnök — s hozzá csatlakoz­va Horváth István tengelici tsz-elnök is — azt hangoztat­ta, hogy az ed^ginél is job­ban fokozzák a Közösből nyúj­tott anyagi támogatást. Meg- indultan hallgatták Varga Jó­zsefnek a géberjéni Győze­lem Tsz elnökének megrázó beszámolóiát és köszönetét a Tolna megyei seeítségért. A géberjéni tsz-vezetőkkel egyetértésben arról döntöttek, hogy a felajánlót^ termények készpénzértékét utalják át. kiiktatva a drága szállítási költségeket, mivel a termé­nyek úgyis megvásárolhatók a helyszínen. A javaslatok alap­ján elhatározták, hogy a to­vábbiakban is segítik a súlyos helyzetben élő géberjenieket, s arra kérik fel a tsz-eket, hogy szociális és kulturális alapjukból bizonyos összeget juttassanak még a nemes cél­ra. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz tagjai például le­mondtak külföldre tervezett társasutazásokról, hogy azt a pénzt is a házépítések előse­gítésére adják. C—só) A nemzetközi szövetkezeti nap Irta: Gyerő András KISZÖV-elnök Ma. szerte a világon hatvan ország, több mint 255 millió szövetkezője ünnepli a nem­zetközi szövetkezeti napot. E napon 48-adszor ünnepeljük a szövetkezés eszméjét, a nem­zetközi szolidaritás, a népek barátsága és a béke jegyében. 126 év telt el azóta, hogy a szövetkezeti gondolat egész világot átfogó diadalútjána in­dult, s ma már öt világrészen tevékenykednek a jelentős gazdasági és társadalmi erőt képviselő szövetkezők. § le­gyen bár nyelvük, nemzetisé­gük és politikai állásfoglalá­suk különböző, egy zászló alá egyesíti őket a nemes szövet­kezeti gondolat: az összefogás eszméje, egymás segítésének tudata, az a felismerés, hogy dolgozó emberek közösen so­kat tehetnek egymás boldog­ságáért. Ezek az eszmék hatják át hazánk szövetkezőit is. Nálunk az ez évi ünnepi évforduló egy­beesik hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados jubileu­mával és a Lenin-centenári- ummal. A szövetkezeti napon tisztelettel adózunk az em­beriség nagy gondolkodójának, aki először fogalmazta meg a szövetkezeti szocialista elmé­letet és ezzel jelentős lépést tett a szövetkezeti eszme és demokrácia valóraváitásáért. Hazánkban a szövetkezetek létrehozása és megszilárdítása a lenini szövetkezeti terv alapján valósult meg és most a szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésénél is a lenini útmutatást követjük. A magyar szövetkezeti moz­galom a szövetkezés úttörői­nek és a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége fő célkitű­zéseinek megfelelően fejlődik. Társadalmunkban a szövetke­zetek gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt fontos szerepet töltenek be. 1970-ben az országban műkö­dő mintegy tizenegyezer vál­lalatnak csaknem fele szövet­kezet, illetve szövetkezeti vállalat. A mezőgazdaságban mintegy háromezer, az ipar különböző ágazataiban ezer­egyszáz. a kereskedelemben pedig hatszáz szövetkezet mű­ködik. Ezenkívül több mint négyszáz lakásszövetkezet, mintegy háromszáz takarék- szövetkezet. számos szakszö­vetkezet és mzőgazdasági tár­sulás tevékenykedik a nép­gazdaság különböző területein. Ez utóbbiak száma — főleg a kerttulajdonosok és a kisál­lattenyésztők körében — fo­lyamatosan növekszik. A szö­vetkezeti tagok száma — a kettős tagságot is figyelembe véve — meghaladja a kétmil­liót. A szövetkezetekben mint­egy másfél millió ember dol­gozik, az aktív keresőknek majdnem egyharmada. A me­zőgazdasági kereső népesség száma mintegy 70%-át, az épí­tőipari és ipari aktív keresők 10—12%-át, a kereskedelem dolgozóinak mintegy 28%-át a szövetkezeti szektor foglalkoz­tatja. A szövetkezetek termelésé­nek részaránya a népgazdaság egyes ágaiban eltérő, de több fontos ágazatban meghatározó jelentőségű. A mezőgazdaság termelési értékének mintegy iFolytatas a 2. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom