Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
Szemelvények külföldi újságokból Futurológia és 'revansizmus Egészen nyilvánvaló az összefüggés futurológia és politika között, akkor, amidőn Nyugaton a Bundeswehr tábornokai kezdenek prognózisokkal foglalkozni. Egyikük. Wolf von Baudissin gróf, az NSZK-ban régóta „jövőbelátó” hírében áll. Katonai pályafutása 1930-ban, a Reichswehrben kezdődött. A náci Wehr- machtba. mint hivatásos tiszt, úgyszólván automatikusan került át. A háború kitörésekor vezérkari tiszt volt. De karrierje aránylag korán, 1943-ban megszakadt, — az afrikai hadjárat során angol fogságba esett. E körülmény nagyjából eldöntötte háború utáni sorsát: már 1951-ben igénybe vették a nyugatnémet véderő, a Bundeswehr talpraállítása során. Vezérőrnagy lett, majd altábornagy, kinevezték egy páncélosdandár parancsnokává. Később átkerült a NATO főhadiszálláséra és fontos funkciókat töltött be. Ma a korszerű hadászat tanára a hambürgi egyetemen. „A katonai szövetségek jövője” című cikkében Baudissin úgy véli. hogy fokozódni fog a két csoportosulás — a támadó jellegű NATO-tömb és a Varsói Szerződés védelmi jellegű katonai szembenállása. Fő gondja bebizonyítani, hogy meg kell erősíteni a NATO-t a hetvenes években, és fokozni kell a Bundeswehr befolyását a nyugati katonai tömbben. Ez a nyugatnémet tábornok azon kis számú nyugati személyiség közé tartozik, akik nyíltan helytelenítik a békés egymás mellett élés elvét. Szerinte nem lehet a két rendszer harcát csupán ideológiai és politikai harcra korlátozni. Az ideológiai harc járjon együtt a katonai készülődés fokozásával is. Baudissin olyan politika mellett tör lándzsát, amely „nem hagyna semmi kétséget” .afelől: a NATO kész hatalmas atomcsapást mérni a „keleti ellenfélre”. Az egykori fasiszta stratéga és mostani Bun- deswehr-tábornok óva int a nyugati országokban dívó két illúziótól: először is nem szabadd abban reménykedni, hogy egy távol-keleti „nagy háború”, amelyről egyes pekingi vezetők ábrándoznak, „megkönnyíti” az imperialista államok helyzetét; másodszor senki se számítson árrá, hogy Nyugat-Európában új, nagyerejű katonai csoportosulás alakulhat, amely ellen tudna állni mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak. Baudissin ezeket az illúziókat indokolatlannak tartja. Kína a legközelebbi évtizedben nem kockáztathat meg egy „nagy háborút”. A nyugat-európai országok még tömörülésük esetén is messze elmaradnának katonailag a két „szuperhatalömtól”. Marad tehát a remény: a NATO megerősítése. Csakhogy a NATO ereje „hatékony elrettentő tényezővé” csak két feltétellel válik: ha e szövetségben szorosan összefonódnak a katonai és politikai szempontok, és fegyveres erői állandóan jelen vannak Nyugat- Európában. Végül a tábornoknak van még egy fontos javaslata: dolgozzanak ki „a szövetség minden tagjára nézve, kötelező erejű, szigorú utasításokat” az atomfegyver bevezetésére vonatkozólag, „különös tekintettel a harcászati döntésekre”. IP”- tehát, csak úgy „mellesleg”, megoldja a nyugatnémet militaristákat foglalkoztató, egyik fő problémát, — hogyan juthatna hozza a Bundeswehr az atomfegyverhez. FÓKUSZ immriGfmsssmmgfi így festenek hát a hetvenes évek a Bundeswehr kötelékébe tartozó futurológus elképzelése szerint. Prognózisának célja világos — meg kell indokolni a nyugatnémet reakció revansista igényeit. (Lityeraturnaja Gazeta) Részlet A. J. Gplovanov , légügyi főmarsail emlékirataitól. A főhadiszálláson, dolgoztam és asm egyszer meggyőződtem : ha Sztálin kételkedett valamiben, kereste rá a választ és ha olyan emberektől kapta meg a feleletet. akiknek adott a véleményére, akkor a kérdés nagyon hamar elintézést nyert. Később megtudtam, hogy Sz. K. Tyimosenko és G. K. Zsukov marsaitok sok elvtárs életében pozitív szerepet játszottak. De sajnos, kevesen vállaltak ilyen szerepet. Emlékszem egy esetre, amikor Sztálin a törvényeket szigorúan betartva, kezességet vállalt egy pilótáért. A dolog a következőképpen történt: egy vadász- repülő érkezett a Kremlbe, a Legfelső Tanácshoz, hogy átvegye kitüntetését, a Szovjetunió Hősének csillagát. Megkapta a kitüntetést és már éjszaka volt, mikor emelkedett hangulatban hazafelé tartott. Egyszerre női kiáltás ütötte meg a fülét. A pilóta a bajban lévő nő segítségére sietett, s egy leány pillantott meg, mellette pedig egy férfit. A lány zokogva magyarázta, hogy az Ismeretlen férfi zaklatja. Az ügy tragikus véget ért: a pilóta lelőtte a férfit. Ott termett az őrség, a pilótát letartóztatták és a parancsnokságra kísérték. Az ügyről jelentést tettek Sztálinnak. Sztálin, miután az Ügy minden részletét tisztázta, megkérdezte, hogy a szovjet törvények értelmében mit lehet tenni a pilótáért. Megmondták neki: a bírósági tárgyalásig csakis kezességet lehet vállalni érte. Sztálin kérvényt írt'a Legfelső Tánács Elnökségének, hogy a bírósági tárgyalásig kezességet vállalhasson a pilótáért. Kérését teljesítették, a pilótát szabadlábra helyezték és közölték vele, hogy Sztálin elvtárs kezességet vállalt érte. A pilóta visszatért egysegéhez, önfeláldozóan harcolt és egy légicsatában nemsokára hősi halált halt. Sztálin még a háború nehéz éveiben is nagy figyelmet tanúsított minden iránt, ami új, haladó és fontos volt. Egyik éjszaka felkeresett N. A. Bajku- zov, aki híradós és rádió-navigációs ügyekben helyettesem volt, s elmondta, hogy Akszel Ivanovics Berg szeretne találkozni velem, akinek sok fontos és érdekes ötlete van. Mivel nálunk, a nagy hatótávolságú légierőknél a rádió-navigáció és a rádió-lokáció volt a repülőgépek vezetésének legfontosabb módja, készséggel találkoztam Akszel Ivanoviccsal. A. I. Berg abban az időben valamiféle mérnök-ellentengernagy, vagy mérnök-a!tengernagy volt. Sokáig beszélgettünk. A kérdések, amelyeket felvetett, állami fontosságúak voltak. Akkoriban szinte még egyáltalán nem volt rádió-lokációs iparunk. Elegendő ha elmondom, hogy az angol flotta hadihajóinak fedélzetén lokátorok működtek. ugyanakkor nekünk csak egészen ködös elképzeléseink voltak erről. Pontosan ez volt a helyzet a légierőknél is. Rádió-lokációs berendezés nélkül pedig elképzelhetetlen volt az előrehaladás. Akszel Ivanovics átadott nekem egy vaskos iratcsomót, amelyet eredménytelenül küldözgettem mindenféle fórumnak. Az ipar e területének fejlesztésére vonatkozó elképzelései rendkívül fontosak voltak. Jelentést tettem Sztálinnak A. I. Berg javaslatairól. és még ugyanazon a napon határozat született a lokáció és a rádió-navigáció kérdéseivel foglalkozó állami bizottság megalakításáról. A. I. Berget pedig e bizottság elnökhelyettesévé nevezték ki. ' _ . (Oktyabr.) Plaorsto „átnevelő iskolák" A pekingi sajtóban az utóbbi időben jó néhány cikk jelent meg -a „Május 7. iskolák” által elért sikerekről. így nevezik Kínában azokat az „iskolákat”, amelyeket „átnevelés” céljából, Mao utasítására létesítettek. Hogy mit jelent ez az „átnevelés”, jól látható magából a pekingi sajtóból. Ezek az „iskolák” lényegében kényszermunkatáborok. Céljuk. hogy elnyomják és kiirtsák Kína valóban forradalmi, internacionalista erőit, A kínai sajtóban közölt tényekből megítélhető, kit, milyen céllal és milyen körülmények közt tartanak a „Május 7. iskolákban”. A legtöbb pártmunkást és gazdasági funkcióná- riust, akiket még a „kulturális forradalom” kezdetén mozdítottak el, a maoisták által feloszlatott szervezetek alkalmazottait, akárcsak diákok és munkásfiatalok millióit, „átnevelés” és örökös letelepedés céljából az ország leglakatlanabb és legtávolibb körzeteibe száműzték. Azokat a kommunistákat pedig, akik befolyással rendelkeztek a nép körében, s ellenezték a „kulturális forradalmat”, különleges táborokban zárták el a külvilágtól. E táborokat Pekingben hivatalosan „Május 7. iskolákénak nevezték el, mivel Mao Ce-tung négy évvel ezelőtt épp ezen a napon adta ki ez irányú, soron következő „fontos útmutatását”. Az első ilyen „iskolát” Hejlungcsiang tartomány „forradalmi bizottsága” hozta létre. Néhány hónapra rá az egész országot elborította e táborok hálózata. Létesítőik közé tartoztak minisztériumok és tartományi, városi és járási „forradalmi bizottságok”. Például csak Tiencsin város szervezetei távoli vidékeken 20 ilyen „iskolát” hoztak létre, ahol 11 000 ember tartózkodik. A szénbányászati minisztérium által egy „Május 7. iskolába” küldött ezer emberből 590 mérnök és technikus volt, a többi gazdasági vezető, pártmunkás és szakszervezeti funkcionárius. „Bűnük” az volt, hogy „rosszul ismerték Mao Ce-tung útmutatásait”. Van Guan-min mérnök, az ismert gátépítő szakember helytelenítette a műszakiakkal való ésszerűtlen bánásmódot. Erre Őt magát küldték egy „Május 7. iskolába”, méghozzá kubikosnak. Igen jellemző ezen iskolák egy másik „növendékének”, Ven Jun-szinek a sorsa is. Tizenhét éves koráig ez a szegény paraszt mások disznait legeltette, 1937-ben jelentkezett a kínai vörös hadseregbe és kiválón harcolt. A felszabadulás után tanult, dolgozott, egy nagy tartomány szakszervezeti tanácsának elnök- helyettese lett Am a pekingi lapok szerint ezen a poszton „Liü Sao-csi kártékony eszméinek” hatása alá került, s egy szép napon valamelyik „Május 7. iskolába” került. Itt újfent kezébe nyomták a kondásostort. A pekingi újságok állítása szerint elégedett sorsával, és most kijelenti: ostorával nemcsak legelteti a kondát, de „állandóan csapkodja is önmagát, hogy Mao elnök nyomában járhasson”. A kínai sajtó hangsúlyozza: a „Május 7. iskolák” olyan helyeken létesülnek, ahol a „növendékeket” nehéz testi munkára kell fogni, különösen zord viszonyok kö2ött. Csak ily módon, írta a Zsenmin Zsipao, „lehet átnevelni az embereket”, s hatékonyan küzdeni Liu Sao-csi ellenséges irányvonala ellen. Az átnevelés abban áll. hogy „megszabadítják az embereket a régi humán tudományok szellemi béklyóitól” és egyáltalán annak az oktatási rendszernek káros hatásától, amely a „kulturális forradalom előtt létezett”, s amelyet most „burzsoá-revizlonistának” jelentenek ki. (Pravda) Évii ja Cselebi Szekszárdról A török hódoltság alatt Szekszárd szandzsáksági székhely volt. A h'res török utazó, Evlija Cselebi 16G0—64 között erre járva így ír vár ősünkről: „A város mögött lévő halmokon és hegyeken mind... folytatása a vízsz. i., fü s;g 55. és 36. számú sorokban.-7 2 zs *7 s 3~ 7 0 9 40 44 42 43 44 45 t ___ ^ <5 •47 f 40 vm ■wfr? 20 24 22 23 24 H 25 2ó 27 23 WS£ 29 34 SÍilw í 32 36 34 35 '50 3T/ 30 39 •40 44 42 43 44 <45 40 47 4© ÖÖ «01 52 S3 5455 Só ^•gj©7 se 59 60 62 63 <54 65óó 67 60 LY 69 70 |*W71 • • 72 93 7<4 75 77 76 V? s 80 67 • ©2 . ©3 ssrsg S405 ©6se> ©9 L I ' Vízszintes: 1. Az idézet első része. 16. A cselekvés előidézője és következménye (két &zó). 17. Törlesztőink. 18. Ételízesítő. 19. Román traktormárka. 21. Ázsiai ország. 22. Fordított mutatószó. '22. Hang nélküli test! 25. Aranyhős névjele. 26... carte. 28. Ellentétes kötőszó. 29. Gyere (költö- iesen). 30. Névelős ruhatisztító. 32. Rezultáns. 34. Italt fogyasztott. 3G. Pénz (jassznyelven). 37; Tenger az Indiai- és Csendes-óceán között. 39. Mind (németül). ■if. Ritka férfinév. 42. Torbággyal egyesült község. 43. Az amerikai polgárháború szembenálló feleinek egy'ke. 45. Visszavéd! 46. Szovjet kalapácsvető. 4S. Női név. 49. Asszonynév képző. 50. Kenőcs. 51. Arcjáték. 52. Gallium. 54. Rozi megzavarodott! 56. Ez a templom román stílusú műemlék. 57. Piláf darab! 50. „Nyikorgó kosárral...” (József A.) 60. Sziget az ír tengerben. 62. Repetáié. 61. Becézett férfinév.: 65. Névelővel: közép-amerikai állam. 68. Idegen női név. 69. Kárpitosipari kellék. 71. Gyermekjáték. 72. Alávés! 73. VHK. 74. Zirc szélei! 76. patet... 77. . Római 49o. 73. Szilaj (vissza!) 79. Mmőségjelző. 80. Kelet angolul. 82. Kellene (vidékiesen) 84. Morse-.hang. .85. Földnélküli parasztot. 38. Rosszat kíván. Függőleges.: h. SZita, 2,. Tudálékos. 3. Becézett női név. 4. Kettőzve: J^éyerdáhl útleírásának címe. 5. Idegen női név, becézve. 6. A mozgatás szerve. 7. Ide-' gén gáz! 8. Latin és. 9. Kiejtett mássalhangzó. 10. Lapos. 11. Korhol. 12. Muzsikával kapcsolatos. 13. AAAAA. 14. Visszaül! 15. Mások javára cselekszik. 20. Az etilén és propilén enne« a sornak a tagja. 24. Csjelekvö. .26. Mohamedán nép. 27* EJZak-ELióp* város. (csata színhelye volt). 29. Jolánka. 31. Fémnek szénnel alkotott vegyülete. 32. Kiejtett betű. 33. Silbak. 35. Megnevezetlen ember társaságában. 36. Az idézet harmadik része. 37. USA-tag- állam. 38. Vicces története. 41. Létezel? 44. „...szőlő, hajlik a vessző”. 47. Magyar Távirati Iroda. 48. Jutalom. 53. Két szó: fundamentum és vagdailhús. 55. Az idézet második része. 57. Zeneműveknek az eredetitől eltérő hangszerre írt. változatai. 59. Dal. 60. Air.... 61. Északatlanti Szövetség. 63. Túlzott módon szerét. 66. Pecsét helye. 67. Éjfélig tart. 70. Annál mélyebb helyre. 72. Juttatnám. 75. A sirályfélék családjába tartozó madár. 77. Befejeződött. 80. Meggyőződés. 81. Trombitahang. 82. Főzelékhövény. 83. ősi magyar férfinév. 06. Ö németül. 87. TK. 88. Rómái 1050.*'' 89. A Himfy írójának névjele. Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 5o. és 36. számú sorok megfejtése 1970. augusztus 3-^n déli 12 óráig a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: „RejtX'ényJ A helyes megfejtést beküldők között öt darab könyvet sorsolunk ki. Az 1970. július 12-i számban közölt számrejtvény megfejtése: „Látom a présházat már a hegyen, Szelíd varázslat esik meg velem, Lélekben fent vagyok, hűs lomb alól Szánom magam, ki itt lent kutyagol.” Könyvjutalmat nyertek: Baller Veronika. Paks Marx: tér 10. Erdei Józsefné. Tamási Bocskai u. 1. Lénárt Sándor. Szekszárd, Cserhát u. 22. Molnár " aszlópé, Tolna Deák F. u. 22. Zsrza József, Paks Világ u. 23. A könyveket postán küldjük el. (Jj fajta sajtolószerszám A tömeggyártás leggyakoribb megmunkáló eszközeivel, a sajtolószerszámokkal gyorsa » és nagy oontossággal készíthetők el a munkadarabok. Magának a szerszámnak a megtervezése, kialakítása viszont hosszadalmas, kiváló zakmunkát igénylő feladat. Megtörténik, hogy az elkész tés végső ázásában, az edzésnél megreped a szerszám vagy egy morzsányi darabka kitörik az éléből (ez a veszély természetesen munka közben is fenyegeti a szerszámot), s az egészet el lehet dobni. Szovjet új'í-ók ötlete nyomán a bonyolult és drága szerszámokat osztott kivitelben készítik el (a képen látható lemezsajtoló zerszámot például 24 szektorra osztották fel). Igaz, hogy így vasművel drágább le^z a szerszám, mivel az egyes szektorok illeszkedését fsati igen pon.os megmunkálással lehet biztosítani, de megéri, mert meghibásodásnál csa k az érintett szektort kell kicserélni vagy újragyarlani, nem válik használhatailanna az egész szerszám.
