Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
2EKSZÁRDIS II NEMZETKÖZI iLMSZEMLE U DOMAIN YOS! Wí:- <a$s AINÁCSKOZÁS I 1970 AUG 8-13. j Néprajz A néprajz, vagy etnográfia, a népi kultúrával és életmóddal foglalkozó történeti-társadalmi tudomány. Vizsgálatának tárgya a hagyományos, azaz írást>an nem rögzített kultúra. A néprajz, főleg az írással nem rendelkező népek, vagy olyan osztályok életmódját, műveltségét kutatja, amelyeknél az ismeretek átadása szájhagyomány útján történt. Ilyen jellegű kultúrával elsősorban a nemzetségi társadalom, majd a parasztság rendelkezik. A néprajzi kutatás hozzájárul az egyes nemzetek múltjának feltárásához is. A hagyományozás alapján fejlődő kultusz sok olyan elemei őriz, amely jóval korábbi időszakokra jellemző, és így visszakövetkez- tetésre nyújt módot. Emellett a kultúra fejlődésének általános törvényszerűségeire is fény derül. A néprajz három fő része: anyagi, szociális, szellemi kultúrára oszlik. Az első — néprajzi értelemben — az anyagi javak termelésével és felhasználásával kapcsolatos hagyományos tapasztalatokat foglalja magábm. A szociális kultúra a vérségi, a területi és a foglalkozási csoportok társadalomszervezeti problémáival j ezek jogi. erkölcsi normáival foglalkozik. A szellemi kultúra azon része, amellyel a néprajz foglalkozik, a népi világképet alkotó képzetek és a népművészt tevékenységek összessége. (Új Magyar Lexikon, 5. kötet.) A hagyományos népi kultúra megmentéséért V- i'fc., In.,,, . :< V.... < Ä / ' 4 i * v 'ff**** Az I. országos néprajzi filmszemlét Szegeden rendezték meg 1968-ban. Ezen a szemlén több mint húsz filmet vetítettek le hivatásos és amatőr kategóriában. A három napos rendezvénysorozatról az Ethnographia — a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata — számol be 1968-i 4. számában. Hoppál Mihály tollából. Az ott megrendezett vitafóMirol készülnek a néprajzi filmek Szekszárdon augusztus 8. és 13. között kerül sor a ír. néprajzi filmszemlére, amely azonban már túinőtte az or.- . szághatá rókát európaivá, s ezzel nemzetközive terebélyesedett, azonkívül tudományos tanácskozással is bővült. A zsúfolt és változatos program egy része á - közönség előtt zajlik majd. Ez alatt az idő alatt a szekszárdi Panoráma filmszínházban esti vetítések alkalmával mutatják be a szemle versenyfilmjeit.' — Milyen jellegű filmekkel találkozhat a közönség maid ezeken az esti vetítéseken? — A néprajzi kutatok nagy segítőtársa a film -- mondja dr Égető Melinda, a szekszárdi Eéri. Balogh Ádám Múzeum néprajzosa. — Vannak ugyanis olyan munkafolyamatok. mozdulatok, amelyek leírása egyszerűen lehetetlen, így például a kismesterségek — amelyeknek egy rész,e ma már kihalóban van — munka - folyamatainak leírása semmiképpen sem lehet olyan szemléletes. mintha azt. filmen örökítik meg. Ugyanaz vonatkozik. a különböző szerszámok. eszközök használatára is. Nagy szerepe van a filmnek a folklórban is. A különböző kultikus lárgvak használatának. a velük összefüggő szokásoknak a rögzítése rendkívül fontos és hálás feladat — Mik azok a szokások? — Beszélhetünk a családi élet és a társadalmi élet (gazdasági élet, jeles napok',) szokásairól. Az elsőhöz tartoznak például a lakodalmi szokások, vagy a keresztelő, a névnapok és a temetkezés. Az utóbbihoz pédául a betlehe- mez.és. lueázás, pünkösdölés, karácsonyi, újévi köszöntések. — A népviseletek filmezésével mi a helyzet? — A népviselet filmezésének kevesebb a jelentősége, ha ezt azonban néptánccal kötik , össze, már .. egészen, más a helyzet. Hiába rendelkezünk ugyanis táncírással, a mozdulatok erejét, lendületét semmiféle írás nem tudja rögzíteni. ;— ügy tervezik, hogy a nemzetközi néprajzi filmszemlét és tudományos tanácskozást ezentúl két évenként megrendezik Szekszárdon. Miért vállalhatja magáének ezt a nemzetközi rendezvényt a megyei művelődési központ és a művelődési szervek? Mi az. amit profitálhat a megye ebből a néprajzi filmszemléből ? — Tolna megye az ország I egyik legszínesebb megyéje [ néprajzi szempontból. Sok apró népcsoport él itt, ezen a változatos és gazdag tájon, s kivétel nélkül valamennyi népcsoport ősi néprajzi hagyományai' több film elkészítésére is alkalmat nyújtanának. A rendezvénysorozat —- amellett, hogy a nemzetközi S7.akemberek találkozóiának fóruma lesz — reméljük, pezsdítően hat majd a helyi néprajzi kutatások és a néprajzi filmezés fellendülésére. — Melyek azok a területek. amelyek filmezésre várnak a megyében? — A mesve legismertebb néprajzi tájeevsége a Sárköz. A Sárközt már felfedezték a kutatók, a filmesek egyaránt, de korántsem merítenék ki. Ezen a vidéken elsősorban a családi élet szokásai azok. amelyek megörökítésre várnak. Ilyenek az évről évre megrendezett sü közi lakodalom, de különböző keresztelői, névnapi, avatási szokások is, - a hozzájuk kapcsolódó ének- és tánckultúrával együtt, — De nemcsak Sárköze van a megyének, A bukovinai székelyek szokásai inkább a naptári- az évközi ünnepekhez kapcsolódnak. Érdemes volna foglalkozni a régi Duna menti mezővárosok — Tolna, Báta- szék, Szekszárd, Dunaföldvár. Paks — hagyományaival is. Ezek virágzó kereskedelemmel és iparral rendelkező városok voltak. A kismesterségeket űző iparosrétegek maradványai még megtalálhatók. Van ahol már csupán a régi munkaeszközöket őrzik a padlásokon, de sok helyütt a késői unokák még használatban is be tudják mutatni ezeket az eszközöket. Tolnán például található még mézeskaiácsos. gyertyaöntő, kovács, egy üvegesdinasztia, azután a kékfestők. De hasonlókat tudnék elmondani Simon tornyáról is Simontornyának híres vára volt, amely a környék védelmi központja lévén jelentős ipart vonzott. — De szólhatnék magár >1 a megyeszékhelyről is. Régi. dédelgetett tervem Szekszárd- nak és környékének szőlő- műveléséről filmet készíteni: a telepítésről az évi rendes munkák követésén át egészen a szüretig, s természetesen szőlővel és megmunkálásával összefüggő szokásokig. A Szekszárdon megrendezésre kerülő II. — mivel Szegeden volt az első — nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás ízelítőt ad maid hasonló megyei, hazai és külföldi néprajzi csemegékből. Népújság 2 rumon többek között a következőket mondotta dr. K. Kovács László professzor. — A magyar paraszti életforma a szemünk előtt tűnik el örökre, ez az életforma még napjainkban is sok emléket őriz őseink életéből. A film az egyik legjobb eszköz ennek megörökítésére. Mindenki tudja, aki néprajzi jelenségek leírásával és elemzésével foglalkozik, hogy az anyagot valamilyen módon előbb rögzíteni kell, hogy elemezhető és megvizsgálható legyen. Akármilyen jól írunk is le egy jelenséget, mindig hiányzik, va- iami. amikor a feldolgozásra kerül sor. A néprajz, a néppel, a társadalommal, annak kultúrájával foglalkozik. Olyan kultúrával foglalkozik, amelyikben többé-kevésbé az ember kitapintható, a mesterségesen, illetve a szervezett tanítás által kialakított kultúrákban az anbei már nincs jelen. A mi paraszti kultúránk, a magyar nép. de minden paraszti kultúra önteremtése révén, magára hagyatottságában, illetve abban a harcban amit az ember mindig a létéért folytatott, alakított önmagának egy olyan magatartást, belső ellátást, amelyben minden dologra, kérdésre igyekezett megoldást, választ adni. Minden ember tulajdonképpen egy kis univerzum, minden ember zárt kultúregység volt a népi, paraszti közösségben. Egymagában is kultúrát, a közösség képviseletét jelentette. Ma már kiveszőben van ez a típus, de még mindig vannak romjai a hagyományos népi kultúrának. Mi ezeket a. töredékeket, ezeket a romokat szedegettük és raktuk,. illetve rakjuk — a film segítségével — össze, hogy áz- tán érről a kultúráról, amit felvált e.?y ú.i, valamilyen fogalmat alkossunk magunknak, es tudományunk módszereivel feltárjuk a fejlődés törvény- szerűségeit. a ható okokat, a fejlődés tendenciáit. iS’fl. július 26. A szőlöörzés mondája A gazdasági élethez is fűződnek szokások' hiedelmek, s mondák is. Ezek közül az egyik jellegzetes sárközi szokás a szőlőőrzés, amelynek eredetéről a következő mondát mesélik az öcsényiek: Mikor a mohácsi nagy veszedelem után — tudnivaló, hogy az csütörtöki nap volt — negyednapra a falu alá érkezett a török, éppen akkor templomban volt az egész nép. A török körülfogta a templomot, de nem merte bántani a népet, mert azt még a pogány is tiszteli, mikor az ember imádkozik. Csak azt várta, hogy vége legyen; majd mikor jönnek ki szép rendben, elkapdossa a lányokat. De a lányok hirtelen ruhát cseréltek az öreg asszonyokkal, azután fejüket jól bepatyulálva kétrét görnyedve, botra támaszkodva jöttek ki a templomból, azután ki a faluból, fel a hegyre valamennyien. Mikor már mind kitakarodott, kérdi a török: — Hát a lányok hol vannak? — Most mentek ki, felséges szultán, Fölsége szemei láttára. — De hiszen azok vénasszonyok voltak mind! — Csak a ruhájuk volt vénasszonyi ruha — mondd a bíró, s nagy hirtelen egy kis hazugságot gondolt ki hozzá —, mert minekünk az a törvényünk, hogy új kenyértől új borig az eladó lányoknak férfival, vagy legénnyel szóba sem szabad állaní Annak okáért kiküldjük őket szőlői őrizni a hegyre: mégpedig egyenesen a templomból kell nekik odamenni. — Te hitetlen kutya, te most énnekem hazugságot mondottál. és én ezért néked fejedet vétetem. Mert hát-, mire való volt nekik véhasszonyrvhába bújni,? — Grácia fejemnek, fölséges szultán az asszonyi öltözetet azért, kell fölvenniük, hogy ezzel eltitkolhassák Icányi voltukat és. megőrizzék tisztességüket. Mert sok a csatangoló és a világi nép romlott. Mikor a szultán látta., hogy a magyarok milyen nagyon őrzik a leányaik tisztességét megke.gvelmezett a falunak; még csak a templomos sem gyújtotta fel, még most is úgy áll, mint akkor. Egyszersmind kidoboltatta, hogy halál fia lesz, aki a szőlőhegy felé csak nézni is mer a törökök közül. de viszont, amely leány hat héten belül be mer jönni a faluba, <?*t menten kapják el és vigyék el jr.rivniába. Minthogy pedig mégis gyanakodott, hogy hátha bolonddá tették. azt js kihlr- áettette. hogy „aki pedig a lányaiénak ételt mer vinni, karóba huzatja”. Bizony éhen is haltak volna a szegény leányok mind, ha a legények nem hordtak volna fel nékik ennivalót titkon. Elei- veszedelemmel. Mikor aztán hat hét, múlva kitakarodott a török, a legények hírül vitték a lányoknak, hogy most már hazajöhetnek bátran. Haza is mentek szép énekszóval éppen újborra. Ettől fogva az öcsényi, decs; lány mind a szőiőt őrzi hat hétig.
