Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
fOt F VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! niEPUJSAG g R KülGY-RR SZOCI&USTfl MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjáT! XX. évfolyam, 169. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1970. július ?L Mai számunkból: BONYHAD ÉS A JÄRÄS FEJLŐDÉSE 5. o. IDEGENFORGALOM 6. o. KISMOTOROK MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLATA 7. o. Haszonélvezője a nemzet Segít az ország Vállalatok, szövetkezetek, Intézmények az árvíz sújtotta Nagy valóságismeret, a tények, az összefüggések reális áttekintése jellemzi az MSZMP KB határozatát, a IV. ötéves terv irányelveiről. A lapok a határozatot teljes terjedelemben vasárnap közölték, s bizonyosra vehető, hogy jelentős világ visszhangja lesz. Nyilvánvaló, hogy a külföldi reagálásokat elsősorban az határozza meg, hogy kik, honnét nézik, s milyen alapállásból kísérik figyelemmel népi demokráciánk fejlődését, erősödését, s a párt következetes országépítő munkáját. A magyar dolgozók számára a Központi Bizottság határozata a IV. ötéves terv irányelveiről mindenképpen történelmi dokumentum. Az újságolvasók tízezrei mintegy visszaigazolhatják az irányelvek megállapításait, s programadó tételeit. Igen, az a valóságos helyzet, amit a határozat a gazdasági fejlődés fő vonásairól megállapít, a III. ötéves terv időszakában. Mindenki tudja, mindenki a saját körülményeire vonatkoztatva is lemérheti, mind a negatív, mind a pozitív előjelű értékelést. A III. ötéves terv életszínvonal-politikai céljai teljesültek. „Az öt év során minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reál- jövedelme, a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reáljövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándorlás megszűnt a faluból”; — így összegez a határozat, majd éppen a realitásokból, a valóságos tényekből kiindulva mutat rá a fejlődést fékező és a helyzetet nehezítő tényezőkre. így arra, hogy lassan javul a beruházások hatékonysága, az egy foglalkoztatottra jutó termelés az iparban csak lassan nő, s a gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen az emberi hanyagság, felületesség, vagy közönyösség keresendő. E megállapítások mindegyike helytálló, hiszen magunk is tapasztaljuk, látjuk. A határozat a népgazdaság fejlesztésének távlati követelményeit taglalva számba veszi adottságainkat, lehetőségeinket, s a KGST orszá- goKkal való szocialista, gazdasági integráció megteremtése mellett hangsúlyozza; adottságainkkal összhangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Leszögezi: társadalmunk fejlődését továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége, a speciálizálódás és a munkamegosztás elvét követve fokozatosan kiegyenlítődjön. A tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához a Központi Bizottság határozata az irányelvekben 13 pontban foglalja össze a tennivalókat. A IV. ötéves terv politikai célja a szocialista társadalom építésének előbbrevitele, a szocializmus anyagi, technikai bázisának továbbépítése, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztése a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával, a munkások, a parasztok és az értelmiségi dolgozók életszínvonalának további növelése, az ország védelmi képességének biztosítása. E célokból kiindulva a Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hovy népünk erejét még inkább összpontosítani kell, a munka termelékenységének gyorsabb növelésére, az ipari termelés korszerűsítésére, a lakásépítés jelentős fokozására, a hústermelés fellendítésére. „A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez 'és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollek- tiva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására.” A határozat első visszhangja a sajtóban, a rádióban és a televízióban az általános méltatásnál többre aligha szorítkozhat, hiszen az első vagy a második olvasás után lehetetlen a kommentátoroknak a teljesség igényével fellépni. A határozat egy-egy pontja kü- lön-külön is terjedelmesebb elemzést igényel. Erre feltehetően az elkövetkező hetekben, hónapokban sor kerül. Mint ahogy sor kerül arra is, hegy a népgazdaság különböző posztjain dolgozó szakemberek, a határozatból eredően „állítsak össze” saját tennivalóikat, feladataikat. A Központi Bizottság a gazdasagpolitikai szervező munka feladatairól szólva pontokba foglalja azokat - a követelményeket, amelyekkel szemben nincs és nem lehet engedmény. _ A Központi Bizottság felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magvaror- szág gazdaságának építésében. S minthogy eredményeink hasznonélvezője az egész nemzet, a Központi Bizottság a IV. ötéves terv megvalósításához a párton kívüli dolgozók támogatását és széles körű részvételét is kéri. Naponta érkeznek a hírek: újabb és újabb vállalatok, szövetkezetek, intézmények és közös gazdaságok vállalnak részt az árvíz sújtotta vidékeken az újjáépítésből. Bár nem fejeződött még be az árvízi gyűjtőakció Zalában, az eddig felajánlott pénz már így is meghaladja a 22 millió forintot. Emellett a különböző vállalatok fejlesztési alapjukból több mint 11 millió forintot utaltak át az árvízi csekkszámlára. A zalaiak egymillió forint értékben küldtek használt ruhát, takarót, s ugyancsalt egymillió forintot „ér” az odaszállított építőanyag is. A megye építészei, tervezői soron kívül 25 családi ház terveit készítették el, a megye termelőszövetkezetei pedig két szabolcsi közös gazdaságnak nyújtottak hathatós, több millió forintos természetbeli ' , ' oyagi segítséget. A zalai építők ezenkívül őszig 150 lakóházat építenek újjá az árvíz sújtotta vidékeken. A közép-somogyi tsz-szövet- séghez tartozó 63 közös gazdaság a Szabolcs megyei pa- nyolai termelőszövetkezetet patronálja. Segítőkészségük listáján eddig mintegy négy és fél millió forint szerepel: elküldték a többi között 60 vagon abraktakarmányt, 50 vagon szálas takarmányt, felépítenek egy istállót, egy szeszfőzdét és egy darálót. A Somogy megyei Erdőgazdaság 200 000 forintot, dolgozói 252 000 forintot gyűjtöttek össze és több szakmunkást küldtek a helyreállítás meggyorsítására. Széles körű mozgalom bontakozott ki az árvízkárosultak megsegítésére Nógrád megyében is. A különböző szintű tanácsok költségvetési maradványaiból, illetve fejlesztési alapjuk terhére összesen több mint 13 millió forintot fizettek be az árvízi csekkszámlára, s több, a megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalat összefogásával 34 lakás felépítéséhez láttak hozzá Jándon. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói 190 000 forinttal tetézték a csekkszámlát, ezenkívül 94 lakást építenek fel Géberjénben. Jelentős öszeggel, 2 223 000 forinttal sietett az árvízkárosultak megsegítésére a Nógrádi Szénbányák Vállalat. A ZIM salgótarjáni gyárának dolgozói 220 000 forintos adományukat 100 tűzhellyel is megtoldottak, a salgótarjáni kohászati üzemek pedig 900 000 forintos pénzadományukon kívül nagy mennyiségű huzalt, szeget, ácskapcsot és szerszámot küldtek. Hétfőn délután a Budapesti Húsipari Vállalatnál nagygyűlésen emlékeztek meg arról, hogy 16 évvel ezA salgótarjáni síküveggyár dolgozói 10 000 négyzetméter táblaüveget, s ugyancsak 10 000 négyzetméter ablaküveget ajánlottak fel. A békésiek 150 ház felépí-' tését vállalták Fehérgyarmaton. Az árvíz sújtotta Jánkmaj- tison gyorsítják az újjáépítést a Bács-Kiskun megyeiek. A megye tervező vállalata eddig tízmillió forint értékű tervezési munkát vállalt, a kecskeméti parkettagyár 20 000 négyzetméter parkettát juttatott el Szabolcsba. Baranyából nyolc építész, mérnök és technikus tartózkodott több hétig a megye patronálta Tunyogmatolcson, segítettek a károk felmérésében, az új telkek kimérésében és az építési engedélyek kiadásában. A tunyogmatolcsi tanács fejlesztési alapját a baranyaiak költségvetési megtakarításból ötmillió forinttal, a pécsi tanács pedig hárommillió forinttal növelte. előtt kötötték meg az indo- kínával kacsolatos genfi egyezményt. Az eseményen részt vett és a elnökségben foglalt helyet dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára. Ott volt — szintén a elnökség tagjaként — Luu Kiem, a Dél-vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hantos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese mondott beszédet. Ezután Chan Tho Thong, a VDK magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője szólalt föl. A nagygyűlés részvevői állásfoglalásban rögzítették, hogy a világbéke megteremtésének első számú feltétele most a szégyenteli vietnami háború azonnali befejezése, az Indokína népeit sújtó véres agresszió megszüntetése. Szépvölgyi Zoltán mondott zárszót a nagygyűléshez, majd felcsendültek az Internacioná- lé hangjai. (MTI) Valamennyi új kombájnt átvették a gazdaságok Javult az alkatrészellátás — Folytatódik az aratás Vasárnap és hétfőn sokat javult az időjárás; a mezőgazdasági nagyüzemkben négynapos kényszerpihenő után ismét megkezdhették az aratást. A kombájnok főképpen a homokosabb talajú részekre indultak, itt ugyanis kevésbé süppedős a talaj. Az elmúlt 10—15 napban — a vidéki nagyüzemekből érkező jelentések szerint — sokat javult az arató-cséplőgépek alkatrészellátása. A vidéki AGROKER-telepekre a szokásosnál lényegesen kevesebb soronkívüli megrendelés érkezett. Az alkatrészforgalomnál is éreztette hatását a kedvezőtlen időjárás. Hétfőn azonban már ismét nagyobb tételeket indítottak útnak — cseredarabokból, alkatrészekből — a gazdaságokba az este 7—8 óráig ügyeletét tartó AGROKER-tele- pekről. Az idén 1500 új kombájn — 1300 szovjet és 200 NDK- beli — segíti az aratók munkáját. A gépeket az elmúlt hét végéig mindenhol átvették a megrendelők. (MTI). Nagygyűlés a genfi egyezmény év fordulóján
