Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
Szabó László—Sólyom József: 99 Az áíhozoít FBI" 9. Miközben Guy Calvet az üzlethelyiségből a kis irodába, a telefonhoz sietett, a két FBI- ügynök vitatkozott egymással: — El kellene intézni ezt az alakot. — Mit érnénk vele? — Eggyel kevesebben kevernék a port Mr. Bedeaux körül — Nincsen semmi értelme, hogy jól megtáncoltassuk a fickót. Valószínűleg tényleg eljuttatta a dokumetumokat a CIA-nek, az OSS-nek és az angol titkosszolgálatnak. Százat egy ellen, hogy sohasem kapjuk meg ezeket a papírokat. E pillanatban ért vissza Guy Calvet. — Öt perc múlva itt lesznek a fotókópiák. — Nem kívánunk lépéseket tenni e csúnya ügyben ön ellen, Mr. Calvet — mondotta a chicagói. — Okunk van azt hinni, hogy a dokumentumok legnagyobb része hamisítvány. Valamilyen célból néhányan feltűnő ügyet akarnak produkálni. Rövid ismeretségünk alatt úgy tűnt, hogy ön,' Mr. Calvet, okos ember. Adott eseb ben egy öntől származó kijelentés tisztázná Mr. Bedeaux-t. Természetesen így el tudnánk intézni, hogy senki se indítson semmiféle eljárást ön és társai ellen. Guy Calvet nyugodtan, de hangjában érezhető, hideg dühvei válaszolt: — Barátaim, én francia vagyok. Igaz, nálunk történt meg a Dreyfuss-per. Igaz az is, hogy volt egy Vichy-kormányunk, sőt az is igaz, hogy az önök jóvoltából létezik jelenleg Giraud tábornok ideiglenes kormányzata is. Szeretném azonban, ha megértenék, hogy közülünk nagyon sokan, a legtöbb francia, beleértve jómagámat is, mélyen szégyelljük ezeket a tényeket. Azt állítani, hogy a papírok hamisak, amikor kétségbevonhatatla- nul tudom az ellenkezőjét, ez egyenes aljasság. Azt kívánni, hogy hazudjam egy áruló kutya megvédelmezése érdekében, nem uraim, ez semmiképpen sem fog menni. Úgy gondolom... A chicagói FBI-ügynök közbevágott: — Senki sem kérte arra, hogy hazudjon. Ön is éppen olyan jól tudja, mint én, hogy.'.. E pillanatban Guy Calvet hangja csattant: — Én tudom, hogy mások azok, akik segítették Amerikát a nácizmus elleni harcban, most börtönben, vagy koncentrációs táborban szenvedtek, kizárólag azért, mert az önök hazáját szolgálták. Tudom, hogy önök egy éppen olyan rossz kormányzatot raktak a vállunkra, mint amilyen az áruló Vichy-kormány volt. Abban is biztos vagyok, hogy azon eszmék közül, amelyekkel önök bennünket hitegettek a háború alatt, egyetlenegy sem valósult meg. Nem, uraim, az FBI sem félemlíthet meg, még akkor sem, ha börtönnel fenyeget. Jó napot. Dolgom van! Amikor Arthur Roseborough kimászott rejtekhelyéről, Guy Calvet még mindig falfehéren, ökölbe szorított kézzel állt az üzlethelyiség közepén és remegett a dühtől. — Az isten szerelmére, — el tudsz képzelni egy ilyen aljas dolgot? — kérdezte felháborodva. — Igen, nagyon jól el tudom képzelni — válaszolta Arthur Roseborough, mert ő is emlékezett a török nagykövetség előtti szirénázásra, az OSS tagjainak letartóztatására. — Nem félek — mondotta határozottan Calvet. — Fel vagyok háborodva. Komolyan kívánom, hogy letartóztassanak. A bíróság előtt akarom a képükbe vágni... — Nem kell idegeskedni. Bíróságra nem kerül sor, ezt garantálhatom. Az FBI majdcsak kiagyal valamit, hogy a most már kényelmetlenné vált Bedeaux-iigyet kényelmesen elcsitítsa — mondotta Arthur Roseborough. Igaza lett. Az algíri börtönből az FBI vette át Charles Bedeoux-t. Hivatalosan azért, hogy mint háborús bűnöst, amerikai bíróság elé állítsák. Útban hazafelé azonban az áruló öngyilkosságot követett el. Floridában, amikor repülőgépcsatlakozásra vártak, mérget vett be. Hogy milyen úton jutott Bedeaux méreghez, azt esak sejteni lehet. CICERO jelentkezik 1943. októberében Ribbentrop náci külügyminiszter barátságosan megveregette egyik legfőbb bizalmi emberének, Wagner követség! tanácsosnak a vállát, aztán kiengedte irodájának ajtaján. Wagner útja egyenesen a hitlerista kém- szervezet, a Sicherheitsdienst főnökéhez, Schel- lenberghez vezetett. Az SD vezetője már várta a követségi tanácsost. Wágner szabad utat kapott nemcsak a kapuban, hanem az emeleteken is, ahol civil ruhás, zsebre dugott kezű nácik sétáltak föl és alá, hogy útját állják minden hívatlan látogatónak. Schellenberg harmadik emeleti irodájának ajtaja egy gombnyomásra megnyílt Wagner előtt, amikor az ajtóban álló őr egy mikrofonba bemondta az érkező nevét. Schellenberg Wagner elé jött és szokatlan előzékenységgel vezette be szobájába. Wagner, úgy látszik, tudatában volt fontosságának, mert amint leült, minden bevezető nélkül elmondta jövetele célját. — A külügyminiszter úrtól azt a megbízást kaptam, hogy részletesen tájékoztassam önt -arról az ajánlatról, amelyet Törökországból kaptunk. A külügyminiszter úr úgy véli, hogy az ügy feltétlenül a Sicherheitsdienst hatáskörébe is tartozik.— (Folytatjuk) i Mindennapi nyugalmunk A Népszabadság vasárnapi számában a jó ügyhöz méltó hévvel kel mindennapi nyugalmunk védelmére Bertha Bulcsú. Valóban ki ne unná már, hogy egész lakótömb kénytelen hallgatni az egyetlen zajos lakó üvöltő telvízióját, ki ne unná a vasárnap nyugalmát feldiiló tánczenei koktél falakon áthatoló hangzavarát, az éjszakai részegek zavartalan bömbölését? Ki ne unná, hogy néhány garázda az éj leple alatt lányokat teper le, öregeket riogat, s aki éjszaka megy haza a munkából, joggal tart attól, hogy inzultálják. Ki ve unná, hogy egy jelentéktelen kisebbség, bár gyakran még a bűncselekmény határán innen, nyugodt lélekkel zaklathatja azokat, akik munkájuk után szeretnének pihenni? S ki ne unná azt a szemforgató ál-humanizmust, ami pontosan azokkal kapcsolatban hivatkozik emberségre, akikből épp az emberség hiányzik? Vannak rendeleteink, a rendeletek betartása valóban közérdek. De be is kellene tartatni. A csendrendelet nem este tíz órakor kezdődik, ahogy a Kossuth rádió is naponta megfeledkezik erről a tényről; a csendrendelet a dolgozók nyugalmát védi, illetve védené, ha lenne, aki figyelmeztesse, illetve megbüntesse a zajongókat. De még súlyosabb eseteknek is akadnak védői. Nemrég két haramia megtámadott Szekszárd központjában egy védtelen nőt, másnap bűnügyi riporterünket tette valaki felelőssé, amiért megírta a két megátalkodott alak cselekményét. Mit lehetne tenni a garázdák megfékezésére? Az ember zavartan gondol arra, hogy milyen más természetű, sokkal nagyobb súlyú kérdéseket is meg tudtunk oldani az újjáépítéstől a mezőgazdaság átszervezésén át a gazdasági reformig. Csak éppen arra nem jutna erő, hogy érvényt szerezzünk annak, ami mindennapi nyugalmunkat szolgálja, legyen szó akár a csendrendelet betartatásáról, akár a részeg garázdák megfékezéséről? Bertha Bulcsú számos javaslatot is tesz, amelyek közül bármelyik önmagában is elég lenne ahhoz, hogy egy folyton súlyosbodó gondunkat megoldja. Csak végre le kell szokni arról az álhumanizmusról, amely azoknak ad menlevelet, akik nyugalmunkra, sőt hovatovább jó hírünkre törnek. Mert az a külföldi, aki az ország barátjaként jön hozzánk, egészen más véleménnyel utazik el, ha feltörték az autóját, a ruhatárból ellopták a csomagját, a pincér szemmel láthatóan becsapta, vagy akár csak annyi történt, hogy a fokozódó lármától le se tudta hunyni a szemét. De elsősorban természetesen mégis rólunk van szó, a mi nyugalmunkról, mindennapi jó közérzetünkről. Cs. L. Majmok jelbeszéde Evés után mutatóujját végighúzza fogsorán: ez az amerikai süketnémák jelbeszédében a „fogkefe” vagy „fogmosás” fogalomnak felel meg. Ha kutyaugatást hgli, jelt ad: „vigyázz — kutya! ’ Első mancsával jelzi a „menni” és „édes” fogalmakat, ez annyit jelent, hogy szeretné, ha kivinnék a kertbe, ahol málnabokrok vannak. A neve Washoe. Hároméves nőstény csimpánz, Alen és Beatrice Gardner pszichológus-házaspár kísérleteinek tárgya a nevadai egyetemen. Washoe eddig már 70 olyan jelet sajátított el, melyet a süketnémák használnak. Gard- nerék áJlí+ása szerint körülbelül a felét elsajátította annak a szókincsnek, melyet egynémely politikus nyilvános szerepléskor használ. Amikor legutóbb megtanulta az A „régész“ macska A dolog úgy történt, hogy a macska cselekvő „résztvevője” lett egy régészeti felfedezésnek. Amint fenti macska Brenne (Lengyelország) faluban Josef Misja gazda földjén futkározott. egyszerre csak. eltűnt. Gazdája mindenütt kereste, s keresés közben egy eső után keletkezett gödröt fedezett fel, amelyben porcelán edényeket talált. A leletről értesítette a zelenogorszki kerületi múzeumot. A régészek megállapították, hogy a talált porcelánok a korai vaskorszakból (az i. e. 500—iOO. századból) származnak. „én” és „te” jeleket, kezdett egyszerű mondatokat alkotni. Az oktatás első 22 hónapjának tapasztalatairól beszámolva a pszichológus-házaspár megállapította, hogy a fiatal nőstény csimpánz egyre gyorsabban halad előre a tanulásban és az új jelek elsajátítása már nem okoz számára olyan nagy nehézséget, mint kezdetben. A majmot 1966 júniusában a nyugat-afrikai őserdőben fogták el. Akkor 8—17 hónaposra becsülték. A tanulás első hét hónapjában csak négy jelet sajátított el: „adj”, „még”, „magas” és „édes A következő hét hónapban már 9 jelet, a harmadik, ugyancsak héthónapos időszakban pedig körülbelül 30 jelet. Gardnerék azon a véleményen vannak, hegy eny- nyi gesztus birtokában Washoe már egészen érdekes beszélgetést tud folytatni. Ez az első eset, amikor egy majom megtanult „beszélni” és beszélgetni.” Számos hasonló kísérlet kudarcát ismerjük. A Hayes házaspár például 1947-től 1953-ig nevelt egy hím csim- pánzot, amelyet kiskorától kezdve ugyanolyan körülmények között tartott, ahogyan egy gyermeket nevelnek és azon igyekezett, hogy Vikit megtanítsa angolul beszélni. Hatéves tanulás után Viki csak néhány szót ismert „mama”, „papa”, „cup” (csésze) és „up ’ (fel), de e szavak érthető kiejtése megoldatlan nehézséget jelentett számára. Az emberszabású majmoknak ugyanis nincsenek kifejlett hangszálai: agyi beszédközpontjuk is gyengén fejlett. Emellett nincsenek meg azok a pszichikai adottságaik, melyek az emberi hang utánzásához szükségesek. A majmok még falkában is úgy viselkednek, mint a némák. Annál szenvedélyesebben gesztikulálnak. Éppen ez utóbbi jelenséget állították kísérleteik középpontjába Gardnerék. Washoet ugyanúgy nevelik, mint a süketnéma gyermeket szokás. A különböző jeleket Washoe különbözőképpen sajátítja el. Ha valamelyik gesztusa kezd hasonlítani a süketnémák által használt jelekre, Gardnerék „kiigazítják”, hogy a jel teljesen megfeleljen a süketnéma ábécének, majd igyekeznek megmagyarázni jelentését a majomnak. Ha a csimpánz elsajátította a megfelelő kéz- vagy ujjhelyzetet, odaadják neki azt a tárgyat, melyet ez a gesztus jelöl. A majom azokat a jeleket sajátítja el gyorsabban, amelyek hasonlítanak az általa gyakran hasmáit reflexszerű mozdulatokhoz. A természetétől idegen gesztusok elsajátítása már sokkal nehezebben megy. Hány jelet tud majd Washoe elsajátítani? Gardnerék véleménye szerint a lehetőség határai a 150 és 200 fogalom között mozognak. De vajon ha eléri ezt a határt, mondhatjuk-e azt, hogy a majom elsajátította az emberi beszédet? A Bécsi Jégrevű (WIENER EISREVUE) a Kisstadionban ZENE:ROBERT STOLZ RENDEZŐ: WILL PETTER CSAK 12 ELŐADÁS MINDEN ESTE FÉL 9 ÓRAKOR JULIUS 22-TŐL A BÉCSI JÉGREVÜ SZTÁRJAI: EMMERICH DANZER, REGINA HEITZER, MILENA, RONNIE McKENZIE. PAUL SIBLEY ÉS A JÉGHOKIZÓ CSIMPÁNZOK 100 TAGÚ EGYÜTTES! VILÁGATTRAKCIÓ! KÁPRÁZATOS KOSZTÜMÖK! A szünetben a Fővárosi Ruházati Bolt divatbemutatót tart PIQUE DAME termékeiből. Jegyek válthatók: a Magyar Cirkusz és Varieté jegyirodájában (VI., Népköztársaság útja 61. Telefon: 420—349 és 225—643), a Kamara Varieté elővételi pénztárában (VI., Lenin krt. 106. Telefon: 120—430), az IBUSZ-nál és idegenforgalmi kirendeltségeknél, a Volán Irodákban, a Színházak Központi Jegyirodájában, az üzemi közönségszervezőknél. Csoportos jegyigénylés: a Magyar Cirkusz és Varieté jegyirodájában (VI., Népköztársaság útja 61.) (160)
