Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Szemelvények külföldi újságokból Kísérletek a meg nem születettekkel FÓKUSZ lllllllllllllllllllllllll Az angol alsóház egyik konzervatív képviselője fel­háborodva fakadt ki: „Ezek a praktikák a legvissza- taszítóbbak azok közül, amelyek eddig Nagy-Britanniá- ban lejátszódtak”. A praktikákon az angol katolikus képviselő a kö­vetkezőket értette: állítólag azok a londoni klinikák, ahol művi vetéléseket végeznek, élő emberi embriókat adnak el kutatási célokra. Az embriókat a hírek sze­rint az orvosok negyven hétig is életben tarthatják, különleges, úgynevezett szív—tüdő-gépekkel. Az angol képviselő szenzációs leleplezése botrányt keltett a brit szigetországban. A Daily Express londoni napilap a következő főcímmel jelent meg: „Kereskedés meg nem 'született gyermekekkel!”. Annyi bizonyos, hogy londoni kórházak nap mint nap, a titoktartás leple alatt, embriókat szállítanak a kutatólaboratóriumok számára. Az egyik londoni klinika igazgatója azonban meg­cáfolta azt a hírt, miszerint a kórházak kereskedné­nek az embriókkal. A tény — mondotta —, hogy a kórház kutatási célokra embriókat bocsát a laborató­riumok rendelkezésére, mindezt azonban ahelyett te­szi, hogy a szemétdombra vetné őket, természetesen csak abban az esetben, ha az embriók 28 hetes kor alatt vannak és életképtelenek. Miért van hát szükség az embriókkal végzett kí­sérletekre? Azt, hogy az anya májfertőzése, rákja, vagy esetleg allergiái hogyan hatnak a magzatra, sokkal in­kább sikerrel kecsegtetően lehet embriókon, mint ál­latokon kísérletezni. Nemrégiben például először sike­rült az orvosoknak az, hogy egy rubeolában megbete­gedett anya 24 hetes embrióján a rubeolavírust izolálják. További kísérletekre azonban az elkövetkező idő­szakban nemigen lehet számítani. Az a feltűnés ugyanis, amelyet a képviselő leleplezése kiváltott, arra indította a brit egészségügyi minisztériumot, hogy vizs­gálatot folytasson és valamennyi klinikának megtiltsa az embriók továbbadását. Ez a betiltás éppen olyan időszakban következett be, amikor a tudósok az egész világon azon fáradoz­nak, hogy meghatározzák, melyek azok a hatások, amelyek a még meg nem született gyermeket érhetik és milyen módon lehet e káros behatások ellen vé­dekezni. Egy angol kutató felfedezte például, hogy azoknak az anyáknak. — akik terhességük ideje alatt naponta 10, vagy ennél több cigarettát szívtak el —, gyerme­kei később sokkal lassabban tudnak majd megtanulni olvasni és szociális beilleszkedésük is nehezebb lesz, mint a nemdohányzó nők gyermekeinek. (Stern) A;v&&jrK'Íut 9;:.legtöbb a franciak* sza'baä idejéből A kutya, a teknősbéka és a macska szabad időnk szórakozásai közé tartozik, statisztikai értelemben véve". A telefonnal, (hogy barátainkat köszöntsük), a sí­talpakkal, és a vadászpuskával együtt ugyanis ők is megjelennek azon a jegyzéken, amelyen 17 „kikapcso­lódást jelentő” foglalatoskodás szerepel. A listát egy közvélemény-kutató intézet, az INSEE állította össze, 6600 felnőtt válaszai alapján, akik jel­lemző módon képviselik a franciák ízlését. A már felsorolt szórakozásokon kívül szerepel még a mozi, a barkácsolás, a camping, a cigaretta, a tánc és a „sarki bisztró”. Minden számok egybegyűjtése és megjelenése nap­ján tehát besorolhatjuk' majd a „szabadidős” franciát, nem feledkezve meg arról, hogy a pihenés nem más, mint változott tevékenység. A tanulmányból egy dolog derül ki kétségbe- vonhatatlanul: az egyes számú szórakozás a tv. „A felnőttek több mint fele mindennap néz tele­víziót, több mint egynegyede minden este” — állapít­ja meg Le Roux, aki a közvélemény-kutatást vezette. Hasonló a helyzet a rádió vonatkozásában. E tömeg­szórakozások mellett, amelyeknek táboi'a tízmilliókat számlál, minden egyéb szegény rokon: 75 francia kö­zül egy játszik hangszeren, 100 közül 7 rajzol, fest, farag, mintáz, (vagy hímez, faliszőnyeget készít) és 100 közül 5 „barkácsol mindennap, vagy majdnem mindennap”. 10 francia közül 7 soha nem jár hang­versenyre, kettő közül egy nem tudja, milyen a szín­ház belülről, de még a kultúrának nem mindig nevez­hető mozi sem jár sokkal jobban: a felnőttek 50 szá­zaléka „soha, vagy úgyszólván soha nem jár moziba”. Ami az olvasást, (az igazit, nem a képregényekét) illeti, szégyenkezve írjuk le a közvélemény-kutatás eredményét- a családok egyharmadának „könyvtára” öt kötetnél kevesebből áll, 27 százaléké hat és huszonöt kötet közötti, és csak 17 százaléknak van százköte­tesnél nagyobb könyvtára. . . 38 százalék soha nem olvas könyvet, 23 százalék legalább öt hete olvasott utoljára. Csak 11 százalék olvasott a megkérdezés napján, vagy előestjén. (Le Figaro) ^ Mi lesi a kengurukkal? Ausztráliában sokat töprengenek azon, hogyan aka­dályozzák meg az állatvilágban ritkaságnak számító kenguruk kiirtását. Az utóbbi időben ugyanis értékes prémjéért élőszeretettel vadásszák a kengurut, — a prémből kabátokat, bundákat és egyéb divatcikkeket készítenek. Queensland államban például már évtizedek óta folyik a kenguruk vadászása. A múlt század egyes időszakaiban mintegy 350 ezer darab prémet szereztek itt. A kenguruk első tömeges vadászósát a marha- tenyésztők kezdték el, akik kártevőknek tartották a kengurukat, minthogy megdézsmálják a vetést. Ez ideig még azokban az államokban is, ahol hivatalosan tilos a kenguru vadászása, abban az esetben lehet ir­tani őket, ha kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Az esetek többségében azonban alaptalanok voltak a marhatenyésztők aggodalmai: országszerte óriási ki­használatlan legelők terülnek el. A legutóbbi aszályos évek és az intenzív vadászás miatt igen nagy a veszélye annak, hogy a kenguru­állomány erősen megcsappan. A kenguruvadászás öve­zete most Uj Dél-Walestől Queenslandig terjed. A szür­ke kengurut éppen olyan nagy hévvel irtják, mint valaha a vöröset. Csak a prémfeldolgozó ipar szigorú ellenőrzésével akadályozható meg e ritka állatfaj kiirtásának veszé­lye. Uj Dél-Wales államban már kísérletek történtek a vállalattulajdonosok megfékezésére. A nemzeti rezer­vátumok tisztviselői azt javasolják, hozzanak külön­leges, törvényt, a kenguru csordák megmentéséért. A kengurubőr-készítmények exportja — Ausztrália nagy valutaforrása. Viszont ugyancsak gazdasági szem­pontokból kiindulva tekintetbe kell venni azt is, hogy \ a kenguruállomány csökkentése hosszú távon e valuta­forrásnak végét vet. (Australian) ÖrökösödéVi alapult mérel .szerint? Dr. Khorana indiai tudósnak, aki évek óta a wis- consini egyetemen dolgozik, első ízben sikerült a gén­nek, — az örökösödési alap egyik hordozójának — szintézise. Khorana, aki 1968-ban az amerikai Robert Holley és Marshall F. Nirenberg tudósokkal együtt megkapta az orvosi és fiziológiai Nobel-tííjat. pontosan egy évvel ezelőtt jósolta meg e szintézist. Valóban, a szakemberek körében a kísérlet sikeréről szóló hír nem keltett meglepetést. Ha a világ különböző he­lyein számos laboratóriumban nem végeztek volna ku­tatómunkálatokat, e kísérlet nem sikerülhetett volna. A gének olyan vegyületből állnak, amely öröklött anyagként minden élőlénynél előfordul. Ez a vegyület a desoxyribonukleinsav (DNS). E vegyületben talál­hatók meg az összes fehérjeanyagok szintéziséhez szükséges receptek, elsősorban az enzimek, az élő szervezet bonyolult reakcióit irányító proteinek re­ceptjei. A DNS-molekula két párhuzamosan elhelyezkedő láncból áll, amely nukleotidekre oszlik. A nukleotidek, tehát a DNS alkotórészei cukorból, foszforsavból és az úgynevezett négy szerves bázis egyikéből állnak. A cukor és foszforsav alkotja a láncok vázát, mondhat­nánk a kötélhágcsót, amelynek két láncát „fokok” kö­tik össze, amelyek a négy szerves bázisból állnak. E bázisoknak sorrendjét és kapcsolatát e „kötélhágcsó” mentén az öröklődési információ határozza meg. Még néhány évvel ezelőtt a gén mesterséges fel­építése megoldhatatlan problémának tűnt, mivel nem ismerték azt az eljárást, amelynek segítségével a bá­zisok, s velük együtt a nukleotidek sorrendjét a DNS- ben megállapíthatták. Khorana kísérletében dr. Ro­bert Holley egyik felfedezésére támaszkodott, egy olyan módszerre, amelynek segítségével a gének struk­túráját közvetve az. élő szervezet egy másik alapanya­gának, az úgynevezett transzferribonukleinsavnak egy­szerűbben kinyomozható struktúrájából lehet megálla­pítani. Dr. Khorana véleménye szerint az első mester­séges gén előállításával megtörtént a lépés az „élet ábécéjének” megfejtésétől az élet utánzásához. Salva­dor F. Luria az 1969. évi Nobel-díjas a felfedezéshez a következő kommentárt fűzte: „A mérték utáni ember legalábbis elvben korábban vált lehetségessé, mint gondoltuk volna”. Maga Khorana is kijelentette: aki gént tud építeni, az arra is képes, hogy „valamely élő rendszer biológiáját irányítsa”. Kétségtelenül lehetőségek nyílnak — messzi táv­latokban —, hogy genetikus károk okozta betegsége­ket gyógyítsunk, amennyiben a géneket kicseréljük, ugyanakkor az a lehetőség is fennáll, hogy genetikus károkat szándékosan előidézzünk. A szakadékról, amely a dr. Khorana által vizsgált szervezet és az élet magasabb formái között fennáll, persze csak akkor alkothatunk fogalmat, ha tudomásul vesszük, hogy a genetikai anyag az emberi sejtekben sok mil­lió nukleotidalkotórész vegyületéből áll. A gének 77 alkotórész segítségével történő szintézisét szolgáló módszerek kidolgozása éveket vett igénybe. (Volksstimme) Számrejtvény Rejtvényünkben Illyés Gyula „Poharaim” című gyűjteményéből egyik verses úti­naplóját idézzük. A meghatározások 8 betűből álló megfejtéseinek számozott betűit a jobb oldali kockákba ke'i beírni. Hollandia harca r az Északi-tengerrel MEGHATÁROZ ÁSOK: 1. Békés me­gyei község 57 21 40 Só 8 'TÓ 2M 76 1 e. 5 4 & <6 r/ m 2. Sjjlyt ad le Ó1 do6 őtz loS­02 3 • ■­9 dO 11 12 . 33 14 n 3. Megfelelő 7© 90 6> ee óó ea 05-76. 17 ie 19 20 Brl 22. 4. Dirigálja 32 ei 03 3 £S <í© SS 30 S3 24 25­26 esi ae> 29 1 ül 5. Könyörüle­letes 94-ts 47 1c>ó 4 07 1$ =7 30 31 3a 33> 34 35 36 ü 6. Ámor 42 27 62. 34. 21 79 99 SS S7 3Ö 39 40 41 42. 43 44 7. Berlini egyetem 71 ia3 16 SS &6 öS 31 45" 4tí 47 4S 49 SD ®1 ÍJ 8. Kóros állapot 77 Iő4­46 9o 26 54­toy 52 S3 54­SS sé 57 50 B 9. Trópusi fafajta Drukk o Ö9 11 39 22-ío© 8 3 43 59 6O Ó1 ÓZ­63 64 65 m Si 10. •do9 62. •7 8.9 30» B. ÓÓ 67 ÓS 69 71 VB. 73 11. Öltözékként viselt holmi ie> '\C73 11 91 IOO 49 9S­ve. 74 '75 yé 79 7© 79 80 IS 12. Tyúk teszi 93 69 1o4 "5c2 4 31 04 so sí ©2 S3 84 &s &ó 07 ül 13. Bezárt an 33 vo 3— 40 VS 29 97 && ©9 90 91 92 93 94 QS 14. Mr.cskahang 63 23 'W 65 0O-T o7 36 60 ■45 9*7 9© 99 doo 401 TOa­fü IS. Szórta QS 60 40 33 96 lói 41 1o3 194-7o5 106 *1o7 ae> do9 ü Beküldendő a versidézet 1970. július 20-án déli 12 h-ig a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni:„REJTVÉNY” A helyes megfejtést beküldők között 5 db. könyvet sorsolunk ki. Az 19 70. június 28,-i számban közölt rejtvény megfejtése: Len­gyel, Nak, Várdomb, Tengelic, Váralja, Kurd, Udvari, Pari, Máza, Szakadát, Tolna, Kéty, Lápafő, Bölcske, Tevel, Kisszékely, Szakcs. Könyvjutalmat nyertek: Deák Edit Szekszárd, Mészáros L. u. 8. Kertész Mártonná Cikó, Arany J. u. 17. Patai Józsefné, Paks, Tolnai u. 2. Schrottner Károlyné Szek­szárd, Tarcsay B'6. Szörényi Endréné Szekszárd, Kadarka u. D/2. A könyveket postán küldjük el. Egy háromnegyed mérföld- nyí hosszúságú területen ha­talmas betonzsilipek állnak ki a vízből — összesen 17. Óriási drótkötélpálya csilléi éjjel- na.ppal szórják tartalmukat, hogy feltöltsék a még nyitva maradt két mérföldnyi rést. Ez a munka két évet vesz majd igénybe. Emberek és te­herautók csak törpék ennél a hatalmas építkezésnél, amely a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Európában. Ez a holland Delta-terv, amely 25 év alatt valósul meg és költ­sége 250 millió font. Hollan­dia második nagy csatája ez ebben az évszázadban az Észa­ki-tenger árja ellen. Hollandia lakosságának 60 százaléka a tenger szintjénél alacsonyabban él és dolgozik, s csak gátrendszer védi a ten­ger dühétől. Ezek a gátak év­századokon át biztosnak lát­szottak, bár hangzott el fi­gyelmeztetés, hogy az idő vas­foga meglátszik rajtuk, s egy vihart talán már nem bírná­nak ki. Ennek senki sem adott hitelt egészen addig, míg 1953. január 3l-én bekövetke­zett a tragédia: egy hatalmas vihar — párosulva a magas tavaszi vízállással — átszakí­totta a gátakat s a tenger egy éjszaka visszavette azt, amit 500 év alatt elhódítottak tőié, s elpusztított 1823 emberi éle­tet. A Delta-terv hatalmas mé­retű vállalkozás, amelyhez egészen új ipari létesítmények váltak szükségessé. Egy akko­ra erőmű épült a zsilipeknél, amely egész Amszterdamot el tudná látni villanyárammal. 21 ezer oszlophoz készül a be­ton, — ezeken nyugszanak a zsilipkapuk, amelyek között 17 nagy híd épül. Mind a 17 zsilipnek 400 tonnás acélka­pui vannak. De a Delta-terv, amelynek elsősorban védekezés a célja, gazdasági előnyöket is hoz egy jókora területen, s hatással lesz Hollandia egész életére. Az állandó édesvíz-problémá­val küzdő országban az Észa­ki-tengerből nVert területeken új édesvízű tavakat létesíte­nek: a Rajna vizét fogják fel. Jelentős nyereséget hoz a mezőgazdaságnak az édesvíz. A tenger szintje alatt levő te­rületek sótartalma ugyanis igen nagy, s ez 20 százalékkal csökkenti termékenységét. Ha elegendő mennyiségű édesvíz áll majd rendelkezésre, áttér­hetnek a Hollandia más vi­dékein honos kertész-mező­gazdaságra. Áldozatok nélkül azonban nem lehet egy ilyen nagyszabású tervet megvalósí­tani; elsősorban a halászatot éri veszteség, amellyel az óriá­si befektetéssel dolgozó halá­szati ipar máris számolni kénytelen. Népújság 1970. július 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom