Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Magányban

Tolna megye legeldugottabb

fekvésű községeinek - egyike. Földrajzilag a Hegyhát egyik völgyében fekszik'. Átmenő kö- vesútja nincs, csak bekötőútja, Pincehelytől. De az olyan rossz állapotban van, hogy kétszer is meg kell gondolni a Nagyszékely felé indulást A kátyúk ugyancsak próbára tfe- szik a rugókat, az utasnak pépig kirázzák a lelkét. A környező községekkel. — Miszla. Kisszékely, Udvari, . Sárszent- Jőrinc —. csak elhanyagolt földesút köti össze, mely még a traktoroknak sem nagyon tetszik. Ráadásul mindenfelé meredek lejtőkön vezet keresztül az út, s mindez együttvéve nyilvánvalóvá teszi, hogy Nagyszékely bizony csak meglehetősen gyér szálakkal kapcsolódik az ország vérkeringéséhez. Jellemzőként hadd mondjam el, hogy egészen kellemes, tavaszias időben mentem Nagyszékelybe, de a pincehelyi elágazótól egészen a faluig sem gépjárművel, sem emberrel nem találkoztam.- Elzárt magányban él Nagyszékely, s hogy kontrasztosabb legyen ez az elzártság, félkörben nagy erdőség fogja körül. A bekötő kövesútja is végig erdőben és erdő mellett vezet; s: a döcögős utazás középette legfeljebb az jelent némi • vigaszt, hogy nagyon szép a táj.

Fejlődre sorvad

Dabis József vb-elnök:

— Falunk egyáltalában nincs dicsekvésre méltó helyzetben: menthetetlenül és rendkívül nagy ütemben sorvad. Minden tekintetben. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy tapasztalható néhány kedvező jelenség is. A születések száma a 60-as évek elején 3—4 volt évente, most tíz fölé ugrott. A megmaradt házakat tatarozzák, csinosítják, korszerűsítik. A falu kezd egészen elfogadható lenni: sokkal barátságosabb a külső kép, mint tíz-tizenöt éve volt. Az is igaz, hogy a lakosság anyagi körülményei jók. A takarékbetét-állomány 5 millió forirVt, tehát meglehetősen magas a lélekszámhoz Viszonyítva.* Ide is eljut a tv, a mosógép, a motorkerékpár, mint a városba.' A háztartások itt is modernizálódnak, az emberek jól öltözködnek. De ezek mit sem változtatnak azon a tényen, hogy. rohamosan sorvad

■ a község. Ezeket is figyelembe vévé- ügy határozhatnánk még a

■ helyzetünket, hogy fejlődve sorvadunk. . . ' 'V-'V. l

í. '-■■■ . • ‘ 4 ■

— Telepes község vagyunk. Ez még önmagában nem vezetett volna sorvadáshoz, hiszen sok telepes község- egyértelműen fejlődik. Viszont Nagyszékely - annyira kietlen, eldugott hely, hogy nemcsak átmenetileg nem tudták megszokni a más vidékről idetelepített emberek, hanem az idő múltával sem: nagyobb részük fokozatosan elszivárgott innen.' A falu határa hegy-völgyből áll, s bizony sokan i nem tudták megszökni ází.'it- teni gazdálkodást, inkább másutt kerestek maguknak megélhetést. Olyanokat is telepítettek ide, akik sbsem voltak földművesek. Nem csoda, hogy itt sem kedvelték meg

..... A háború

e

lőtt a falunak hozzávetőlegesen .2300 lakosa volt. A ki- és betelepítés idején ez. a.‘szám megugrott 3000-re, mért az új telepesek már'érkeztek, a németek kitelepítése^ pedig még nem.

; t J

................................... I.............. .... ill ................... I II I I II II III. ”

k

ezdődött meg. A ki- és betelepítés befejezése után — 1950-ig — 1866-ra apadt le a falu létszáma. A rohamos elnéptelenedést pedig a következő két adat mutatja legszembetűnőbben: 1960- ban már csak 1287 lakosa volt Nagy székelynek, jelenleg pedig alig haladja meg az ezret. A születések száma ugyan megnőtt, de az csak kis mértékben tudja ellensúlyozni a lélekszámcsök- kenést. Annak ellenére is ilyen szembetűnően fogyunk, hogy az őslakos németek közül időközben jó' néhányan visszatelepültek Nagyszékelybe. A fiatalok túlnyomó többsége elvándorol a faluból, pedig itt is lenne munkalehetőség. Az őslakos—telepes viszályok is feledésbe merültek. A két rétegbeliek sokáig nem házasodtak össze, sőt termelőszövetkezetet is külön alapítottak, ma mindez a múlté, de ez sem változtat a lényegen.

— A lakóházak száma is alaposan megfogyatkozott. -Ä fel- szabadulás óta mindössze három új házat építettek Nagyszékelyben, de körülbelül százat lebontottak, és az építőanyag , zömét máshová szállították, másutt építették be. Például nagyon sok bontási anyag vándorolt ilyen formában a szomszédos ék centrális helyen fekvő Pincehelyre, de Budapest környékére is: nagyszékeíyi anyagból még Érden is építettek házat. Itt minimális a magánépítkezés, de a közületi is. Nagy

gondunk, hogy ugyanakkor a lakosság nem akarja

tudomásul venni, hogy körülményeink kedvezőtlenek, és ennek a következménye a sorvadás. Nincs olyan lehetőségünk, amivel ezt megállíthatnánk. Nem egyszer a falu vezetőinek a szemére vetik, hogy bezzeg azelőtt erre is tellett, arra is. Nagyszékely jómódú falu volt, már a felszabadulás előtt tellett villanyhálózatra, de orvosi központja, gyógyszertára is. volt. A gyógyszertár és az orvosi körzeti központ sajnos megszűnt. Azelőtt mindenre tellett, ami egy falu életéhez szükségeltetett, most alig valamire. Ilyen a sorvadó község sorsa.

!.»MC. U-.

Gazdálkodás

Gimnázium is volí Nagyszékelyben

Püspökszékely

A mai Nagyszékely neve évszázadokkal korábban Püspökszékely volt. Dr. Kiss István írja a Simontornya krónikájában: „Legnagyobb hírnek örvendett Huszár Péter kapitány. Kitűnt a portyázásban, valamint csel vetésben; a kopja- : vetésben, s; baj vívásban meg egyenesen a törökök réme volt. Mikor Veszprémiből' Pápára helyezték, Májthény főkapitány távollétében folytatta apróbb kicsapásait.' így ■ elkalandozott messze le Tolna- Varmegyébe is, s 1584-ben .Püspökszékelyt (mai Nagyszékely). visszafoglalta a töröktől".

Varga Dezső vb-titkár.

— Több mint 20 éve élek Nagyszékely ben, mint közr igazgatási vezető. Egy paraszti települést leginkább azon keresztül értékel mindenki, hogy ott milyen a gazdálkodás szintje. Ha Nagyszékelyt iyen szempontból értékeljük, ugyanúgy nem rózsás a helyzete, mintha egyéb értékmérőket veszünk alapul. Addig, amíg népgazdasági szinten nő a mezőgazdaság produktuma, Nagyszékely ben még rriindig rendkívül " nagy a visszaesés a régebbihez képest. A falu határa sokkal kevesebb értéket ad, mint régebben, s talán éppen- ez mutatja legszembetűnőbben a sorvadást.

UTCARÉSZLET

— A faLut -virágzó kertek övezték, most e domboldalakat alig hasznosítják. Sajnos, jó pár száz holddal csökkent a szántóterület: erdő és legelő lett belőle. Régebben 286 hold szőlő szerepelt a közigazgatási kimutatásokban, s ez jó minőségű volt. A jelenlegi szőlőterület 124 hold, de ennek a minősége, termő- képessége meg sem közelíti a régit. Az 1600 hold erdőterület közben megszaporodott 1900 holdra, a 780 hold legelőterület pedig 932 holdra. Ahol valamikor búzát és kukoricát termeltek, ott most sok helyen erdő, legelő van. Főként az ötvenes évek elején változott a legkedvezőtlenebbül a falu határa, s régi törvényszerűség, hogy ha egyszer valami visszaesik, nehéz pótolni, vagy egyáltalában nem is lehet. Nálunk mind ez ideig nem lehetett pótolni. Sajnos, nem is mindig a leggyengébb terület alakult át érdévé, legelővé, s ez különösképpen rossz. összehasonlításként néhány adat: amikor én idekerültem, még legalább 1000 szarvasmarha járt ki a legelőre. Most körülbelül fele található az egész faluban. Tehát nemcsak a háború előttihez képest csökkent sokat az állatállomány a faluban, hanem a később'. évekéhez is. A háztáji szarvasmarha-állomány rohamosan csökken, a tsz pedig képtelen azt pótolni. 1950-héz viszonyítva csökkent a faluban lévő sertésállomány is. a

juhállomány pedig teljesen felszámolódott. A baromfi- tenyésztés alig több a házi szükségletnél.

— Semmi kilátás nincs arra;, hogy ez a helyzet belátható időn belül megváltozzék: stagnálással vagy visszaeséssel lehet számolni. A jövő nem éppen rózsás kilátásait az is sejteti, hogy Nagyszékelyben egyszerűen nincs értéke a lakóépületnek. Rendkívül sok az eladó lakóépü - let, vevő alig akad, és ezért olyan alacsony a házár. Példaként megemlítem, hogy kétszoba-összkomfortos lakást, amelyhez jó pár száz négyszögölnyi telek is tartozik, 50—60 000 forintért lehet venni. Ugyanaz a ház egy nem sorvadó községben 200 000 forintot ér. Amikor az illetékkiszabási hivatalhoz kerül egy-egy ilyen adásvételi ügy, egyszerűen nem akarják elhinni, hogy ilyen olcsón adták' el az egyébként értékes házat.

— Az életkor-stabsztikánk alakulása is olyan, hogy az sem sok jóval kecsegtet. Nő az öregek aránya, a fiataloké pedig továbbra is kedvezőtlen.

Népújság 6

197«. július ÍZ.

Valamikor virágzó ' helynek számított a ma inkább visszafelé lépkedő Nagyszékely. Olyannyira, hogy még gimnázium is alakult itt, mégpedig akkor, amikor az egész Dunántúlon sem sok ilyen szintű oktatási intézmény működött. íme egy korabeli egyházi jelentés sző-; vege: „Hogy Nagy-Székelybe« deák oskola légyen, annak első gondolására alkalmatosság vala az, hogy Csitsvay András Ságvári Prédikátor Ur és azon időbenn Tractualis Nótárius Nagy-Székelybe vivén fiját német szót tanulni, midőn esztendeig ott tanulna, a deák nyelvre is kelle már taníttatni. Mivel pedig Tiszteletes Keck Dániel Nagy-Székelyi német Prédikátor Urnák és azon időben Tractus Praseniorának is két tanulni való fijai valánakt arról kezdének gondolkodni, és beszélni egymás között 1805-ik. Esztendőben Martiusban, hogy egy deák Tanítót kellene Nagy- Székelybenn tartani és egy Oskolát állítni, reménylvén, hogy mások is igyekeznek annak hasznát venni... Mellyre az említett Tractualis Nótárius Ur egy Planumot készített..

Ebből á Planumból — terv-" bői — már 1806-ban iskola lett. Tulajdonképpen ez az in- tézetecske jelentette a mai gyönki gimnázium megalapítá-; sát, mert a „Nagy-Székelyi Oskola” csak pár évig maradt Nagyszékelyben, 1812-ben áthelyezték Gyönkre.

összeállította;

BŐDA FERENC