Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

MAI FIATALOK TVfilyenek a mai fiatalok? Egyesek szerint 1 egyenesen „borzasztóak”, „kétségbeejtően elvetemültek ’, mások szefint „erkölcstelenek, ci­nikusak"; sokak szerint pedig egyszerűen „ért­hetetlenek”. Természetesen ifjúságunk „kritiku­sai” között azok vannak többségben, akik elis­merik, hogy a mai fiatalokban sok jó, pozitív vonás akad, a „de” azonban különböző vonat­kozásokban itt is szóba kerül. Egy biztos: a mai fiatalok nem olyanok, mint a felnőttek. És ez helyes, ez természetes. Minden kor megszüli a maga ifjúságát, rendszerint a saját képére és hasonlatosságára. A mi korunk, — a kapitalizmusból, a szocia­lizmusba való átmenet korszaka; az egész vilá­got átfogó társadalmi forradalom korszaka — szükségszerűen olyan új vonásokat alakít ki az ifjúságban, amelyek az idősebb nemzedék szá­mára ismeretlenek, szokatlanok. A mi világunkat két alapvető társadalmi rend­szer, a szocializmus és a kapitalizmus jellemzi; ennek megfelelően a világ ifjúságának maga­tartását is két alapvető vonás határozza meg. A kapitalista világrendszer ifjúságára a tár­sadalmi-gazdasági viszonyok elleni — ilyen vagy olyan — lázadás, tiltakozás a jellemző. Ezt iga­zolják az imperialista országokban végigseprő diáklázadások, a kortól és időtől elszigetelődni próbáló hippimozgalmak és sok más útkereső próbálkozás, amely azt mutatja, hogy a nyuga­ti világ ifjúsága nem akar úgy élni, ahogy a szülei. A szocialista világrendszer ifjúsága nem áll szemben a társadalmi rendszerrel és a szocia­lista társadalom vezető erejével; a munkásosz­tállyal és pártjával, de a mi ifjúságunkban is tapasztalható bizonyos türelmetlenség, — ha úgy tetszik — forradalmi láz. Ez is természetes és törvényszerű. A szocializmust építő országok egy új társadalmi rend kialakulásának korát élik. Az ifjúságot forradalmi szellemben nevelik; ar­ra tanítják, hogy a régi rend maradványait fel kell számolni és helyette újat, tökéletesebbet kell kialakítani. A felnőtt nemzedék, amely le­rombolta a kapitalizriius és lerakta' a szocializ­mus alapjait,' méltán -büszke eredményeire: • De az új nemzedék, akinek nincs élménye a kapi­talista rendszerről, aki nem vett részt a korábbi évek kemény harcaiban; nyilvánvalóan kriti­kusabban nézi a jelent, jobban észreveszi gyen­geségeit és türelmetlenebb a hibáival szemben. A fiatalok gyorsabban szeretnének nagyobb ered­ményeket elérni, tökéletesebb világot formálni a mostani helyébe. A KISZ feladata, hogy az új nemzedéknek ezt az alapvetően helyes forradalmi tö­rekvését reális mederbe és jó irányba terelje. Harcoljon az ifjúság hamis megítélése ellen. Harcoljon az ifjúságot rossz irányba befolyáso­ló múltbeli maradványok és a határokon túl­ról jövő burzsoá irányzatok ellen. Az ifjúság hamis megítélése ellen csak akkor harcolhatunk eredményesen, ha látjuk a hamis megítélés okát, eredetét. Kétségtelen, hogy az if­júság megítélésénél mindig megtévesztő a nem­zedéki probléma, amely egyszerűen abból ered. hogy az idősebb korosztály önmagát keresi az ifjúságban és önmaga helyett kénytelen valami újat, ismeretlent felfedezni gyermekeiben. Ha ez nem így volna, megállna az emberiség fejlődé­se. A kor hatására egy-egy nemzedék is óriási fejlődésen megy keresztül születésétől haláláig. A mai 70 évesek például a szikratávíró és a ló- vontatású omnibusz korában születtek és most a televízió, az űrhajó korszakában élnek. Miért ne lennének mások a mai fiatalok, a tévé és az űrhajó korában, mint voltak elődeik a szik­ratávíró és a lóvasút korában? 100 évvel ez­előtt az ifjúság világa általában leszűkült egy falu vagy egy város határai közé. A mai fiatal­ság világát csak a földgolyó sarkai vagy a Nap bolygórendszerének határai korlátozzák. Apáink közül csak a ritka kivételek láthatták meg Ame­rika földjét; a ma fiatalsága a televízió által nyitott ablakon át, naponta láthatja Amerika, Afrika, Ázsia városait, falvait. Érthető tehát, ha ez az új világ, új embert formál. Nincs ebben semmi meglepő. Az ifjúság hamis megítélésének másik forrá­sa a felszínes ismeret, a szűk környezet egyes jelenségeiből való általánosítás. Sajnos gyakran előfordul, hogy egyes emberek, — sokszor fe­lelős vezetők is — látnak, hallanak, tapasztal­nak valamilyen furcsa jelenséget maguk körül, amelyből általános következtetést vonnak le egész ifjúságunkra. Ismernek néhány hanyag, fe­lelőtlen vagy erkölcstelen fiút, leányt és a pa­rányi részt összetévesztik az egésszel. Márpe­dig a társadalomra is nagyon találó az a régi vegyészi megállapítás, mely szerint a tengerben mindig jelen van a csepp, de a cseppben nincs mindig jelen a tenger. LJa az ifjúságról mondunk ítéletet, sohasem 11 szabad a felszínt, az egyest, a kiragadot- tat és a kirívót nézni. A lényeg nem a formában, hanem a tartalomban van. Áz alapvető, a meg­határozó sohasem a rész. hanem az egész, a többség. * ” '*■ • # ­Ha ilyen értelemben — a (Jtaiakükus. matéria-. lizmus jegyében — vizsgáljuk ifjúságunkat, tel­jesen más képet kapunk, mint amit a felszín tükröz. Aki csak azt a néhány bűnözőt látja a mai fiatalokból, akinek az elítélendő tetteiről hírt adnak a lapok; aki a néhány munkakerülő mel­lett nem veszi észre a becsületesen dolgozó fia­talokat és a pár hosszú hajú, szakállas torzonborz alak miatt nem látja a milliónyi jó külsejű, kul­turáltan öltözött magyar ifjúságot, az természe­tesen hamis képet kap. Nyilvánvaló, hogy a rossz, kirívó, jobban szem­betűnik, mint a jó, a természetes. Éppen ezért legyünk reálisak, igazságosak és őszinték, ami­kor véleményt mondunk ifjúságunkról. Próbál­junk meg a vizsgálódásnál a lényegből — a, felszín helyett a belső tartalomból, a rész he­lyett az egészből — kiindulni. Mindenekelőtt látnunk kell, hogy az ifjúság kor szerint is, társadalmi rétegek szerint is meg­oszlik. Nem szabad azonos mércével mérni a 15—16 éves teenagereket és a 23—24 éves szak­munkásokat vagy diplomásokat. A társadalmi hovatartozás — munkás, paraszt, értelmiség — és a maradványaiban még ma is ható osztály- jelleg is lényeges különbséget takar. lyíegváltoztak a fejlődés tendenciái. Az ifjú-* ság nagy része 13—20 éves koráig cLiak, A mai, modern kulturált munkásfiatalok jelen­tősen különböznek a felszabadulás előtti ma­gyar munkástól. A nagyüzemben dolgozó .pa­rasztfiatalokat inkább nevezhetjük mezőgazda- sági munkásoknak, mint klasszikus értelemben vett parasztoknak. A fiatal értelmiség pedig már a mi nevelésünk, a szocialista rendszer értelmi­sége, amely merőben elüt elődeitől, szabadabb, nyíltabb gondolkodású. Éppen ezért differenciáltan kell nézni és yi?&- gálni ifjúságunkat, mert csakis a bonyolultM-j got és összetettséget figyelembe véve tudunk helyes ítéletet mondani róla. Azt senki sem tagadja, hogy a mai fiatalok között is akadnak elítélendők: cinikusak, fele­lőtlenek, csavargók, munkakerülők, erkölcstele­nek, sőt bűnözők is. De ezek csak elenyésző kisebbséget képviselnek a nagy egészben; leg­feljebb csak 1—2 százalékát teszik ki az ossz« ifjúságnak. Ezzel szemben azt sem tagadhatja senki, hőg? a mai fiatalok döntő többsége becsületesen éss szorgalmasan dolgozik. Az ifjúság képviselői ott vannak a szocialista brigádokban, a kiváló üze­mi és mezőgazdasági dolgozók között, sőt az értelmiség soraiban is egyre nagyobb helyet kö; vetelnek maguknak a fiatalok. Néha még a szokatlan és kirívó külső is na­gyon értékes szellemet takarhat; a hosszú haj; a szakáll, a hanyag öltözet, a furcsa külső gyak­ran ellentmond a belső tartalomnak. Az sem vitatható el, hogy a mai fiatalok áJ*' talános műveltségi színvonala magasabb, mint '•bálinely %as'“koráÍ5tjT:"nemzedéké. Nemcsak azért, mert az általános iskolát végzetteknek több mint-»30 százaléka tovább tanul. Azért is, mert az irodalom, a művészet, a tudomány felhal-j mozott kincsei sokkal nagyobb mértékben áll­nak rendelkezésünkre. Mert a kommunikációs eszközök ismeretterjesztő hatása az utóbbi évek-; ben hihetetlen mértékben megnövekedett. Ami pedig ifjúságunk gondolkodását, esz* 'v mei, politikai fejlettségét illeti — a szó* cialista társadalom nevelőeszközeinek hatására — kétségtelenül egészségesebb és haladóbb, mint a kapitalizmus nemzedékének megosztott és rossz értelemben determinált szellemisége. Az ifjúsági szövetség mellett az egész társa­dalom érdeke és feladata, hogy alapvetően egész­séges ifjúsági szellemet ápolja, fejlessze — a jobb- és baloldali torzulásoktól és támadásoktól megvédje — és az ifjúságban rejlő fiatal ener­giát helyesen gyümölcsöztesse. , j Sárközi lakodalom 1970. Kétnapos rendezvénysorozat keretében tartják meg ebben az évben is a lakodalmat a Sárközben. Mindenfelé nagy a készülődés. Meszelik a há­zakat, tisztára söprik az ud­varokat. Az asszonyok sütnek, főznek, hiszen erre a két napra a legtöbb családhoz rokonok is énteznek vendég­ségbe. Az együttesek, az éne­kesek, táncosok már hetek óta próbákat tartanak, hogy a két napon művészi produk­ciókkal szórakoztassák a kö­zönséget. A program szombaton dél­előtt kezdődik. Egymás után két kiállítást nyitnak meg. A decsi művelődési házban Sár­köz 25 éves fejlődését mutat­ják be, a vasúti iskolában pe­dig „Sárköz élővilága” cím­mel a vadásztársaság rendez kiállítást. A megnyitók után a járási vezetők, a sárközi községek tanácsi vezetői, tsz- elnökei, párttitkárai és műve­lődési házainak igazgatói elláto­gatnak a Sárköz valamennyi községébe. *». Az idei rendezvénysorozat alkalmából nemcsak megyei csoportok szerepelnek a prog­ramban. Szombaton a déli órákban érkezik a 60 tagú tápiószecsői népi együttes Decsre, s két napig vendé­gei lesznek Sárköznek. Dél­után fél 6-kor mutatják be műsorukat önálló előadás ke­retében Decsen, a szabadtéri színpadon. Szombaton este két ren­dezvényre is sor kerül. Sár­pilisen a szekszárdi tánc- együttes mutatja be műsorát, a szabadtéri színpadon este nyolc órai kezdettel. Decsen pedig a „Megfújom a furu­lyám” címet viselő népdal­éneklési verseny döntőjére kerül sor. A versenyre bene­vezett és az elődöntőn részt vett 82 szólóénekes és 7 cso­port közül 15 szólista és 6 csoport került a döntőbe. A döntő vetélkedő műsorában először a „Röpülj páván” ki­váló együttes címmel kitünte­tett decsi asszonykórus lép fel, természetesen versenyen kívül. Valamennyi énekes és kar bemutatkozása után pe­dig a befejező számként á címadó dalt énekli el a döntő valamennyi résztvevője. A versenyzők ezen az estén ze­nekari kísérettel állnak a pó­diumra. Vasárnap délelőtt 9 órakor a decsi tanácsháza nagyter­mében folytatódik a program. A vadásztársaság rendez ta­nácskozást, amelynek témája: Sárköz vadászata és termé­szetrajza, valamint a terme­lőszövetkezetek és a vadász- társaság kapcsolata. A gyermektánccsoportok be­mutatója délelőtt 10 órakor kezdődik a decsi szabadtéri színpadon. Fellépnek a tá­piószecsői, a bonyhádi, hátai, decsi. dunaföldvári, őcsényi és szekszárdi gyerekcsopor­tok. Ebben a műsorban ta­lálkozhat majd a közönség a „Röpülj páva...” televíziós népdaléneklési verseny dön­tőjének néhány résztvevőjé­vel is. A lakodalmi felvonulás dél­után fél 4-kor kezdődik. Az idén a lakodalmi bemutató menyasszonya és vőlegénye is őcsényi lesz. Az őcsényi la­kodalmasokért hintók mennek Decsről. A menyasszonyki­kérés a decsi tanácsháza mel­letti téren történik majd. A lakodalmas menetnek tagja lesz valamennyi délelőtti fel­lépő gyereknéptánccsoport. Felnőttek is haladnak majd a menetben. Itt lesz egy di­ósgyőri, egy csepeli és egy ózdi felnőtt-táncegyüttes, a tápiószecsői népi együttes, a szekszárdi táncegyüttes, vala­mint a decsi, a bátai és az alsónyéki együttes is. A zenét a bonyhádi fúvószenekar szolgáltatja, A néptáncbemutatóra kö­rülbelül 17 óra felé kerül sor a lakodalmi felvonulás után. Ezen a bemutatón fel­lép a felvonuláson részt vevő valamennyi felnőtt-táncegyüt­tes. A lakodalmi vacsora egy kis pihenő után, este 8 óra­kor kezdődik. A vacsorán, amelynek hangulata és me­nüje, amolyan igazi falusi la­kodalmi lesz, részt vesznek a szereplő együttesek is. A reggelig tartó mulatságon la­kodalmi szokásokat elveníte- nek fel. Az ételeket rigmu­sok vezetik be. Előadják á szakácstáncot, s sor kerül a menyasszonytáncra is. A talpalávalót a bonyhádi zene­kar húzza és fújja majd. S kinek hogy diktálja kedve, — lehet szórakozni kivilágos virradatig. MÉRY ÉVA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom