Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
MAI FIATALOK TVfilyenek a mai fiatalok? Egyesek szerint 1 egyenesen „borzasztóak”, „kétségbeejtően elvetemültek ’, mások szefint „erkölcstelenek, cinikusak"; sokak szerint pedig egyszerűen „érthetetlenek”. Természetesen ifjúságunk „kritikusai” között azok vannak többségben, akik elismerik, hogy a mai fiatalokban sok jó, pozitív vonás akad, a „de” azonban különböző vonatkozásokban itt is szóba kerül. Egy biztos: a mai fiatalok nem olyanok, mint a felnőttek. És ez helyes, ez természetes. Minden kor megszüli a maga ifjúságát, rendszerint a saját képére és hasonlatosságára. A mi korunk, — a kapitalizmusból, a szocializmusba való átmenet korszaka; az egész világot átfogó társadalmi forradalom korszaka — szükségszerűen olyan új vonásokat alakít ki az ifjúságban, amelyek az idősebb nemzedék számára ismeretlenek, szokatlanok. A mi világunkat két alapvető társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus jellemzi; ennek megfelelően a világ ifjúságának magatartását is két alapvető vonás határozza meg. A kapitalista világrendszer ifjúságára a társadalmi-gazdasági viszonyok elleni — ilyen vagy olyan — lázadás, tiltakozás a jellemző. Ezt igazolják az imperialista országokban végigseprő diáklázadások, a kortól és időtől elszigetelődni próbáló hippimozgalmak és sok más útkereső próbálkozás, amely azt mutatja, hogy a nyugati világ ifjúsága nem akar úgy élni, ahogy a szülei. A szocialista világrendszer ifjúsága nem áll szemben a társadalmi rendszerrel és a szocialista társadalom vezető erejével; a munkásosztállyal és pártjával, de a mi ifjúságunkban is tapasztalható bizonyos türelmetlenség, — ha úgy tetszik — forradalmi láz. Ez is természetes és törvényszerű. A szocializmust építő országok egy új társadalmi rend kialakulásának korát élik. Az ifjúságot forradalmi szellemben nevelik; arra tanítják, hogy a régi rend maradványait fel kell számolni és helyette újat, tökéletesebbet kell kialakítani. A felnőtt nemzedék, amely lerombolta a kapitalizriius és lerakta' a szocializmus alapjait,' méltán -büszke eredményeire: • De az új nemzedék, akinek nincs élménye a kapitalista rendszerről, aki nem vett részt a korábbi évek kemény harcaiban; nyilvánvalóan kritikusabban nézi a jelent, jobban észreveszi gyengeségeit és türelmetlenebb a hibáival szemben. A fiatalok gyorsabban szeretnének nagyobb eredményeket elérni, tökéletesebb világot formálni a mostani helyébe. A KISZ feladata, hogy az új nemzedéknek ezt az alapvetően helyes forradalmi törekvését reális mederbe és jó irányba terelje. Harcoljon az ifjúság hamis megítélése ellen. Harcoljon az ifjúságot rossz irányba befolyásoló múltbeli maradványok és a határokon túlról jövő burzsoá irányzatok ellen. Az ifjúság hamis megítélése ellen csak akkor harcolhatunk eredményesen, ha látjuk a hamis megítélés okát, eredetét. Kétségtelen, hogy az ifjúság megítélésénél mindig megtévesztő a nemzedéki probléma, amely egyszerűen abból ered. hogy az idősebb korosztály önmagát keresi az ifjúságban és önmaga helyett kénytelen valami újat, ismeretlent felfedezni gyermekeiben. Ha ez nem így volna, megállna az emberiség fejlődése. A kor hatására egy-egy nemzedék is óriási fejlődésen megy keresztül születésétől haláláig. A mai 70 évesek például a szikratávíró és a ló- vontatású omnibusz korában születtek és most a televízió, az űrhajó korszakában élnek. Miért ne lennének mások a mai fiatalok, a tévé és az űrhajó korában, mint voltak elődeik a szikratávíró és a lóvasút korában? 100 évvel ezelőtt az ifjúság világa általában leszűkült egy falu vagy egy város határai közé. A mai fiatalság világát csak a földgolyó sarkai vagy a Nap bolygórendszerének határai korlátozzák. Apáink közül csak a ritka kivételek láthatták meg Amerika földjét; a ma fiatalsága a televízió által nyitott ablakon át, naponta láthatja Amerika, Afrika, Ázsia városait, falvait. Érthető tehát, ha ez az új világ, új embert formál. Nincs ebben semmi meglepő. Az ifjúság hamis megítélésének másik forrása a felszínes ismeret, a szűk környezet egyes jelenségeiből való általánosítás. Sajnos gyakran előfordul, hogy egyes emberek, — sokszor felelős vezetők is — látnak, hallanak, tapasztalnak valamilyen furcsa jelenséget maguk körül, amelyből általános következtetést vonnak le egész ifjúságunkra. Ismernek néhány hanyag, felelőtlen vagy erkölcstelen fiút, leányt és a parányi részt összetévesztik az egésszel. Márpedig a társadalomra is nagyon találó az a régi vegyészi megállapítás, mely szerint a tengerben mindig jelen van a csepp, de a cseppben nincs mindig jelen a tenger. LJa az ifjúságról mondunk ítéletet, sohasem 11 szabad a felszínt, az egyest, a kiragadot- tat és a kirívót nézni. A lényeg nem a formában, hanem a tartalomban van. Áz alapvető, a meghatározó sohasem a rész. hanem az egész, a többség. * ” '*■ • # Ha ilyen értelemben — a (Jtaiakükus. matéria-. lizmus jegyében — vizsgáljuk ifjúságunkat, teljesen más képet kapunk, mint amit a felszín tükröz. Aki csak azt a néhány bűnözőt látja a mai fiatalokból, akinek az elítélendő tetteiről hírt adnak a lapok; aki a néhány munkakerülő mellett nem veszi észre a becsületesen dolgozó fiatalokat és a pár hosszú hajú, szakállas torzonborz alak miatt nem látja a milliónyi jó külsejű, kulturáltan öltözött magyar ifjúságot, az természetesen hamis képet kap. Nyilvánvaló, hogy a rossz, kirívó, jobban szembetűnik, mint a jó, a természetes. Éppen ezért legyünk reálisak, igazságosak és őszinték, amikor véleményt mondunk ifjúságunkról. Próbáljunk meg a vizsgálódásnál a lényegből — a, felszín helyett a belső tartalomból, a rész helyett az egészből — kiindulni. Mindenekelőtt látnunk kell, hogy az ifjúság kor szerint is, társadalmi rétegek szerint is megoszlik. Nem szabad azonos mércével mérni a 15—16 éves teenagereket és a 23—24 éves szakmunkásokat vagy diplomásokat. A társadalmi hovatartozás — munkás, paraszt, értelmiség — és a maradványaiban még ma is ható osztály- jelleg is lényeges különbséget takar. lyíegváltoztak a fejlődés tendenciái. Az ifjú-* ság nagy része 13—20 éves koráig cLiak, A mai, modern kulturált munkásfiatalok jelentősen különböznek a felszabadulás előtti magyar munkástól. A nagyüzemben dolgozó .parasztfiatalokat inkább nevezhetjük mezőgazda- sági munkásoknak, mint klasszikus értelemben vett parasztoknak. A fiatal értelmiség pedig már a mi nevelésünk, a szocialista rendszer értelmisége, amely merőben elüt elődeitől, szabadabb, nyíltabb gondolkodású. Éppen ezért differenciáltan kell nézni és yi?&- gálni ifjúságunkat, mert csakis a bonyolultM-j got és összetettséget figyelembe véve tudunk helyes ítéletet mondani róla. Azt senki sem tagadja, hogy a mai fiatalok között is akadnak elítélendők: cinikusak, felelőtlenek, csavargók, munkakerülők, erkölcstelenek, sőt bűnözők is. De ezek csak elenyésző kisebbséget képviselnek a nagy egészben; legfeljebb csak 1—2 százalékát teszik ki az ossz« ifjúságnak. Ezzel szemben azt sem tagadhatja senki, hőg? a mai fiatalok döntő többsége becsületesen éss szorgalmasan dolgozik. Az ifjúság képviselői ott vannak a szocialista brigádokban, a kiváló üzemi és mezőgazdasági dolgozók között, sőt az értelmiség soraiban is egyre nagyobb helyet kö; vetelnek maguknak a fiatalok. Néha még a szokatlan és kirívó külső is nagyon értékes szellemet takarhat; a hosszú haj; a szakáll, a hanyag öltözet, a furcsa külső gyakran ellentmond a belső tartalomnak. Az sem vitatható el, hogy a mai fiatalok áJ*' talános műveltségi színvonala magasabb, mint '•bálinely %as'“koráÍ5tjT:"nemzedéké. Nemcsak azért, mert az általános iskolát végzetteknek több mint-»30 százaléka tovább tanul. Azért is, mert az irodalom, a művészet, a tudomány felhal-j mozott kincsei sokkal nagyobb mértékben állnak rendelkezésünkre. Mert a kommunikációs eszközök ismeretterjesztő hatása az utóbbi évek-; ben hihetetlen mértékben megnövekedett. Ami pedig ifjúságunk gondolkodását, esz* 'v mei, politikai fejlettségét illeti — a szó* cialista társadalom nevelőeszközeinek hatására — kétségtelenül egészségesebb és haladóbb, mint a kapitalizmus nemzedékének megosztott és rossz értelemben determinált szellemisége. Az ifjúsági szövetség mellett az egész társadalom érdeke és feladata, hogy alapvetően egészséges ifjúsági szellemet ápolja, fejlessze — a jobb- és baloldali torzulásoktól és támadásoktól megvédje — és az ifjúságban rejlő fiatal energiát helyesen gyümölcsöztesse. , j Sárközi lakodalom 1970. Kétnapos rendezvénysorozat keretében tartják meg ebben az évben is a lakodalmat a Sárközben. Mindenfelé nagy a készülődés. Meszelik a házakat, tisztára söprik az udvarokat. Az asszonyok sütnek, főznek, hiszen erre a két napra a legtöbb családhoz rokonok is énteznek vendégségbe. Az együttesek, az énekesek, táncosok már hetek óta próbákat tartanak, hogy a két napon művészi produkciókkal szórakoztassák a közönséget. A program szombaton délelőtt kezdődik. Egymás után két kiállítást nyitnak meg. A decsi művelődési házban Sárköz 25 éves fejlődését mutatják be, a vasúti iskolában pedig „Sárköz élővilága” címmel a vadásztársaság rendez kiállítást. A megnyitók után a járási vezetők, a sárközi községek tanácsi vezetői, tsz- elnökei, párttitkárai és művelődési házainak igazgatói ellátogatnak a Sárköz valamennyi községébe. *». Az idei rendezvénysorozat alkalmából nemcsak megyei csoportok szerepelnek a programban. Szombaton a déli órákban érkezik a 60 tagú tápiószecsői népi együttes Decsre, s két napig vendégei lesznek Sárköznek. Délután fél 6-kor mutatják be műsorukat önálló előadás keretében Decsen, a szabadtéri színpadon. Szombaton este két rendezvényre is sor kerül. Sárpilisen a szekszárdi tánc- együttes mutatja be műsorát, a szabadtéri színpadon este nyolc órai kezdettel. Decsen pedig a „Megfújom a furulyám” címet viselő népdaléneklési verseny döntőjére kerül sor. A versenyre benevezett és az elődöntőn részt vett 82 szólóénekes és 7 csoport közül 15 szólista és 6 csoport került a döntőbe. A döntő vetélkedő műsorában először a „Röpülj páván” kiváló együttes címmel kitüntetett decsi asszonykórus lép fel, természetesen versenyen kívül. Valamennyi énekes és kar bemutatkozása után pedig a befejező számként á címadó dalt énekli el a döntő valamennyi résztvevője. A versenyzők ezen az estén zenekari kísérettel állnak a pódiumra. Vasárnap délelőtt 9 órakor a decsi tanácsháza nagytermében folytatódik a program. A vadásztársaság rendez tanácskozást, amelynek témája: Sárköz vadászata és természetrajza, valamint a termelőszövetkezetek és a vadász- társaság kapcsolata. A gyermektánccsoportok bemutatója délelőtt 10 órakor kezdődik a decsi szabadtéri színpadon. Fellépnek a tápiószecsői, a bonyhádi, hátai, decsi. dunaföldvári, őcsényi és szekszárdi gyerekcsoportok. Ebben a műsorban találkozhat majd a közönség a „Röpülj páva...” televíziós népdaléneklési verseny döntőjének néhány résztvevőjével is. A lakodalmi felvonulás délután fél 4-kor kezdődik. Az idén a lakodalmi bemutató menyasszonya és vőlegénye is őcsényi lesz. Az őcsényi lakodalmasokért hintók mennek Decsről. A menyasszonykikérés a decsi tanácsháza melletti téren történik majd. A lakodalmas menetnek tagja lesz valamennyi délelőtti fellépő gyereknéptánccsoport. Felnőttek is haladnak majd a menetben. Itt lesz egy diósgyőri, egy csepeli és egy ózdi felnőtt-táncegyüttes, a tápiószecsői népi együttes, a szekszárdi táncegyüttes, valamint a decsi, a bátai és az alsónyéki együttes is. A zenét a bonyhádi fúvószenekar szolgáltatja, A néptáncbemutatóra körülbelül 17 óra felé kerül sor a lakodalmi felvonulás után. Ezen a bemutatón fellép a felvonuláson részt vevő valamennyi felnőtt-táncegyüttes. A lakodalmi vacsora egy kis pihenő után, este 8 órakor kezdődik. A vacsorán, amelynek hangulata és menüje, amolyan igazi falusi lakodalmi lesz, részt vesznek a szereplő együttesek is. A reggelig tartó mulatságon lakodalmi szokásokat elveníte- nek fel. Az ételeket rigmusok vezetik be. Előadják á szakácstáncot, s sor kerül a menyasszonytáncra is. A talpalávalót a bonyhádi zenekar húzza és fújja majd. S kinek hogy diktálja kedve, — lehet szórakozni kivilágos virradatig. MÉRY ÉVA.
