Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

TOL KA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) NEPUJSA! Pf A MAGYAR SZOCIAUSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 136. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek. 1970. június 12. ill a 150. fordulaton A Szojuz—9 szovjet űrhaja csütörtökön budapesti időszá­mítás szerint 10.31 órakor a. 155. fordulatot tette meg a Föld körül. Nyikolajev és Szevasztyjanov, a két űrha­jós csütörtökön a 230. órát töltötte a világűrben. Az űrhajósok szerdai mun­kanapja a megállapított prog­Tíznapos késéssel Megkezdődött a borsószezon a konzervgyárban Szerda délelőtt beérkezett az első borsószállítmány a Paksi Konzervgyárba és néhány órá­val később megindultak az 1. számú borsófeldolgozó vonal gépei, berendezései. Ezzel meg­kezdődött az új konzervgyár- tási idény, a hat héttel ezelőtt felavatott, új paksi gyárban. Az első nap eredménye: két va­gon borsókonzerv. Tegnap már indult a második vonal is és úgy számítják, hogy a jövő hét elején mind a négy borsó­vonal termel, teljes kapacitás­sal, ez pedig — három mű­szakban —, napi húsz-huszonöt vagon borsókonzervet jelent. A borsó — a közismerten hosszú tél, a késői kitavaszo­dás következtében —, kereken tíz napot késett. A termés- kilátások azonban kedvezőek, és ha a következő hetekben az időjárás alkalmazkodik a zöld­borsó „igényeihez”, — eső is lesz, de napsütés is, nem jön hirtelen szárazság —, dobozba kerül az előirányzott, 500 va­gon borsókonzerv. Tavaly, egy évvel ezelőtt a zöldborsó volt az első termék, amit már az új gyárban dol­goztak fel. Akkor azonban még a borsóvonalak elhelyezé­sénél sok tekintetben ideigle­nes megoldást kellett alkal­mazni. Most már komplett az üzem, minden a helyén van. A korábbihoz képest jelentősen megnőtt a kapacitás is. A bor­sócséplő gépek számát három­mal, — összesen tizennégyre — növelték, ezek kint vannak, a gyárnak termelő mezőgazda- sági tsz-ekben, állami gazda­ságokban. Ott csépelik ki a gyár és a gazdaságok által kö­zösen meghatározott ütemterv szerint vetett és természetesen ugyanilyen ütemességgel „be­érő” zöldborsót. A szár és hü­vely — értékes, nagy fehérje- tartalmú takarmány —, a gazdaságokban marad, a gyár­ba csak a kicsépelt borsó­szemet szállítják. HA kormány csütörtökön megjelent határozatában az árvíz és belvíz okozta épü­letkárok helyreállításának né­hány kérdéséről intézkedik. A rendelkezés egyes korlá­tozásokat feloldva, a mező- gazdasági nagyüzemek, (tsz-eki. állami gazdaságok stb.) épí­tőipari részlegei, építőipari közös vállalkozásai, építő­ipari szövetkezeti közös vál­lalatai számára lehetővé te­szi. hogy az ár- és belvíz sújtotta területeken bárki ré­szére vállalhassák az épület­károk helyreállítását. A kormányhatározat másik része azt teszi lehetővé, hogv az ár- és belvíz okozta épü­letkárokat helyreállító építő­A gyár termékskálájában igen előkelő helyet foglal el a zöldborsó, nemcsak szezon­nyitó, hanem mennyiségben is jelentős. Az évi 4500 vagonos kapacitásnak egykilencedét, — ötszáz vagont — tesz ki, ha­sonlóan a zakugzkához és a vegyes befőtthöz. Az éves program ezekből is ötszáz­ötszáz vagon. Az első napok­ban expresszborsót dolgoznak fel, majd ezt követi a velő­borsó és egy új, itthon ki­nemesített fajta, a „Debre­cen 21”. Úgy számítják, hogy a borsófeldolgozás három-négy hétig, július 5—6-ig tart, e rö­vid idő alatt kell elkészíteni a félezer vagon konzervet. ram szerint telt el. A regge­lizés, mosakodás és a műsze­rek, valamint a berendezések ellenőrzése után a két űrha­jós a Föld felületét és a csil­lagokat figyelte. Nyikolajev és Szevasztyjanov rádión je­lentette, hogy látja a Krímet és a Kaukázust, jól kiveszik Szocsit, Batumit és a Szevan tavat. A repülés 143. forduló­jában Irán fölött az űrhajó­sok homokvihart . figyeltek meg. A Szojuz—9 személyzetének csütörtöki munkanapja bu­dapesti időszámítás szerint délelőtt 9.00 órakor kezdő­dött. Nyikolajev közölte a távirányítási közonttal, hogy megkezdték a napi program teljesítését. A Szojuz—9 folytatja Föld körüli útját. Az MTI nyíregyház; szer­kesztősége jelenti, hogy a Kraszna romániai szakaszán közeledő rendkívüli áradás az előrejelzések szerint a maximumot meghaladó víz­szinttel tetőzik majd a ma­gyar oldalon, a folyó vásáros- naményi szakaszán. A víz­ügyi szakemberek Ágerdőma- jomál pénteken estére vár­ják a tetőzést, ezért csütör­tökre virradó éjjel megtették az intézkedéseket a nagy víz­tömeg fogadására és levezeté­sére. Mintegy négyezer em­ber erősíti már a töltéseket, s több száz gép segíti a mun­kát. de újabb gépeket, árvé­delmi egységeket irányítanak ebbe a térségbe. Megkezdték három lokalizációs töltés épí­tését. összesen 28 kilométer hosszú ilyen lokalizációs vé­delmi vonal épül az esetleg kitörő víz feltartására. Az el­ső. mintegy 10 kilométeres lo­kalizációs töltés Győrtelek és Nagyecsed között előrelátha­tólag már péntek reggelre el­készül. Minden eshetőséggel számolva a környező közsé­gekben is készültséget ren­deltek el. A kormányhatározat kedvezően érezteti hatását Az állattenyésztés helyzetéről tanácskoztak a MÉM-ben Az árvízkárok helyrehozása megelőzi a szerződéses kötelezettségeket is Határozat az épületkárok helyreállításának egyes kérdéseiről Ipari vállalatok, szövetkeze-. tek, stb. építési szerződési kö­telezettségeik kielégítésének teljesítését súrolhatják. Ha az árvízkárok helyrehozása mi­att valamely szerződéses kö­telezettségüknek előrelátható­an nem tudnak eleget tenni, előzőleg meg kell kísérelniük. Árhullám a Krasznán A Kraszna árhulláma Ro­mánia területén a magyar ha­tártól mintegy 70 kilométerre, Alsószpornál csütörökön reg­gel már több mint 20 centi­méterrel meghaladta a maxi­mumot, és még tovább árad. Ezért csütörtökre virradó éj­hogy megrendelőikkel össz­hangban módosítsák az épí­tési szerződést. Ha ez a meg­beszélés nem jár eredmény­nyel, megegyezés nélkül is át­sorolhatják a munkát, de a megszabott póthatáridőről kö­telesek értesíteni a megren­delőt, (MTI). szaka 150 tehergépkocsit in­dítottak útnak sok védekező­anyaggal és egyéb felszerelés­sel a Kraszna magyar szaka­szához. Az utóbbi 24 órában és a csütörtökre virradó éjjel újabb nagy mennyiségű csa­padék hullott a Szamos és a Körösök romániai vízgyűjtő területére. A Sebes-Körös ro­mániai szakaszán egy nap alatt több mint egy méterrel emelkedett a folyó vízszintje. A Hármas-Körösön levonuló árhullám hatá,Sára a Tisza al­só szakaszán megállt az apa­dás, s csütörtökön reggel már Csongrádnál és Szegednél 2—3 centiméteres áradást észlel­tek. Sajtótájékoztató a román nagykő vétségén Csütörtökön a MÉM-ben az állattenyésztés fejlesztéséről tanácskoztak a megyei taná­csok vb-elnökhelyettesei. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyetteselmondotta: — Az ál­lattenyésztés fejlesztésére ho­zott kormányhatározat kedve­zően érezteti hatását, teljes bi­zonysággal azonban csak az el­következő években lehet majd lemérni az anyagi érdekeltsé­get növelő intézkedések ered­ményeit. Máris az előrelépést jelzi, hogy az év első négy hó­napjában 23 000-rel több tehe­net és 9000-rel több üszőt vet­tek tenyésztésbe, mint az el­múlt év hasonló időszakában. A törzskönyvezett vemhes üszők forgalma 50 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ugyan­akkor a vágóborjú felvásár­lása több mint 40 százalékkal visszaesett, — amiből arra kö­vetkeztetnek, hogy az állato­kat a háztáji gazdaságokban felnevelik. A szakemberek szá­mítása szerint 1970-ben való­színűleg 10 000—15 000-rel nő a hazai tehénállomány. A sertésállomány egy év alatt 12 százalékkal gyarapo­dott. Külön említést érdemel, hogy Csongrád és Békés me­gyében csaknem 50 százalék­kal több sertést tartanak, mint tavaly, a háztáji gazdaságok­ban 110 000-rel több kocát gondoznak. A szakemberek szerint a gyors felfutás a hús­ellátásban az év második fe­lében, illetve jövőre már elő­nyösen érezteti hatását. Biztonságosabbá vált a ta­karmánygazdálkodás. Mint is­meretes, idén szabaddá tették a takarmányforgalmat. A kis­termelők már csaknem 2000 helyen, üzletben, telepen, stb. vásárolhatnak állati eleséget. Havonta több mint 3000 vagon takarmányt adnak el a gazda­ságoknak és a kistenyés?tők- nek. A szakosított tenyésztelepek építése után járó ártámoga­tást idén 70-ről 50 százalékra mérsékelték, ennek ellenére nem csökkent számottevően a beruházások száma. A kor­mányhatározat megjelenése óta 325 termelőszövetke7.et kért engedélyt tenyésztelepek építé­sére. Idén várhatóan 73 szarvasmarhatelepet adnak át, jövőre már 129-et, 1970-ben 67 sertéstelep épül fel, s jövőre csaknem 100-nak az átadásá­val számolnak. A miniszterhelyettes ezután az állattenyésztés feldolgozó iparának helyzetét elemezte, majd hangsúlyozta: az ellátás javításához elengedhetetlen a gazdaságok feldolgozó üzemei­nek fokozottabb tevékenysége. A gazdaságoknak új boltokat kell nyitniok, így lehet fedez­ni a helyi igények egy részét, Dimitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete csütörtökön sajtókonferenciát tartott a ro­mániai árvízhelyzetről. A töb­bi között elmondotta, hogy a május második hetében a pusztító árvíz három hullám­ban tört rá az országra, s ta­lán egy megye kivételével valamennyiben kárt okozott. A június 2-i összesített adatok szerint 81 helység teljesen és 1193 részben víz alá került. A víz 83 140 lakóházat öntött el, ezek közül 11 223 összedőlt és csaknem 30 ezer súlyosan megrongálódott. Hasonlókép­pen víz alá került 19 238 egyéb épület, ezek közül 892 össze­dőlt és 2440 megrongálódott. A veszélyeztetett területekről több mint 88 ezer családot, —• 268 ezer személyt — telepí­tettek ki. A dühöngő vízára­dat 284 hidat pusztított el és 340-et megrongált. Különösen súlyos csapás ér­te a falusi településeket és Románia mezőgazdaságát. A június 2-ig elöntött terület megközelíti az egymillió hek­tárt, s ebből 492 ezer hektár mezőgazdasági termőterület. 161 személy vesztette életét és 16-an eltűntek. Az ország lakossága — ro­mánok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — egy em­berként, fáradhatatlanul küz­denek éjjel-nappal az árvíz megfékezéséért, az árvíz okoz­ta pusztulás helyreállításáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom