Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
A tekintély nem óhatatlan függvénye a rangnak. a hivatali beosztásnak. Hacsak e sorok írója nem értelmezi rosszul nyelvünket, tekintélyt olyasvalaki élvez akire — ilyen, vagy amolyan okból — felnéznek az emberek. Becsülete, tisztessége, embersége, a köz érdekében kifejtett munkássága miatt és ennek jóvoltából. Tehát lehet beosztása szerint is vezető az illető, de nem feltétlenül szükséges, hogy az legyen. Kis községet választottunk a vizsgálódás céljául, melyet szerencsés földrajzi fekvése centrummá avatott, lévén egyformán közel Závodhoz, Mucs- fához és Lengyelhez. A címben szereplő Kisvejkéről van szó, mely — festő ecsetjére kívánkozó tájképi környezetben — kereken ötszázötven embernek ad otthont. Bevezetésül: — magának a községnek is van tekintélye. Lakóinak szorgalma példás, termelőszövetkezete nem országos hírű, de a tisztességes jó közepesek közé sorolható, a falu művelődési élete messze kiemelkedőbb, sem mint azt a lélekszám után vélni lehetne. (Jóllehet ezt igazán meddő, csak éppen megszokott, ilyen vonatkozásban vizsgálni.) Folytatás: — ha valaki a községben azzal a kérdéssel fordul a helybeliekhez: — Ki itt a legnagyobb tekintély? a válaszra hivatottak vagy zavarba jönnek, vagy ki is mondják abbéli véleményüket, hogy ilyen kérdés csak újságírónak juthat eszébe. Nemcsak. Majdnem fél napot töltöttünk a faluban és Tekintélyt kerestünk Kisvejkén A tanácselnök kiderült, hogy mindenki nagyon pontosan tudja azt, hogy kire és miért érdemes felnézni, ki a tekintély? Kérdések és a feleletek summázása. — A plébános? Miklós István plébános Zénódról jár át itteni híveinek lelkét gondozni. Előttük, a legidősebb korosztályról van szó, ö. — Miért? — Ö áll az oltár előtt. Tagadhatatlan. — A tanácselnök? Seres Dezső ötvennyolc éve mellett és ennek ellenére atléta termetű, már megjelenésével is a kérdésben foglalt érzéseket ébresztő férfi. Húsz éve tanácselnök, előtte községi bíró is volt. Állását senki nem irigyli. Nincs is miért. Ö tekintély? — Az. — Miért? Mert sosincs zárva az ajtaja. Az előző mondat nyolc kisvejkei véleményéből tö- mörödött öt szóba. Nem bók. Elismerés. Húsz év a bizonysága annak, hogy nem ingyen adták. — A téeszelnök? Vj ember a faluban, majd fél évtized múltán kell a kérdést ismét feltenni. — A, föagronómus? — Az Iván? Rendes ember. A „rendes embert” szakmája, beosztása arra kötelezi, hogy a tőle telhető legtöbbet tegye annak érdekében: — kinek-kinek több pénz jusson a bukszájába. Megteszi. Megteszi, éppen ezért az elismerés: — rendes ember De: — Nincs ittho,n. Ö igen, a felesége nem. Ezt legkevésbé maga az asz- szony, Pfeiffer Ivánné tagadja. Nem érzi jól magát Kisvejkén, amit (szubjektív és objektív oka épp elég lehet, A párttitkár nem ezt kutattuk) a kisvej- keiek is megéreznek, ötszázötven ember nem jár bekötött szemmel. A föagronómus tehát kiesett a sorból. — Az iskola igazgatója? Uj ember. A „régiek” — a Farkas-házaspár — elment Hőgyészre. Őket' emlegetik, de mivel ma már nem vej- keiek, róluk ne essen szó. — A tantestüleből bár- akárki? Százszázalékosan egyöntetű válasz: — Erzsiké tanító néni? Kardos Erzsébet tizenkét esztendeje van a községben. Ha csak évi hússzal számolunk is, kétszáznegyven gyereket vitt előbbre az emberré válás útján. — Szigorú? — Szigorú. — És mégis? — Igen. A sor bezárulna, ha nem hagytuk volna végére az egyetlen embert, akit — következetesen a háta mögött, tehát biztos, hogy őszintén — egybehangzóan mindenki a kérdésünkben elhangzottra legméltóbbnak ítélt. — A Miklóst! „A Miklós” Néma Miklós, volt termelőszövetkezeti elnök, e pillanatban a több faluból összevont termelőszövetkezet párttitkára. Természetesen nem a nevének megfelelően néma, csak éppen nehezen beszél, ha önmagáról kell szót ejtenie. — Éveket töltött vezető beosztásban, most is ilyenben van. Megérté? — Ha valaki vezető beosztást vállal, azt is vállalta, hogy tegyen valamit. M e r t tenni kell. — Tett? — Amennyit tudtam. Ezért. ORDAS IVÁN Rajz: Érdi Judit Száll az ... A SZEKSZÁRDI SZÖVETKEZETI MADRIGÁLKÖRUS A PÉCSI FESZTIVÁLON. Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus. Múltja még nincs, de a jelene és jövője annál nagyobb. 1965. november 2-án alakult, tehát még fél évtized sincs mögötte. Ha arra gondolunk, hogy van nagyon sok 2—3 évtizedes, sőt félévszázados, vagy ennél is idősebb kórus, csak a legfiatalabbak közt emlegethetjük. Viszont annál tiszteletreméltóbb sikernek számít, amikor a nagy- multú együttesek sorában is megállja a helyét, kivívja a szakemberek és közönség elismerését. Fenntartója a MÉSZÖV és a KISZÖV, karnagya dr. Partos János. Csupaszív együttes — mondják róla, s nem véletlenül. Nem egészen 5 év alatt olyan hírnevet szerezni, hogy például meghívták az országos kamarakórus-fesztiválra. A zsűri már kétszer minősítette ezüstkoszorús kórusnak, s legutóbb külön elismerő diplomát is kapott hozzá. Ilyen rövid idő alatt, ilyen szintre eljutni csak csupaszívvel, hihetetlen szorgalommal, a tehetségek célszerű kiválogatásával és képzésével lehet. íme az együttes a statisztika tükrében. Népújság 5 1970. június 2. A megalakulástól összesen 307 próbát tartottak, ami kórustagonként átlagosan 614 próbaórának felel meg. Ez több mint 70 munkanap! És mindez természetesen társadalmi munkában. Itt kizárólag a dal szere tétén és a közönség jutalmazó tapsán alapszik minden. A több mint 70 munkanapban még . nincs benne a fellépésekkel járó elfoglaltság, a nem egyszer több napos tá-" vollét. Ötvenkét szereplés van mögöttük. A kórus tagjainak foglalkozás szerinti megoszlása a következő: 1 gimnáziumi tanuló, 1 óvodai felügyelő, 2 tanár, i könyvelő, 3 adminisztrátor, 1 műszerész, 1 ápolónő, 1 kozmetikus, 1 bérelszámoló, 1 könyvkötő, 1 munkaügyi előadó, 1 gyógyszertári asszisztens, 2 vezető védőnő, 1 mező- gazdasági szakember, 1 ügyész, 1 moziellenőr, 1 gyári programozó, 1 nyomdász, 1 tmk-elő- adó, 1 szerszámkészítő lakatos, 1 vendéglátóipari üzletvezető-helyettes, 1 üzemvezető, 1 KÖJÁL-főorvos, 1 utókalkulátor, 1 óvónő, 1 KISZ-mun- katárs és 1 háztartásbeli. Két házaspár tagja van a kórusnak: dr. Ródlerék és Hó- manék. Bognár Jenőné három gyermekével együtt — Jenő, Cecil, Mária — tagja a kórusnak. A kórus 10 férfitagjából 8 nős, a 21 női tagból pedig 9 asszony. A 3 Bognár-gyermeken kívül még két testvérpár szerepel a kórusban: Lemle Béla és Zoltán, valamint az ikerpár Orbán Ági és Márta. A kórus tagjainak . egy rér sze vidékről jár be a próbákra, mert nem szekszárdi lakos, és a munkahelye sem itt van. A Bognár-család , például alsónánai. Hárman 20 éven aluliak, húszán 20—30 év köztiek, 30—40 év közti egy található a kórusban, a 40—50 évesek szá - ^ ma 6, és egy 50 éven felüli is .szerepel a ■ Szekszárdi Szövetkezeti Mádrigálkórusban. ■ Az -alapító tagok közül öten ma is_a kórusban szerepelnek: Hunyadi Györgyné, Leipold Erzsébet, Hóman Ferencné, Theisz-Lőrinc és Csíki Béla. A nem egészen 5 év- alatt 39 művet tanultak be és adtak elő. Az együttes számára eddig az jelentette a legnagyobb elismerést, hogy meghívták Pécsre, a . IV. országos kámarakórus-fesztivál 16 részvevője közé. Ez a fesztivál — amelyen Ugyancsak nagy sikerrel szerepelt a.madrigálkórus — a közelmúltban zajlott le. Tavaly a szolnoki fesztivál 27 együttese közül 5 kapoft különdíjat, s ebből egyet a Szekszárdi Szövetkezeti Mad- rigálkórus, noha ez volt ott a legfiatalabb együttes. A MÉSZÖV tanácstermében fogadást adtak a madrigálkórus tiszteletére, sikerei elismeréséül. A fenntartó szervek képviseletében Kálmán Gyula, MESZÖV-elnök köszöntötte az együttest, majd megajándékozta őket. Jelen volt István József, a megyei pártbizottság ■ osztályvezetője és Lovas Henrik, a megyei tanács osztályvezetője is. BODA FERENC
