Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

Szocialista szerződés a bérbeadó és a lakók között? Javaslat a bérházak hatékonyabb karbantartására A lakásépítés fejlesztésére, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére hozott határozatot április közepén az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány. Ez a határozat meg­szünteti a korábbi' években ki­alakult, és változatlanul meg­lévő aránytalanságokat. A párt és a kormány reális mér­legelésére jellemző, hogy az új rendelkezés csak a jövő év közepén lép érvénybe, hogy elegendő idő álljon a lakás­építés és -elosztás, a fenntar­tás új rendszerének előkészíté­sére. Rendkívül széles körű mun­kát igényel ez vaz előkészítés. Az ország lakosságának érin­tett része nagy érdeklődéssel várja az új rendelkezést, amelynek csupán egyik része a lakóházak fenntartásának fej. lesztése, miután a lakbérek új­bóli rendezése jórészt éppen ennek érdekében történik. A határozat szerint a lakbérrel szemben jogosan támasztható igény, hogy fedezze, vagy kö­zelítse meg a lakóházak fo­lyamatos fenntartási költsé­geit (üzemeltetés, karbantar­tás, javítás). Ugyancsak a határozat sze­rint a bérbe adók és bérlők fenntartási kötelezettségé­nek a gazdasági érdekelt­ségen és felelősségen ala­puló, reálisabb elhatárolá­sát kell megvalósítani, így a bérlőknek fokozottabban kell részt vállalniok a lakás belső berendezéseinek fenntar­tásában és pótlásában. A jö­vőben a lakáson belüli fel- szerelési és berendezési tár­gyak felújítási és pótlá­si költségei 50—50 száza­lékban a bérbeadót és a bér­lőt terhelik. Ugyanakkor tisz­tázásra vár; kap-e majd a bérlő valamiféle kedvezményt, ha kényelmi szempontoktól vezettetve, saját költségén gondoskodik olyan, — maga­sabb értékű felszerelésről, amelyről egyébként a bérbe­adónak kell gondoskodni ? (Például a széntüzelésű fürdő­szobakályha helyett villany-, gáz-, vagy olajboylert állít, szereltet be). Mindenki előtt ismert, hogy a lakásállomány fenntartása, karbantartása, javítása el­marad az igények mögött. A lakbérek nem fedezik a költ­ségeket, azonkívül kicsi a ja­vító-szolgáltató kapacitás is. Ráadásul a bérlők sem eléggé érdekeltek a használatukban levő lakások, a berendezési és használati tárgyak állagának megóvásában. Szekszárdon is a városgazdálkodási vállalat a megmondhatója, mennyi költségbe és munkába kerül a gondatlan, hanyag lakók által okozott — mondjuk ki kere­ken —, károk helyreállítása. A vállalat vízvezeték-szerelői­nek számtalanszor kell gusz­tustalan és embertelen munkát végezni, egyes lakók felelőt­lensége, nemtörődömsége miatt. A jövőben tehát fokozot­tabban kell megteremteni a bérbeadók, a bérlők anyagi érdekeltségét és ezen túl az erkölcsi ér­dekeltségét is. A lakóházfenntartás, -javítás érdekében a házkezelés szer­vezetében is szükség van bi­zonyos változtatásokra. Mindezektől függetlenül meg­gondolandó lenne a lakók ér­dekeltségének olyan fokozása, amely nem elsősorban anya­giakban, hanem a munkában nyilvánulna meg. Mire gondolunk? Például olyanra, — erre már koráb­ban is történtek kezdeménye­zések —, hogy a városgazdál­kodási vállalat egy-egy lakó­ház lakóival szocialista szer­ződést kötne, bizonyos egysze­rűbb javítási, karbantartási munkák elvégzésére. Főleg olyanokra, amelyek jelenleg — és bizonyára a jövőben is —, a lakókat terhelik. (Zárak, kapcsolók, konnektorok javí­tása, cseréje, vízvezetéki csa­pok tömítése, WC-úszó cseré­je, javítása). Ezekre a mun­kákra nehéz gyorsan szak­embert találni, pedig a csor­dogáló vízcsap nem csupán idegesítő, hanem felesleges — és időszakonként költséges — vízpazarlás is. Olyan lakó pe­dig minden lakóházban akad, aki ezeket a munkákat még ellenszolgáltatás nélkül, — az érdekelt lakó az anyag költ­ségét fedezné —, elvállalná. Ne mondjunk mást, aki a sa­ját gépkocsiján, motorján el tud végezni kisebb-nagyobb javításokat, annak nem okoz gondot a vízcsapban egy negy­ven filléres tömítés kicserélé­se, vagy az elromlott villany- kapcsoló helyett új beszere­lése. Egyszóval nagyon sok mindent meg lehetne há­zon belül oldani, amely- lyel a városgazdálkodási vállalat szakmunkásait te­hermentesíteni lehetne na­gyobb, hatékonyabb mun­kákra. A párt és a kormány hatá­rozata utal ugyan a lakóház­javítások, karbantartások vál­lalati, szervezeti formáira, de ezeket a munkákat nagyobb mértékben lehetne és kellene társadalmi üggyé tenni. Ezért hangsúlyozzuk és ajánljuk is­mét, mint lehetőséget, a bérbe adó szervek és a lakók között kötendő szocialista szerződé­seket. BI. Súlyosbodtak a szállítási gondok Ülésezett a Dombóvári Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt a M,ÁV, a 11. számú AKÖV és a nagy szállíttatok képviselőinek rész­vételével ülésezett a Dombó­vári Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB a fuvarozási igények kielégítésének lehető­ségeit vitatta meg. A MÁV részéről közölték, hogy a fu­varigények még á januári csú­csot is meghaladják; jóllehet akkor, a rendkívüli időjárá­si viszonyok miatt váratlanul nagy feladatokkal kellett a vasútnak megbirkóznia. Saj­nos, de tény: az áruforgalom gördülékenyebb lebonyolítása érdekében azóta vajmi kevés történt. Változatlanul fennállnak az ismert problémák, — közöttük az élő munkaerő és a gépesítettség hiánya. A népi ellenőrzés álláspont­ja szerint a rakodás gépesíté­sének fejlesztésére országos szintű szabályzók kidolgozása szükséges. Ha a belföldi áruk fuvarozását el lehetne végez­ni az előírt rakodási időn be­lül, ez két eredménnyel járna. A fuvaroztatók jelentékeny összegű kocsiálláspénz fizetése alól mentesülnének, a nép­gazdaság viszont tetemes ér­tékű valutát takaríthatna meg azzal, hegy nem kellene kül­földi vasúti kocsikat használ­ni belföldi szállításra. A fu­varigények zöme keddtől pén­tekig jelentkezik, a fuvarozó vállalatok egyenletesebb foglalkozta­tása érdekében szintén or­szágos érvényű intézkedés szükséges. Megyei gond, hogy Dombó­vár-alsó vasútállomáson a ke­zelési hely kicsiny, a hozzá vezető út gyenge minőségű. Elengedhetetlen a közforgalmi rakodóhely és az út mielőbbi felújítása. A NEB véleménye szerint az élüzem cím elnye­résére vonatkozó versenyfelté­teleket úgy kellenne összhang­ba hozni a vontatásnál és a forgalomnál, hogy azok a szál­lítási igényeik kielégítését job­ban segítsék. Az élet támasz­totta követelmény az alkat­részellátás megjavítása. Érvé­nyes ez a korszerű Diesel­elektromos mozdonyokra és a hagyományos gőzmozdonyokra egyaránt, A IX. számú AKÖV feladata a dombóvári főnökség mun­kájának jobb megszervezése. Kívánatos, hogy több rako­dót foglalkoztassanak, s hogy — az eddigi gyakor­lattól eltérően —, nagyobb mennyiségű árut mozgas­sanak az éjszakai órák­ban. A Dombóvári Járási Népi El­lenőrzési Bizottság határozatá­ban azt is javasolta, hogy a MÁV és a Gabonafelvásárló Vállalat térjen napirendre azok fölött a nézeteltérések fölött, amelyek nem személyi ellentétekből, hanem az ob­jektív helyzetből adódták. A mindennapi munkát zavaró apró problémák rendezése ér­dekében a MÁV forgalomve­zetése részéről kívánatos meg­tenni az első lépéseket a vi­tás ügyek gyors rendezése, újabb megállapodások meg­kötése érdekében, A gondok - úiyessága, a sző­kébb vállalati érdekek ellen­tétes volta dacára a tanácsko­zás mindvégig baráti légkör­ben történt; az órák előreha­ladtával mindinkább kibonta­kozott a kölcsönös segítőkész­ség. Ennek az egészséges lég­körnek létrejötte legalább olyan ígéretes a nehézségek elhárítására, mind a népi el­lenőrzés számos közérdekű ja­vaslata. Ezeket egyhangúlag fogadta ej a bizottság. No mozgalom Egységes irányítással, szélesebb alapokon TJogy mennyire indokolt vele foglalkozni, álljon itt az *-*■ alábbi eset. Még mit akarnak elérni a nők? — in- dignálódott az egyik szekszárdi vállalat párttaggyűlésén egy értetlen ember, aki a nők helyzetével kapcsolatos párthatározat szelleméből nem sokat ismert meg. Jó he­lyen mondta, társai kapásból replikáztak nézeteire, s meg­válaszoltak neki a náluk megoldásra váró, a nők helyze­tét könnyítő teendők sokaságával. Ha plénum előtt ritka is az ilyen szembetűnően durva, apolitikus vélemény, ész­lelhető a zavarral vegyes aggodalom: hogyan lesz ezután a nőmozgalomban? Tudvalévő, eddig a nőtanácsokra hárult a társadalom- egyik felének a nevelése, a családra is kiható női gondok enyhítése, jó értelemben vett érdekvédelmük. Ha csak azt nézzük, hogy eddig nem is mindenütt alakultak nőbizott­ságok és nem elsősorban a munkahely volt a nőmozgalom bázisa, máris szembetűnnek a korlátok, látható a mozga­lom leszűkülése. Tisztelet, becsület a nőtanácsban fárado­zó asszonyoknak, bármennyit tettek óhatatlanul kevésnek bizonyult erőfeszítésük az egyre komplexebb és konkré- tebb tennivalók megoldásához. Maga az élet tűzte napirendre a nőmozgalom kiter­jesztésének szükségességét és azt, hogy kötődjön a nőket foglalkoztató munkahelyhez, éppen az érdekazonosság alapján. Léteztek és tevékenykedtek a termelőszövetkeze­tekben, a szakszervezetek irányító szerveiben a nöbizott- sigok, azonban az ipari üzemekben hiányzott a gazda, aki törődjön mindennapos gondjaikkal, társadalmi, szakmai művelődésükkel, sőt, ismereteik bővítésével is. jlfi lesz benne az új, miben változik a nőmozgalom" 1 Kontúrjai máris megmutatkoznak. Határozatilag mondta ki az MSZMP Központi Bizottsága, hogy a nők körében végzett elvi, politikai munka irányítását a párt­munka szerves részeként kell kezelni és a nők gondjai­nak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellen­őrzését, koordinálását minden fokon az illetékes pártszer­vek és pártszervezetek végezzék. Tehát nem a nők akar­nak megint valamit elérni — felelhetjük indignálódó szek­szárdi elvtársunknak. Szélesebb alapokra helyezik ezt a mozgalmat, minde­nütt lesz gazdája, kidolgozzák, összhangba hozzák a cél­tudatosabb, mindenkire háruló munkát. Megyénkben az intézkedési tervben ez év júniusáig írják elő a munka­helyi és irányító szerveknél megalakítandó nőbizottságok életrehívását, illetőleg a nőtanácsok megszűnését. Hogy valóban a pártmunka szerves részévé váljon a nőmozgalom irányítása, nőfelelősök fognak tevékenyked­ni o.z alapszervezetekben, s az őket irányító járási, megyei pártbizottságon. E hónapban taggyűléseken vitatják meg a kommunisták a nőkéráés előrevitelét gátló szemléleti akadályokat, s tisztázzák a teendőket. A félreértések elke­rülése végett, nem egyszerűen szervezeti változásokról van szó, hanem arról, hogy csakis így nyerhet konkrétabb tar­talmat, magvasabb irányítást és így valóban társadalmi erővel telítődhet a nőmozgalom. Ezentúl ott aktivizálnak, mozgósítanak, ösztönöznek, tájékoztatnak ahol zajlik az élet, ott küzdenek az érdemek szerinti bérezés és előlép­tetés, a jobb ellátás érdekében, ahol a feszültségek lecsa­pódnak. Mindig sokat tett a párt a nők társadalmi fejlődése, közéleti aktivizálása érdekében, ezúttal azonban magára vállalta az egységes irányítást, a szélesebb alapokra he­lyezendő nőmozgalmi munka megvalósítását. A tudatosabb, előrelátóbb és eredményesebb nőpolitika letéteményesei a helyi pártszervezetek lesznek, nekik lesz kulcsszerepük. A pártirányítással, a nőbizottságok kiépítésével új erők kerülnek be az áramlatba, új források buzog­nak. Biztosítékkal szolgálhatnak mindezek a jó elvek gyakorlati megvalósulásához, a nőmozgalom elörelendíté- séhez. H. E. Napirendem: a háztáji A sertéssel szívesebben foglalkoznak A teveli Kossuth Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet ve­zetősége most kezdi még csak szervezettebbé tenni a háztáji gazdaságokkal való foglalko­zást. Bár ezideig is megadtak minden lehetőséget és a ta­gok, valamint a vezetőség által jóváhagyott intézkedések se­gítették az árutermelés fejlesz­tését, a jövőben azonban még többet törődnek ezzel. Tevelen az a tapasztalat, hogy a lakosság nem szívesen foglalkozik szarvasmarhával, mert ez több gonddal jár, és véleményük szerint nem olyan gazdaságos, mint a sertéshiz­lalás, malacnevelés. A tsz ve­zetősége ennek figyelembe­vételével most az anyakoca­kihelyezési akciót indította el. A termelőszövetkezet tagja bejelenti kocatartási szándékúi, a tsz vezetőségének, ahol »en­gedélyt adnak az akcióban részt venni kívánóknak. Ez­után a tagnak lehetővé te­szik, hogy maga válassza ki az állatot. Nyolcszáz sertés kö­zül választhatnak a tagok. A hazaszállított jószág takar­mányozásához, gondozásához a szövetkezet további segítséget nyújt: házhoz viszik a takar­mányt is, lehetőséget adnak feles takarmányrépa, harma­dos kukorica művelésére; az állatorvos és a tsz főállat­tenyésztője ingyenes tanáccsal, szakmai „felügyelettel” látja el a tsz-tagok háztáji gazdasá­gát. Arra nincs szüksége a tag­ságnak, hogy a tsz különféle kedvezményeket, lehetőséget adjon a takarmány előkészíté­séhez. Ugyanis amióta a tsz gazdálkodása eredményes, a tagok több jövedelemhez jut­nak, megfigyelhető a háztáji gazdaságok kisgépekkel tör­ténő felszerelése. A lakosság kevesebb mun­kát akar eltölteni a háztáji jó­szágállománnyal. Ma már nincs annyi jelentkező a szá­las takarmányért, mint ko­rábban volt, és tavaly még 140 családnak adtak részes kukori­cát, idén pedig már csak szá­zan kértek. Ennek ellenére a szövetke­zet vezetősége a közeljövő­ben, miután szervezettebbé te­szik a háztáji gazdaságok tá­mogatását, abban bíznak, hogy növekszik a lakosság áruter­melési kedve. Az áruterme­lést a helyi fogyasztási szö­vetkezet is különböző módon segíti: kedvező szerződési le­hetőségeket ajánl. A tsz ve­zetősége ugyanakkor a vár­ható, — egy-két év múlva be­következő — gazdasági hely­zetről is „előzetest” ad a tag­ságnak. A szövetkeze: főköny­velője szerint a ser«.j,anyész- tés fellendülése révén jelentő­sen enyhül majd a húshiány.- Pj -

Next

/
Oldalképek
Tartalom