Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XX. évfolyam, 149, szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1970. június 27. MEMORANDUM A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szük­ségesnek tartja az érdekelt ál­lamok kormányainak tudomá­sára hozni azokat az elképze­léseiket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálnák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják rneg, hogy a kétoldalú és több­oldalú konzultációk és eszme­cserék során az érdekelt ál­lamok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fon­tos, az európai biztonsági ér­tekezlettel összefüggő kérdés­ben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában 1969, októberében elő­terjesztett javaslatok alapot te­remtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biz­tonsági értekezlet előkészíté­sét és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekez­let előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvet­lenül részt vegyenek az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítésének és megszervezé­sének valamennyi szakaszá­ban, olyan formákban, ame­lyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen államok kép­viselőinek megfelelő előkészí­tő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon — to­vábbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezé­se, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, meg­szervezése és megtartása va­lamennyi érdekelt ország hoz­zájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az eu­rópai biztonság szilárd rend­szere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel ösz- szefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes ér­dekelt ország megfelelő szer­vének létrehozása, amely az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglal­kozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmá­nak és napirendjének megvi­tatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszi­lárdítása és az együttműkö­dés fejlesztése érdekének. Olyan kérdések ezek, ame­lyekben széles körű megegye­zés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi ellenvetéseket, ugyanak­kor egy sor állam állást fog­lal az értekezlet napirendjé­nek kibővítése mellett. Attól a reménytől vezérel­ve, hogy az európai biztonsági értekezlet minden állam szá­mára elfogadható napirendjé­ben meg lehessen állapodni a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság. a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormá­nya javasolja, hogy tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biz­tonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó szerv lét­rehozását is. A jelen memorandumot el­fogadó kormányok véleménye szerint ez európai feszültség enyhülésének és Európa biz­tonságának javára válna az európai államok területén lé­vő idegen fegyveres erők csök­kentésének megvitatása. Ah­hoz, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket a lehető legrövi­debb időn belül, a lehető leg­kedvezőbb feltételek között le­hessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, vala­mint, hogy gyümölcsöző le­gyen az idegen fegyveres erők (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál Mongóliába utazik Losonczi Pál. a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke a Mongol Népköztársa­ság nagy népi húrálja elnök­sége elnökének Zsamszrangin Szambának meghívására szom­baton hivatalos baráti láto­gatásra a Mongol Népköztár­saságba utazik. Hazaérkezett a magyar küldöttség Pénteken hazaérkezett Ulán­bátorból a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely a Mongol Népi Forradalmi Párt meghívására látogatást tett a Mongol Népköztársaság­ban. A küldöttséget D. Molom- zsamc és C. Dügerszüren, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai is fogadták. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Brutyó János, a KEB elnöke fogadta. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka ) Az országgyűlés pénteki ülé­sén a képviselők figyelmének középpontjában az árvíz okoz­ta problémák állottak. Már Cimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ki­tért az árvízkárokra csütör­tök délutáni felszólalásában, tekintettel arra, hogy ezek jelentősen érintették a mező- gazdaságot. E károk miatt — mondotta —- a mezőgazdaság termésterületeinek mintegy 6 százalékáról egyáltalán nem várhatunk termést, vagy osu- pán csökkent értékű ered­ményre számíthatunk. Nagy- kérdés: vajon a következő hetekben hogyan sikerül ár- és belvíz sújtotta terüle­tek újbóli megművelése, be­Nemzeti jövedelmünk növeléséért Félmilliós nyereségtöbblet a Szekszárdi Nyomdában Kétszázalékos tervtúlteljesítés a Faksi Konzervgyárban Mint ismeretes, a kormány elnöke a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőintezeté- ben mondott beszédében szólt arról, hogy az árvízkárok fel­számolására és a védekezés­ben felhasznált értékek pót­lására a nemzeti jövedelem­nek mintegy i százalékos túl­teljesítésére lenne szükség. Nem sokkal ezután jelem meg a Szegedi Konzervgyár ezirányú vállalása és csatla­kozásra szólító felhívása. Megyénkben elsőnek a ga­bonafelvásárló és féldolgozó - vállalat csatlakozását ismer­tethettük. De folyt és azóta is folyik megyénk üzemeiben, vállalatainál a gazdaságokban a felmérő munka ez egyéni és csoportos beszélgetés a csatlakozás módozatairól. Er­ről .folyamatosan érkeznek is a hírek. A Szekszárdi Nyomdában is sok szó esett a nemes mozga­lomba való bekapcsolódásról. Az alapot ehnez most is a 9 szocialista brigád vállalása ad­ta, s kibontakozott a rész­legek közötti verseny is, mint például a két könyvkötészeté: egyéni teljesítményük összes­sége nem lesz 105 százalék­nál alacsonyabb. Jobb gépki­használásra tettek ígéretet a gépterem munkásai is. Ezzel akarják elérni, hogy az en'- deti 25 milliós tervet 2 mil­lióval megfölözve 27 millió forintra teljesítik. Jelenti ez azt is, hogy- az eredetinél mintegy félmillióval több nye­reséget érnek el. Ehhez természetesen a vál­lalat vezetése is kellő segít­séget ad. Uj eszközöket biz­tosított a munkához s a most folyó nagyszabású üzembőví- ' tés a munkakörülmények ja­vítása is ezt szolgálja. Egyébként a nyomda dol­gozói egyéni gyűjtésből 14 ezer, a fejlesztési -alapból 114 ezer forintot Juttattak el az árvízkárosultak megsegítésé­re. Hasonló tárgyalásokra, be­szélgetésekre, lehetőségfelmé­résre került sor, a tervek túl­teljesítése érdekeben a Paksi Konzervgyárban is. Ennek kapcsán született meg a csat­lakozás a következő vállalás­sal: „Az elpusztult nemzett vagyon pótlására vállalatunk az 1970-es évben a tervezett vállalati eredményt 2 száza­lékkal túlteljesíti”. Az írásban megküldött vál­lalás tükrözi, hogy ezt a ve­zetés és a dolgozók közös erőfeszítéssel kívánják elérni: „A 2 százalékos növekedési a munka szervezettségének fo­kozásával, a munkaidő lobb kihasználásával és a terme­lékenység növelésével bizto­sítjuk.” — mondják. SZALAI ENDRE vetése? Mindezek ellenére — hangsúlyozta a miniszter — a terméskilátások jók. Ke­nyérellátásunk biztos ala­pokon nyugszik és biz­tatóak a késő tavaszi, nyári zöldségfélék és gyü­mölcsök terméskilátásai is. Nem kevésbé fontos, hogy bíztató fejlődésnek indult az állatállomány, ami a követ­kező évek húsellátásában már érezteti majd kedvező hatá­sát. Dépen Imre felszólalása Visszatérve az árvízre, az országgyűlés kettőzött figye­lemmel hallgatta Dégen Im­re államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke sza­vait, aki elsőnek szólalt fel a pénteki ülésen. Különösen fi­gyelemre méltó felszólalásá­nak a rendkívüli árvízzel kapcsolatos tapasztalatokról szóló része. A nemzetközi összefogás szükségessége az árvízvéde­lemben vitán felül áll __ h angsúlyozta az államtitkár hiszen a védekezés már csak természetföldrajzi okok­ból is közös ügy. Indokolt tehát meggyorsí­tani a Tisza menti <it or­szág együttműködését e téren, annál is inkább, mert valamennyien tagjai a szocialista országok csa­ládjának. A kormány éppen ezért, a Tisza-völgyi tapasztalatok is­meretében, még ez évben megtárgyalja az árvízvédelmi programot, jelentette ki Dé­gen Imre. Felszólalásának be­fejező részében pedig arra fi­gyelmeztetett, hogy bár a vé­dekezés hamarosan véget ér a helyreállítás hatalmas feladatai még előttünk állnak. A helytállás tehát, amely megküzdött a víz rettenetes erejével, továbbra is köve­tendő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban foglal­kozott az árvíz okozta problé­mákkal Balogh László, az ugyancsak sok kárt szenvedett Csongrád megye egyik kép­viselője. Vázolta a kárfelmérés eddigi adatait és kérte a kor­mányt, hogy gondoskodjék a zavartalan építőanyag-ellátás­ról. Egyben javasolta, hogy azt a dotációt, amelyet egy ko­rábbi rendelkezés értelmében az állami vállalatot igénybe vevő építtetők élveznek, — hogy ne sújtsák őket a fel­szökött építkezési költségek— a szövetkezettel, illetve magán­iparossal építtetők is igénybe vehessék. Hasonlóképpen java­solta, hogy az árvízkárosultak akkor is kaphassanak kamat­mentes hitelt, ha ezt az össze­get a réginél nagyobb lakás építése esetén, a sajátjukkal kiegészítik. A pénzügyminiszter válaszá­ban egyetértett az utóbbi ja­vaslattal, mondván, hogy a nagyobb szobaszám nem aka­dálya a kölcsön felvételének; a szövetkezeti és magánszek­tornak azonban indokolatlan lenne a miniszter véleménye szerint építési dotációt adni, hiszen más árkonstrukcióban dolgoznak, mint az állami vál­lalatok. Az elnöklő Kállai Gyula egyébként az országgyűlés el­ismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik helyt­álltak és helytállnak az ár­víz elleni küzdelemben. (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom