Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
Kozmikus és földi orvostudomány Zavarba jöttek a Szőjus—műszerei A Szojuz—9 rendkívül pontos műszerei, a két űrhajós „őrangyalai”, amelyek bármely pillanatban azt is meg tudják határozni és a Földre közvetíteni, hogy mennyit nőtt valamelyik űrhajós bal kezének kisujján a köröm, egy adott pillanatban „zavarba jöttek”. Előzőleg jelentették, hogy „a 111. fordulatnál Nyikolajev űrhajós egyórás komplex testgyakorlatot végzett”, majd közölték a fiziológiai mutatók eredményeit a fizikai megerőltetés előtt és után. „A testgyakorlatok előtt a vérnyomás 125-öt mutatott 75 milliméteres higanyskálán, az érverés 68 volt percenként, a légzés pedig percenként 11. A fizikai igény- bevétel után 20 másodperccel a vérnyomás 135-re emelkedett 70 milliméteres higanyskálán. az érverés percenként 80-at mutatott, a légzés pedig percenként 15-öt. Két perc múlva az űrhajósnál teljesen helyreállt a fiziológiai paraméterek eredeti szintje A megfigyelések, változások, okok, magyarázatok tehát pillanatról pillanatra kifogástalan pontossággal követték egymást. A készülék ,.figyelmét” semmi sem kerülte el. És mégis egy adott pillanatban a készülékek „felmondták a szolgálatot”. A Földről egy gyermekhang „megmagyarázhatatlanul befolyásolta az űrhajós szellemi és fiziológiai komplexumát”. A gépek csak ennyit tudtak mondani. Hogy mi volt az ok, ami az űrhajóst „befolyásolta”, arra nem tudtak magyarázatot adni. Az űrhajós megszűnt „fiziológiai tárgynak” lenni a készülékek számára. Apa volt, akit abban a pillanatban kérdeztek meg: „Apuka, miért nem vittél engem is magaddal?” Aljo- nával — Lenocskával —, a kislányával beszélt, aki a 6. születésnapját ünnepelte. A „normális paraméterek” helyett a készülékek számukra érthetetlen párbeszédet fogtak fel és továbbítottak a Földre, s ez „zavarba hozta” őket. — Sütött neked anyukád valami finomat? — Anyu nem, de az űrhajósok egy szép nagy tortával ajándékoztak meg. — Nem baj. majd jövőre együtt csiná’unlc egyet! Jó? Ezután az anya beszél, Valentyina Tyeres- • kova. Noha ő maga is űrhajós, a világ első űrhajósnője, a mikrofont tartó kezének alig észrevehető rezzenése elárulja a feleséget, az anyát. „Itthon minden rendben van ... Mindnyájan egészségesek vagyunk ... Várunk .. Aljonának még valami fontos közölnivalója van. Tekintetét nem veszi le a képernyőn látható apukáról, amikor megragadja a mikrofont: „Voltam a méhesben, Aljosa bácsit megszúrta egy méh..És még valami fontosat akar mondani: „Legközelebb ne indulj el nélkülem. Hallottad?” És a bonyolult, pontos, csalhatatlan gépek zúgva, megzavarodottan keresik az űrhajós „lelki-fiziológiai komplexumának” érthetetlen változásának okait. Szegény gépek! Nyikolajev mintha megértené tehetetlenségüket, segítségükre kíván lenni. Valahonnan elővesz egy babát, s a játékszer a súlytalanság következtében a mikrofon mellett lebeg: „Nézd csak, Aljona, hogyan játszik helyetted az űrkabinban.” Igyekezete azonban hiábavaló. A gépek tehetetlenek, elektronikus agyuk zúg. Aljona azonban boldogan tapsol, nevet. Nevetnek az űrutasok is, és újból „zavart okoznak” az elektronikus gépekben... Nevetnek a Földön levők is. A világűr meghódításának gyakorlati eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák a népgazdaságban. A viszonylag fiatal kozmikus orvostudomány vajon mivel gazdagítja a földi orvostudományt? Uj tudományág keletkezett, a rádiótelemetria, amely azzal foglalkozik, hogy az ember miként reagál a nagy távolságokra a kozmikus térségben? A rádiótelemetria regisztrálja a szívműködést, a légzés gyakoriságát és jellegét, a test hőmérsékletét, az agy bioáramait. Alapját az elektronika, a rádiótechnika, a biofizika és a fiziológia legújabb vívmányai képezik. Olyan megbízható miniatűr műszerek állnak rendelkezésére. amelyek csekély energiával is, működnek. Alkalmazhatók-e a rádiótelemetria vívmányai és eredményei a földi viszonyokra? Képzeljünk el egy munkást a meleghengerdében, vagy a keszonban, egy geológust, aki a magas hegyek között, vagy a tajgán dolgozik, egy halászt a tengeren, vagy egy pilótát, aki nehéz feladatot teljesít. A telemetria az, amely a szervezet legcsekélyebb kilengéseit, ingadozásait is nyomon követi. Klinikai, vagy kórházi viszonyok között is fontos, hogy huzamos időn át megfigyelhessék a szív működését, a légzést a súlyos betegnél, vagy a súlyos műtét után lábadozónál. A telemetrikus ellenőrzés kozmikus viszonyokra alkalmazott módszertana itt is pótolhatatlan segítő társa lehet. az orvosnak. A huzamosabb betegellenőrzés során szerzett hatalmas adathalmaz megköveteli a feldolgozás új módszereit. E vonatkozásban a kozmikus orvostudomány gazdag tapasztalatot szerzett. Vannak klinikák, ahol az adatokat számítógépekkel dolgozzák fel. Az űrrepülések során gyakran előnyösebbnek mutatkozik, ha a kabinban megváltoztatják a levegő szokásos földi gázösszetételét. Csökkentik például a légnyomást, de ugyanakkor növelik az oxigénkoncentrációt, vagy a nitrogént könnyebb fajsúlyú gázzal helyettesítik, például héliummal. A kozmikus orvos- tudomány azt tanulmányozza, nogy az oxigéntartalom növelés'; vagy csökkentése, a széndioxid gázok fokozott koncentrációja hogyan hat az emberre? A klinikai orvostudományt is érdeklik ezek a problémák, hiszen a dúsított oxigénbelég- zést a súlyos betegeknél máris alkalmazzák a klinikákon. Egyes műtéteket pedig az utóbbi években már fokozott oxigénnyomás mellett végeznek. Igen érdekes tulajdonságokkal rendelkezik a szervezetben a széndioxid. Nemcsak melléktermék ez, amelytől a szervezetnek teljesen meg kell szabadulnia. A vérben található széndioxid stimulálóan hat a vérkeringésre és légzésre, tágítja az agy és a szív' véredényeit, hatást gyakorol az energiacserére. A túlzott széndioxid-koncentráció azonban káros lehet. Az általános orvosi gyakorlatban fontos e gáz hatásának ismerete, különösen az űrhajó kabinjába zárt embernél. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az ember hermetikusan zárt helyiségben, például víz alatti létesítményben, vagy repülőgép zárt kabinjában kénytelen dolgozni. Az ember a széndioxidon kívül még más káros termékeket is kilélegez, ha csak kis mennyiségben is, de éppen elegendőt ahhoz, hogy zárt helyiségben ezekből az anyagokból olyan koncentráció álljon elő, ami rossz hatással van a szervezetre. A kozmikus fiziológia figyelmet fordít az anabiózis problémájára is. Olyan állapotról van szó, amikor jelentősen csökken a szervezet oxigén- és élelmiszer-szükséglete. A távoli bolygókhoz vezető úton különböző bonyolult, előre nem látott szituációk adódhatnak. Nem zárható ki a baleset veszélye sem. Ilyenkor élelmiszer-tartalékra van szükség: vizet és oxigént kell tárolni. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetekben nem lehetne-e gyógyszeres úton lehűteni a testet, téli álomba szenderíteni az űrhajóst, amíg a hibát el nem tá- volítják, vagy az űrhajó meg nem közelíti a Földet? Természetesen ehhez a módszerhez csak a végső esetben lehet folyamodni azoknál az űrhajósoknál, akik éppen nincsenek elfoglalva az űrhajó irányításával. Mellesleg ezek a módszerek a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatók. Hiszen súlyos szívbajnál, vagy más szervi megbetegedéseknél időnként előnyös lehet, ha csökkentjük a szervezet oxigén- és táplálékigényét, mindaddig, amíg a létfontosságú funkciók újra megindulnak. A sebészeti gyakorlatban sú-> lyos szívműtéteknél máris alkalmazzák a mesterséges hi- potermiát, bár csak rövid időre. Az ez irányú kozmikus hatások jelentősen megnövelhetnék a „minimális élet” állapotának időtartamát. A kozmikus kutatás azzal gazdagítaná az orvostudományt, hogy megújítja, bátran felvetheti az új eszméket, tökéletes műszereket alkalmaz, s bevezeti az adatfeldolgozás legmodernebb módszereit. Jevgenyij Kovalenko professzor Közigazgatási változások 1970. júniusában A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte tíz kis területtel és lakossággal rendelkező járás megszüntetését. Az átcsatolás következtében a megszüntetett járások községei, vagy városi, vagy intenzíven városiasodó járás központot kapnak. Az átszervezést 19f0. június 30-ig végrehajtják. F.ACS-KISKUN MEGYE: a megszűnő dunavecsei járásból a kalocsai járáshoz Apostag, Dunaegy- háza, Dunatetétlen* Dunavecse. Harta, Solt, Szalkszentmárton. 7‘a©s, Üjsolt, a kecskeméti járáshoz Kunsventmiklós, Kunadacs, Kunpeszér, Szabadszállás, a megszűnő kiskunfélegyházi járásból a kecskeméti járáshoz Alpár. Ti- szaújfalu, a kiskunhalasi járáshoz Kislcunmajsa, Csólyospálos, Jáéaszentlászló, Körnpöc. Szánk, a Kiskunfélegyháza járási jogú városi tanács irányítása alá Gátér, Kunszállás, Pálmonostora. Petőfiszállás. HAJDÚ-BIHAR MEGYE: a megszűnő biharkeresztesi járás a berettyóújfalui járáshoz a megszűnő polgári járás a debreceni járáshoz, a berettyóújfalui járásból a püspökladányi járáshoz Bihardancsháza, Bihartorda, Nagy- rábé, Sáp, PEST MEGYE: a megszűnő szobi járás a váci járáshoz, SOMOGY MEGYE; a megszűnő csurgói járás a nagyatádi Járáshoz, SZABOL CS-SZATMAR MEGYE: a megszűnő baktalóráncházi járásból a kisvárdai járáshoz Las~ kod. Petneháza, a mátészalkai járáshoz ör, Rohod, Vaja a nyíregyházi járáshoz Baktalórántháza (Nyírjákó, Nyírkécs). Apagy, Besenyőd, Levelek, Magy, Nvírib- rány, Nyírtét, Ramocsaháza, Székely, a nyírbátori járáshoz ófe- hertó, a vásárosnaményi járáshoz Nyírmada, Pusztadobos, a megszűnő tiszalöki járás a nyíregyházi járáshoz, VESZPRÉM MEGYE: a megszűnő zirci járásból a pápai járáshoz Románd (Bakonygyirót. Ba- konypéterd, Gic), Veszprém var- sány (Lázi. Sikátor), a veszprémi járáshoz 21irc, Bakonynána, Csetény, rvudar, Jáisd, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu Szápár, Tés. Bakonybél (Pénzesgyőr). Ba- konyszentkirály (Bakony oszlop, Csesznek). Bakonyszentlászló (Fenyőfő), Borza vár (Porva), ZALA MEGYE: a megszűnő letenyei járásból a lenti járáshoz Bázakerettye, I>obri, Kiscsehi, Lasztonya, Lispeszentadórján, Lovászi, Maróc. Tomyiszentmlklós. Muraszemenye (Csömyeföld, Kerkaszentkirály, Murarátka, Szentma rgitfalva), a nagykanizsai járáshoz Letenye, Borsfa, Kistolmács, Molnári, Oltáré, Sem j énháza, Tótszentmártoji. Tó tsz er dali el y, Zajfc, Bánokszentgyörgy (Várfölde), Becsehely (Petrivente, Valkonya), Pusztamagyaród (Bu- csuta, Szentliszló) lesz átcsatolva. — TERRA —
