Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
A Sztankovánszky-kastély 1919-ben „Kérek egy kiló friss húst'* A Tanácsköztársaság idején — 1919-. április 25-én — a kajdacsi munkástanács a kö-i vetkező táviratot küldte a. megyei intézőbizottságnak: „1038. számú táviratra jelentjük: dunáföldvári járási' tanácstól 3253. száihú áprili:; 24-én érkezett általános ren deletre ' kastélyok, s a ben nük - található értéktár©'.-' leltározását ma mégkézdtü’’ ez okból kutatás csak enné! befejeztével foganatosítható.’ A kajdacsi kastély ezekben az időkben sokféleképpen fogialkoztatta'-nemcsak a helybeli lakosságot, hanem a megyei direktóriumi vezetőket is, Soős; Sándor ., például a következő szövegű levelet küldte Kajdácsra, amint az a' Két forradalom Tolna " megyében 'Jéímű . dokumentum- kötetből ~ kiderül. „1.. A kastélyban lefolyó életmód ellenőrzése a bizalmi férfiak szigorú kötelességé; Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a környékbeli kastélylakosok rendszeres nagyobb összejöveteleket tartsanak. , ú 2. A gazdasási munkát a legnagyobb erélíyel kell végezni. A gazdasági bizalmi férfiak és a, gazdasági intézők kötelességüknek tartsák a községi földhéíküíí lakosság felvilágosítását hogy. az " intenzív gazdáflvö'fláS' melléit !á falú lakossága is.' kaphat éle- ’ gendő1' munkát á követkéző,’ gazdasági1 'éyberi,'''‘i*lu'®^'' . 3. A kastély, személyzetét 4 kivételével fel kell venni a termelő szövetkezetbe és a gazdaságban foglalkoztatni őket, ha arra alkalmasak. Ha nem. úgy el kell bocsátani. A Stankovánski család egyelőre 10 szobánál, melybe Gaj-Dacs A Kajdacs községnév a helyben talált, források szerint két e vidéki helységnévből tevődött össze: a Gaj-ból és a Dacsból. Aga közhasználat folytán felcserélődött a1 rokonhangzó párjával, a kr val, így a Gajdácsból Kajdacs lett. A .mostani falú viszonylag fiatal település; két és félév- százados. De régebben is lakott hely volt é táj. Vízparti terület lévén, már á kőkorszak embere is szívesen lakott itt. Bőven találtak e térségben honfoglaláskori leleteket: a Kárpát-medencében gvökeret verő magyarság egy része e vidéket választotta szálláshelyéül. A török időkben —■ .1572- ben — a 32 adózójával jóval nagyobb helységnek számított, mint Nagydorog. A tö- rökdúlás után magyarok települtek Kajdácsra, és mindmáig magyar lakta település. 1720-bán "'mindössze ‘13 jobbágyot és 5 zsellért számoltak össze a faluban, "de. 1728-ban már 56 családot, 1753-ban;' pedig ’ száztízet.' Az 1753-as feljegyzések említik először Sztankovánszkyt is, mint kajdacsi földesúri. mm beteendő a Csapó család is,, többet nem használhat., ' A többi rész lezárandó a falusi tanács által. Minden háztartási alkalmazott külön szel- lős, egészséges szobára tarthat igényt, megfelelő bútorzattal. 4. A szokásos méltóságos,, nagyságos és úr címzések mint megengedhetetlen sallangok elhagyandók. Egyáltalán a munkástestvérek több önérzetet, gerincességet tanúsítsanak és szakítsanak a régi .felfogással.. Az új jogrendet pedig murikáygl,' céltudatos 'szocialista • csélejír véssél Szolgálják” (iSlft? iíiá--c jus,.18.) . • 4’si’i-an|ßfMzt4^?#S .Tpína . megyei vezetői úgy látták, hogy ha kajdacsi.-. kastélyból jó lenne szanatóriumot létesíteni. Ezzel .kapcsolatban külön-r. féle ;intézk ekéseket, tettek. ■ Julius? 11-én- meghívókat . küld:-; 1ek.*fl-leték^s -sáetablyeknek a következő ószövéggel-: Á *■' „Atj* törvén yhát óság: területén d'élállítandó tüdőbeteg szanatórium és erdei iskola létesítésének tárgyában megtartott értekezlet megbízásából felkérem elvtársat, hogy mint a szemlebizottság tagja, a Kajdacsra folyó hó 14-én kiszállásnál megjelenni szíveskedjék. Indulás . folyó hó 14.-én (hétfőn) reggel 6 órakor vár- megyeháza VI. ügyosztály helyiségéből.” > A megyei intézőbizottság július 18-án jelentést küld az Országos ... Gyermeküdültetési Hivatalnak a kis- és nagy- kajdacsi kastélyok állapotáról. Esg^rinJ.., azok orvosilag kifogástalanok, és bennük -70 g>:érmek„bólyezhetQ - el. .A Tanácsköztarsaságót leverték; mielőtt a széles körű szociális terveit valóra válthatta volna. A kajdacsi kastély is megmaradt a Sztan- kovánszky család ' tulajdonában. Egészen, az 1945-ös fel-' szabadulásig! rA felszabadulás, után végérvén vesen a nép kezébe került, általános iskolának rendezték, be és ma,is az. Nemrégiben még senkinek sem jutott eszébe, hogy friss húst kérjen, mert egyszerűen nem volt hol kérni. A lakosság már kezdett elszokni a friss húst árusító hentesüzlettől. Most rendszeresen kapható. Igaz, azt még nem kérdik, hogy borjú- vagy sertéshúst parancsol-e a kedves vevő. mert választék egyelőre nem több a birkahúsnál, le már ez is említésre mél- ó előrelépés. E friss hús a •agydorogi áfész merész kezdeményezésének eredménye. Oláh István, a Nagydorog ’>s V.idéke Afész felvásárlási ■■■sopor'tvezetője: — A tagság a lakosság már nem egvszer felvetette, hogy valamilyen móé-on teremtsük meg a frisshúsellátás feltételeit. Sainos. eddig nem sok mindent tehettünk. ‘ most azonban sikerült érv lénéssej előrébb iutnunk, Vásároltunk egv hatszázas hlrkanváiat., azt idehoztuk Kajdacsra, és az igényeknek megfelelően fokozatosan vág* juk a birkákat, árusítjuk % friss húst. Még más közsé- • gekhe is szállítunk belőle. Ez természetesen nem tekinthet tő végleges megoldásnak,, de,, egyelőre jó. Minden vágás; után valósággal elkapkodják a friss birkahúst. Ez is mu- . tatja, hogy közérdek van e vállalkozásunk mögött. Itt Kajöacson felújítottuk a régi... , hússzéket, és ott negyven, r, birkát vágunk le • hetente... Felvettünk egy juhászt -is,. aki gondozza, a nyájat, amíg el nem ’fogyasztjuk. • ». — Az áfész gazdálkodás^ szempontjából mit jelent «21 a Vállalkozás? • ... • , . — A húsárat úgy állapi* . tottuk meg, hogy éppen, csak, ne fizessünk rá a vállal ko* * zásra. Ezzel nem a nyereség a célunk, hanem az el-- : látás javítása. A húson kívüli > természetesen hasznosítjuk sjé •«' bundát és belet is, így végeredményben mi is megtalál* juk a számításunkat. ' 'í Épül az óvoda Még nem készült el teljesen, de azt már látni lehet, hogy szívesén vennék bármelyik városban. A termekben a fal alsó részét színes farostlemezzel borították be, hogy könnyebben tisztán tartható legyen. A parkettán az utolsó simításokat "" végzik. Korszerű megoldásúak a mellékhelyiségek. Minden bizonnyal jól érzi majd benne magát az 50 óvodás gyermek, ugyanis ennyinek nyújt egésznapos jelleggel ellátási, foglalkoztatási lehetőséget. Rendezik az udvart, hogy a gyermekek megfelelő időben minél többet lehessenek a szabadban.-t*r ü1 -js:* wm V Tar- György - vb-átkárl " j" , —'-lyti ■ is -• ott Csajunk,-- atioj? a leggfcbb kö7Sgg: „csökken ; a lakosságunk. • Äz ; lSÜdO-ax- :nép-. számlálásnál még >^T38'‘'iakö- sa volt Kajdacsnak, a mostaninál csak 1988. — Miért csökken a lakosság? — Egyrészt az elvándorlás miatt, másrészt pedig azért, mért kevés gyermek születik. 1937-ben 49 gyermek született a faluban, tavaly csak 24, tehát fele annyi sem, mint 1937-ben. Mióta él Kájdacson? — Kajdacsi származású vagyok. ■ ■ , . t — Véleménye szerint miért születik most e faluban sokkal kevesebb gyermek, mint régebben? — Ennek szerintem nagyon egyszerű a magyarázata. Megnőttek az igények, mindenki igyekszik .a modernkor követelményeinek megfelelően élni, ezért, mindenekelőtt az anyagi céljait igyekszik elérni. Először az autó. , tévé. építkezés, és csak utána . a gyermek... — Miiven anyagi körül- rnénvek közt él a falu lakossága? — Legalább kuszán vásároltak személyautót, sokan pedig,már befizették az árát. csak még nem kapták meg a ’kocsit:-;-- A.,,sárszentlőrinci takarékszövetkezet , tavaly érdemesnek • tgptoftta-' itt égy fió* • kpr nyitni, hbgy könnyebben jé tudja bonyolítani . a betét- . forgalmat. Ez a fiók körülbelül másfél millió forint takarékbetétet gyűjtött össze a faluban. A posta majd két és fél millió forint betétet őríz, de sokan tettek pénzt az OTP-fiókokba is; csak azt nem tudhatjuk, hogy menynyit. • — Ebből az anyagi létből mindenképpen telne több gyermekre is... — Ehhez nem fér kétség. De valahogyan úgy vannak az emberek, hogy mennél jobb a soruk, annál jobbat akarnak, — Bevándorlás yan-e . a faluba? — Csak a cigányok jönnek. Magunk se nagyon tudjuk sokszor, hogy honnan, hoiinanse. de jönnek. És állandóan nő a számuk. Kaj- dacson sosem élt annyi cigány, mint mostanában. Már meghalad ia a számuk a százharmincat, De nemcsak jönnek, hanem ' a cigányság ’ köriben a természetes szaporodás is nagyobb ütemű? mint a lakosság más rétegeiben. — A cigányok" müven anvagi körülmények közt élnek?’ —• Jóval alacsonyabb szinten, mint a nem cigányok, de sokkal jobban, mint ahogyan éltek mondjuk 5—10 éve. Már a tisztességesebb lakást is igénylik. De egyelőre csak lassan tudunk előrehaladni? két lakást már építettünk a cigányok részére, de ennél sokkal több kellene, az anyagi lehetőségeinkből azonban nem futja többre. Az óvoda csaknem félmii* lió forintba kerül, és ha min* den jól' megy, már a nyár elején birtokba vehetik a, gyermekek. •'; így leírva, elmondva na- • gyón egyszerűnek tűnik az egész. A valóságban azonban sok • gonddal- járt’ és jár építkezés. A tanács saját. v. erőből, házilagosan, építi.. asi-í óvodát, igénám, de toménte- len gondót okozott az anyag- r* beszerzés, és mint ahogyan az kis faluban lenni szokott, megfelelő szakembergárda sem állt rendelkezésre. Szakipart»* * sokát például Bölcskéről hív* tak. A tanácsok közt újab* ban kooperációs kapcsolatok bontakoznak ki az építkezésekre. Bölcskén költségvetési . üzem van, és a kajdacsialc onnan kértek szakiparosokat. Persze, nem köszönömérfc, hanem megfelelő díjazás ellenében. Kajdacs mint kis . község, nem képes arra, hogy nagyobb feladatok ellátására . alkalmas házilagos brigádot .. tartson fenn. Ez nem futja a pénzügyi erejéből, szakember sincs elég, más okok miatt sincsenek meg a reális feltételei. De nem is tudnának rendszeresen foglalkoztatni nagyobb kapacitású házilagos brigádot, mert . nincs annyi munka. Viszont járható. út — az óvodaépítés is Igazolja---- a nagyobb közs égekkel való kooperáíás. BODA FERENC-. J.. A falu új orvoslakást és rendelőt épített. . ,.'Kf,•' ty-ig^r- *. ■ ^•> * ■ ■'• * >■ . • ‘ „Először az autó, téré, építkezés...” KAJDACS
