Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

Stop a stopnak ''Tizenegy képet, két ol- dal szöveget áldoz az Ifjúsági Magazin legutóbbi — júniusi — száma Hegedős László írásának, Hegedűs György felvételeinek. Az „Autóstoposok 10 parancsola­ta” című összeállításban He­gedős László nem ok nélkül kesereg azon, hogy hazánk­ban csökken a szervezett tu­risták száma. A szerző elma­rasztalja a Természetbarát Szövetséget, az Expressz Iro­dát, kérdéssel rója fel, mi­ért nem tudnak — ugyan kik ?? — érvényt szerezni annak, hogy a campingekben a KISZ-isták megkapják a 20, vagy 50 százalékos ked­vezményt. Helyesli, és méltán helyesli —, az ország­járó diákok túra- és verseny­mozgalmát, bíztató kezdemé­nyezésként említi a Fiatal Utazók Klubját. Programot is említ, tervet az ifjúsági tu­rizmus szélesebb körű ki­bontakoztatására; s azt állít­ja, hogy e program kidolgo­zása már megkezdődött. Mel- lékútra vezetne arról elmél- hogy miért nem ké­szült el már a télen ez a program, — ám másért ke­rültünk perbe, de nem ha- ragba az JM-mel. A vitatott cikk legfőbb mondanivalójá­ban nem egyezik a vélemé­nyünk. Hegedős László sze­rint az autóstoppozás alapjá­ban véve hasznos, — rajta szervezzük meg! Az írás első mondatát szó szerint idézzük: ,.A fiatalok utazása, országjárása, üdülé­se. vonattal, autóbusszal, bi­ciklivel, aütóstoppal, csónak­kal. sátorban, turistaházban, üdülőben, kollégiumban lak­va elfogadott, hivatalosan tá­mogatott dolog.” A szerző — sajnálatos módon — adósunk marad azzal, hogy felfedje, miféle fórum fogadta el az autóstoppozást, miféle hivatal támogatja. Szükségesnek látszik tisz­tázni, mi is voltaképpen az autóstopp. Gyalogos szívesség­kérése autóstól. Alapja: ne­kem nincs kocsim, X-nek Y- nak és Z-nek azonban van; legyen hát valamelyikük olyan kedves, lásson vendé­gül. A gondolatsort folytatva: nekem nincs tévém, ellenben van X. Y és Z ismeretlen­nek. Nosza, bekopogok hoz­zá, hadd nézem végig nála a Fradi-meccset. Sajnos, ví- kendházam sincs; majd be- kéretőzöm néhány napra a nálam jobb módú X-hez, Y- hoz vagy Z-hez... Egy szó mint száz, a stoppozás vala­miféle könyöradománygyűjtés, vagy még magyarabbul: kol­dulás. Mennyire méltó öntu­datos fiatalhoz a kéricsgélés, erről már fölösleges meditál­ni. Az IM az autóstoppot pár­tolva Lengyelországot állítja követendő példának. E sorok írója nem járt ott, csupán — Hegedős Lászlóhoz hasonlóan — hallott afelől, hogy Poló- niában „nagyszerű, az orszá­got átfogó” stoppos szervezet működik. Lehet, hogy való­ban így igaz; de az is, hogy a menyasszony híre szebb az aránál... A lengyel pél­dától hazai tájakra kanyarít a szerző, s magyar vonatko­zásban ezt mondja a stopp- ról: „A köz- és hivatalos vé­lemény változása még várat magára.” Mintha némi ellent­mondás mutatkoznék e kö­zött és a cikk idézett, első mondata között. Teljesen- egyetértünk az IM- mel abban, hogy a Balaton környékén — fáradhatatlan rendőri munka eredménye­ként — megszilárdult a köz­rend és a közbiztonság. Ugyanakkor ki kell monda­nunk a szomorú valót: egé­szen egyszerűen nem igaz, hogy „ma már elenyészően kévés bűnöző merészkedik az országútra.” Lehetséges, hogy Hegedős László ezt álmod­ta, — szép álmaink azon­ban nem feltétlenül egyeznek a valósággal. A kellemetlen igazság az, hogy hazánkban éppen a mozgó bűnözés le­küzdése a kriminalisztika egyik legsürgősebb feladata. A stoppozással kapcsolatos bűncselekmények megelőzése érdekében Hegedős László valamiféle szervezetet említ, — esetleg a KISZ-t —, ez a szervezet adna igazolványt a korrekt, megbízható fiatalok­nak. Már elnézést a szóért: minek még egy flepni? Ha annyira fontos az az igazol­vány, miért nem elegendő a KISZ-tagsági könyv? Avagy volnának becsületes és nem becsületes ifjúkommunisták? A stopposok érdekvédelmi szervezete megorganizálásának eszméjét is említi az IM. Úgy véli, hogy az igazolvány­nyal felvértezett fiatal lá­nyokat nem mernék prédá­juknak tekinteni egyes autó­sok mert, gyorsan rájönné­nek, hogy „a zöld igazolvány komoly hatósági védelmet je­lent”. Lehet, hogy jelentene, de minek? A Büntető Törvény­könyv 262., továbbá 276—281. §-a is alkalmasnak látszik ar­ra, hogy visszatartsa az em­bereket a személyes szabad­ság megsértésétől és a nemi erkölcs elleni egyes bűntet­tektől. Az autóstoppozás ellen akadna még érvünk, a sok közül azonban csak egyet: a stop, amint a szerző elis­meri, türelemjáték, amely­hez szerencse is szükséges. Semmiféle nagykönyvben nincs megírva, hogy akinek sikerült elstoppozgatni — pél­dául — Budapesttől Nyíregy­házáig, -az idejében és ugyan­így visszajut a fővárosba Tetszik, nem tetszik az IM- nek: szerintünk az autóstop­pozás csavargás, nem pedig turisztika. Úgy tűnik, erről valamicskét a stop-párti He­i A jelölő gyűléseken hangzott el A szekszárdi járásban — A szekszárdi járás terü­letén az 1967. évi jelölő gyűlé­sek alkalmával közel kétezren szólaltak fel. A felszólalások többsége ■ közérdekű bejelentés, javaslat volt — mondja Egyed István, a szekszárdi )áráki ta­nács tervosztályának csoport­vezetője. — Az 1625 közérde­kű javaslatból 1283 kőzségfej- lesztéssel volt kapcsolatban: 735 javaslat utak, járdák es csatornák építését sürgette, 156 kutak építését és a víz­ellátás javítását kérte, 40 fel­szólaló művelődési és oktatási intézmények fejlesztését, Kor­szerűsítését javasolta, 144 ja­vaslat pedig a közvilágítás fej­lesztését sürgette. Ezen kívül 213 azoknak a felszólalók­nak a száma, akik egyéb jel­legű problémákkal foglalkoz­tak. — Mit tettek ezek után a tanácsok? — Munkához láttak. Cso­portosítottuk a javaslatokat. Többen ugyanis azonos témá­ban szólaltak fel. így a fel­szólalások és ia tervezett fel­adatok száma éltér egymástól. A javaslatokat a községek nyilvántartásba vették, ren­dezték, felmérték — a ren­delkezésre álló anyagi lehető­ségek alapján — a megvalósít­ható feladatokat. És az ered­mény? A járásban 427 elvé­gezhető feladatot állapítottak meg, amelynek összköltsége közel 40 millió forint. — Mi valósult meg ezek­ből a terveikből? — A múlt év végéig 347 feladatot kellett volna elvé­gezni több mint 19 millió fo­rintos költséggel és több mint 5 millió forintos társadalmi munkával. A községi tanácsok 312 feladatot végeztek el, ezek­re 20,3 millió forintot költöt­tek, s a lakösság~6,7 millió forint értékű, társadalmi munkát- végzett. —- Hallhatnánk néhányat ezekből a már befejezett munkákból? — A járás területén meg­építettek 12 100 méter járdát és 2500 méter utat, 7200 négy­zetméternyi területet parkosí­tottak. 4,2 kilométernyi sza­kaszon bővítették a vízháló­zatot és 450 méteres - szaka­szon a villanyhálózatot. Csz- szesen 224 lámpahellyel bő­vítették és korszerűsítették a közvilágítást. Elkészült két gázcseretelep. Két művelődési házat tataroztak, felújítottak, és épült egy új is, s jelenleg is épül egy Harcon. — Milyen feladatok marad­tak el? — Az elmaradt feladatok többsége jelentős, mivel azok a lakosság jobb kommunális, kulturális és egészségügyi el­látását segítenék. Ilyen fel­adatok például: Alsónyék­Pörbölyön, valamint Bogyisz- lón a vízműépítés, Deesen az öregek napközi otthonának a megépítése, Bátán a művelő­dési ház építése, Decsen és Kölesden strandfürdő. Tolnán pedig tisztasági fürdő építé­se. Bogyiszlón és Alsónyék- Pörbölyön a villanyhálózat bővítése, Fácánkerten az egószségház, Kölesd és Szed­res községeikben pedig az óvo­da bővítése, Tengelicen, Vár­dombon és Bátaszéken pedig útépítés. Azt még meg kell mondani, hogy a művelődés- ügyi kereteken belül 15 álta­lános iskolai' tanterem meg­építését kérték, illetve tervez­ték, s ebből még egy sem épüit fel. Az iskolaépítések 1970. után várhatók, sajnos azonban előreláthatólag még akkor sem készül el vala­mennyi. — Elhangzottak más jellegű kérések, javaslatok is? — Olyan kérelmek, javas­latok is elhangzottak, amelyek teljesítéséhez állami beruhá­zásra van szükség. Ezek egy része is teljesíthető, voltak köztük olyanok is azonban, amelyek a jelenlegi fejlesztési lehetőségek között megvalósít­hatatlanok. Olyan javaslato!: is elhangzottak, amelyeknek meghallgatása és végrehajtása nem tanácsi feladatkörbe tar­tozik. A Községi tanácsok meg­bízottai felkeresték a felada­tok végrehajtása érdekében az illetékes szerveket. A negyven ilyen jellegű témából már 32 megoldódott. — Mi lesz az elmaradt fel­adatok sorsa? — A múlt év végéig saját erőből megvalósításra terve­zett feladatok végrehajtásának lehetőségei megvannak, illetve több feladathoz már hozzálát­tak. Több azonban fedezet- hiány miatt maradt el. A je­lölő gyűléseken elhangzott ja­vaslatokról azonban nem fe­lejtkeznek meg a községek ve­zetői. Azok további terveik­ben szerepeire!:, mindaddig, míg valamennyi el nem készült. gedős is sejt, hiszen így ír: „A szokások és utak ma nyilvánvalóak, nincs rejtély, csak vékony pénzű fiatalok igyekeznek feltűrt szárú far­mernadrágjaikban sokszor, sajnos, határozatlan céljaik felé.” Izekre szedni más írását — nem szokásunk. Akad azon­ban az IM stoppos tízparan­csolatában egy passzus, amely tobbdioptriás szemüveget igénylő politikai rövidlátásról tanúskodik, s ezt lehetetlen szó nélkül hagyni. A rejté­lyek rejtélye, hogy a Kecs­kemétig elstoppozó riporter miért éppen azt a két csa­ládot méltatja említésre, amely évekkel a mezőgazda­ság szocialista átszervezése után vasárnap szánt, rossz körülmények között él, s év­ről évre küzdeni kell a gyat­rán termő homokos földdel. (Mars-bePek számára: Bács megye^ állami gazdaságaiba, termelőszövetkezeteibe messzi földről járnak tapasztalatot gyűjteni azok, akik a szocia­lista mezőgazdasági nagyüze­mek fejlődése iránt érdeklőd­nek.) Úgy látszik, a 'tízparancso- latos cikkel melléfogott az IM. A hibát nem késő kijaví­tani. BORVÁRÓ ZOLTÁN Azonnali belépéssel teljesítménybérben férfi és női munkavállalókat felveszünk esztergályos, revolver-esztergályos, marós, valamint lakatos és hegesztő szak- és betanított munkára. Jelentkezés az MG. GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT, KECSKEMÉT -67 usz ÁLLOMÁSA, SOLT •: ­forgácsoló és lakatos üzemében, személyesen. (13) A PAKSI ÁLLAMI GAZDASÁG BIRITÓI KERÜLETE FELVESZ: hegesztő, lakatos, tiaktorszerela, csőszerelő és kőműves szakmunkásokat. (235) II. Pécsi Ipari Vásár Tizenkét Tolna megyei kiállító Harminchárom jugoszláviai vállalat — Dél-Dunántúl iparának bemutatója Pécsett évtizedekkel ezeíőtt nagy Sikerrel rendezték meg a külön­böző ünnepi vásárokat. Ezek híre messze földre eljutott, sajnos ott is, mint Tolna megyében, az ipari vásárok, bemutatók fokáig elma. radtak, a lakosság* nem tudott megismerkedni lakóhelye ipará­nak, mezőgazdaságának termékei­vel. Azzal a szándékkal rendezik meg idén a Pécsi Ipari Vásárt, hogy megismertessék Dél-Dunón- túl lakosságát az ország e részé­nek ipari, termékeivel, a termeié* fejlődésével,. Tavaly nagy sikerrel zárult a PIV, idén is azt számítják a vá­sár rendezői, hogy létrejönnek majd különböző cégek között szer­ződések — termelésre, értékesítés­re. Ugyanakkor bíznak abban is. hogy a szomszédos Jugoszláviából idejövő vállalatok nemcsak bemu­tatkoznak, hanem eladnak, vásá­rolnak is. A PIV-en több mint százötven vá.llalat, ktsz állítja ki termékeit. Tolna megyéből tizen­két üzem viszi a pécsi vásárra áruit. Elsősorban a Bonyhádi Ci­pőgyár. a Bonyhádi Zománjgyár. a Szekszárdi Vasipari Vállalat és a Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat árui kelthetnek majd nagy feltűnést. Az olyan ..közös” vál­lalatok, mint a DÉDASZ, FŰ­SZERT stb. szolgáltatásaikat mu­tatják be. hogyan segítik a két megye lakosságának egyre jobb ellátását. Viszont néhány ktsz, melynek vezetői mertek a még nem nagy múltú vásárra jelent­kezni, azt is pé’dázzák, hogy a Tolna megyei szövetkezeti ipar mindinkább ki e <ar törni eddigi kereteiből, áruival megismertetni minél több szakembert, fogyás-rtót.. Tolna megye képviselői mtrden bizonnyal öregbítik hírünket. A vásárt Gáspár Sándor, a Po­litikai Bizottság tagja, a SZOT fő­titkára július 3_án diMelőtt tíz órakor nyitja meg a pécsi Köz­társaság téren. A kiállítás július 13.-ig lesz a vásárlók mert \á- ;,sárolni is lehet ezen a vásáron — és a látogatók, legfőképpen üz­letkötők előtt nyitva. A TAMÁSI gépjavító ÁLLOMÁS FELVESZ ESZTERGÁLYOS, LAKATOS, HEGESZTŐ, SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT. Jelentkezés: a gépjavító állomáson, Tamási, Szabadság u. 91. ; (143) Vállatok! Gazdaságok! Keressék fel a TELEPEKET! Változatos építkezési és ipari haszonvasanyaggal állunk rendelkezésükre! Különböző idomvasak I, U, szög- és laposvasak, betonvas szálban és tekercsben, finom- és durvalemezek szabvány- méretben is! Leértékelt egysegárú 3—4 mm-es táblalemezek! Kerítéshez, kapuhoz alkalmas haszonvasak! Tekintsék meg a pécsi telepünkön létesített bizományi raktárt, melybert a Dunai Vasmű termékeit, redőnyvasat, U és zárt idomokat, csövet és táblalemezt árusítunk! MÉH telepeink a járási és megyei székhelyeken! Központ: Pécs, Dr. Doktor Sándor u. 14. Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat. (236)

Next

/
Oldalképek
Tartalom