Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Önzés TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 143. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. június 20. Közlemény Franz Jónásnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének látogatásáról a Magyar Népköztársaságban Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke 1970. június lő—19. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét elkísérte dr. Rudolf Kirchschläger külügyminiszter, a szövetségi elnöki hivatal és a szövetségi külügyminisztérium több vezető munkatársa. Franz Jonas szövetségi elnök magyarországi tartózkodása során Budapesten, Székesfehérvárott és a Balatonnál ipari vállalatokat, mezőgazda- sági és idegenforgalmi, valamint kulturális intézményeket tekintett meg. megismerkedett a magyar népnek a gazdasági életben és a kultúra terén elért sok eredményével. A magas vendégek szívélyes és meleg fogadtatásában mindenütt kifejezésre jutott a két ország jószomszédi és baráti viszonya. Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke megbeszélést folytatott Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével, találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, az Elnöki Tanács tagjával. Fook Jenővel, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével, Kállai Gyulával, az országgyűlés ein ok é- vel, az Elnöki Tanács és a kormány több tagjával, valamint a magyar társadalmi szervezetek számos vezetőjével. A látogatás idején megbeszélésekre került sor Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere között. A magyar—osztrák megbeszélések nyílt, szívélyes légkörben zajlottak. A felek megelégedéssel állapították meg. hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti jószomszédi kapcsolatok gyümölcsözőek és az élet minden területén állandóan fejlődnek; két különböző társadalmi rendszerű állam békés egymás mellett élésének jó példáját mutatják. Megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősödnek. Az árucsere-forgalom évről évre növeltszik. Megvan a reális lehetősége a forgalom állandó növelésének. Fejlődik az jpari együttműködés is. Ezt a fejlődést jól példázza a villa- mosenergia-cserére vonatkozó egyezmény alkalmazása, valamint a két ország közlekedési és vízügyi szerveinek jó együttműködése. Hasznos tapasztalatokat nyújtanak a járműgyártásban és a vegyiparban kialakult munkakapcsolatok. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közös szakbizottsága; hasznos tevékenységet fejtenek ki és a magyar--osztrák általános vegyes bizottság a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének különösen bevált eszköze. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kulturális, idegenforgalmi és sportkapcsolatok is jól fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere középpontjában Európa és a világ biztonságának, békéjének kérdése állt. Mindkét fél hangsúlyozta az európai biztonsági konferencia fontos szerepét. A konferencia süceres megtartása a bizalom légkörének megteremtésével jelentősen hozzájárulhat az európai biztonság bonyolult protolómái(Folytatás a 2. oldalon.! Földet ért a Szojuz—9 Moszkva, (TASZSZ). Pénteken, magyar idő szerint 12.59 órakor a Föld körüli, tartós repülés programját végrehajtva, a Szojuz—9 űrhajó leszállt a Szovjetunió területének megadott körzetében, Karaganda városától 75 kilométerre nyugatra. Andrian G rigor jevlcs Nyi- kolajev és Vitalij Ivanovies Szevasztyjanov, a földet ért űrhajósak jói érzik magukat A földreszállás végrehajtására a kiszámított időben betájolták az űrhajót és bekapcsolták a fékező hajtóművet. A hajtómű leállása után az űrhajó részei elváltak egymástól és a leszálló rész a legénységgel együtt a Földre vezető pályára tért. A leszálló rész repülése szabályozott leszállás; pályán folyt le az aerodinamikus vsny.jySk fel- használásával. A légkörben végrehajtott fékezés után működésbe lépett az ejtőernyő- rendszer. A leszálló rész ütközésmentes földetérését az erre a célra szolgáló hajtóművek biztosították. Nyikolajev és Szevasztyja- nov űrhajósokat a földetérés helyén melegen fogadták a felkutatásukra indult csoport képviselői, sport-instruktorok, barátaik és újságírók. A helyszínen lefolytatott orvosi vizsgálat azt bizonyítja, hogy az űrhajósok jól visel ték el a tartós űrrepülést; Az űrhajó legénysége, Nyikolajev ezredes, űrhajós, a Szovjetunió hőse és Szevasztyjanov, a műszaki tudományok kandidátusa teljes mértékben végrehajtotta a tudományos, műszaki és orvosbiológiai kutatások előirányzott programját. Bentonittal „törniük" a szivárgó töltéseket Borsod megyében újabb nehéz szakaszához érkezett a már hatodik hete tartó ár- védekezés. Az elmúlt napok esőzéseinek hatására a Bodrog tovább árad. Az előrejelzések szerint árhullám várható a Sajón és a Hernádon is. Ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság megtette az előkészületeket az áradat fogadására. A Tisza Tokajnál az elmúlt 24 órában négy centimétert apadt, Dél-Borsodban azonban tovább árad a folyó. A védelmi erők mindenütt helytállnak. Tokaj alatt az úgynevezett tiszaladányi „könyöknél ’ töltéslazulás keletkezett, amelyet megfeszített munkával, bordás kőterheléssel sikerült megerősíteni. Taktaközben, Tiszadob felett az átázott gátszakasz nagyobb szivárgásainak megfékezésére homokzsákterhelést alkalmaztak és a töltés víz felőli oldalán 540 négyzetméter műanyagfóliát fektettek le. Ezenkívül a tokajhegyaljai ásványbányákban termelt bentonittal „tömítették” el a veszélyes csurgó . részeket. Kesz- nyétennél — a Sajó torkolatánál — könnyűbúvárokat vetettek be hogy a gát víz felőli oldalát műanyagfóliába „csomagolják”. Az árvíz elől kiürített Körös-vidéki községek mintegy 30 ezer lakosát pénteken rendkívül szervezetten költöztették vissza otthonukba. Az algyői szénhidrogén-medence olajkútjainak, ipartelepeinek árvízvédelmét szolgá- ' ló hat kilométer hosszú gát péntekre elkészült. A Tisza- töltéssel párhuzamosan épült szorító gát oltalma alatt újból megnyitották az árvíz- veszély miatt korábban le zárt olaj kutakat, tankóllomá- sokat. Eddig 138 millió forint a fejlesztési alapból az árvízkárok enyhítésére A Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek tanácskozása A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei június 21---22-én tanácskozásra ülnek össze Budapesten, hogy megvitassák a* európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésének időszerű problémáit. (MTI) A Pénzügyminisztériumtói kapott tájékoztatás szerint a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok péntekig 138 millió , forintot fizettek be a fejlesztési alapjukból az árvízkárok enyhítésére. Az eddig befolyt 138 millió forintos összeg a károkhoz képest még alacsony, a kormány legutóbbi felhívására azonban egész sor további vállalat, szövetkezet, intézmény határozta el, hogy fejlesztési alapjából felajánl bizonyos összegeket, s a munka hatékonyságának növelésével pótolja ezt a hiányt. Eddig 743 tanácsi szerv, vállalat és szövetkezet utalt át fejlesztési alapjából pénzt az árvízkárok helyreállítását segítő 232—90196—0202 számú számlára. A Győr-Sopron megyei Tanács VB például 8 millió forintot, ezenkívül a győri városi tanács 2 millió, a soproni városi tanács pedig 1 millió forintot ajánlott fel a fejlesztési alapból. A Tolna, a Somogy, a Zala és a Fejér megyei tanácsok 5—5 millió forinttal kívánják enyhíteni az árvízkárokat. A Pénzügyminisztériumban utaltak arra, hogy a fejlesztési alapból befolyó összegeket a lakosság pénzfelajánlásaihoz hasonlóan kizárólag az árvízkárok enyhítésére használják fel abból egyetlen forintot sem vesznek igénybe más célra. A fejlesztési alapból begyűlt pénzt is a károk felmérése után osztják szét. Mivel a segélyek igazságos elosztásához legalább megközelítően ismerni kell a befolyó összegek nagyságát, kívánatos, hogy a megsegítésre szánt összegeket a vállalatok minél előbb ajánlják fel, illetve fizessék be, hogy a pénz szétosztását is a lehető legrövidebb időn belül megkezdhessék. (MTI) és önzetlenség Minden rendszeres újságolvasó . jól tudja, az újságírók pedig még jobban, hogy az évek során számtalan cikk, riport, glossza jelent meg lapjainkban, amelyek az emberi önzéssel foglalkoztak. A szocialista ember típusa nem alakul ki máról holnapra. A mindennapok számlálhatatlan példáját kínálják az egocent- rikusságnak, az önmagunkat mindenki más elé helyezésnek, vagyis egy „ősinek” mondott emberi tulajdonságnak. Ennek jeleit és bizonyágait szívesen fedezzük fel másban és meg- orrolunk érte, ha más leli meg azokat bennünk. Az önzés ellentéte az önzetlenség. Mindig öröm volt teret adni a bizonyítékoknak, melyek amellett szóltak, hogy ez is ősi emberi tulajdonság. Egy elemi katasztrófasorozatnak, az árvíznek kellett eljönnie ahhoz, hogy a magyar napilapok és hetilapok szűknek bizonyuljanak az önzetlenség példái felsorolására. Tolna megyétől távol van a Szamos, a Körösök vidéke. De távol van Szent- gotthárdtól, Soprontól és Balassagyarmattól is. Mégis, a távoli és személy szerint ismeretlen embereket, többnyire névről se hallott falvakat sújtó csapás első hírére, — semmilyen központi felhívást, gyűjtési szervezést nem várva —, tételes törvény nem diktálta módon, egyszerre mozdult meg az egész ország. Kistisztviselők adakoztak alacsony fizetésükből, termelőszövetkezetek ajánlottak terményt, állatot, ipari üzemek pénzt, anyagot, munkát, olyan tömegben és meny- nyiségben, amire aligha volt még példa. Az árvíz, — amellyel való küzdelemben minden szervezet, elsősorban a vízügy és a honvédség, eredménnyel tette le a legfelsőbb szintű vizsgát, — természetesen elsősorban azokat érintette legközelebbről, akik közvetlenül a veszélyeztetett területeken laktak, elhagyni kényszerültek otthonaikat és mire visszatértek, az otthonoknak sokszor csak romjait találták. Hatalmas mértékben igénybe vette és veszi azonban az egész népgazdaság teherbíró képességét, hiszen a károk helyreállítására és a védekezésre fordított hadsereg mozgatására szánt összeg már milliárdos nagyságrendű. Éppen ezért kell figyelmet szentelni a kormány, lapunkban is közölt, felhívásának, mely a tervezettnél egy százalékkal magasabb nemzeti jövedelem elérését célozza. A főhatóságok segítsék elő a munkák jobb megszervezését; a vállalatok és szövetkezetek ajánlják fel fejlesztési alapjuk legalább öt százalékát; a kiválóan gazdálkodó termelőszövetkezetek biztonsági alapjuk egytizedét. A minisztériumok, tanácsok takarítsák meg a-cél érdekében költségvetési előirányzataik két százalékát. A felhívás nem utasítás és nem törvényerejű rendelet. A viszonylag ritkán emlegetett, de már bebizonyosodott önzetlenségre apellál, ha nem is foglalja szavakba ezt. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve nemcsak egy kis közösség keretein belül valósítható meg, hanem egy kis ország határai között is. Az MNB 70. sz. fióknál vezetett, „PM-hozzájárulá- sok az 1970. évi árvízkárok helyreállításához” számlára érkezendő összegek mögött ez az erkölcsi tartalom is rejlik. O. I,
