Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

Önzés TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 143. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. június 20. Közlemény Franz Jónásnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének látogatásáról a Magyar Népköztársaságban Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Franz Jonas, az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnöke 1970. június lő—19. között hi­vatalos látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét elkísérte dr. Rudolf Kirchschläger külügyminisz­ter, a szövetségi elnöki hiva­tal és a szövetségi külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Franz Jonas szövetségi el­nök magyarországi tartózkodá­sa során Budapesten, Székes­fehérvárott és a Balatonnál ipari vállalatokat, mezőgazda- sági és idegenforgalmi, vala­mint kulturális intézményeket tekintett meg. megismerkedett a magyar népnek a gazdasági életben és a kultúra terén el­ért sok eredményével. A ma­gas vendégek szívélyes és me­leg fogadtatásában mindenütt kifejezésre jutott a két ország jószomszédi és baráti viszo­nya. Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke megbeszé­lést folytatott Losonczi Pál­lal, az Elnöki Tanács elnö­kével, találkozott Kádár Já­nossal, az MSZMP KB első titkárával, az Elnöki Tanács tagjával. Fook Jenővel, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökével, Kállai Gyu­lával, az országgyűlés ein ok é- vel, az Elnöki Tanács és a kormány több tagjával, vala­mint a magyar társadalmi szervezetek számos vezetőjé­vel. A látogatás idején megbe­szélésekre került sor Péter János, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere és dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság külügy­minisztere között. A magyar—osztrák megbe­szélések nyílt, szívélyes lég­körben zajlottak. A felek meg­elégedéssel állapították meg. hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Osztrák Köztársaság közötti jószomszédi kapcsola­tok gyümölcsözőek és az élet minden területén állandóan fejlődnek; két különböző tár­sadalmi rendszerű állam bé­kés egymás mellett élésének jó példáját mutatják. Megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági kap­csolatok erősödnek. Az áru­csere-forgalom évről évre nö­veltszik. Megvan a reális le­hetősége a forgalom állandó növelésének. Fejlődik az jpari együttműködés is. Ezt a fej­lődést jól példázza a villa- mosenergia-cserére vonatkozó egyezmény alkalmazása, vala­mint a két ország közlekedési és vízügyi szerveinek jó együttműködése. Hasznos ta­pasztalatokat nyújtanak a járműgyártásban és a vegy­iparban kialakult munkakap­csolatok. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közös szakbizottsága; hasznos tevé­kenységet fejtenek ki és a magyar--osztrák általános ve­gyes bizottság a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének kü­lönösen bevált eszköze. A Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kulturális, idegenforgalmi és sportkapcsolatok is jól fejlőd­nek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere kö­zéppontjában Európa és a vi­lág biztonságának, békéjének kérdése állt. Mindkét fél hangsúlyozta az európai biz­tonsági konferencia fontos sze­repét. A konferencia süceres meg­tartása a bizalom légkörének megteremtésével jelentősen hozzájárulhat az európai biz­tonság bonyolult protolómái­(Folytatás a 2. oldalon.! Földet ért a Szojuz—9 Moszkva, (TASZSZ). Pénteken, magyar idő sze­rint 12.59 órakor a Föld kö­rüli, tartós repülés program­ját végrehajtva, a Szojuz—9 űrhajó leszállt a Szovjetunió területének megadott körze­tében, Karaganda városától 75 kilométerre nyugatra. Andrian G rigor jevlcs Nyi- kolajev és Vitalij Ivanovies Szevasztyjanov, a földet ért űrhajósak jói érzik magukat A földreszállás végrehajtá­sára a kiszámított időben be­tájolták az űrhajót és bekap­csolták a fékező hajtóművet. A hajtómű leállása után az űrhajó részei elváltak egymás­tól és a leszálló rész a le­génységgel együtt a Földre vezető pályára tért. A leszál­ló rész repülése szabályozott leszállás; pályán folyt le az aerodinamikus vsny.jySk fel- használásával. A légkörben végrehajtott fékezés után mű­ködésbe lépett az ejtőernyő- rendszer. A leszálló rész üt­közésmentes földetérését az erre a célra szolgáló hajtó­művek biztosították. Nyikolajev és Szevasztyja- nov űrhajósokat a földetérés helyén melegen fogadták a felkutatásukra indult csoport képviselői, sport-instruktorok, barátaik és újságírók. A helyszínen lefolytatott or­vosi vizsgálat azt bizonyítja, hogy az űrhajósok jól visel ték el a tartós űrrepülést; Az űrhajó legénysége, Nyi­kolajev ezredes, űrhajós, a Szovjetunió hőse és Szevaszty­janov, a műszaki tudományok kandidátusa teljes mértékben végrehajtotta a tudományos, műszaki és orvosbiológiai ku­tatások előirányzott program­ját. Bentonittal „törniük" a szivárgó töltéseket Borsod megyében újabb ne­héz szakaszához érkezett a már hatodik hete tartó ár- védekezés. Az elmúlt napok esőzéseinek hatására a Bod­rog tovább árad. Az előre­jelzések szerint árhullám vár­ható a Sajón és a Hernádon is. Ezért az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság megtette az előkészületeket az áradat fogadására. A Tisza Tokajnál az el­múlt 24 órában négy centi­métert apadt, Dél-Borsodban azonban tovább árad a folyó. A védelmi erők mindenütt helytállnak. Tokaj alatt az úgynevezett tiszaladányi „kö­nyöknél ’ töltéslazulás kelet­kezett, amelyet megfeszített munkával, bordás kőterhelés­sel sikerült megerősíteni. Taktaközben, Tiszadob felett az átázott gátszakasz nagyobb szivárgásainak megfékezésére homokzsákterhelést alkalmaz­tak és a töltés víz felőli olda­lán 540 négyzetméter mű­anyagfóliát fektettek le. Ezen­kívül a tokajhegyaljai ás­ványbányákban termelt ben­tonittal „tömítették” el a ve­szélyes csurgó . részeket. Kesz- nyétennél — a Sajó torkola­tánál — könnyűbúvárokat ve­tettek be hogy a gát víz felőli oldalát műanyagfóliába „cso­magolják”. Az árvíz elől kiürített Kö­rös-vidéki községek mintegy 30 ezer lakosát pénteken rendkívül szervezetten költöz­tették vissza otthonukba. Az algyői szénhidrogén-me­dence olajkútjainak, ipartele­peinek árvízvédelmét szolgá- ' ló hat kilométer hosszú gát péntekre elkészült. A Tisza- töltéssel párhuzamosan épült szorító gát oltalma alatt új­ból megnyitották az árvíz- veszély miatt korábban le zárt olaj kutakat, tankóllomá- sokat. Eddig 138 millió forint a fejlesztési alapból az árvízkárok enyhítésére A Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek tanácskozása A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei jú­nius 21---22-én tanácskozásra ülnek össze Budapesten, hogy megvitassák a* európai biz­tonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésének idő­szerű problémáit. (MTI) A Pénzügyminisztériumtói kapott tájékoztatás szerint a vállalatok, szövetkezetek, ta­nácsok péntekig 138 millió , forintot fizettek be a fejlesz­tési alapjukból az árvízkárok enyhítésére. Az eddig befolyt 138 millió forintos összeg a károkhoz képest még ala­csony, a kormány legutóbbi felhívására azonban egész sor további vállalat, szövetkezet, intézmény határozta el, hogy fejlesztési alapjából felajánl bizonyos összegeket, s a munka hatékonyságának nö­velésével pótolja ezt a hiányt. Eddig 743 tanácsi szerv, vállalat és szövetkezet utalt át fejlesztési alapjából pénzt az árvízkárok helyreállítását segítő 232—90196—0202 számú számlára. A Győr-Sopron megyei Tanács VB például 8 millió forintot, ezenkívül a győri városi tanács 2 millió, a soproni városi tanács pe­dig 1 millió forintot ajánlott fel a fejlesztési alapból. A Tolna, a Somogy, a Zala és a Fejér megyei tanácsok 5—5 millió forinttal kívánják eny­híteni az árvízkárokat. A Pénzügyminisztériumban utaltak arra, hogy a fejlesz­tési alapból befolyó összege­ket a lakosság pénzfelajánlá­saihoz hasonlóan kizárólag az árvízkárok enyhítésére hasz­nálják fel abból egyetlen fo­rintot sem vesznek igénybe más célra. A fejlesztési alap­ból begyűlt pénzt is a károk felmérése után osztják szét. Mivel a segélyek igazságos elosztásához legalább megkö­zelítően ismerni kell a be­folyó összegek nagyságát, kí­vánatos, hogy a megsegítésre szánt összegeket a vállalatok minél előbb ajánlják fel, il­letve fizessék be, hogy a pénz szétosztását is a lehető legrövidebb időn belül meg­kezdhessék. (MTI) és önzetlenség Minden rendszeres újság­olvasó . jól tudja, az újságírók pedig még jobban, hogy az évek során számtalan cikk, ri­port, glossza jelent meg lap­jainkban, amelyek az emberi önzéssel foglalkoztak. A szo­cialista ember típusa nem ala­kul ki máról holnapra. A mindennapok számlálhatatlan példáját kínálják az egocent- rikusságnak, az önmagunkat mindenki más elé helyezésnek, vagyis egy „ősinek” mondott emberi tulajdonságnak. Ennek jeleit és bizonyágait szívesen fedezzük fel másban és meg- orrolunk érte, ha más leli meg azokat bennünk. Az önzés ellentéte az önzet­lenség. Mindig öröm volt teret adni a bizonyítékoknak, me­lyek amellett szóltak, hogy ez is ősi emberi tulajdonság. Egy elemi katasztrófasorozatnak, az árvíznek kellett eljönnie ah­hoz, hogy a magyar napilapok és hetilapok szűknek bizonyul­janak az önzetlenség példái felsorolására. Tolna megyétől távol van a Szamos, a Körösök vidéke. De távol van Szent- gotthárdtól, Soprontól és Ba­lassagyarmattól is. Mégis, a távoli és személy szerint is­meretlen embereket, többnyire névről se hallott falvakat sújtó csapás első hírére, — sem­milyen központi felhívást, gyűj­tési szervezést nem várva —, tételes törvény nem diktálta módon, egyszerre mozdult meg az egész ország. Kistisztviselők adakoztak alacsony fizetésük­ből, termelőszövetkezetek aján­lottak terményt, állatot, ipari üzemek pénzt, anyagot, mun­kát, olyan tömegben és meny- nyiségben, amire aligha volt még példa. Az árvíz, — amellyel való küzdelemben minden szerve­zet, elsősorban a vízügy és a honvédség, eredménnyel tette le a legfelsőbb szintű vizsgát, — természetesen elsősorban azokat érintette legközelebb­ről, akik közvetlenül a veszé­lyeztetett területeken laktak, elhagyni kényszerültek ottho­naikat és mire visszatértek, az otthonoknak sokszor csak rom­jait találták. Hatalmas mér­tékben igénybe vette és veszi azonban az egész népgazdaság teherbíró képességét, hiszen a károk helyreállítására és a védekezésre fordított hadsereg mozgatására szánt összeg már milliárdos nagyságrendű. Éppen ezért kell figyelmet szentelni a kormány, lapunk­ban is közölt, felhívásának, mely a tervezettnél egy száza­lékkal magasabb nemzeti jö­vedelem elérését célozza. A főhatóságok segítsék elő a munkák jobb megszervezését; a vállalatok és szövetkezetek ajánlják fel fejlesztési alapjuk legalább öt százalékát; a ki­válóan gazdálkodó termelőszö­vetkezetek biztonsági alapjuk egytizedét. A minisztériumok, tanácsok takarítsák meg a-cél érdekében költségvetési elő­irányzataik két százalékát. A felhívás nem utasítás és nem törvényerejű rendelet. A viszonylag ritkán emlegetett, de már bebizonyosodott ön­zetlenségre apellál, ha nem is foglalja szavakba ezt. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve nemcsak egy kis közösség keretein belül valósítható meg, hanem egy kis ország határai között is. Az MNB 70. sz. fiók­nál vezetett, „PM-hozzájárulá- sok az 1970. évi árvízkárok helyreállításához” számlára ér­kezendő összegek mögött ez az erkölcsi tartalom is rejlik. O. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom