Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
Maguknak rajzoltak „ Vonalas vizsga“ Szekszárdon ere kék V. Bones — Brujevics: „Üresen hagyd a tányért** Egy igen hasznos gyakorlati kezdeményezés gyümölcsöző eredményének lehettünk fül- ég szemtanúi a napokban. A Tolna megyei TIT műszaki szakosztálya két évvel ezelőtt indította meg műszaki rajz- tanfolyamát, amelynek első ízben tartották záróvizsgáját, a szekszárdi ipari szakmunkásképző iskola tantermeiben. Az ötletet, egyik „szülőatyjának”: Körösi Károly nyugdíjas mérnöknek, a TIT megyei műszaki szakosztálya elnökének elgondolásán kívül maga az élet sugalmazta. Megyénkben is mind többek számára vált munkakörükben szükségessé a műszaki rajz megfelelő tudása, vagy eddigi ismeretének kiegészítése. Több vállalatnál felismerték jelentőségét és kötelezték is a tanfolyam elvégzésére az érdekelt munkakörökben alkalmazott dolgozóikat. Többen saját jószántukból jelentkeztek a tanfolyamra, akadt köztük gimnazista, érettségizett'ipari -tanuló és tisztviselőnő is. Az első évben az általános alapismereteket sajátították el a hallgatók, a második évfolyamon két részre tagozódott a tanfolyam: két, építész és egy gépész műszaki rajz osztályra, mely utóbbi két ágazatra: általános, valamint épületgépészetre tagolódott. A gépész osztályban Dömösi József gépészmérnök, az építész osztályokban Erdélyi Tibor és Huszti Pál építészmérnökök vállalták a szaktanár teendőit, amely nemcsak heti kétórai tanításból állott, hanem a napi munkájuké ut^p.,, otthonuk,-,i; ban hetenként még további nyolc órát vett igénybe a házi feladat rajzok javítgatása. A hallgatók áldozatvállalására jellemző- az, hogy sokan távoli községekből jártak be Szekszárdra, köztük családanyák, akik harmadik műszakként vállalták a tanfolyamot. A dunaszentgyörgyi Halász Róbertnénak közben kisgyermeke született, mégis kiváló minősítéssel végezte el a tanfolyamon Szabó István Xreg- szemcséről, Iván Györgyi Tamásiból utazott az esti előadásokra, s a turistaszállóban kellett aludnia, saját költségén. Gyönfcről is hárman jártak be Szekszárdra. Nehónvan fontos elfoglaltságuk miatt valamivel előbb kérték vizsgáztatásukat, így Papp Jánosné szülési szabadságra ment. Kvandufc Andrásnét is kisgyermeke gondozása kötötte Je, Lengyelfalusi Katalin esküvőre. Nagy Dánielné külföldi útra készülődött, s valamennyien kiváló minősítéssel vizsgáztak. A záróvizsgát meglátogatta >%' '•'er Flórián, a TIT megyei bízott titkára is. A vizsgán feltűnt a nők nagy többsége. — Kifejezetten női szakma a műszaki rajzolás — magyarázta Váczi Imre, a Tolna megyei Tervező Vállalat főmérnöke, a tanfolyam vezetője, kérdésünkre. — Zömmel nagyon jó rajzokat csináltak, nékem tetszik a munkájuk —> véleményezte. — A nők keze finomabb, ügyesebbek, fejlettebb a7- érzékük és türelmesebbek is — tette hozzá Körösi Károly. Az nem vizsgázhatott, akinek nyolcnál több házi feladata hiányzott. S a három tanteremben félszáz hallgató vonalazta .lázas . elmélyültséggel a külön, vizsgarajzot. ■ Ennek elkészítésére ■ kétórai jdőtarta- , mot adott a Szenczl Lászlónak, a megyéi tanács művelődési osztálya felügyelőjének elnökletével értékelő vizsgabizottság. amelynek Körösi Károly . és Vácz- Imre voltak tagjai. A hallgatóknak az elméleti és a gyakorlati tudásból is bizonyos ismeretekről kellett számot adniuk. s az építészet 30, a gépésziet 50 vizsgakérdése közül valamelyikre válaszoltak. Ezeket tanáruk kérdezte, a a vizsga- bizottság tagjai is tettek fel kisegítő, vagy kiegészítő kérdéseket. — A gépészeti rajzban a szabványos ábrázolásmódok megtanulása volt nehéz feladat; az építészeti rajz általában esztétikusabh, természetesen ott is sóik jeíölési forma van, amelyeket be kell tartani — világosított fel Dömö- sá József a cigarettaszünetben, s beszélt arról is: — Akad, aki nagyon szépen rajzol és nem gépész, viszont van, aki a gépészethez valami miatt ért már. de kevésbé rajzol olyan jól. A kettő egyenlege kölcsönösen befolyásolta a vizsga eredményét, amelyen pro és contra, mindent egybevetettek, az egész évi rajzokat, valamint a hallgatók képességét és szorgalmát alaposabban ismerő szaktanár véleményét is. S a vizsga végeredménye: 55 hallgató közül 22 kiváló, 12 jó minősítést ért el, 21 megfelelt. Az átlag jobb a jónál. Elmondom azt is, hogy a nőhallgatók általában sokkal jobb képességről tettek bizonyságot, mint a férfiaki A műszaki rajztan-folyam bizonyítványát Szenczi László megyei művelődési felügyelő osztotta ki, s a vizsgabizottság nevében köszöntötte a hallgatókat és a tanári testületet. Külön elismeréssel adózott a vidékről bejáróknak és a családos asszonyoknak. A műszaki rajztanfolyam elvégzése — a munkakörtől függően — méltánylást kíván a vállalatoktól, a munkaadóktól is. A szakmai továbbképzést értékelő vállalatoknál, mint például a megyei tervező vállalat. s másutt is, figyelembe veszik a munkabér besorolásában. BALLABÁS LÁSZLÓ Egyszer, amikor Lenin éppen írálunk vendégeskedett, a gyerekeim — két lány és egy fiú —, kint ültek a teraszon, a terített asztal mellett, és várták az ebédet. Lenin és én kissé távolabb ültünk a gyerekektől és csendesen beszélgettünk. A gyerekeknek kitálalták a levest, de bizony nagyon étvágytalanul ettek, s majdnem az egészet ott hagyták a tányérban. Vlagyimir Iljics rosz- szallóan csóválta a fejét, de egyelőre szó nélkül hagyta a dolgot. Feltálalták a második fogást. Ám a három gyerek abból sem evett többet, mint az elsőből. — Gyerekek, hát ti nem vesztek részt a jó étvágyúak mozgalmában, az „üresen hagyd a tányért” mozgalomban? — kérdezte Lenin, a hozzá legközelebb ülő Nágyá- hoz fordulva. — Nem, — felelte halkan Nágya és zavartan nézett testvéreire. — Nem, mi nem — felelték ők is egymás után. — Hogy lehet az? Miért maradtatok ki belőle? — Azért, mert..., mert. .., mi még nem is hallottunk erJ ről a mozgalomról. — Pedig már régen kellett volna róla hallanotok! — Mégsem hallottunk — mondta csalódottan Nágya. — De egyébként sem lennétek alkalmasak arra, hogy a mozgalom tagjai legyetek. Biztos vagyok benne, hogy egyi- kőtöket sem vennék fel ebbe a mozgalomba — mondta nagyon komolyan Lenin. — Nem?... Miért nem vennének fel minket?... Éppen minket nem vennének fel? — kérdezték erre, egymás szavába vágva a gyerekek. — Miért, miért?! Hát hogy néz ki a tányérotok? Nézzétek csak meg! Majdnem mindent ott hagytatok benne! — Megesszük mi mindjárt! És a gyerekek egy-kettőre eltüntették, bekebelezték a tányérról, amit az előbb mef* hagytak. , — így már más! Ez mái rendes dolog!.., Igv már meg lehet próbálni a mozgalomba való jelentkezést... Mert óit még jelvényt is csak anjiak adnak, aki mindig üresen hagyja a tányérját — folyj tatta Vlagyimir Iljics. — Jelvényeket is?! És rp*s lyen jelvényeket?! — érdéig* lődtek élénken a gyerekek. -» És hogyan lehet oda belépni? — Először kérvényt kell be* adni. — Kinek? i —■ Nekem. A három gyerek egyszerre ugrott fel erre az asztal rr.eH lói és elrohant kérvényt írni; Néhány perc múlva aztán is« mét visszatértek a teraszra és ünnepélyesen nyújtották ág Leninnek teleírt. papírlapja^ kát. Vlagyimir Iljics egymás utálj olvasta el mind a három „kérH vényt”, kijavította bennük a helyesírási hibákat és mindhárom alá odaírta, hogy? „Felvehető”. Fordította: Krecsmáry LaszÜ Űttörőavatás Váralján Szőrié az országban május 31-én ünnepelték a gyermek« napot A váraljai úttörőcsa* pat ezen a napon avatta az ifjú kisdobosokat és úttörőket. Az ünnepség reggel Stii kor kezdődött. A csapatvezető a jól dolgozó őrsöknél? emléklapokat adott át, valamint Máté József kapott k*= tüntetést patronáló munkájáért. Ezután következett a megható pillanat, amikor as avatószülők felkötötték a kú>- pajtásoknak a kék, illetve piros nyakkendőt. , Délután az osztálytermek# ben rendeztek vetélkedőket aa úttörők, a kisdobosok pedig az udvaron rollerversenyt bonyolítottak le. A rollerver-. seny igen izgalmas volt, meri az első helyért minden kiaj pajtás sportszerűen küzdött* . F. J. \ Százéves tanulólevél Ezer szakmunkás Szekszárdról Képzett tisztségviselők Ritka ipartörténeti relikvia került a szekszárdi 505. számú Ady Endre Szakmunkás- képző Intézet tulajdonába. A reggeli órákban felkereste az igazgatóságot Dömötör Béla, a Szekszárdi Vasipari Vállalat tmk-csoportvezetője Klézli János kíséretében, és egy Az al-czéhmester aláírása olvashatatlan, a pecsétek épek, s ezeken az egyesült céh legfontosabb szerszámainak lenyomata is felismerhető. A tanulólevelet az intézet gondosan megőrzi, fotókópiáját pedig kiállítják az iskolába^ pontosan száz évvel ezelőtt kelt tanulólevelet adtak át. A tanulólevél háromnegyed ív nagyságú, nyomdai úton előállított oklevél, szép kézírással, és két teljesen ép pecséttel a következőket tanúsítja: A szekszárdi szakmunkás- képző intézetben idén közel ezer fiatalnak adják át a szakmunkásoklevelet. A „legénnyé” avató ünnepséget az intézet udvarában június 15- én tartják. Az ünnepségen több mint két és fél ezer szakmunkástanuló, illetve már friss, „tanulólevélV-as szakmunkás vesz részt. Ezekben a napokban 251 munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselő kapja kézhez bizonyítványát arról, hogy sikeresen elvégezte a Magyar Jogász Szövetség égisze alatt rendezett egyéves tanfolyamot. Tavaly száznyolcvanán szerezték meg ezt a —mondhatjuk így: — kis diplomát. S ha a korábbi tanfolyamok végzett hallgatóit -is össze- számláljuk, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a tisztségviselők majdnem fele megszerezte már a szükséges ismereteket ahhoz, hogy sikeresen vegyen részt munkaügyi viták elbírálásában. A most végzettek akaraterejét dicséri, hogy . szorgalommal lettek úrrá komoly nehézségeken, — például azon, hogy a tanulmányaikhoz szükséges nyolc brosúra közül csak hármat kaptak meg. A döntőbizottsági tagok munkájának; sokaságára jelelemző, hogy a munkaügyi döntőbizottságok 1969-ben majdnem nyolcszáz ügyben jártak el. Ezek hetvenöt százalékát mindkét fél megelégedésére fejezték be; csupán minden negyedik ügy került a Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elé. A megfellebbezett határozatok mintegy 60 százalékát hagyta helyben a TMDB, — s ez a tény ismét az első fokon eljárt bizottságok jó munkájára enged következtetni. A hazai jog két legfiatalabb ágazata a munka- és a szövetkezeti jog. Az előbbi művelői a döntőbizottsági tisztségviselők. öröm arról szólni, hogy képzősük fontosságát mind több vállalat igazgatója, mind több szak- szervezeti bizottság ismeri fel. A döntőbizottsági tevékenység lényeges része a társadalmi igazságosztásnak, tehát a demokratizmus érvényesülésének is. A kétségteá lenül fontos elv gyakorlati! megvalósulása mellett szorosan vett vállalati érdek is a döntőbizottsági tagok képzése. A munkajogban járatos tisztségviselők, — mint említettük —, helyesen, törvényesen hoznak határozatot. Ea lehetővé teszi az ügyek gyors befejezését. Mi több, a kép-j zett MDB-tagok számos jog- vita megnyugtató elintézéséi; segítik elő munkaügyi eljár ráson kívül is. A jogszaí>á«f lyok és a joggyakorlat ismerétében tájékoztatják az érdekelteket jogaikról, a törvény biztosította lehetőségekről, ezek ismerete, pedig kétségtelenül elősegíti a megegyezést. Ezen túl: ahol képé zettek a tisztségviselők, ott nem indul munkajogi eljáy rás olyan viták esetében," amelyek a bíróság elé tartoznak. „Tanutó-levél -p-r Mi fő- és al-czéh mester és többi mestertársak mint a becsületes egyesült kováts, lakatos, asztalos és kőműves czéh tagjai Gyönkön Tolna megyei községben ezennel tudomássá tesz- szük, hogy gyönki születésű Kováts György, a kováts mesterséget Kováts János kováts mesternél kitanulván egész tanulóideje alatt magát nemcsak híven és rendesen viselte, hanem mesterségének megtanulásában különös buzgósággal viseltetett, mai napon általunk felszabadittatott és legénnyé felvétetett légyen. Mely végett említett Kováts György kováts legénynek jelen tanuló-levelünket kiadjuk, és öt mindenkinek mint szorgalmas és becsületes embert ajánljuk. Melynek bizonyságául e tanuló-levél ezéhiink pecsétjével és a szükséges aláírásokkal ellátatott, Gyönkön június hő X. napján 1870-ik esztendőben. Czéh-bizt.os: Schleinlng János. Főczéh mester: Jakab Virgil.''
