Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

• • „

C

/l ( PX^C

Közgond

Regöly, a valamivel több mint kétezer lakosával nem tartozik a nagy községek kö zé. A lélekszám stagnál, sem a faluban, sem közelében nincs iparvidék, a község nek még átmenő közúti forgalma sincs, mert itt véget ér a kövesút, ám ennek ellenére nem minden hasonló nagyságú település könyvelhet el ilyen gyors ütemű fej lődést. A falunak a gondjai is ebből fakadnak. A falu központjában most építenek egy, két és fél emeletes épületet. Már a helyszínen az anyag egy része. Az épü let pedagóguslakásból, takarékszövetkezeti irodából, abc- kisáruházból áll majd. Csakhogy a helyszínre szállított anyag — a falazóblokk zömét nem tudják felhasználni az eredeti terv szerint, mert kiderült, hogy selejtes. Ezt hivatalos szakértők állapították meg. Ez ügyben a minap a helyszínre érkezett a dunaújvárosi épületelem- gyár képviselője. És megkezdődött a vita, hogy ki milyen felelőséggel tartozik, mi le gyen a selejtes anyaggal. A legkellemetlenebb helyzetben a falu fejlesztésén fáradozó tanács van, mert nem kezdhették meg a tervezett építkezést, de egyelőre nem is tudják, hogy mikor kapnak -a selejt helyett megfelelő falazóblokkot.

A lótenyésztés

Regöly neve régóta a ló- tenyésztésről ismert. A különböző lovasrendezvényeknek e község gyakori résztvevője (például a tamási lovasnapoknak). A tolna-tamási táj-- fajta ló tenyésztése meglehetősen -leszűkült Regölyre.' Ez a tájfajta nagy hírű elődök jegyeit viseli magán, ki y,áló tulajdonságokkal rendelkezik, és a magyar lótenyésztésnek értékes, minden' valafnirevaló szakkönyvben említett ága. A gépesítés előrehaladásával párhuzamosan azonban, itt is mind kevesebb a ló.

Regöly újratelepítése

Hegedűs László.. a 'Regölybői'‘'származó.- de - a— fővárosban

élő történész: : . r . ..

— Regöly hajdani lakossága 15S0 körül szinte egyszálig elszéled, menekülve a török elől, 1563-ban a török, kincstári defterek, vagyis adóösszeírások már csak 12 házat találnak Regöly ben.

— Közvetlenül a Rákóczi-szabadságharc előtt Regölyt már rácok lakják, az 1702-es összeírás 33 hospest, telepest tüntet

Viel, köztük kettő magyar nevű: Kovács János és Vörös Miklós. Az 1720-as úrbéri összeírás szövege szerint ezek a lakosok, vagyis a rácok „a Revulotió megszilárdulásakor nyomban elszéledtek", s 1715-ig Regöly lakatlan puszta.

— 1715 kora tavaszán néhány igali jobbágy elhatározta, hogy megszállja a pusztává lett Regölyt, Szabó György vezetésével elindulnak herceg Eszterházy Józsefhez, hogy megegyezzenek vele. Sopron, majd Pozsony felé vezető útjukon mások' is csatlakoznak hozzájuk. Eszterházy József a regölyi szállólevélben az előtte megjelentekről mint „igali s máshon- nét való szabad lakosok"-ról beszél. Az első regölyi lakosok az igaliak közül: Szabó György telepítőgazda. Bornemissza István. Csike Miklós, Dobos Gergely, Nagy Miklós és Papp István. A más helységbeliek közül az első hozzájuk csatlakozók többek közt: a tapolcai Sárdi Mihály, Hegedűs János, Radány András, Tálos István, Bebesi Ferenc és Korga András, a pápai Hegedűs István. Egyházashetyérői Takács István bocskoros nemes, az első regölyi bíró s a Sopron megyei Csapodról Füstös János. Igáiról 1717—18-ban jönnek még: Rácz György, Lakos Mihály. Dékány Miklós, Bornemissza Gergely, Antal János és Szili Ferenc. 1720-ban már ők is ott szerepelnek a regölyi 37 lakos között.

Az 1730-ban fölsorolt 85 regölyi lakos közül 50, tehát a lakosság kétharmad része városból és mezővárosból érkezett. Ennek oka egyrészt az akkori erős katonai beszállásolás, másrészt a népesebb helyek szűkebb életlehetősége, elfoglalt határa, egyszóval a jobb megélhetésre való törekvés. Regöly határa a hozzácsatolt Somoly, Tád és Taka puszták határával még bőven adott lehetőséget a szabad földfoglalásra.

Többnyire a Dunántúlról jönnek települők, Győrtől, Esztergomtól a Zala megye sarkában fekvő Gosztoláig, s néhá- nyan Légrádról, a hortobágyországi Varasáról és Gyalogházáról is jönnek. Három kivételével szabad költözködése jobbágyok, köztük 8—10 városi polgár, és 7—8 földnélküli bocskoros nemes, s másfél és egy forint árendát fizetnek évenkint az uraságnak, ezenkívül mindenből kilencedet adnak, s néha kötelesek fuvarral szolgálni, s egy évben egyszer vaddisznóval, őzzel és császármadárral kedveskedni.

Igáiról és Tapolcáról továbbra is jönnek új lakosok Re- göiybe. Igáiról például a Riba családok két őse: Mihály és Dávid. A regölyiek 1730-ban már külön halászati adót fizetnek, 8 forintot, a legtöbbet a megyebeli Kapos menti helységek közül. A régi öregek szerint a regölyi halászoknak külön bírájuk volt. Aztán következik a jobbágyüldözés és el- nyorftás korszaka. Egyik lengyeltóti tárgyaláson az eredetileg Buzsákról elszökött Radány András, s a közvetlenül onnan jött Kovács Miklós ügyét tárgyalják, — Mezőkomáromban. pedig a Szilasról elkerült Pető Mihály miatt vonultatnak föl tanúkat, kit 10 év múlva bíró létére is elhurcolnak és börtönbe zárnak.

.4 ssoeiogrnfus 30 pontja

Dávid Tibor műve 1936-ban jelent meg Regöly Tolna • megyei nagyközség általános szociográfiájaj különös tekintettel az 1934. évre, címmel és 1 a pécsi Tudományegyetem jóvoltából. A rendkívül értékes mű korhű képet fest az akkori Regölyröl, -s befejezésként a szerző 30 pontba foglalva összegezi, hogy mire lenne szüksége e faluközösségnek. A 30 pont a következő:'

1. Tagosítás.

2. Az analfabétizmus letörésé.

3/ Gazdaad ő s súgó k rendezése^ r.

4. Gv ii ?m ö 1 »■ sö s ü u I» Itetrse,

5. Az útkérd és • rendezése.

6. Vizek lecsapó lása.

7. Az- egyke kiirtása.

8. Csecsemővédő intézet felállítása. , .

'9. A nemi betegségek kiirtása.

10. A kutak és az ivóvíz tisztítása, artézi lu\t 'létesítése.

11. . Az árnyékszékek rendezése.,

12. A tisztasági érzék növelése.

• 13.. A kuruzslás letörése.

14. A házi beosztás, 'rendezése.

15. - A táplálkozás egyoldalúságának megszüntetése- * '

10. A borivás letörése.

17. A nők ruházatának megváltoztatása.

18. Könyveli át ás és az ú iságók rendezése, ktiHúritáz létesítésé.

19. • Vasúti kirakodó -és- villanyvilágítás létesítése.

20. . Községi múzeum létesítése.

21. A bagóraság kijrtá^a. . ^

22. A' hősök szobrának felállítása.

23. Falu vezetők kiképzése.

24. Ä zsidókérdés megoldás^, í^'tsd a zsidógyúlölet megsziin- fe+ése).

,25. A eigánvkérdés megoldása.

?.P. A kólduskérdés megoldása.

27. Az összetartás elmélyítése.

28. Politikai felvilágosítás*

29. A jogismeret terjesztése, különösen, a magánjog tanítása,

30. A szövetkezeti mozgalom

kiterjésztésev . . MI VALÓSULT MEG?

Regölyben egy munkaközösség dolgozik a falu monográfiáján,-. Felosztották

egymás közt a különböző korokat és javában folyik a kutatómunka. A mostani negyedszázadról nem lesz nehéz megállapítani, hogy sorra megoldotta azokat a problémákat, amelyekkel szemben tehetetlennek bizonyult a régi társadalmi rend, vagy legalábbis elindította a megoldás folyamatát. A harmincas évek éles szemű szociográfusa ' — bár nem volt marxista, és sok megállapítása erősen vitatható — csokorba szedte mindazt, ami a falu népéletének • a megváltoztatásához, javításához kellett volna. De alig történt előrehaladás. Az

Dávid Gyula tanácselnök: —

Napközit létesítettünk a falu rászoruló öregjei részére.

egyik azért maradt- változatlanul, mert nem volt rá pénz, a másik pedig a. közömbössé- . gén múlott, vágj’ együtt.„a

kettőn.Vegyük sorra a 30 pontot?

1. A tagosítás részben 1942- ben, részben 1961-ben megtörtént.

2. Az analfabétizmus a felszabadulás óta felszámolódott.

3. A gazdaadósság a mező- gazdaság szocialista átszervezésével idejétmúlt témává zsugorodott össze.

4. A gyümölcsösök fejlesztése, telepítése terén a hatvanas évele hoztak nagyobb eredményt.

5. ’ A fontosabb utakat rendezték. Regöly és a hozzá tartozó Majsa közé új kövesút épült. Az utak rendezése továbbra is napirenden szerepel.

6. A vízlecsapolás részben megtörtént, részben' folyamatban van.

A gyermekáldás szaporodóban van. bár e tekintetben a regölyi helyzet is elmarad a kívánatostól.

8. 1955-től szervezett, intézményes csecsemővédelem van- a faluban.

9. A nemi betegségek köre leszűkült az úgynevezett átmenő és előrehaladott korúak egy kis töredékére. Ritka az előfordulás, s a betegeket szervezetten figyelik, gyógykezelik

10- Regölyben törpevízmű épült, a házak többségéhez külön vízvezetéken jut el a víz- A többi lakásba a törpe- vízmű közkűtjairól viszik az egészséges, jó minőségű ivóvizet.

n- A vízöblítéses wc-k most vannak elterjedőben a vízvezetékkel ellátott lakásokban, de higiénikusabbá tettek a hagyományosakat is.

12. ^ Száznál több fürdőszobát építettek és rendeztek be a vízmű megépítése óta. Korszerű strand is létesült.

13. A kuruzslás teljes egészében megszűnt az emberek általános kultúrálódásával.

természettudományos felvilá* gosodásával párhuzamosan,

14. A ma épülő családi há- ; zak belső beosztása, szerkezeti elrendezése egészen más, mint a régieké volt; jobtiap szolgálják .az ember igényé^ kényelmi, egészségügyi szempontból egyaránt. Ezen kívül a modern elveknek megíele- lően sok régi házat átépítettek.

15. A táplálkozási viszonyok a falu minden rétegében sokat javultak.

16. Az alkoholizmushoz vezető „borivás" elszigetelt egyedi jelenség. Az italból; mellett szeszes italokat mérő presszó is van a faluban, , de mind kevesebb a részeg ember.

17. Az egykori tetszetős, de kényelmetlen, egészségidéi; női divatot. — bő szoknyát—s teljes egészében felváltotta ár modem öltözék.

18. Huszonötezer kötet könyv ván a magánosok könyvespolcain. a közösségi könyvtáron kívül. Több újság jár a faluba, mint amennyi a családok száma. Itt. épült meg két évvel ezelőtt a megye egyik legszebb művelődési otthona.

19. A villanyhálózatot kor. szerűsí tették.

20. a községi múzeumot most tervezik.

, 21. A babona kiveszett,

22.----------_

23. A faluvezetők kiképzése állandóan napirenden szerepei.

24. '----------25. Kevés cigány él a faluban.

26. A koldus fogalma ismeretlen.

28. Több mint 220 tévé, 630 rádió és a gyűlések, előadások sora, valamint a rendszeresen és nagy mennyiségben érkező újságok szolgálják a politikai felvilágosítást.

29. Széles körű a jogismeretek terjesztése.

30. A falu lakossága teljes egészében a termelőszövetkezeti utat választotta, de majd minden családból tagja valaki az általános fogyasztási szövetkezetnek is.

összeállította:

BODA FERENC