Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

V szekszárdi tudományos ülésszakon hangzott el... Dombóvár felszabadulása és az MKP tevékenysége a dombóvári járásban Megalakulása előtt már politikai tényező Körvonalaiban vázolta be­vezető .szavaiban az előadó az 1944-es esztendő második felében kialakult dombóvári helyzetképet. Napról napra nőtt az elégedetlenség a la­kosság, a katonai szolgálat diói állami felmentettséget élvező nagyszámú vasutas munkásság körében. A német megszállás, a há­ború súlyos terhei közepette Dombóváron három politikai jellegű, addig különálló cso­port kezdett közeledni egy­máshoz. A magukat kommu­nistáknak vallók (idős Po- rubszki Ernő, Kovács István, Samu Lajos, Rácz Szabó Ist­ván, idős Bernáth István, idős Topa József, Tobak Ferenc) együtt politizáltak a szociál­demokrata szakszervezeti Becze Gergellyel és Stein Imrével, valamint az eszpe- rantista Máj Zoltánnal. A korábbi elszigeteltséget, egy­más munkájának kisebb le­becsülését megszüntetve ke­resték a közös utat a haza függetlenségének, a társadal­mi haladást előrehajtó gon­dolatok megvalósulásához. Az elégedetlenkedő munkások é legöntudatosabb csoportja a lehetőséghez mérten tevékeny volt, a felszabadulást meg­előző időszakban foglalkozott az elméleti ismeretek meg­szerzésével és készült az adandó alkalom esetén fel­használható helyi munkás­stratégia és taktika felvázo­lásával. Dombóvár község 1944. de­cember elsejére virradó éj­szaka vált szabaddá, a III. Ukrán Front 57. hadseregének 6. gárdalövész-ezrede, vala­mint a 230. és 232. páncélos zászlóaljakban harcoló szov­jet csapatok akadályokat le­győző harcai következtében. Szülőföldjétől és családjától távol 28 szovjet katona ál­dozta életét a Dombóvár fel­szabadítása folyamán vívott hősi harcban. mi pártszervezetek meg nem alakultak, áttételesen és a területről valósult meg a kommunistáknak a társadal­mi, gazdasági, politikai életre gyakorolt ösztönző és élesztő hatása. A nemzeti bizottság­ba küldött kommunisták va­lamennyien fizikai dolgozók voltak, sikerült kivívniok a párt tekintélyét és vezető sze­repét, érvényt szereztek ja­vaslataiknak. Kezdeményezé­sükre a községben az ipari és mezőgazdasági termelést elő­mozdító terményelszámoltatá­si, gazdasági és földreform­szakbizottságot alakítottak, melyeket tevékenységükről később be is számoltattak. Külön helyet kapott a szék szárdi tudományos ülésszakon a korábbi dombóvári helyismereti anyaggyűjtés szerves folytatása­ként összeállított anyag, a legújabbkori történelmi eseményeket taglaló téma feldolgozása. A m egyeszékhely után legnépesebb járási központ munkásmozgalmi múltja, a felszabadulást követő élénk társadalmi—mozgalmi élet fontos részét képezte a kibon­takozás érdekében folytatott Tolna megyei küzdelmeknek. Azért is jelentős a dombóvári feldolgozás, mert nem egyszer a fel- szabadulást követő harcok élvonalában küzdöttek Dombóváron a kommunisták a koalícióban és a koalíción kívül. A népi demok­ratikus forradalom küzdelmes es ztendeiben Tolna megyében ugyanis több ízben Dombóváron indított frontális támadást a de­mokratikus pártokba befurakodott osztályidepen és reakciós ele­mek egy-egy csoportja. A tudományos ülésszak kor referátumainak sorrendjében a negyediket Simon Károly, az MSZMP Dombóvári Községi Bizott­ságának titkára készítette el és adta elő az előbbi témából. A korreferens előadásában kitért a járási székhely felszabadulás­kori társadalmi erőviszonyaira, az élet megindításáért folytatott, helyenként igen éles küzdelmekre, s ennek feldolgozását köz- zéadva beszélt a megye általános képébe illő és attól eltérő vonásokról. Gyakran foglalkoztak élénk taggyűléseiken a községeket érintő, halaszthatatlanul fon­tos gazdasági és politikai kér­désekkel, megkülönböztetett figyelmet fordítottak a föld­reformra és a puszták népé­December első napjaiban, heteiben a kicsiny létszámú kommunista csoport ismét­lődő megbeszéléseire a szov­jet hadsereg első . várospa­rancsnokságán került sor. No­ha ekkor még hivatalosan nem alakult meg a pártszer­vezet, mégis léteztek, csele­kedtek, tudott a közvélemény is a dombóvári kommunis­tákról. Sajátos, közvetett bizonyí­tékokkal szolgált a korrefe­rens létezésükről és tevé­kenységükről. Idézte az SZDP 1945. január 11-i, dombóvári ülésének jegyzőkönyvét. (Az MKP szervezete több mint egy hónapra rá alakult csak meg). Ebben dokumentálta az SZDP a kommunista párt in­bói verbuválódó új gazdákra. Néhány 1945-ös dombóvári taggyűlés állásfoglalása, illet­ve témája: tüzelő beszerzés, a Szuhay-domb vízellátásának biztosítása, piaci árak, a ház­bérek megállapítása, a vas­utasok érdekeinek védelme, földigénylés és ellenagitáció, a meglévő ipar mielőbbi talp- raállítása. Közös akciók koalíciós csatározások Az akcióegységre irányuló kommunista törekvés és az azt gátló'.yiaskodás váltakon zása dominált Dombóváron d forradalmi érők*és a koalíci­ós pártok viszonyában. A dombóvári pártszervezet akció- programokat igyekezett kidol­gozni a többi pártokkal, a nemzeti bizottsággal és az in­tézményekkel való együttmű­ködésre. Községpolitikai, kul­turális 6 egy-egy réteget érin­tő akcióban időnként sikerült egyetérteni. Dombóváron vi­szonylag korán. 13451 április 30-án hozzákezdtek a szembe­állás ellenére is rendszeressé tett pártközi . tanácskozások­hoz. Sikeres, közös akciója volt a két munkáspártnak a dombóvári vasutasság ellátá­sához és fizetésrendezéséhez 1945. májusában biztosított öt­millió pengő. A malmok el­lenőrzését sürgetve egyetértő álláspont,' alakult ki 1345. de­cemberében az MKP és az S2DP között Több esetben megbukott viszont a kommu­nisták egységtörekvési kísérle­te az SZDP vezetői adott szavának megszegése, a veze- tőszerepfe szert tett osztály­idegen és jobboldali elemek (Büchler, Cseri, Hajdúk) ak­namunkája és a testvérpártok belső megosztottsága miatt. Demagógiájukkal időleges győ­zelmeket értek el a politika­ilag iskolázatlan, becsületes szociáldemokrata munkások körében is. Néha tovább is mentek, botrányos fellépésük­kel kommunistaellenességet szítottak. Létszámát tekintve legna­gyobb erejű párt Dombóvá­ron a kisgazdapárt volt, amelyben furcsa mód sok volt a vasutas hivatalnok is. A politikai harcok kiéleződésé­nek időszakában a szenvedé­lyesen küzdő kommunisták legádázabb ellenfelének a hír­hedt jobboldali elemekből ái- ló kisgazdapárti vezetés bizo­nyult (Balogh Gusztáv, Cson­ka Vendel,; Barkóczi Vendel). Ebből fakadóan, szinte kez­dettől fogva inkább a perma­nens harc, mint az együtt­működés jellemezte Dombó­dítvánvával történő azonosu­lásukat a nyugatról visszatér­tek lakásigénylésének eluta­sítása és a kommunista járá­si főjegyző mellett tanúsított egységes kiállás kérdéseiben. Mindezek két tényezőt rög­zítettek az utókor számára. Már megalakulása előtt is politikai tényező volt a kom­munisták dombóvári csoport­ja és már a kezdet kezdetén kibontakozott a törekvés a m u n k ás- akció egy s ég létreho­zására. Létrejött és munkába lendült Egy vasárnapi napon, 1945. február 18-án alakult meg Dombóváron, egy elhagyott házban, a Szepessy László utca 2-es szám alatt az MKP helyi szervezete. Ennek az alakuló ülésnek archívumban megőrzött jegyzőkönyvét ele­mezte az előadó. Már az első alkalommal sokféle feladat­tal foglalkoztak. Demokrati­kus úton megválasztották a dombóvári pártvezetőséget, kommunistákat delegáltak a nemzeti bizottságba, meghir­dették a politikai munkával egybekapcsolt tagtoborzást, anyagi alapjuk megteremtésé­hez már az első ülésen 640 pengő felajánlást gyűjtöttek. Furcsa érdekessége az össze­jövetelnek, hogy a meghívott­ként megjelent, a régi köz- igazgatást képviselő Hidassy főszolgabíró üdvözölte az MKP-szervezefett Rohamos fejlődés indult Combóváron és a járás köz­ségeiben a tagtoborzás és a szervezeti élet kialakítása te­rén. Dombóváron hetenként, minden szombaton délután gyűlésre jöttek össze. Fél év sem telt bele, zászlajuk alá százak gyülekeztek. Az MKP akkori pécsi területi irodája 1945. július 30-án a dombó­vári járásban már 290 MKP- tagot tartott nyilván. Sok he­lyen nemcsak a családfő, ha­nem vele együtt a feleség és a család ifjabb tagjai is be­léptek a pártba, ilyen volt Dombóváron a Szilák, Samu, Topa, G. Kiss, Gombos, Po- rubszki, Lukács család. Az első időszakban szinte teljes mértékben a fizikai munká­sok — téglagyárak, fütőház, vaj gyár — alkották a kom­munista szervezeteket. Járásszerte erősödő, gyors ütemű: tömegbefolyást jelzett, hogy 1945. márciusa és júli­usa között a járás ■ hat közsé­gében — Duzs. Csibrák, Nak, Szakcs, Gyulaj, Kocsola -— megalakult már a pártszerve­zet, kiépült a járási titkár­ság. Dombóváron és a járás községeiben a kommunisták százai önzetlenül, fáraÖhatat- lanul mozgósítottak; szenve­délyesen hirdették az MKP tömegekét mozgceító politiká­ját. \ Mindenben kezdeményeztek... váron az MKP és az FKGP viponygt. Töretlenül já;jmun- kakapcsplatot csupán a pa­rasztpárttal sikerült megvaló­sítóm. Inkább nyílt, mint burkolt harcok közepette, kiélezett, helyzetben került sor az 1945- ös választások 'előkészítésére. A jobboldali Cseri bejelen­tette, hogy külön listán indul az SZDP, az FKGP pedig szovjetellenes jelszavakat hangoztatott és nem riadt vissza a rágalmazástól sem. Uszító röpiratot nyomtattak á Bögler nyomdában, és ter­jesztették: A' csatározások, a gátlástalan módszerek nem voltak hatástalanok, rányom­ták bélyegüket a választási eredményre is. Az MKP vá­lasztási sikertelensége pilla­natnyi " elkeseredést, csalódást okozott ugyan, azonban más- t fél hét elteltével a felvonuló kommunisták tömege jelezte, hogy Dombóváron nem adták fel a harcot, mozgósítanak a demokratikus vívmányok megvédése és továbbfejlesz­tése érdekében. A korreferátum befejező szakaszában szemelvényekkel ismertette Simon Károly a dombóvári Bagó-féle nyom­dában készült „Pártértesítő” cikkeit, a kommunisták köz- művelődési és agitációs kiad­ványainak tartalmát. A kivo­natok arról tanúskodnak, hogy Dombóváron már ak­kor erőteljesen foglalkoztáig az" iparfejlesztéssel, a -vám'-. siasodássaL nagy figyelmet szenteltek ^az iskoláknak, pe-,Jf cfagogustalálkozót szervez- , tek, arról határoztak. hogy hazahozatják G.venis Antal hamvait, és leleplezték a hintapolitikusokat. — Betöltötte az MKP dom­bóvári szervezete már az első években is a rá háruló sze­repet, mert tevékenységének legfőbb jellemzője a munkás­osztály, a nép ügyének hű­séges szolgálata volt. E gon­dolattal fejezte be Simon Ká- . roly a tudományos ülésszak munkáját a dombóvárnak gyűjtésének feldolgozásával gazdagító, korreferátumát. SOMI BENJAMIN NÉ V illanyszerelő-ipari Vállalat Lábatlan, Tatabánya, Százhalombatta DKV Szentendre munkahelyeire azonnal felvesz VILLANYSZERELŐKET. SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT Jelentkezés: lábatlant vékonypapírgyár-építkezés VIV-kirendeltségen, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél; Villanyszerelő-ipari Vállalat i. sz. szerelőipari üzen) Budapest VII., Síp utca 23. '. ndvainénál. (22) * Az első napoktól kezdve irányító szerepet töltött be az MKP dombóvári szervezete az ott lévő ipari, közlekedési és mezőgazdasági üzemek életre- keltésében. Amíg az első üze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom