Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
Levelezőink írják A lakásügy - társadalmi ügy i. Az eredmények és gondok évtizedei A Központi Bizottság megbízásából szakemberek széles körű bevonásával még a múlt évben elkészültek a KB irányelvei a lakásépítés fejlesztéséről és a lakáselosztásról. Az irányelveket az elmúlt hónapokban összevont tanácskozásokon megvitatták a budapesti, a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottságok; vitára bocsátották a SZOT Elnöksége és a KISZ Intéző Bizottsága kibővített ülésén. Gondos előkészületek után a Központi Bizottság és a Minisztertanács április 16-i együttes ülése megvitatta és elfogadta az MSZMP Politikai Bizottságának előterjesztését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. Ennek rövid lényegét, majd pedig magát a határozatot már közölték az újságok, ismertette a tv és a rádió. A hivatalos tájékoztató, —mivel nagy horderejű társadalompolitikai kérdésről szól, — érthetően élénk érdeklődést, vitákat is kiváltott. Olvasóinknak ezúttal több. egymást követő részletben bővebb kiegészítést, indoklást és magyarázatot kívánunk nyújtani, a Központi Bizottság és a • Minisztertanács határozatához, annak jobb megértése érdekében. Közismert, hogy a lakáshelyzet, a lakásellátás az életszínvonal alakulásának egyik legfontosabb tényezője. A lakások száma, nagysága, felszereltsége, építésük minősége és elosztása a társadalom különböző rétegei között közvetlenül befolyásolja az emberek életmódját, életnívóját. Minél magasabb egy ország lakosságának életszínvonala, általában annál nagyobb az ország lakássűrűsége, kevesebb az egy lakószobára jutó lakosok száma, több a komfortos lakás és magasabb színvonalú a kommunális ellátás is. Nem végleges adatok szerint az ország lakásállománya 1970. január 1-én, a népszámlálás idején 3 millió 157 ezer lakás volt. Húsz év alatt, 1950 és 1970 között összesen 1 millió 65 ezer új lakás épült az országban, s a családoknak majdnem egyharmada költözött új lakába. Az építés szempontjából ez a húsz év nem volt egyenletes. A gazdasági tervekben az 1957-et követő évek óta kapott nagyobb szerepet a lakásépítés, nőtt az állami befektetés is, a lakosság jelentősebb anyagi erői kapcsolódták bé az építésbe. Az 1 millió 65 ezer új lakásból a két évtized alatt 315 ezer állami, mintegy háromnegyed millió pedig magánerőből, illetve hitellel támogatott magánerőből készült. Persze, a több mint egymillió új lakásból csak 830 ezer a tiszta szaporulat; 170 ezerrel a lebontott, régi lakásokat kellett pótolni. ,1970. január elsején 400 ezerrel, 15 százalékkal volt több lakás Magyarországon, mint tíz évvel korábban. A szobák száma pedig ma meghaladja az 5 millió 200 ezret, ami 1 millió 150 ezerrel — 28 százalékkal — több, mint tíz évvel ezelőtt volt. Így az utóbbi évtizedben csökkent — az 1960- as 61 százalékról 47 százalékba — az egyszobás lakások aránya; a kétszobásoké viszont a tíz évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra emelkedett. Nőtt a három-, illetve több szobás lakások aránya is. Mivel a lakásnövekedés üte- me nagyobb volt a népszapo- rulatnál, s mivel nagyobb, kulturáltabb lakások épültek, ma kényelmesebben, jobb körülmények között lakunk, mint eddig bármikor. Jellemzi ezt, hogy a száz lakásra jutó népesség száma — országosan mintegy 10 százalékkal; a 100 szobára jutok száma pedig mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben. 1960-ban — mint az előzőén közölt adatok bizonyították —, a lakásépítésben eredményes évtized vette kezdetét. Akkor megértek a feltételei annak is, hogy a párt- és kormányszervek kidolgozzák a 15 éves lakásfejlesztési tervet, amely szerint 1975 végéig 1 millió új lakást kell megépíteni. Ebből 600 ezer lakás az év végére kész lesz, a következő ötéves tervben pedig befejeződik a nagyszabású program. A tervezők 1960-ban úgy látták, hogy a 15 év alatt felszámolható az országban a lakáshiány. Ez a számítás azonban nem bizonyult reálisnak. Miért? Minden ország lakásszükségletét három alaptényező alakítja. Ezek a népszaporulatból, a lakásállomány pusztulásából, a megfelelő Jakás nélkül élők elhelyezkedéséből eredő szükségletek, s ide kell sorolni a belső vándorlásból, a lakosság átrétegeződéséből eredő szükségleteket is. A 15 éves lakásterv ezeket a tényleges szükségleteket alábecsülte; kevesebb családdal, (nagyobb családnagysággal); kisebb arányú lakásavulással; lassúbb átrétegeződéssel, illetve kisebb városi lakossággal számolt. így az 1 millió új lakás felépítése 1975-ig nem oldhatja meg, csak enyhítheti a lakáshiányt. Az utóbbi évtized nagy erőfeszítései ellenére még mindig kevés lakást építettünk. Az ezer főre jutó, évente épülő új lakások száma 1957 óta 5,8—6,1 között Ingadozik. Az európai országok átlagában viszont 1000 főre számítva évi, kb. 8, a Szovjetunióban évi 10,3 új lakást építenek. A hazai, alacsony lakásépítési arány miatt az elavult, bontásra érett épületeknek is A szekszárdi iskolaigazgaj tők és a népművelés különböző szintű szervei közös tanácskozást tartottak péntekeiji délelőtt az 1970—71. évi szín házi és hangversenyévad megszervezése ügyében. Dr. Vadas Ferenc, a megyei művelődési központ igazgatója vázolj ta a művelődési ház jövő évi színházprogramját. Bejelentette, hogy külön sorozatot kívánnak rendezni az ált. iskolák részére, amelyben 2 bábszínházi előadáson kívül a Hamupipőke, a Hófehérke és a hét törpe, valamint a Twist Olivér szerepelne. Ugyancsak külön sorozatot indítanának a csak mintegy egynegyedét számoltuk fél. Ez ugyan átmenetileg mérsékelte a lakáshiányt, de fékezte a minőségi javulást és növelte az amúgy is elhanyagolt lakáskarbantartás, -felújítás költségeit. Ennek az elmaradásnak az értéke csak az állami bérlakásoknál az utóbbi húsz évben becslések szerint mintegy 12—13 mil- liárdra halmozódott. A jelenlegi, alacsony lakbérek viszont nem teszik lehetővé a felújítási hátralék csökkentését, sőt, a folyamatos javítások kiadásait sem fedezik teljesen. Hátráltatja a felújítást az állandó építőipari kapacitáshiány is. S itt utalni kell arra: a házgyárak, s az új technológiák térhódítása ellenére az építőipar és az építőanyag-ipar részben még ma sincs kellően felkészülve a lakásépítési és -felújítási igények kielégítésére. Végül is azonban 1950 óta több mint egymillió új lakás került tető alá, s ha nagy nehézségek közepette is, de eredményesen halad a 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Hogyan állunk tehát a valóságos lakáshiánnyal, vagyis a családok számának és a lakás- állománynak a különbségével? Lássuk az adatokat. 1951-ben országosan mintegy 450 ezer volt a hiányzó lakások száma, másként kifejezve: ennyi családnak, vagy családtöredéknek nem jutott önálló, megfelelő lakás. Budapesten 1951- ben közel 170 ezer, a városokban kb. 100 ezer, a községekben több mint 180 ezer volt a hiányzó lakás. És ma? Az országos hiány csaknem 350 ezer lakás, ebből a budapesti megközelítően 150, a városi 140, a községi hiány pedig 60 ezer lakás. Amint látható: az elmúlt két évtizedben a lakáshiány jelentősen csökkent a községekben, de Budapesten alig javult a helyzet, a városokban pedig még romlott is. A lakáshelyzet általános javításán belül is most és a következő években a legégetőbb társadalompolitikai és szociális feladat a fővárosban és a vidéki városokban élő munkáscsaládok és családalapító fiatalok lakáshelyzetének a javítása. középiskolások részére, ámennek műsorán a tanulók kötelező olvasmányai kapnának helyet. Dr. Tucsni László, az Országos Filharmónia megyei megbízottja az 1970—71. eV) hangversenyévad tervezett műsorát ismertette. Az igazgatók hozzászólásai alapján úgy határoztak, hogy ált. iskolai hangversenybérletet nem hirdetnek, és érdekeltek együttműködve, a tanulóifjúság túlterhelése nélkül biztosítanak színvonalas kultúrműsort a város közel 5000 iskolása részére. (Folytatjuk) SZENES SÁNDOR 4 kulturális élet és az iskolák kapcsolatai KIVÁLÓ KÖNYVBIZOMÄNYOSOK A Népújság több ízben foglalkozott már az áfész 68-as számú könyvesboltjával. Mi szeretnénk a figyelmet bizományosainkra is ráirányítani. A szép eredmény, a kultúra terjesztése, főleg az ő érdemük, ők a tartópillérek a munkában. Puskás Lajos döbröközi iparcikkbolt.- vezető például azt hisszük országosan is a legjobb könyvterjesztők közé sorolható, tavaly 49 000 forintot forgalmazott. Az idén havi 5000 forint értékű könyvet adott el, tehát már ez évben 20 000 forint teljesítménye van. Érdemes Zsoldos Ferenc eredményére felfigyelni, aki a MÁV dombóvári kér. osztályán dolgozik (MÁV raktár). Sokoldalú társadalmi munkát végez, de vállalta a könyvbizományosságot is. Egyik legrégibb könyvbizományosunk Csathó János és Kovács Zoltán kocsolai lakosok szívesen foglalkoznak a könyveladással. Az áfész vezetősége honorálta is jó munkájukat, ök voltak a verseny győztesei. Vörösegyházi könyvbizományosunk Horváth Gizella is említésre méltó. Vörösegyháza kis hely 50 család lakik itt. Tavaly havi 1000 forint értékű könyvet vásároltak. Barcza Lászlóné vezette be itt a könyvet, ő szoktatta az olvasásra a dolgozókat, de utódja a kis fiatal Gizella éppen olyan könyvrajongó és eredményes terjesztő. Tóth Méray Lajosné lápafői bizományosunkról sem feledkezhetünk meg, mert szintén szereti a könyvet, és másokkal is meg tudja szerettetni. Jól dolgoznak Szakcson Simon Erzsiék az iparcikkboltban, mint könyvbizományosok. Dalmandon Tóth József né bolti eladónak is köszönet jár. Szépen forgalmaz, jó szervező. Dombóvár. Kertváros, Kéknefelejts u. 13. szám alatt lakik Nagy Lajosné. könyvbizományosunk, aki az ifik között végez jó munkát. Az áfész értékelte és honorálta is tevékenységét. Kovács Andrásné. Dombóvár A SÁRKÖZT NÉPI MELLÉKÜZEMÁGI TEVÉKENYSÉG MISZLAN Miszlán a Búzakalász termelő- szövetkezet vezetősége jól oldotta meg a tsz-tagok kiegészítő foglalkozását. Huliadékf eldolgozó melléküzemágat létesítettek, ezzel, mint egy 40 tag állandó., rendszeres foglalkoztatását tudják biztosítani. A havi kereset is kielégítő, átlagban 1200—1300 forint az asszonyok havi jövedelme. A napi 6 órás műszak mellett a közösben vállalt kötelezettségeiket is teljesíteni tudják. Tavaly ebből az üzemágból a termelőszövetkezet 250 000 forint tiszta nyereséghez jutott. Idén az üzemág évi költségvetési terve egymillió forint. Ebből az év első négy hónapjában már 487 ezer forintot teljesítettek. A. tagók részére biztosított rendszeres kiegészítő foglalkoztatás mellett a termelőszövetkezet is jelentő^ nyereséghez jut. Ugyancsak hasznos és jövedel* mező a termelőszövetkezet erdő- hasznosítási tevékenysége is. Ez évben már a gazdaság 225 ezer forint tiszta bevételhez jutott a* erdőgazdálkodásból. Délczeg József Tamási REKORD VÉRADÁS DALMANDON Legutóbb önkéntes véradás« szerveztek Dalmand községben Hét év alatt összesen 477 lites> vért adtak az önkéntes véradók* 1964-ben volt a legtöbb; 73,9 liter. Most azonban megdőlt ez a rekord, mert 75 liter vért adtak. Mindez komoly szervezést é,<j példamutatást igényelt, amelyből nem volt hiány. A jó eredmény eléréséhez nagy segítséget adtak, a párt, társadalmi és gazdasági vezetők. A propagandamunkát)« az iskolások is besegítettek. Az egész szervező munkának $ motorja az állami gazdaság párttitkára és igazgatója volt. Ezek az elvtársak maguk is példát mutattak. A ■ véradók túlnyom 9 többsége állami gazdasági dolgozó volt. A véradóállomás vezetői megelégedéssel nyilatkoztak: ilven lelkes véradókkal még nem U& láikoztak. Schiffer József '.**""*" Dalmand 1 A LÉTSZÁMKÉRDÉS R6& EGYÜTTES A sárpilisi népi együttes több mint 20 éves fennállása alatt sikert sikerre halmozva, éltette, népszerűsítette Sárköz népi kultúráját. A kicsiny sárközi falu — lakossága egyre csökken — a mostani körülmények között már nem képes folytatni magas színvonalú tevékenységét. Ez a tény ösztönözte a Szekszárdi Állami Gazdaságot, a sárpilisi együttes fenntartóját, a de- csi közös községi tanácsot és a decsi járási művelődési központot, hogy csoportjaikat összevonják és a rendelkezésre álló anyagi és tárgyi eszközöket összeadva, kedvezőbb feltételeket teremtsenek egy nagyobb együttes működéséhez, ezzel a népi kultúra további, magasabb szintű ápolásához. A megbeszélések eredményre vezettek és Bogár István szakmai vezetésével megalakult a jelenlegi Decs és Sárpilis községet összefogó Sárközi Népi Együttes. Reméljük, rövidesen a többi sárközi község is csatlakozik az új együtteshez. És reméljük azt is, hogy a fenntartók köre — a sárközi községekben működő gazdasági intézetekkel tsz-ekkel bővül. Czakó Sándor Decs T ermeloszövetke- zetek figyelem! Olcsón, megegyezéses áron eladó 4 db 100 000 kcal széntüzelésű hőlégfúvó. Érdeklődni lehet; TOLNA MEGYEI Állami ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Szekszárd, 12—890-es telefonon. (131) Országos viszonylatban létszámhiány mutatkozik, de ez bizonyos mértékben megoldhatni volna. a munkaerő-vándorlás egyiK legnagyobb oka az, hogy ugyan-, azon munkakörben más vállalat, nál lényegesen többet fizetnek) így csalogatják oda a dolgozó, kát. hogy magasabb fizetést Ígér- nek és adnak. A munkaerő-vándorlást meg lehetne szüntetni azzal is. ha úgy nagy vonalakban egyforma szakképzettség. szolgálati idő után lehetőleg egyforma bérek lenné- nek. Legfeljebb azt kellene figyelembe venni, hogy milyen a munkakörülmény, veszélyes, vagy egészségre ártalmas és ilyen munkakörökben legyen több valamivel a fizetés. De jelenleg nem így van, mert a vasút veszélyes üzem, azonfelül a munkakörülmények is eléggé rosszak, hisz télen kint a féken utaznak még a vonatvezetők is. Azonfelül éjjel-nappal, vasárnap-ünnepnap mindig helyt kell állni, mégis viszonylag a leggyengébbek — ugyanabban a munkakörben a vasút 8 forintos órabért fizet, míg egy másik vállalat 12—13 forintot is hajlandó fizetni — itt a fizetések, annak ellenére, hogy most március l-től rendezték. Én őszintén féltem a vasutat és ezért a még, rosszabb létszámhelyzetet szeretném megelőzni az általam leírtakkal. Egyébként probléma lesz a szállítási feladatok teljesítésével a munkaerő- hiány miatt Itt Dombóvár állomáson Is, mivel Dombóváron is egyre több új üzem létesül. Bódogh Mihály Dombóvár, MÁV Népújság 1970. május 12.
