Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
A párt Központi Bizottságának februárban megtartott ülése megvitatta a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét és határozatot hozotí az e téren mutatkozó tennivalókról. „A nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi pártmunka részeve kc,i tenni, mert ez előfeltétele, hogy össztársadalmi üggyé váljék,” — állapítja meg egyebek között az ülésről kiadott közlemény. í Nőkérdés — Magyarországon? Akadnak talán, akik meglepődnek az ilyen fogalmazás hallatán. Hiszen társadalmunk átlagembere réges-rég lezárta magában ezt a kérdést. Megszokottá vált az egyenjogúság tudata, sőt, hajlamosak vagyunk néha már a férfiak egyenjogúsítását emlegetni. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük az egyenjogúság teljessé tételének követelményeit, rá kell jönnünk, hogy nem olyan egyszerű a dolog. Ezt tette a Központi Bizottság ülése is, ezt megelőzőén pedig mindazok, akik a nőkről szóló napirendi pont előterjesztésének összeállításában részt vettek. Igen, valóban az a helyzet, hogy a nőknek a férfiakkal xraló egyenjogúságát évtizedekkel ezelőtt kimondta, deklarálta a dolgozók állama. A tanulás, a társadalmi előmenetel, a bérezés viszonylatában egyaránt régóta rögzítettek az elvek: csak éppen a gyakorlati megvalósulásban mutatkozik elmaradás sok helyen. Minden joggal rendelkeznek a nők a tanuláshoz. De ha családanyák is egyben, hogyan szakítanak maguknak annyi szabad időt, amely új ismeretek szerzéséhez, az érettségihez, vagy az egyetemi diplomához szükséges? Lehet belőlük miniszter, és gyárigazgató, mégis elenyészően kevesen emelkednek magasabb tisztségekbe azok közül is, akik képességeiknél fogva méltóak lennének erre. Régi elvünk az ..egyenlő munkáért egyenlő bér” követelménye, de bármelyik üzemi közösségben ellenőrizhető, hogy a női dolgozó ugyanazért a munkáért, ugyanabban a beosztásban kevesebb fizetésért dolgozik, mint -férfi munkatársa. Különösen az utóbbi években tett sokat az állam annak érdekében, hogy megpróbáljon könnyíteni a speciálisan női gondokon, amelyeket gyermeknevelés, háztartás, s más hasonló címszavak alatt ismerünk mindnyájan. Mindez azonban távolról sem elegendő, hiszen épp a Központi Bizottság állapítja meg, hogy „a nők problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet keli kapni jogalkotásunkban, gazdasági, kulturális és szociálpolitikánkban.” Van tehát nőkérdés ma is. De mit értsünk az alatt, hogy ezt a problémakört a mindennapi pártmunka részévé kell tenni. Lehet-e az egyáltalán pártmunka? S ha igen, miért és mennyiben? Aki üzemi közösségben él —• hiszen ilyen a keresőképes korú nők 65 százaléka hazánkban — az jól tudja, hogy a napi munka gyakorlatában ezernyi apró-cseprő ügyben kell intézkedni, segítséget nyújtani a nők számára olyan ügyekben, amelyek a gazdaságvezetés felsőbb régióiból nézve számítanak csak kis ügynek. Aki könnyebb beosztást kér, mert gyermeket vár,"annak ez igenis nagy ügy. S a társadalom számára is az kell, hogy legyen. Annak az asz- szonynak, aki nem tudja a gyermekét óvodában elhelyezni, hiába beszélünk arról, milyen nagyot nőtt az óvodai férőhelyek száma, ezzel nincs kisegítve. Meg kell próbálni elhelyezni az ő gyermekét is. Az a dolgozó nő, aki vállain viseli a család együtt-tartásának ezerféle gondját, a közösségtől is joggal vár türelmet, segítőkészséget, gondoskodást a hétköznapi életben. Pártmunka-e ha igyekszünk neki segíteni? Feltétlenül az. Része-e a pártmunkának, ha lehetőség szerint megkülönböztetett gonddal kezeljük a dolgozó asszonyok jogos kéréseit, sőt harcolunk is ezek érvényesítéséért? Mindenképpen. És annál inkább fontos ez, mert az utóbbi időben számos példa Van arra, hogy amit a párt lelkiis.- mereti ügyének tekint, azt ugyanigy kezeli a társadalom egésze is. Nyilván, szükség van újabb rendelkezésekre, talán törvényekre is, amelyek az eddigieknél pontosabban rögzítik a helyes elveket. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy minden törvény annyit ér, amennyit megvalósít belőle a társadalom. A megvalósulás pedig mindig és minden helyzetben a kisebb közösségek munkája. Elvégre ők azok, akik a helyi viszonyoknak, adottságoknak megfelelően tettre váltják a gondolatot s ezzel élettel töltik meg a paragrafusokat. Ha tehát a párt- szervezetek érdemben foglalkoznak mindenütt a lányok és asszonyok ügyeivel, gondjaival, ezzel amellett, hogy-a törvény megvalósulását -segítik, egyben új törvények születését is sugallhatják. A nőkérdés másként vetődik fel a szövőgyárban, másként az íróasztalok mellett, más problémakört jelent egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A társadalmi szervezetek, elsősorban a pártalap- szervezet, kötelessége éppen az, hogy foglalkozási áganként alkalmazza a törvényt, s ne a holt betűt néze, hanem az embert, akiért a törvény született. Azelőtt a nagyobb közösségekben bizonytalan hatáskörű nőbizottságok intézték a nők érdekvédelmét. Számos területen ilyen támaszra sem számíthattak a dolgozó nők. Ismeretes, hogy a jövőben ez nem így lesz. Most minden szinten közvetlenül a párt veszi kézbe a nők között végzett elvipolitikai munka irányítását, a nők gondjainak megoldását szolgáló határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását. A tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban állami és gazdasági szervekben dolgozó kommunisták egyetemes kötelességévé válik, hogy munka- területükön gondoskodjanak a pártirányítás megvalósulásáról, a dolgozó nőket érintő kérdések a pártpolitikának megfelelő eldöntéséről. A pártot az intézkedés meghozatalánál a realitások felismerése vezette, s az a szándék, hogy már a legközelebbi években teljesebbé tegye azokat az eredményeket, amelyeket a női egyenjogúság, a nők társadalmi helyzetének állandó javítása terén sikerült elérni. A társadalomnak, benne mindenekelőtt a kommunistáknak, pedig nem szabad elfelejtkezniök arról, hogy a mostani generációk megtisztelő kötelessége nemzedékekre megalapozni a szocialista nemzet erkölcsi-politikai egységét, amelybe na- I gyón is beletartozik az egyenjogúság teljes megvalósítása. K. L » Közéletünk Pénteken délelőtt tartotta soron lévő ülését a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Sólyom Sándor, a- járási tanács igazgatási osztályának vezetője • számolt be az ülés- résztvevőinek a szabálysértési ügyintézés munkájáról és a szabálysértési bizottságok tevékenységéről. A végrehajtó bizottság ezután Szűcs János tűzoltó őrnagy jelentése alapján foglalkozott a szekszárdi ' járás tűzrendészetének helyzetével. A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtti ülése bejelentésekkel ért Véget. * Pakson reggel nyolc órakor kezdődött a járási tanács végrehajtó bizottságának ülése, majd tíz órákor ült össze a •járási tanács testületé.. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén jelentés szerepelt a lejárt határidejű vb-határozatok megvalósításáról, majd Csonka Bajos pénzügyi osztályvezető beszámolója alapján megvitatták az ülés résztvevői az 1969. évi költségvetési és revíziós vizsgálatok végrehajtásának ■ -tapasztalatait. Végül Rózsa Júlia. . községi. vb-elnpk _ számolt be a dunaszentgyörgyr községi tanács kulturális, nevelő és szervező tevékenységéről, A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zárult, * A Paksi Járási. Tanács ülésének programjában az ügyrendnek megfelelő napirendi pontokon kívül szerepelt az állattenyésztés helyzetének vizsgálata, és a dunaföldvári községi tanács szerveinek tevékenysége. Az előbbi téma előadója Vas János, a végrehajtó bizottság elnöke, az utóbbié Jendralovits Ferenc, a Duna földvári Községi Tanács elnöke volt. • • A járási tanács ülésé bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget, illésesett a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt dr, Tóth Eálin.tnak, a megyei NEB elnökének elnökletével ülésezettx a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A tanácskozás napirendjén a mezőgazdasági beruházásokra adott állami támogatás hatékonyságának kérdése, az építési és szerelési munkák árkialakitása és elszámolása, valamint a MEÉÖBER Vállalat Tolna megyei kirendeltsége munkájának értékelése szerepelt. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az előterjesztett anyagokat megtárgyalta és javaslatokat fogadott eL Az egyes vizsgálati anyagok ismertetésére visszatérünk. Megemlékező ünnepség Gyorkönyben Az NDK felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából május 7-én emlékülést rendeztek Györkönyben. Az ünnepségen részt vett Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Tolná.' megyei elnöke. RigőcZki István, a paksi járási pártbizottság első titkára és dr. Kiss Frigyes, a Paksi. Járási Tanács elnöke. Gerhardt Grahl, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének attaséja a nagykövetség nevében üdvözölte a- község dolgozóit, majd Hans Winderle, a hallei „Buna” Kémiai Művek művészcsoportjának vezetője a gyár dolgozói köszöntését tolmácsolta a község és a tsz dolgozóinak és á gyár- életéről, fejlődéséről mutatott be filmkockákat, A" Buna gyár 31 tagú művészcsoportja gazdag műsorral kedveskedett a gyÖrkényieknek. Végül dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a Magyarországi Németek Demokra tikus Szövetségének főtitkára — aki egyben a csoportot, is vezette — megköszönte a németek vendégszereplését és a györkönyiek lelkesedését. Palánkon nyolcszázezerrel á terv mögött Nem a dolgozókon múlik Felhívás a ktsz-ekhez A K1SZÖV é-s a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága ez év márciusában együttes ülésen foglalkozott a KISZ KB és az OKISZ 1967 februárjában hozott közös határozatának végrehajtásával, összegezve a határozat meg- v-alósításának tapasztalatait. A márciusban megtartott együttes ülés résztvevőt leszögezték, hogy az együttműködés eredményei jók és alapul szolgálnak a továbbiakban az elvárásoknak még inkább megfelelő együttműködés eredményeinek kimunkálásához. A tanácskozáJ tapasztalatait summázva született meg az a fölhívás, amelyet a KISZÖV és a KISZ Tolna megyei vezetői ismertettek annak a tanácskozásnak a résztvevőivel, amelyen a kisipari szövetkezetek elnökei, párttitkárai és KISZ-titkárai vettek részt. A felhívás azokat a tennivalókat tartalmazza, amelyeknek sikeres végrehajtása egyenlő a párt ifjúságpolitikája gyakorlati megvalósulásával, A tanácskozást Gyerő András, a KISZÖV elnöke vezette be, beszélve az ifjúság politikai nevelésének fontosságáról, a szövetkezeti mozgalom szerepéről az eszmei, politikai nevelésben, majd arra tért ki hosszasan, hogy milyen erőt képviselnek a fiatalok, az ifjúkommunisták a gazdasági építőmunkában, egy-egy közösség éleiében, ha az a közösség igényt tart a kommunista fiatalok aktivitására. A tanácskozás végén terjesztette elő a KISZÖV és a. KISZ Tolna megyei Bizottsága azt a javaslatot, amely az itt elfogadott felhívás szövetkezetenként! ismertetését célozta. E tanácskozást követően a kisipari termelőszövetkezetek irányítói vezetőségi ülésen ismerkednek majd. meg a felhí- iiással, és a KISZ-szervezetekkel egyetértésben dolgozzák ki a helyi együttműködési terveket. Wágner Márton, a palánki téglagyár vezetője több mint húsz éve á téglagyári munkások között él, maga is téglás volt. Tapasztalata nagy, sok nehézséget, átszervezést, elemi csapást megért már, most mégis azt mondja, hogy a téglaiparnak ilyen évkezdése soha nem volt. — Nincs arra példa — mondja —, hogy márciusban ne kezdtük volna el a téglagyártást, idén csak április 10-én foghattunk hozzá úgy a munkához, hogy azt már szezonkezdésnek, folyamatos termelésként lehetett jelenteni. Nagy a téglahiány. Állami vállalatok, szövetkezetek és magánosok állnak sorba e fontos építőanyagért. Idén nem is tudják az igényeket kielégíteni. Csak megközelíteni tudják á szükségletek kielégítését. Mi ennek az oka? Nemcsak az a mintegy nyolc- százezer téglahiány, amelyet az idén már le kellett volna gyár- , tani. A kivitelezői ipar nem halad úgy a korszerű anyagok felhasználásával, mint az kívánatos volna, így az egyre növekvő beruházási igényekhez nem elég a tégla. Pedig a palánki és más téglagyárak is, évente nyoie-tizenkéi százalékkal növelik termelésüket. Palánkon —i a terv szerint — idén 9,5 millió téglát kellene készíteni. A gyárban rendkívüliek a , körülmények: a földet úgy kellett. idehozatni, a nyérsgyártáshoz az anyag- szállítást az idén szervezték át, és legalább tizenöt munkás hiányzik a szükséges létszámból. Mégis, ennek ellenére bizakodó a hangulat. Elsősorban, azért, mert a dolgozók többsége már régi munkásnak számit, a téglagyártásban nagy gyakorlattal bír, s így a rendkívüli időjárás okozta lemaradást. is egyenesbe lehet majd valahogy hozni. Egyelőre csak azt tudják lenni, hogy a szabad szombat biztosításával, a hét más napjain nyújtott műszakban dolgoznak. Amennyiben a későbbiek során lesz elegendő munkaerő, úgy talán szombaton is egész műszakot tudnak tartani. ' S. nyolc-tíz szombati egész műszak már azt eredményezné, hogy csak az év eleji elmaradás maradna az év végéig, s a szezon közbeni időjárás okozta kiesést pótolni tudnák. Úgy számítják a gyárban, hogy nyolc és fél millió nyers téglát gyártanak idén» Az idényjellegű, nehéz munka ellenére a törzsgárda abban bízik, hogy a most kezdett kongresszusi verseny is., segítője lesz a nehézségek leküzdésének. A gyárban a szocialista munkaverseny élén olyan munkások tevékenykednek, mint. Till Istyánné. Tóth La- josné, Kövecses László, Jakab László és Kiss István, akiknek tevékenysége, példamutatása nagy erő a palánki téglagyárban. A rendkívüli időjárás okozta nehézségeken csak a gyári kollektíva együttes, pontos munkája képes úrrá lenni, A néhány hetes, kedvezőbb időjárás alatti műszakok tapasztalata azt bizonyítja, hogy a munkásokon nem múlik az évi program teljesítése, —' ha több elemi csapás nem éri a gyárat.- Pj -* Előkérdés?
