Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-08 / 106. szám
K~“t (U, TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG g A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA*! XX évfolyam, 106. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek. 1970. május 8. Nagygyűlés Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére csütörtökön nagygyűlést rendezett a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső, a Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ilku Pál, művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Péter János külügyminiszter, Nagy József né köny- nyűipari miniszter, dr. Lévár- di Ferenc nehézipari miniszter, Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára. A himnuszok hangjai után dr. Trautmann Rezső, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. lem időben szinte teljesen egybeesőit a testvéri Csehszlovákia felszabadulásának napjaival. Csehszlovákia annak idején a legelsők között lett a hitlerista világuralmi tervek áldozata és utolsóként szabadult fel a fasiszta rabság alól. 1939-ben, amikor Cseh- és Morvaországot protektorátusként a német birodalomhoz csatolták. Szlovákiát pedig fasiszta csatlósállammá tették, sokak előtt vált kétségessé a csehszlovák államiság helyreállításának reménye. Az új reményt, a szabadságot — mint Európa annyi más nemzetének közlük a mienknek — a cseheknek és a szlovákoknak is a szovjet hadsereg hozta el. Szovjet fegyverek tisztították meg a fasiszta hordáktól a szlovák hegyeket, a cseh (Folytatás a 2. oldalon). . számunkból: EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN 2. o, BEIVIUT ATKOZUN K MOSZKVÁBAN 3. o. MIKOR SZŰNIK MEG A PROTEKCIÓ? 3. o. MIT MOND A S? 4. o. IFJÜSÁG X. o. MIT MOND A TUDÓS A CSILLAGKÖZI TÉRRŐL? 10. a. Komócsin Zoltán beszéde Történelmi évfordulókban gazdag tavaszt élünk az idén, — mondotta Komócsin Zoltán. Az elmúlt hetekben szerte a világon Lenin születésének századik évfordulójára emlékezett a haladó emberiség. Egy hónapja ünnepeltük hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját; ezekben a napokban a hitleri fasizmus feletti győzelemről és Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulójáról emlékezünk meg. A fasizmus feletti gvőzeA Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a KGST 24. ülésszakával kapcsolatos kérdéseket és megfelelő határozatokat hozott. Az ülésszakon részt vevő magyar kormánydelegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezeti; a küldöttség tagjai: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pár- di Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Bíró József, külkereskedelmi miniszter, Bálint József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, és Papp t ászló, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyettese. Á külügyminiszter beszámolt április 26. és 29. közötti hollandiai hivatalos látogatásáról. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy az őszinte légkörben lefolytatott eszmecserék előmozdították Magyarország és Hollandia kétoldalú kapcsolatainak további kedvező fejlődését és egyben pozitív hozzájárulást jelentettek az európai biztonság feltételeinek megteremtéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a nők munkahelyi feltételeinek, szociális és életkörülményeinek megjavításáról szóló irányelvei végrehajtására a kormány — a Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztésére — határozatokat hozott. A Minisztertanács felhívta a vállalatok, intézmények és szövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy az irányelvekben foglaltak megvalósításáért — anyagi lehetőségeikhez mérten — felelősség terheli őket; utasította az érintett minisztereket, és országos hatáskörű szervek vezetőit, továbbá felkérte a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy tegyék meg mindazokat az intézkedéseket, amelyek az irányelvek valóraváltásá- hoz szükségesek. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy az egyetemeken és az egyetemi jellegű főiskolákon 1970. augusztus 1-től tudományos továbbképzési ösztöndíjat kell létesíteni. Az ösztöndíj célja: fokozott lehetőséget biztosítani az arra érdemes fiatal szakembereknek, hogy alaposabban felkészüljenek a tudományos kutató (fejlesztő, tervező stb.), illetőleg az egyetemi oktató-nevelő munkára. Az ösztöndíjat pályázat útján lehet elnyerni, s két éven át folyósítják, erre az időre az egyetem és az ösztöndíjas munkaszerződést köt. Az esetleges korábbi munkaviszony az ösztöndíj folyósításának tartama alatt szünetel. Az ösztöndíj munkabér jellegű, összege havi 1500 forintnál kevesebb és 2500 forintnál több nem lehet. Ezen az összegen felül az ösztöndíjast — a nyelvpótlék kivételével — megilletik a munkaviszonya, illetve beosztása alapján járó pótlékok is. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a Budapesti Nemzetközi Vásár május 22-i megnyitás-' v:'; programját majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Újabb magyar-svéd hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodást készítenek elő Gunnar Lange miniszter sajtókonferenciája Gurmar Lange svéd kereskedelemügyi miniszter budapesti megbeszéléseinek befejeztével csütörtökön a margitszigeti Nagyszállóban sajtókonferenciát tartott. Tájékoztatót adott budapesti tárgyalásairól, s a magyar—svéd gazdasági kapcsoljatok alakulásáról. Elmondotta: eredményes eszmecserét folytatott a magyar gazdasági élet vezetőivel a két ország kapcsolatairól, és e kapcsolatok különböző formáinak fejlesztéséről. A magyar-—svéd árucsere-forgalomban az export-import értéke együttesen évente megközelíti a 40 millió dollárt. Svédország importja az 1960- as években évi átlagban 7 százalékkal emelkedett, s ennél gyorsabb ütemben, átlagosan 12 százalékkal növekedtek a magyarországi svéd vásárlások. A Svédországba irányuló magyar exportcikkek 30—35 százaléka mezőgazdasági termék. 20—25 százaléka textilféleség és tekintélyes összeget képvisel a magyar gyártmányú bútor is. A svéd beszerzések tavaly elérték a 6.5 millió svéd koronát, s előreláthatólag 1970-ben ez az összeg 11—12 millió korona lesz, vagyis csaknem megduplázódik. — A magyar termékek ver. sanykópesek a svéd piacon — mondotta a miniszter. — A tapasztalatok méginkább megerősítették azt a véleményemet. hogy a magyar ipar és szakembergárdája magas műszaki felkészültséggel rendelkezik, s ez reális alapot nyújt a műszaki-ipari kooperációkhoz. Svéd üzleti körökben egy. re' inkább felismerik e kooperációk előnyeit, s a két ország kormánykörei ezek kibontakozását a tavaly kötött gazdasági és ipari-műszaki együttműködési megállapodással is támogatják. — Tárgyalásaimon szóba került a turizmus kérdése is; ennek fejlesztésére szintén lehetőségeket látok. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva ^ miniszter elmondotta: — Az 1966-ban megkötött ötéves magyar—svéd hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás érvényének utolsó éve érkezett el, s dr. Bíró Józseffel megállapodtunk abban, hogy újabb hosszú lejáratú egyezményt készítünk elő, amely előreláthatólag minimálisan öt évre szól majd. Gunnar Lange és kísérete csütörtökön, ötnapos magyar- országi látogatásának befejeztével elutazott Budapestről. Gazdálkodási verseny A mucsi Egyetértés Tsz és a hatni November 7 Tsz megszerezte az első helyet Tolna megye közös gazdaságainak több mim fele nem vett részt a TOT által meghirdetett, 1969-re szóló országos gazdálkodási versenyben. Ennek feltehetően az a magyarázata, hogy kizárólag azoknak a termelőszövetkezeteknek a benevezését fogadhatták el, amelyekben a dolgozó tagok legalább húsz százaléka részt vesz a közös gazdaságon belüli szocialista munkaversenyben, továbbá amelyekben az üzem, az alapszabályban vállalt mértéknek megfelelően gondoskodik a tagok szociális juttatásairól és balesetvédelmi szabályok megszegése miatt halálos baleset nem történt. A Kapos—Koppány-völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége körzetéből 17, a Szekszárd és Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsége területén lévő közös gazdaságokból 24 tsz eredményeit értékelték. Összesen tehát 41 Tolna megyei közös gazdaság szerepelt az országos gazdálkodási verseny résztvevői között. Az értékelés megtörtént, a helyezési sorrend a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban az alábbi: 1. bátai November 7 Tsz, 2. mözsi Uj Elet Tsz, 3. pálfai Egyetértés Tsz. 4. zombai Egyesül Erővel Tsz, 5. faddi Lenin Tsz, 6. bogyiszlói Dunagyöngye Tsz, 7. decsi Sárközi Egyetértés Tsz, 8. leveli Kossuth Tsz, 9. bátaszéki Búzakalász Tsz, 10. madocsai Igazság Tsz. A Kapos—Koppány-völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tagszövetkezeteinek gazdálkodási versenyében a helyezési sorrend a következő: 1. mucsi Egyetértés Tsz, 2. dombóvári Alkotmány Tsz, 3. kocsolai Vörös Csillag Tsz, 4. döbröközi Zöld Mező Tsz, 5. várongi Petőfi Tsz, 6. szakályi Kapós-völgye Tsz. Az első helyen lévő két közös gazdaság 15—15 ezer forint jutalmat és oklevelet kap, a második helyen lévők 10—10 ezer forintot és oklevelet, a harmadik helyezettek 5—5 ezer forintot és oklevelet kapnak,
