Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

ŐSZ FERENC: Ny omoz a varos 10. — Én hagytam ott Ez sem jobb, mint a má­sik, legfeljebb más eszközökkel dolgozik — mondta keserűen a lány. — Nos, én akkor nem mondtam el valamit, mert nagyon féltem az ügyben részt venni. Én ezt a fickót már lát­tam. Határozottan emlékszem rá, hogy nem akkor találkoztam vele először. Úgy érzem, hogy az egyetem környékén találkoztam vele. — Ha újra látná, megismerné? — Biztosan ... — Holnaptól az egyetemre fog járni — szólt .közbe Farkas. — Majd este Zsoldosaknál meg­beszéljük. — És a gyárban mi. lesz? — Ne aggódjon. Ideiglenesen nekünk dolgo­zik ... Amikor a lány elment, Farkas kicsit elége­detten állapította meg: — Szorul a hurok. — Hála istennek — csúszott ki Kovács szá­ján. — Elnézést, anyámtól rámragadt. — Semmi baj. Eddig nekünk úgysem sok közünk volt hozzá. Úgy látszik a véletlen ne­künk dolgozik. Ha idealista lennék, ezt a vé­letlent nevezném istennek. Délben Kerekes Gergely bácsi jelentkezett: —• Gyerekek — lépett be köszönés nélkül — a népfront a kezébe vette az ügyet. Tegnap este rendkívüli bizottsági ülést hívtunk össze. Hoztunk egy határozatot. — Halljuk! — mondta Farkas. — Kihirdetjük a rendkívüli állapotot. Este hét után női személy nem léphet, csak férfi kíséretében az utcára. — Ez aztán túlzás — mondta Kovács. — Várd ki a végét. Továbbiakban a népfront- aktívák őrséget vállalnak a kiserdőben. Negy­ven nyugdíjast szerveztünk be eddig, de még fognak jelentkezni. — Nézd, Gergely bácsi! — szólalt meg Far­kas. — Túl sokan leszünk. Segítenek a munkás­őrök, az egyetemisták is szerveztek egy brigá­dot ... Kerekes szeme felcsillant: — Csodálatos! Látod, fiam, mire képes a mi városunk?! Ez az összefogás, ez a kollektív szel­lem. Országos hírű akció lesz. A múzeumbarátok köre úgyis bedöglött... — Ti ne tegyetek semmit. A kijárást tilalom elrendelése nem a népfront, hanem a Belügy­minisztérium hatásköre, és semmi szükség nincs rá. — Hogyhogy ne tegyünk semmit? Pont min­ket akartok kihagyni? — Gondolod, hogy a szatírüldözés a népfront profilja? — Egy ilyen társadalmi akciót csak mi szer­vezhetünk. — Rendben van. Ti szervezitek. Este vegyél részt az eligazításon. De csak te egyedül — mondta beleegyezően Farkas. — Az elnökségben — tette hozzá Kovács, — De addig nem teszel semmit. És hallgatsz. Hivatali titok. — Értelek, fiam. Rám számíthattok. Ott le­szek — húzta ki magát az öreg és e pillanatban talán negyvennyolcas tábornoknak érezte magát. Emelt fejjel dongott ki a szobából. Egyenesen a Levendulába ment. — Kézcsókom, Lillácska.;. Jaj, ha magát látom, szinte szeretném, hogy én legyek a sza- tír. Istenúgyse megvárnám este... — így is megvárhat, Gergely bácsi — kunco­gott Lillácska. ki pillanatnyilag éjfeketie hajat viselt. A presszógép előtt egy fiatalember állt. Jó­képű, izmos fiú volt. Lillácskával beszélgetett. —— Félek,, hogy..egy ilyen stramm fiúval nem vehetem fel a versenyt — mondta az öreg. , hr ,-Ah, ^ ez egy máié,. Itt áll és néz, mint a kuká; Savó van ennek az ereiben. ..- —-Éjnyé- fiatalember. Ha ' rám ..ilyen korom- barí'*egy hölgy ezt mondta volna, ott helyben bizonyítok. r — Hallja. Karcsika? — provokált a lány, aki- nek csodálatos módon r.rieg mindig fekete"'volt a. haja... — Csák ne nagyon tessék biztatni, mert1 egy­szer nagyon, rá tetszik fázni — mondta csende- ser} a fiú. — Maga egyetemista? — kérdezte Gergely ' bácsi. — Csak ott dolgozom — felelt a fiú. ■— Szép szál legény vagy, öcsém, isten éltes­sen —, veregette hátba az öreg. — És te nem veszel részt a szatír akcióban? ••— Nem hívtak... — Hát én hívlak.;; Este gyéré el a városi tanács kultúrtermébe. Ha valaki megkérdezi, mit akarsz, mondd, hogy én hívtalak. Ott leszek az elnökségben. Ma beszéljük meg a haditer­vet .Köztünk a helyed! — és ünnepélyesen .kezet fogott vele. — Köszönöm szépen — mondta a fiú és el­ment. . — Látja, Gergely bácsi, ilyen ez az élet. Na­ponta száz férfi tesz itt nekem tisztességtelen és kevésbé-tisztességtelen ajánlatot. Ennek a srác­• nak csak egyszer kellene mondania. Ez -meg nem mondja — panaszkodott Lillácska, még mindig feketén, — Na majd én beszélek a fejövéi — ígérte Gergely bácsi. Aztán leült Zöldi asztalához és hivatalosan nyilatkozott neki,' a kibontakozó társadalmi akcióról. Zöldi ceruzája sebesen sza­ladt a papíron. — Nagy anyag lesz, Gergely bácsi. Feldoblak benne.., — Ugyan már, nem azért mondtam — pirult az öreg, (Folytatjuk^ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ UX Uh fi ii trió: Ci. Horváth J. rajzolta: febők I. litinniii.vir Egy Gestapo t/szt' Helyesem hövetkeztettem. Weisback A nőmet kámelmőr/'tás ÜGY­NÖKE- ÁR TÁL MAE LA MM A A'£11 TENNEM / 1 Vari ah Georg WEIS BACH RAGYOG AZ ÖRÖMTŐL- Tékát KOMANNT IS átdobták az OROSZOK- EZT NYOMBAN TuDATM/A hell Borimmal .'Soha jobbkor, mősfel őrá MÚLVA UGy/S TALÁL ROZIK VELE. Te vagy- VAX ? ITT HOMANN. GEORG komám eazajcttem. Beszel.vem HELí VELED HOLNAP REG GEl nálad leszek. Nerí VÁG a VARNSNAH ES HAMAROSAN ELTU~ M.'K egy IT/UA HAPCIJÁBAN. NEM SEJT/, KOGV egy sörEr árny mindvégig a sarháean MARADT. Asz HER EESZULT IZGALOM­MAL VÖD JA, M/ FOG TÖR­TÉNNI. KOMÁNK NEVÉ­BEN ő TELEFONÁL Z, S KA GYANÚJA NEM CSAL , BA­RÁTJÁNAK JELENTKEZÉ­SÉRŐL weisbacm NYOM­BAN JELENTÉST FOG TEN­NI. Tudja,kogya HEGESZ­TŐ NEM itt lakik Akkor. H/STM/T KERES EBBEN A MAGÁNYOSAM ÁLLÓ villában ?Egyszer? ­CSAK GÉPKOCSI FÉKEZ A KAPU ELŐTT. f-OLY TATJUK Ahol a világ forog az ember körül A panoráma filmtectinikák kö­zül nem egy kápráztatta már el a nézőket, de egyetleh eljárással sem vetítettek még képet a néző feje fölé is. Az osakai világkiállí­tás Astrorama mozijában most ezt valósították meg, Ä kép- és hang- zuhatag középpontjában álló né­zőnek lenyűgöző élményben^ van része az óriási félgömb vetítőfelü­letű moziban, amely az EXPO 70 egyik szenzációja. ’ A filmgyártás á rádió kon- kurrenciája ellen a hangos­filmmel a televízió még veszé­lyesebb támadása ellen, pedig az új mozi-fajtákkal védeke­zett. Ebben a harcban alakult kj a szélesvásznú és a panorá­ma-mozi. Az első panoráma vetítési eljárást az amerikai Metro—Goldwyn—(Mayer gyár dolgozta ki. A Cinerama- rendszerben hárokn kamerá­val három egymáshoz csatla­kozó filmfeívétel készül s ezeket vetítik egymás mellé az ívelt vetítővászonra. A hang térhatását azzal érik el, hogy felvételkor nyolc helyről rög­zítik egy-egy hangcsíkra a hangot,, a moziteremben pedig a felvevő mikrofonok elrende­zésének megfelelően helyezik el a hangszórókat. ­A Cinerama a féükör-mozit nyújtja a nézőknek. Nagy ki­állításokon bemutatták már a körpanprámás . (Circorama) mozit isj amelyben a keskeny- filmre készült felvételéket 9— ll géppel vetítették ki a tel­jesen kör alakú vászonra. A né­zők a henger alakú nézőtér közepéről nézték a képet. A vetített mozgókép széles­sége a normálisnál (35 mm) szélesebb film alkalmazásával is növelhető. Több kísérlet után (a Cinamescope filmje például 55 mm széles) Michael Todd amerikai filmgyártó szé­les filmje ért él maradandó sikert. A Todd-fóle 70 mm széles filmszalagon a képen kívül hat mágneses hangcsíft is elfér. ErriM a filmről egyet­len géppel is olyan nagy kép vetíthető, amely hatásában megközelíti a többfiílmes (és több vetítőgépes) rendszereket. Az Astrorama felvételekhez használt film ugyancsak 70 mim széles, de a képkocka 36 mim magas és a Todd-féle filmmel szemben egy-egy koc­káján nem. öt, hanem nyolc perforálás van. A képméretet azzal növelték, hogy a film- szailagon nincs hangcsík. Fel­vételkor egyszerre hét kamera dolgozik, közülük öt szinkron­ban, kettő pedig tartalékfel­vételeket. különleges hatásokat rögzít. A szinkronban működő kamerák nemcsak a körülöt­tük 360' fokban, hanem a fe­lettük lévő látnivalókat is fel­veszik. A teljesen új konst­rukciójú, 1:3,5 fényerejű ka­merák látószöge 133 fok. Az Astrorama terme 30 mé­ter átmérőjű, 25 méter ma­gas félgömb, amelynek teljes, 2000 négyzetméteres felületére vetítik az egyelőre rövidebb filmekből álló műsort. Mint­hogy a filmen nincs hangcsík, a beszédet, zenét, hanghatáso­kat külön veszik fel, majd 515 hangszóróból közvetítik a ku­pola-mozi közönségének. A sztereó-berendezések általában kétcsatornásak, az Astroia- ' mának tizenegy csatornája van. A panoráma mozikban a né­zőnek az az érzése, mintha egy lapos tetővel fedett kilátó- toronyban lenne: félkör-, eset­leg teljes körkilátást kap. Az Astrorama jóval többet ad en­nél: úgy érzi, hogy a szabad ég , alatt áll, s kilátása min­den irányban korlátlanba ten­ger mélyéről készült (felvéte­lek vetítése közben pedig, mintha ő maga szállt volna le a mélységbe. A szakembe­rek és a nézők megegyeznek abban, hogy mind technikai- lag, mind élményszerűségben az Astrorama minden eddigi kiállítás hasonló törekvéseinél összehasonlíthatatlanul többet nyújt.- HEVESI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom