Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Új könyv jelent meg Amerikában. Nagyon érdekes , könyv és vagyon érdekes tanácsokat tartalmaz. Ame­rikában mindenre tanácsot adnak, még olyanokra is, amire nálunk senkinek sincs szüksége. Amerikában például senki sem tudja. hogyan lehet megharagítani a saját szomszédját. Ha. ezt akarja tenni, akkor meg- veszi a. legújabb amerikai könyvet, fellapozza a meg­felelő oldalt és elolvassa a következő tanácsot: „Ha este nem tud elaludni, mert kedves szomszédjai lár­máztak, mulatságot rendeztek, hívja fel őket hajnali öt órakor telefonon, és ■ köszönje meg nekik oz érde­kes műsort," Nálunk ezt a.- könyvet nem adják ki. Ennek oka: a magyar ember ennél különb trükköket is tud. még­hozzá könyv nélkül, fejből, Persze nem ilyen könnyű megjegyezni azokat a szá­mokat, amelyek a. kulcs nélküli lakatot nyitják, mint ezeket- a trükköket. Erről a lakatról eszembe jut a következő történet, amelynek szem- és fültanúja vol­tam, Egy üzletbe belépett a vevő és az eladóhoz for­dult: — Kérek egy patent lakatot, — Nincs, kérem. — Akkor egy függő lakatot! — Azzal sem szolgálhatok. — Akkor egy közönséges lakatot. — Sajnos, még ilyen sincs. — A mindenét, akkor egyáltalán miért vém nyifva ez az üzlet? — Mert nincs lakatunk, és nem tudjuk becsukni. Nem magyar üzletben zajlott le ez a beszélgetés, és főleg nem szekszárdiban. Mert Szekszárdon úgy hal­lom, hogy van lakat, tehát nem ennek hiánya, miatt tartanak nyitva, az üzletek. Persze azért itt is meg lehetne néhányszor kérdezni: miért tartanak nyitva, ha van lakat? Ez rejtély. Erre én nem tudok válaszolni. Viszont tudom, hogyan lehetne csökkentem a bürokráciát. Nem. magamtól jöttem rá erre. Úgy jutott tudomásomra ez a dolog, hogy véletlenül — mert én mindig véletlenül tudok, meg mindent, az istenért sem hallgatózom — kihallgattam két titkárnő beszélgetését. Azt mondta az egyik: — Tudod, az én főnököm remek ember. Kicsit dol­gozunk a hivatalban, aztán egy kicsit összebújunk, később megint piszmogunk valamit, majd újra szerel­jük egymást. S mondd, a te főnököd milyen ember? — Az is egy rendes pali. ő már rég megszüntette a fölösleges bürokráciái. Tehát, így lehet megszüntetni az átkos kórt — a bürokráciát, amely úgy szorít bennünket, mint a főnök a titkárnőjét Mint láthatja a. szerkesztő úr — ez a cselekedet nép- gazdaságilag hasznos, mert kevesebb papír fogy, az ahtibébi tablettákért az állam teljes árat kér, nem írják fel SZTK-receptre. Igaz, hogy ennek is megvan a hátránya, persze, ha kiderül, összeverik egymást vagy az asszonyok, vagy a férjek — ennek költségeit pedig nagyrészt az állam viseli. De így van ez már ősidők óta, A megtakarításhoz is bizonyos mértékű befektetés kell. Ezt tudják az igazgatók is. Egy igaz­gató, amikor a takarékosságról beszélt, így szólt a. munkatársaihoz: „Kartársak, mától kezdve takarékos­kodni fogunk, akármennyibe is kerül,” Ez még akkor történt, amikor mi is a takarékosságról beszéltünk, amikor mindenütt, mindent meg álcáztunk takarítani. Egy idő óta nem- beszélünk a takarékosságról. Ennek okát én abban látom: rájöttünk, hogy a takarékosság is sokba kerül. Mert ugye, ha megtakarítanánk különböző béreket, ha minden emben annyi fizetést kapna, mint amennyit megérdemel, aldcor ebből nagy bajok származhatná­nak, Itt van például a következő eset. Az egyik igaz­gatóhoz beállított egy ember és azt mondta: — Igazgató etvtárs, én évek óta nem kapok olyan fizetést, amilyet megérdemeltem- volna. Az igazgató bólogatott: — Igaza vem, jogos a panasza, de értse meg. nem hagyhatjuk, hogy éhen haljon a családja. Tehát nem szabad takarékoskodni. Dé nem szabad másutt sem talcarékoskodni. Például nem szabad tcölcarékoskodni a. reklámmal sem, mert akkor ki enné meg a kemény húst, amit eléje tesz­nek? Nem vállunk, Angliában, pontosabban Chelms- dóvfban, egy kisvendéglőben, ahol a vendéglős miután sokan panaszkodtak, hogy kemény a hús, a következő táblát függesztette ki: „Specialitásom: sült hús, ke­mény emberek számára, akik még igazi férfiak, és nem- fogatlam aggastyánok!’' Azóta nincs panasz. Tehát ■nem szabad- takarékoskodni a kiírással, Nálunk sem. Mert nálunk is ki lehetne írni például: „Sült hús, csak azoknakJ akiknek jó a szemük, éles, mint a sasé. Ezt bebizonyíthatják, ha a mi süfthús-adagunkat fo­gyasztják:” Remélem-, 'lesznek ilyen táblák nálunk is. És akkor senkinek sntnrnire sem lesz panasza, mert mindenki meg akarja- majd mutatni: van ö is olyan gyerek, mint a másik. Ennek reményében zárom soraimat. Tisztelettel: M A nagy amerikai áruház ajánlatai között szerepel leg­újabban — a műfogsor is. A cég költségmentesen és vétel- kényszer nélkül házhoz küld egy lenyomatkészítő masszát, és a kész lenyomatnak meg­felelően szállítja a protézist. Ha megfelel, csak akkor kell utólag fizetni. * Sill Sharpe, egy blunstonei (Ohio állam) motorkerékpár­versenyen éppen a célvonal előtt felbukott, gépével együtt végigcsúszta azt a néhány centimétert és első lett. A sajtó másnap ezt így közölte: ..A 350-es kategóriában Bili Sharpe győzött. Orrhosszal előzte meg motorkerékpárját". * Egy kereskedő, aki a kocsi­ját Párizsban szabálytalanul állította le, cédulát tűzött az autó elejére: „Pardon, csak a menyasszonyomat látogatom meg, nagyon gyorsan’’, A rendőr, aki ennek ellenére mégis kiállította az illeték- köteles figyelmeztetést, ennek a hátlapjára felírta. ,,Ma este én is ugyanezt fogom tenni, de gyalog" * Narbonne minden utcáját el­torlaszolták. A kiskereskedők a kormány elleni tiltakozás je­léül szállítókocsijaikat használ­ták fel az utcák lezárására. Ez délelőtt volt. Délután az utak ismét zárva voltak. Ezúttal a tehergép­kocsi szállítási vállalatok tu­lajdonosai torlaszolták el jár­műveikkel, hogy ily módon til­takozzanak az idő- és pénz- veszteség miatt, amelyet dél­előtt szenvedtek el, amikor a kiskereskedők megakadályoz­ták a forgalmat. * A darmstadti Joseph Melzer kiadó piacra dobott egy „ha­sis-szakácskönyvet”, kb. 60 re­cepttel. A könyvben, amely 78 oldal terjedelmű, dr. Hans Georg Behr müncheni darab­író régi keleti és európai hasis­recepteket gyűjtött össze és több mint 50 rajzzal illuszt­rált. Az ajánlat kiterjed a na­rancsdesszerttől a különböző pudingokon és teákon keresz­tül egészen a „haladók szá­mára való salzburgi nokedliig". A kiadó vállalat közölte, hogy ..kiterjedt konyhai lektorátusi üléseken” bebizonyosodott: a receptek nem a szerző túlzó fantáziájának szüleményei, ha­nem mindegyik „kiválóan el­készíthető és nagy élvezettel ehető". • Rossano Brazzi, az olasz íilmszépség firenzei villájába meghívott baráti körét elragad­tatta a spagettihez adott már­tással. Amikor a recept iránt kérdezősködtek, elárulta, hogy a mártást egy Hollywoodban vásárolt ketchupdoboz előírá­sa szerint készítette. * Egy artista jelentkezik a va­rietében. — Na és mit tud? — kér­dezi az igazgató. — Madárimitátor vagyok. — Tréfálni akar? Ilyesmi annyi van, mint a pelyva! — Jaj, de kár — mondta az artista szomorúan. Kitárja kar­jait, felemelkedik a levegőbe és a nyitott ablakon át ki­repül a szobából. Népújság ■ • . f ........................................... ii.-.. - r.. H UMOR Síképek szezon után. — Azéri másnak képzeltem azt a híres csoportos sexei! —- Már adtam neked ezer lírát, hogy menj in* nen! — Ezúttal a nővéremre! van szú, számítok valami pót díjra is. — Lesz ma este valami érdekes a tv-ben? 1970. május 31. — Ne kiabálj velem, el­végre nem a férjed, a fiad vagyok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom