Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Élet a százalékok mögött Az építőanyag-ipar tegnap, ma és holnap Lassú léptekkel in. A termelésben, a gazdasági életben csodák nincsenek. Kívánni könnyű lennie, hogy egy- csapásra megoldódjék a gond, melyet az építőanyagok hiánya, vagy szükségesnél kisebb mennyisége okoz, a kívánság mellé azonban jó néhány milliárd forintot is mellékelni kellene. Az építőanyag-ipar — szaknyelven szólva —, nagyon eszközigényes ágazat, köznapi nyelven: a fejlesztés drága beruházásokat követel. Ezért kell kényszerűen tudomásul venni, hogy ebben az esztendőben is cementből, húzott síküvegből és tetőfedő anyagokból nem lesz elegendő. Igaz, ötven százalékkal növekszik a cementimport, 26 százalékkal több cementet1 kap a belkereskedelem, mint a múlt evben, hatvan százalékkal több falburkoló csempét vásárolunk külföldön..., de, — mint a megelőző cikkben utaltunk rá —, az import a végtelenségig nem növelhető. Idehaza is többet kell tenni, mégpedig minden tekintetben. Túl a mélyponton Az év első negyede azt mutatja: az építőanyag-ipar túljutott a mélyponton. A termelés öt százalékkal emelkedett, 1969 első negyedéhez mértén, a hathatós és sokoldalú erőfeszítések eredményeként az egy foglalkoztatottra jutó termelés csökkenése is. — ami nem volt kicsiség: 1969-ben két százalékkal volt kisebb, mint 1968-ban! —, megállt, indulni lehet hát felfelé! Van reális alapja a bizakodásnak? Kétségtelenül. A korszerűsítés például jó erőforrás. A téglaégető körkemencék egy köbméterére jutó napi termelés 1960-ban 27,5 db volt, 1968-ban 34,2. Az üveg- és cementiparban hasonló a fejlődés. Az ágazat valamennyi területén mód van arra, — s a műszakiak tehetsége, rátermettsége jó alapot nyújt ehhez, hogy a meglévő eszközöket jobban kihasználják, erőteljesebben kamatoztassák a korszerű üzemszervezés nyújtotta előnyöket, azaz: beruházás nélkül is képesek legyenek az oly sokak által várt többre. Beruházás nélkül is, de: természetesen arról nem lemondva. Mert hosszú távon a hazai termelés és az import helyes arányainak kialakítása, s a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott részvétel kínálja a megoldást. Anyagot, vagy gyárat? Hatalmas mennyiségű építőanyagot importálunk. A hatvanas évek elején mindössze 4— 11 ezer tonna cementet hoztunk be, 1970-ben a cementimport megközelíti az egymillió tonnát. 1960-hoz mérten a húzott síküveg importja a nyolcszorosára, az öntött síküvegé a tizenegyszeresére növekedett. Többféle anyagból egy-egy nagy gyár teljes termelését teszi ki a behozatal, s ez — a vevők szemében —ész- szerűtlennek tűnik, hiszen akkor hűért nem építjük fel a gyárat mi magunk? Bonyolult gazdaságossági számítások sokasága kell ahhoz, hogy dönteni lehessen: az anyagot* vagy a gyárberendezéseket ér- demes-e importálni ? Mert igaz, cementgyártáshoz nem kell különösebb alapanyag, ám például az azbesztcementtermékekhez, a nemes burkolóanyagokhoz, az üveggyártáshoz már nem elegendő megvásárolni a gyártó berendezéseket — drága pénzért, kemény valutáért —, az alapanyagok egy részét is külföldről kell behozni, mert belőlük hazánkban dekányi sem található. Mindezekre azért érdemes ily’ részletességgel kitérni, hogy a témában nem járatos olvasó is érezze: nem szándékokról, hanem lehetőségek számba vételéről, méglegelésé- ről van szó. Mert az építőanyagok értékesítésével elérhető nyereség oly alacsony, hogy abból, az ágazat sok vállalatánál, még a szinttartásra sem jut elegendő, nemhogy új kapacitások létrehozására adna alapot. Tehát: minden mindennel összefügg, s csak nagyon felelős mérlegeléssel lehet dönteni, mert egy- egy döntés messzire gyűrűző követelményekkel jár. A hatvanas évek elején esztendőnként több, mint egymilliárd nyeként — több más mellett — évi egymillió tonna cement, 141 ezer köbméter előfeszített vasbetontermék, 985 ezer négyzetméter húzott és hengerelt üveggyártó kapacitás jött létre. A hatvanas évek közepén — 1965-ben a beruházások értéke 619 millióra mérséklődött, — némi szünet következett be. Jelentősebb beruházás az Alföldi Porcelángyár, a zagyva- pálfalvai üveggyári edzőüzem volt csupán, majd a legutóbbi két évben ismét szaporázódtak a léptek. Megkezdték és befejezték a DCM mészművének építését, ebben az esztendőben üzembe helyezik a DCM négyes gyártósorát, — évente 300 ezer tonna cementtöbblet, — s épül Beremenden, — a régi gyártól néhány kilométerre — az új, évi egymillió tonna kapacitású cementüzem. Súlyhoz mért szerep Az említett, s más beruházások 1971-től már megkezdik a befektetett pénz visszafizetését. Enyhül tehát a szorítás, könnyebb lesz az építkezők dolga, de. .. a beruházásokban tapasztalható szakaszosság, az egyszerre túl sokat, majd túl keveset markolás azt mutatja, hogy az építőanyag-ipar nem mindig kapta meg a súlyához mért szerepet a gazdasági élet egészében. (A többi szocialista országban az építő- és építőanyag-ipar részesedése az ösz- szes beruházásból 3,3—4,6 százalék, nálunk mindössze kettő...). S vajon megkapja-e a következő , esztendőkben? A tervek ismeretében azt felelhetjük: remélhetőleg igen. . kívánatos termelésnövekedését. ..Besegítenek” majd más ágazatok is, így például a kohó- és gépipar, a könnyűfém épületszerkezetek, acélvázak, épületszerelvények gyártásával, s az import elsősorban a speciális anyagokra — üvegszál, különleges szigetelők, stb. — helyez súlyt. Megkezdődik tehát az építőanyag-ipar és más ágazatok eddiginél tökéletesebb, vertikális együttműködése, s ugyanakkor az egészségesebb termelés—importálás arány kialakítása is. Az iparág vállalatai — saját eszközeikből, s hitelek igénybevételével —, jelentős fejlesztéseket terveznek, így például a nyergesújfalui eternitgyár lemezüzemét a mai, évi hatmillió négyzetméteres kapacitásról húszmillióra növeli, a selv- pi cementgyár évi 33 ezer tonna kapacitású azbeszt- cementcső-gyártó üzemet hoz létre. Mintegy 150 millió darabbal bővül a cserépipar teljesítőképessége, egy évvel ko-J rábban, 1972-ben szeretnék átadni a Beremendi Cement- és Mészművet, elkészül az orosházi üveggyár, évi tízmillió négyzetméter kapacitású síküvegüzeme. (Ez az egyetlen beruházás egymilliárd forintot emésztett fel). Az előzetes számítások szerint 1971—1975 között 17 milliárd forint, — bár a források még nem véglegesen tisztázottak — kerülne beruházásra az építőanyag-iparban. Több mint bármikor; háromszor annyi. Szükség van rá? Igen. Azért, hogy mindaz a gond, amiről a cikkben szó esett, építtetők és építők örömére, a múlté legyen... a Budapesti Kőalajipari Gépgyár azonnali belépésre teres liezpenti telephelyére TMK-lckatos, vízvezeték-szerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakaios, ív-lánghegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (ALGYÖ, SZÁZHALOMBATTA) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. ü vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szakad. (Alföldi munkahelyeinken dekád-munkarend szerint dolgoznak.) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft. külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—S3., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. (461) forintot emésztettek fel az építőanyag-ipari beruházások. A beinvesztált pénz eredméA negyedik ötéves tervben 50—55 százalék között lehet megjelölni az építőanyag-ipar MÉSZÁROS OTTÖ — Vége — Äzonnali belépéssel alkalmazunk: kubikosokat, kubikosbrigádokat, betonozókat, út- és csatornaépítőket, felépítményeseket, férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: 26. sz. Állami Építőipari Vállalat, Dunaújváros, Béke tér 3 sz. (310) A Tolna megyei Tanács ..Balassa János” Kórház Igazgatósága értesíti a lakosságot, hogy 1970. június 1-cn reggel 07 órakor a Béri-Balogh Ádám utcai főbejáraton a gyalogos- és járműforgalmat véglegesen megszünteti. Ezzel egyidőben a gyalogosforgalom részére a főbejárat mellett lévő fogadóépületet, a járműforgalom részére az Ybl Miklós utcai bejáratot éjjel-nappal megnyitja. (497) AZ IRODAGÉPTECHNIK AI VÁLLALAT SZEKSZÁRDI KIRENDELTSÉGE FELVÉTELRE KERES MŰSZERÉSZEKET. VALAMINT KÖNNYŰ FIZIKAI MUNKÁRA SEGÉDMUNKÁST. ' Jelentkezni lehet: i Szekszárd, i Rákóczi út 13. sz. alatt. (391)
