Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 124. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1978. május 29. ——a ............... A tél előtt tető alá kell kerülni az árvíztől megrongált és az újjáépülő Útnak indították az első anyagszállítmányokat — Bondor József miniszter sajtótájékoztatója Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter csü­törtökön délelőtt tájékoztatta az újságírókat az árvíztől megrongált házak helyreállí­tására tett intézkedésekről. Elmondotta, hogy a Szamos völgyébe a kitelepített lakosság ■^isszaköltöztetésének meg­könnyítésére már útnak indí­tottak 5000 négyzetméternyi alapterületű barakképületet, elsősorban Tunyogmatolcsra, Jánkmajtisra, Nagygécre, Kis- arra és N agyarra. Rövidesen további 20 000 négyzetméter­nyi barakkot szállítanak az árvíz sújtotta területre. Az ideiglenes épületeket az ÉVM vállalatok szerelik fel Az első teendő a károk felmérése — mondotta a mi­niszter —, mert csak ennek alapján lehet meghatározni a szükséges segítség mértékét. A minisztérium jelenleg csak, hozzávetőleges adatokat, is­mer. Csütörtökön reggel a minisztérium intézkedésére 15 mérnök u tázott Szabolcs me­gyébe, hogy segítsen ponto­san felmérni a károkat. Elő­zetes becslések szerint — mintegy 5000 megsérült lakó­házat kell rendbehozni, újjá­építeni. Figyelembe kell ven­ni azonban azt is, hogy az év elején a belvíz 2700 lakást tett tönkre, így a miniszté­rium összesen mintegy 8000 otthon újjáépítésével, számol. — Rendkívül fontos teendő most az építőanyagok gyors helyszínre szállítása. Az első szállítmányok már elindultak. A minisztérium negyven- millió darab téglát biztosított a károsultak részére. A Be­ton- és Vasbetonipari Művek hárommillió kézifalazó tufa- b’okkot — ez 15 millió tég­lának felel meg —küld Sza­bolcsba. Nyékládházáról 80 000 köbméter kavicsot szál­lítanak. Az építőanyagokat a nagyobb vasúti pályaudva­rokon, Mátészalkán, Csenge- ren, Vásárosnaményben és a továbbiakban Fehérgyarmaton rakják le a vasútról, s innen vontatókkal, fogatokkal és minden egyéb rendelkezésre álló közlekedési eszközzel szállítják a falvakba. Nagyon fontos lenne — hangsúlyoz­ta Bondor József — ha a Számos-völgyi árvízkárosult építőanyag-ipari üzemek is minél előbb megkezdenék teljes kapacitással a munkát. Az ország egyik legkorsze­rűbb téglagyára éppen Fe­hérgyarmaton van, s ez évi 40 millió téglát gyárt. Máris intézkedtek, hogy az üzem bányájából azonnal kiszivaty- tyúzzák a vizet, . rendbehoz­zák a gépi ' berendezéseket, hogy az 2—3 héten belül új­ra megkezdje a munkát. Rö­videsen békéscsabai téglagyá­ri szakértők is felkeresik az üzemet és segítenek a tégla­blokk gyártásának megszer­vezésében. Az építési anyagokat első­sorban azokra a helyekre szállítják, amelyeken az árvíz a legtöbb kárt okozta. A na­gyobb községekben központi tégla- és cementtárolót rendez­nek be, és nagy betonkeverő gépek felállításával, központi­lag gondoskodnak a betonellá­tásról. A tervszerű, szervezett munka biztosítása érdekében június elején a tervezésfej- lesztési és típustervező inté­zetnek 50 mérnöke utazik Sza- bolcs-Szatmár megyébe. Addig összeállítanak három-négyféle lakóháztervet, amelynek alap­ján a károsultak, igényüknek, illetve a kölcsön- és egyéb anyagi lehetőségeiknek meg­felelő típust kiválaszthatják. A kisebb károkat szenvedett községekben, a tervek alapján helyi erőkből maguk is sok la­kást újjáépíthetnek. A megyei tanács véleménye szerint a -helyi építőipari szer­vezetek és a lakosság mintegy 2000 ház helyreállítását végez­heti el. Az ÉVM gondoskodik arról, hogy az ország külön­böző területein, a vállalatainál dolgozó Szabolcs megyei építő­munkások visszatérhessenek lakóhelyükre és segíthessenek az újjáépítésben. Megfelelő szerszámokkal, motoros beton­keverővel is ellátják azokat, akik önerőből kívánnak épít­kezni. Nyáron- az összes mű­szaki szakiskolák fiataljai pe­dig KISZ építőtáborokban se­gítik majd a helyreállítást. — A legfontosabb cél — hangsúlyozta a miniszter —. hogy a tél beállta előtt - tető alá kerüljenek a lakóházak. Mivel' sok vállalat kíván segí­teni, a munka szervezettsége érdekében fontos, hogy a helyreállításra jelentkezők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak jelezzék fel­ajánlásaikat. A budapesti lakásépítő vál­lalatoktól, építő szövetkezetek­től nem azt kéri a miniszté­rium, hogy küldjenek brigádo­kat Szabolcsba, hanem, hogy elsősorban a budapesti , lakás- építési feladataikat teljesítsék. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség csütörtökön ta­nácskozást tartott a Sport­szállóban. A megbeszélésen részt vettek a megyei állami kereskedelmi felügyelőségek, a megyei tanácsok kereskedelmi osztályának vezetői, ott volt dr. Sághy Vilmos, a belkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese. Dr. Ács Lajos, _ az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője ismertette az OKF múlt évi országos vizsgálatai­nak eredményeit. A vizsgála­tok száma évről évre emelke­dik, tavaly a felügyelőségek országszerte 27 900 vizsgálaté i tartottak. Kedvező jelenség, hogy a felelősségre vonások száma viszont csökkent, mert A helyreállításhoz főleg a vi­déki ÉVM-vállalatokat, mozgó­sítják. Arra kell törekedni, hogy nagy erők összevonásá­val, úgyszólván néhány hét alatt végezzék el a munkát •egy-egy károsult községben. Az idei terv 7Q 000 új lakás építését írja e)ő az országban, tehát az is fontos, hogy a víz­től megrongált .épületek helyre- állításával egyidőben megvaló­suljon a korábban előirány­zott lakásépítési program és más építési fejadatok is. Bondor József miniszter ki­emelte a Szovjetunió támoga­A naptárban egy nap ap­rócska egység. Bármely kar-, vagy zsebóra számlapján a hatvan perc legalább ily ke­véssé nagy. Másodpercekről ne is beszéljünk. A másodper- cek, percek, órák, napok ér­téke azonban a Szamos, a Túr, a Bodrog és egy sereg névről is alig ismert folyócska, pa­takocska mentén egy ideje megsokszorozódott. Hírt adtunk arról, hogy a senki által nem várt, de be­tört é.szakkelet-m.agyarországi árvízhez a területileg nem ép­pen szomszédos megyénkből is mozgósították az elhárításra hivatott. szakembereket. A Vízügyi Hivatal (ez az elneve­zés manapság megérdemli a csupa nagybetűt, tehát o VÍZÜGYI HIVATAL) szak­embereinek hálózata tájegysé­gekhez és nem megyehatárok­hoz kötött. Gépkocsival, vagy más mó­don nem tudtuk utolérni az a több ellenőrzés során is kevesebb hiányosságot, vissza­élést tapasztaltak az ellenőrök. Igen sok viszont az árdrágítá­sért kirótt büntetés, s növe­kedett a minőségrontás miatt indított eljárások száma. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kereskedelemben és a ven­déglátóiparban előtérbe kerül­nek a fogyasztók megkárosítá­sának „finomabb”, nehezebben észrevehető módszerei. A fél- ügyelőségek nem voltak elné­zőek: a múlt esztendőben ja­vaslatukra egyebek között 7,6 millió forint illetéktelen több­letbevételt vontak el a sza­bályok ellen vétő vállalatoktól, 2,5 millió forinttal csökkentet­ték a felügyelőségek a kü­tását; többek között, hogy egy közeli, határ menti kőbányá­ból saját eszközeiken szállíta­nak követ a helyreállításhoz, ezenkívül — igényeinknek megfelelően —, annyi fát ad a Szovjetunió, hogy az elegen­dő lesz a megrongálódott épü­letek tetőszerkezeteinek el­készítéséhez. A nemzetközi szervezetektől is azt kéri a minisztérium, hogy a felaján­lott támogatást építőanyagban küldjék, s elsősorban cement­re, üvegre és különféle aszta­losárukra lenne szükség. (MTI.) innen odavezényelteket. Csak egy rövid hír formájában és egy fénykép segítségével tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy a Tolna megyeiek is megtették a magukét a lzárok elhárítása érdekében. A harcban, mert ezt a sok évvel ezelőtti hadijelenté­sekben használt kifejezést most ismét érdemes a tények rögzítésére alkalmazni. A Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakasz- mérnökségéről a mentő mun­kákra elvezényélteket először Mátészalkán próbáltuk elérni. Szekszárdi közlés alapján igyekeztünk velük a Máté­szalka 202 telefonszámon kap­csolatot, teremteni. Hosszú na­pokig ugyanis az e szám- mö­gött rejtőző, ottani mezőgaz­dasági szakiskolában kaptak — nem otthont (ez a szó e tá­jon sajnos divatjamúlt lett), hanem — szállást. löniböző telepeken tárolt, s helytelenül minősített építő­anyagok árát. elejét véve a fo­gyasztók további megkárosítá­sának. Az állami kereskedelmi felügyelőségek ez év elejétől már közvetlenül a megyei ta­nácsok irányítása alatt mű­ködnek, vizsgálataik azonban gyakran tárnak fel országo­san általánosítható, s orszá­gos hatáskörű szerv intézke­dését igénylő hiányosságokat. A megbeszélésen felszólalt dr. Sághy Vilmos, a belke­reskedelmi miniszter első he­lyettese. Hangsúlyozta a fo­gyasztói érdekvédelem és ál­talában a felügyeleti munka fokozásának szükségességét, mégpedig az eddiginél ma­gasabb szinten. Az ElNSZ-ben is napirenden az árvízhelyzet Georgi Todorcsev, a Bolgár Távirati Iroda New York-i tudósítója jelenti: Müko Ta- rabanov, Bulgária állandó ENSZ-képviselője az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa szerda reggeli ülésén felhív­ta a figyelmet azokra a nagy károkra, amelyeket a két or­szág elszenvedett. Kifejezte a bolgár küldöttség mély együttérzését és javasolta a tanácsnak, hogy sürgősségi alapon tűzzék napirendre azt a kérdést, hogy az ENSZ, a nemzetközi szervezettek, a kormányok és a kölcsönző szervezetek nyújtsanak segít­séget a kárt szenvedett ro­mán és magyar népnek. A bolgár delegátus felszó­lalása után a Szovjetunió, Tunézia, Írország, Ceylon, Jugoszlávia, Pakisztán, Gö­rögország, az Egyesült Álla­mok, Norvégia, India, Fran­ciaország, Peru, Indonézia, Anglia, Kenya, Ghana és Bra­zília határozottan támogatták a bolgár kormány kezdemé­nyezését. A tanács egyhan­gúlag elfogadta azt a javas­latot, hogy ezt a kérdést a jelenlegi ülésszak napirend­jére tűzi. A szavazás után a magyar és a román képviselő meleg, köszönetét mondott a bolgár küldöttségnek. Mátészalka 202 azt jelentet­te, hogy a Tolna megyeiek el­mentek. Rideg Mátyás, az ot­tani telefcmügyeletes úgy mondta, hogy már jrégóta” nincsenek Mátészalkán. „Rég­óta”, vagyis lehet, hogy egy­két napja, txigy öt órája. Tu- nyogmatolcson vannak. Faludi elvtárs, a szekszárdi szakaszmérnökség egyik veze­tő munkatársa, egyben az Ol­tani árvízvédelmi törzs tagja, tájékoztatott bennünket arról, hogy Tunyogmatolcson hatvan­öt szekszárdi, tamási, tolnai, faddi, pincehelyi és -más me­gyénkben földmunkás (régi nevén „kubikos”) dolgozott május 15—16—17-én a nagy gátszakadás megszüntetésén. Azóta is ott erősítik a gátat. Gátat már mindenki látott, így viszonylag könnyén elkép­zelheti, hogy mit jelent, ami­kor egy magas földsánc 110 méter hosszúságban átsza­kad, gyakorlatilag eltűnik. Ilyenkor — Petőfi szavaival élve — „a víz az úr”. Átme­netileg. Ugyanis már rtem az. A hatvanöt megyénkben árvi­zes (aprócska egység az egész ország mozdította tízezrek kö­zött) átlagosan napi ezer órát dolgozott a töltéseken. Egy személynek általában havi 210 óra a munkaide­je. Nem kévés és nem sok. De akik a gátakon álltak, —• a tízezrek között ők hatvan­ötén, megyénkbeliek is — en­nek sokszorosát teljesítették. A telefonon megkérdezett szakvezető a legjobbak listá­ján pontosan hatvanöt nevet tartott volna érdemesnek em­líteni. Helyszűke miatt, javas­latára, csak kettőt említünk: Petrits Flórián és Turbók Fe­renc. Nemcsak nekik szól a hála, dicséret és elismerés, hanem mindannyiuknak. És az or­szágos összefogásnak. (ordas) 27 900 vizsgálat Mátészalka 202 jelenti Telefontudósításunk a Szamos mentéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom