Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-22 / 118. szám
’VYVTT<*TVW»TTTTTVTTVVVTVVVVVVyTVyTVTVTVVVTVVTVTVTVVWT rnmtfTTTfTnTfWTTTTTTWTTTTfTTTTfTTTTTTTTTTWVTTTTfTym L. P. WALLSAL: A hóhér tragédiája 4. — Asszonyom, a törvényszéki orvos nem volt megelégedve a vallomásával, s őszintén szólva én sem tartom kielégítőnek. Ezért kérem, mondja el szépen, őszintén, nyíltan, hogy voltaképpen mi is történt, milyen körülmények között vesztette életét Mr. Percy Thompson. Miközben ezt mondta, szeme sarkából észrevétlenül az asszony kifejezését figyelte. Látta, hogy a kérdés kissé kellemetlenül érintette. Magyarázkodni kezdett. — A vasútállomás felől jöttünk. A Belgrave utcában Percy hirtelen és váratlanul felsóhajtott. Csak annyit mondott: óh. Még néhány lépést tettünk, aztán Percy megingott, még egyszer i'el- sóhajtott, vagy inkább nyögött, és elvágódott a fal mellett. Eöléje hajoltam, s láttam, hogy vér szivárog a szája szélén... Rögtön orvosért futottam. — Azt akarja ezzel mondani, hogy fogalma sincs a késszúrásról ? Edith Thompson lesütötte a szemét. Csak egy pillanatnyi habozás után válaszolt: — Ezt ma már megkérdezték tőlem a detek- tívjei, amikor kihallgattak. Igazán nem tudom, mit is mondjak... Semmit sem vettem észre. — Azt sem látta, hogy valaki a nyomukban volt? — Nem. Hiszen olyan villámgyorsan játszódott le a dolog. Hull főfelügyelő nem tágított. Még kellemetlenebb kérdés következett: — Ha nem látott senkit, miért sikoltozott: ,,Ne tedd! Ne tedd!”. — Igazán ezt kiáltottam? — kérdezte Edith Thompson csodálkozva. — Igen. Tanúk vannak rá — válaszolta Hull, meglehetősen élesen. VÁRATLAN KÉRDÉ: Edith Thompson szembetűnően megrezzent a főfelügyelő szavaira, s idegesen tépdeste az asztalterítő szegélyét. — Azt hiszem, az a tanú téved — mondta nagy sokára. — Civakodott-e a férjével, hazafelé menet? — faggatózott tovább Hull. — Nem. Ellenkezőleg, mind a ketten igen jó hangulatban voltunk. Színházból jöttünk és Percy megígérte, hogy ma elmegyünk valahová táncolni. — Hordott-e a férje kést magával? — Nem. De ezt a kérdést igazán nem értem. Hull felállt, vette a kalapját. Edith Thompson is felállt, s szomorú tekintetét várakozóan a főfelügyelőre vetette. — Vajon őszinte-e a szomorúsága, vagy csak tettetés? — tette fel magának gondolatban a kérdést Hull, majd az ajtó felé indulva így szólt: — Ha netalán eszébe jut még valami, kérem, hívjon fel a hivatalomban. Már a kilincsen volt a keze, amikor hirtelen visszafordult. — Egyébként mióta ismeri Frederick Beeswa- thert ? A váratlan kérdés láthatóan meglepte a fiatalasszonyt. Arca abban a pillanatban színt változtatott. Szép barna szeme hihetetlenül tágra nyílt. Egy lépést tett, s a kandalló párkányára támaszkodott. — Miért kérdezi? — kérdezte válasz helyett, talán csak azért, hogy időt nyerjen. A főfelügyelő szigorú tekintettel válaszolt. — Ez is a szokványos kérdéseinkhez tartozik, Mrs. Thompson. Szorosabb barátság fűzte Bees- watherhez: — Már nagyon régen ismerjük egymást. Az öcsém barátja volt, együtt jártak iskolába. — Ügy tudom, egy ideig maguknál lakott albérletben ? — Igen, tavaly. — És azt is mondják, azért költözött el, mert alaposan összeveszett Mr. Thompsonnal. — Igen. Ez is igaz. — Találkoztak az utóbbi időben? A szép fiatalasszony igyekezett megőrizni önuralmát, de ez csak alig sikerült. — Néha találkoztunk — válaszolta egészen halkan. — Férjem tudott róla. Egyébként ő és Frederick már régen kibékültek. — Azt is tudta a férje, hogy ön levelez Bees- watherrel? — folytatta Hull kérlelhetetlenül. Kérdésére nem kapott választ. Edith Thompson lesütötte szép szemét és hallgatott. — Vagyis tudta-e, hogy ön szerelmes leveleket ír neki? Közben zsebéből néhány rózsaszínű levélborítékot vett elő. A fiatal özvegy arca hirtelen lángba borult. Remegő hangon mondta: — Nem, erről nem tudott, TALÁLKOZÁS A RENDŐRSÉGEN Másnap, 1922. október 5-én délelőtt Edith Thompson idézést kapott az ilefqrdi körzeti rendőrállomásra. Egy detektív újra feltette neki az előző napi kérdéseket, s a vallomásról hivatalos jegyzőkönyvet vett fel. A kihallgatás után végigvezették egy hosszú folyosón, egy ablak mellett, amely mögött egy jól ismert szőke fiatalembert pillantott meg. Frederick Beeswather hajópincér volt az ablak mögött. Edith Thompsont természetesen nem véletlenül vezették éppen arra. A fiatalember láttára elvesztette lépéseinek ritmusát. A váratlan találkozás teljesen megtörte. — Oh, istenem, mit tegyek! — sóhajtott fel halkan. — Miért tette? Még egy sóhajtás, és eszméletlenül összeesett. BEISMERŐ VALLOMÁS Előhívták a rendőrség ügyeletes orvosát. Az magához térítette, s amikor Edith Thompson visszanyerte eszméletét, egyszerűen így szólt: — Kérem, hallgassanak ki újra. Meg akarom mondani az igazat. Visszavezették Hull hivatalába. , Beismerte, hogy addigi vallomásaival félrevezette az orvost, a detektíveket és Hull főfelügyelőt. Az igazság a következő: (Folytatjuk) ■* ■4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Asz kér vallat kon. Ma sejtené ez a fasiszta *OG V NE Rí MENNYIVEL TÖBB OKA VAN AZ. IDEGESKEDÉSRE ! VÉGRE MEGÉRKEZZ** MONVOJ. P'3'N EZREDES K/EOGA'STALAM NÉMETSÉGGEL JELENTHEZ'* UP/rz- NÉL. PARANCSSZAVAK HANGZANAK ELMOZDUL A T/TKOS OBJEKTUM BE JÉ PA TÉT REJTŐ, SZ/KLÉNAKÉl cézott betonlap. Az ss őrség TEL UG VELE TE ALATT MEGKEZDŐDIK A PA KÖPÉS V illanyszerelő-ipari Vállalat Lábatlan, Tatabánya. .Százhalombatta DKV. Szentendre munkahelyeire azonnal felvesz VILLANYSZERELŐKET. SEGÉDMUNKÁSOKAT. KUBIKOSOKAT Jelentkezés: lábatlan! vékony papírgyár-építkezés VlV-klrendeltségeni Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél; Villanyszerelő-ipari Vállalat 4. sz. szerelőipari tizem Budapest VII., Síp utca 23. LendvainénáL (22) Munkaügyben jártas adminisztrátort felveszünk. Jelentkezés: a bőrdíszmű munkaügyi előadójánál, Szeles zárd. (306) AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT szekszárdi telepére azonnali belépéssel felvesz telepőrt és portást. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaerő-gazdálkodási csoportjánál, Szekszárd, Tarcsay Vilmos u. 21. sz. alatt. (325) Dolgozókat felvesz! A Gyár- és Gépszerelő V. keres vidéki szerelési munkahelyeire (Ajka, Pét, Lábatlan, Leninváros, Kazincbarcika, Diósgyőr) hegesztő, csőszerelő, lakatos, bet. munkás és segédmunkásokat. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Gyár- és Gépszerelő V., Bp., VI., Paulay Ede u. 52. Személyzeti osztály. (334)