Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Az állatlétszám alakulása az állatszámlálás tükrében Lakásépítési akció tsz-tagok és alkalmazottak részére A z állattenyésztés a rae- zőgazdáságnak fon­tos termelési ága, eredmé­nyessége, vagy eredményte­lensége nagyban befolyásol­ja az egész élelmiszer-gazda­ság jövedelemezőségét, üze­men belül a gazdálkodás alakulását. Az állattenyésztés hatása az üzem gazdálkodá­sára többirányú. Feltransz­formálja azokat a terméke­ket," melyek egyéb úton nem hasznosíthatók, nagy szerepet játszik a talajerő-gazdálko­dásban, hozzájárul a gazdál­kodás stabilizálásához. Az ál­lattenyésztésnek fontos sze­repe van a lakosság élelmi­szer-ellátásában, mivel a leg­fontosabb élelmiszerek túl­nyomó többségét adja. Mind­ezek magyarázzák, hogy az évi állatszámlálás eredmé­nyeit a társadalom igen szé­les rétege miért kíséri fi­gyelemmel. Megyénk állatállománya számosállatokban kifejezve csupán 1,1 százalékkal nőt egy év alatt, viszont több mint 10 000-rel alatta van az 1968. évi létszámnak. Ezt a szarvasmarha- és juhállo­mány nagyobb mérvű csökke­nése idézte elő. A megye ba­romfiállománya több mint egymillióval szaporodott egy év alatt. A megye szarvasmarha-ál­lománya március 31-én 74 399 volt, 3,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ez­előtt. Ez a létszám 1961 óta a legkevesebb, melynek kiala­kulásában nagy szerepe volt a járványos betegségnek. A szarvasmarha-állomány a gazdálkodás minden szekto­rában csökkent, legnagyobb Közéletünk Az' MSZMP Szekszárdi Já­rási Bizottsága tegnap dél­előtt párttitkári • értekezletet tartott, melyen részt vett Szendi Ildikó, a megyei párt­bizottság PTO munkatársa. Tatár Lajos, a járási pártbi­zottság titkára a X. kong­resszusra való felkészülés po­litikai és szervezeti feladata­iról tájékoztatta a megjelen - teket az MSZMP KB. ez év február 18—19-i a Tolna megyei pártbizottság március 17-i és a szekszárdi járási pártbizottság május 13-i ha­tározata alapján. Az értekezleten hat felszó­laló mondta el pártszerveze­tének eddigi tapasztalatait a felkészülésről. Somodi Gyula, az MSZMP KB. párt- és tömegszervezeti osztályának, munkatársa fel­szólalásában elismerte és ér­tékelte a járási pártbizottság eddigi kongresszusi előkészí­tő munkáját,' jónak ítélte • az alapszervezeték - a pártvezétő- ségi1 választások előkészítésé­ben végzett eddigi 'tevékeny­séget. A továbbiakban . több fontos módszertani, és gyakor­lati tennivalóra hívta fel a tanácskozáson részt vevő párt- titkárok figyelmét. mértékben a háztáji és kis­gazdaságokban. Egy év alatt 974 háztáji és kisgazdaság számolta fel a szarvasmarha- állományát. A tehénállomány valami­vel kisebb mértékben csök­kent, de így is 1950 óta az idei állomány a legkevesebb. A közös gazdaságok tehén- állománya több mint 3 szá­zalékkal növekedett, míg a háztáji és egyéb gazdaságoké 11,7 százalékkal csökkent. A tehénállomány ez évi alaku­lásánál növekedéssel szá,- molhatunk, amit mutat az előhasi üszők számának po­zitív alakulása. Az előhasi üszők száma különösen a termelőszövetkezeti gazdasá­gok közös állományában emelkedett jelentősen, de a háztáji gazdaságoknál is el­értük a korábbi évek szint­jét. A szarvasmarha te­nyésztését segítő intézkedé­seknek a megyében is je­lentkezik a pozitív hatása, amit különösen a vemhesítc- sek nagyarányú növekedése mutat Ahhoz, hogy a szarvasmarha-létszámot gyor­sabb ütemben tudjuk növel­ni, (elsősorban a tehénállo­mányt kell, szaporítani, mert más megyékből való hízó­alapanyag behozatalára kevés­bé lehet számítani. A tehén- állomány nagyüzemen belüli növekedését az újonnan épült férőhelyek gyorsabb f eltöltésével, az épülő férő­helyek határidőre — esetleg határidő előtt — való át­adásával lehetne gyorsítani. Ezen a téren a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és az építő­ipar közös erőfeszítésére van szükség. Férőhely tekinteté­ben szinte korlátlan a lehe­tőség a háztáji gazdaságok­ban a létszám emelésére. Itt egyéb okok akadályozzák e munkát. Megfelelő segítség- adással — nagyüzemek ré­széről, felvilágosító, agitációs tevékenységgel — a háztáji tehénállomány csökkenését meg lehet állítani. Egyes te­rülteken nem irrealitás a növekedés elérése sem. A sertésállomány alakú- lása kedvezőbb a szarvasmarháénál. A vártnál gyorsabb ütemben pótolták a gazdaságok a járvány okozta kiesést. A sertésállomány 50 762-vel több az előző évi hasonló időpontjánál, és az utolsó húsz évben csak 1908. márciusában írtak ö^sze na­gyobb állományt. \, . Örvendetes, hogy" • az össz- állománytól gyorsabban nö­vekedett a kocaállomány. Az •állami - ■ gazdaságoknál , 33,3 termelőszövetkezeteknél 1,6. a ' háztáji és egyéb, gazdasá­goknál 105,5 százalékkal, . A kocaállomány növekedése előre , 'figyelmezteti az- üze­meket, hogy a szaporulat megfelelő hasznosításáról is gondoskodni kell. Különösén érdemes odafigyelni, a ház­táji kocaállomány növekedé­sére, mert az elmúlt évek­PÉCS—SZEKSZÁRDI TÜZfiP VÁLLALAT 35. S2. TER­MELŐÜZEME DOMBÓVÁR. GYÁR Cl. 1. SZ. felvételt hirdet: TMK-csoportvezető, (lehetőleg gépésztechnikus) anyagelszámoló munkakörre (közgazdasági technikumot végzettek előnyben). Felveszünk: asztalosokat és gépjárművezetőket. (36i) ben hasonló létszám esetén á háztájiban malac- és süldőel­helyezési problémák voltak. A termelőszövetkezeteknek, az ÁUatfOrgalmi és Húsipari Vállalatnak előre fel kell ké­szülni a jelentkező szaporu­lat hízlaltatására, mert a malaceladási nehézségek na­gyon rontanák a tenyésztői kedvet, mely a sertésállo­mány alakulásának újabb hullámzásához vezetne. A juhállomány tovább csök­kent a megyében, 1964 óta évről évre kisebb állomány­nyal rendelkezik a megye. A juhállomány létszáma kisebb, mint a megye természeti és egyéb adottságai megkíván­nak. A hasznosítás 'meg­változtatásával, intenzívebb körülmények megteremtésével az állomány létszámának nö­velése megoldható és az egyes gazdaságokban a megfelelő gazdálkodási szerkezet, kiala­kítása szempontjából is szük­séges a növelés. A z áilatszámláláskor kö- zel hárommillió ba­romfit számoltak össze a me­gyében, ez az utóbbi évek legmagasabb száma. Az össz- állománv 77 százaléka a ház­táji és egyéni jellegű gazda­ságokban van. Ez viszont ar­ra figyelmeztet, hogy e terü­letek értékesítési problémá­jával többet kell törődni, mert a jelenlegi tojáseladá­si gondok nem növelik a te­nyésztői kedvet, A baromfi- állomány növelésénél első­sorban a háztáji gazdaságok­ban kell előrelépni, esetleg a közös gazdaságokkal koope­rálva. A baromfiállomány összetételében eltolódás ta­pasztalható a kocaállomány javára, ami egészséges jelen­ség. A megye állatállománya az utóbbi évek mélypontjáról egészséges fejlődésnek indult, melynek Bíztató jelei egyes területeken már jelentkeznek. BUCSI ELEK MB Mezőgazd. Oszt. vez. Á’z' Országos Takarékpénz­tár lakásépítési akciót kezde­ményezett a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsával va­ló megegyezés alapján a tsz- tagok és cjolgozók részére. A részletek kidolgozása megtör­tént, az OTP-fiókok megkap­ták a megfelelő instrukciókat, és most folyik a szervezés. Azt még nem lehet megálla­pítani, hogy az akciótól mi­lyen eredmény várható, a fel- , tételek mindenesetre komoly érdeklődést válthatnak ki. Ez az akció beleillik a párt , és kormány lakásépítési prog­ramjába. Célja, hogy az ed­dig viszonylag háttérben lé­vő területeken, a falvakban is nagyobb ütemű építési kedvet, fejlődést váltson ki. A tsz-ta­gok, dolgozók tulajdonjogot nyernek, de az egész bonyo­lításban közvetlenül érintett a tsz. mert hiszen adott esetben a tsz határozza meg, hogy ki vehet részt . ebben az akció­ban. Kizárólag kisebb mére­tű társasházakra és sorházak­ra vonatkozik, tehát falun is bizqnyoS mértékű alkalmaz­kodást jelent a modern tele- pülésféjlesztési elvekhez, ugyanakkor számol a hagyo­mányos igényekkel is. A hoz­zátartozó és egy tulajdonosnak jutó telek általában nagyobb, mint a zsúfolt városokban, így lehetőség nyílik a háztáji gazdálkodásra is. Viszont az a kikötés, hogy az akcióban legalább 4 lakásos és egyeme­letes épületet kell emelni, a túlságosan elterpeszkedő és nehezen közművesíthető fal­vakban is új építési: struktú­rát jelent. Egyébként nem vé­letlen az a feltétel, hogy az ilyen épületek helyét csak villamosított és vízvezetékkel ellátott területen lehet kije­lölni, de meg kell lenni a szennyvízelvezetés lehetőségei­nek is. Az akció megannyi előnnyel jár az építtetők, a tulajdono­sok részére. Az OTP vállalja a teljes lebonyolítást, szerve­zést, a tulajdonosnak csak a kulcs átvételére, és az adás­vételi szerződés aláírására lesz gondja, az OTP teljes egészében megelőlegezi a költ­ségeket az építés idejére. Mindezért meglehetősen mér­sékelt díjat számít fel. A fal­vak lakóinak építkezés ese­tén ügyintézéssel, anyagbe­szerzéssel kapcsolatban rend­kívül sokat kell utazniok, költségeskedniök, mindenkép­pen többe kerül mindez, mint amennyiért az OTP bo­nyolítja az építkezést. Az építtető, 100 000 forint hosszú lejáratú kölcsönt kap- •hat az akció keretében, kivé­telesen indokolt esetben, egyé­ni elbírálás alapján még 120 ezret is, tehát jóval többet, mint „ a hagyományos építke­zések esetén. Előnyösebbek a kamatfeltételek is. Az építtet tőnek be kell fizetnie a bi­zonyos induló alapot, de két részletben, tehát azt sem egy­szerre. Amint az OTP Tolna megyei fiókjánál Szigetvári Ernő kiszámította, 20 000 fo­rint körüli összeg már elég­séges ahhoz, hogy valaki be­kapcsolódjék ebbe az akcióba és általa korszerű összkomfor­tos lakáshoz jusson. A rendel­kezések kilátásba helyeznek ugyanis bizonyos állami ár­támogatást. Ennek határa az építkezési módtól függően 20 —59 000 forint. Ha ehhez hoz­závesszük a 100—120 000 fo­rint törlesztésre adott köl­csönt, nem nehéz kiszámítani, hogy viszonylag kis összegű induló tőkét kell összegyűjte­nie az építtetőnek. Arra alapozzák az egész ak­ciót, hogy a kivitelezést le­hetőleg a tsz házilagos brigád­ja, vagy a szövetkezetek épí­tőipari társulása végezze. Az építtető jól jár, ha saját mun­kájával vagy meglévő építő­anyagéval segíti az építke­zést. Tolna megyében is megkez­dődtek az akcióval kapcsola­tos tárgyalások. felmérések. Egy előzetes felmérés szerint Tolna megyében 26 tsz-ben — községben — találhatók meg ennek az építkezési ak­ciónak a feltételei, de minden előjel szerint másutt is meg­Erdekes gomisakíséfletek Nagy kőie5§ 5 n A nagykőrösi Dózsa Tsz-ben nagyarányú lasVagomba-kísérle- íeket folytatnak a minél gazdaságosabb gombatermesztésre. A • 1: serietek, az eddig ismert módszerekü l e'ísréen, fólia védő- i uilcos eljárással történnek. A megdarflt, micélirmmal fertőzött jkükcricacsutkás alapanyagú „talajt’ d ró in sióval és fóliás védő- l.sírokkal veszik körül, amelyet a mícéliummal való „átszövés” li án eltávolítanak az állványról. Itt a fólia lényegében a be- fö.tes üveg szerepét tölti be. jEgy-egy állvány kb. :'0ö beföttes üveget helyettesít, így ez az eljárás sokkal kevesebb befektetést igényel. Az eddigi eredmények biztatóak, a tervek szerint a tsz ragyüzemileg is termeli majd az ízletes laskagomísát. Képünkön: fodor Klára technikus egy „csokor” frissén szedeti laskagombá­val. (MTI foto—Király Krisztina felv.) teremthetők. Több tsz-ben máris határozottan érdeklőd­nek iránta. Sokan úgv vélik, hogy elsősorban a tsz-ifjú- ság körében lesz majd nép­szerű ez az akció, de minden bizonnyal megkedveli majd az alkalmazotti réteg is. Az idő­sebb tsz-tagok részére már kevésbé érdekes e lehetőség, mert hiszen többnyire rendel­keznek saját házzal, és inkább azt alakítják át, korszerűsí­tik. BODA FERENC Agrár klub-avatás Szék szárd on Tegnap, május 20-án Szek- szárdon a Babits Mihály Mű­velődési Központ kiállítóter­mében agrárklub-avató ta­nácskozást rendezett a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Tolna megyei Szervezete. A nagyszámú érdeklődőt, me­zőgazdasági szakembert és a vendégeket Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyet-- tese, a MAE megyei elnöke üdvözölte. Az ünnepség második napi­rendi pontjaként György Ká­roly, a MAE főtitkára, az ag­rártudományi egyesület tevé­kenységének időszerű kérdé­seit ismertette. Ezt követően dr. Sárkány Pál igazgató át­adta a Mezőgazdasági Könyv­kiadó Vállalat 20 ezer forint értékű szakkönyvajándékát az agrárklubnak. Az agrárkiub megnyitása és bemutatása je­lentős esemény a Tolna me- gvében élő és dolgozó agrár­értelmiség számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom