Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

A vezetés tudomány A tanácsadók jelentősége és a tiszta kéz Király István tizenkilenc éve elnöke a Dombóvári Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet­nek. A szövetkezet, alakulásá­nak első idejében mindennel foglalkozott, ami. a lakossági szolgáltatásban kellett, ma jó­részt itt is árutermelés van, a szolgáltatás volumene a szö­vetkezet össztermelésében igen kicsi. A vegyes ktsz az elmúlt években kapacitását, létszá­mát ötszörösére fejlesztette. Király Istvánnal rendhagyó módon kezdjük a vezetés tu­dományáról beszélgetésünket.. — Tizenkilenc évi elnöki mű­ködése után, mivel e gazda­sági vezetői poszt különbözik áz állami vállalatok egyszemé­lyi vezetési módszerétől, egyál­talán technikájától. milyen hasznos tanácsot tudna adni most kezdő gazdasági vezetők­nek. — Könnyen össze lehet fog­lalni: nagy gondot fordítson a saját képzésére, mindig meg tudja újítani magát, ismere­téit; másodszor: bízzon az em­berekben, becsülje meg munka­társait, mindenkinek meg kell adni a szabad alkotás lehető­ségét, ennek örömét; harmad­szor: jó személyi kapcsolatai legyenek a gazdasági, a politi­kai, az állami élet területén, és talán a legfontosabb: feltét­lenül tiszta kezű ember ma­radjon, még a gyanú árnyéka se férhessen közelébe, hoc,' ehhez nyúlt, hogy azt tette szabálytalanul. — Ez valóban csak summá- zása a vezetői tulajdonságok­nak. — Igen. A vezetés valóban tudomány. Nagy figyelemmel olvasom interjúsorozatukat^ és amint hallom, mások is igen élénk érdeklődést tanúsítanak iránta. Érthető, hisz ma sok­kal nehezebb gazdasági egy­séget vezetni, mint bármikor is volt. Az élet rohamos fej­lődése, a nagy követelmények tudományrangra emelték a ve­zetést is. Van bőséges irodal­ma, az ember alig tud lépést tartani a publikációk meg­emésztésével, és az igen széles körű, jó gyakorlattal is. — Király elvtárs, mit hang­súlyozna a vezetéstudomány sok módszere közül? — Én elsősorban a tanács­adók szerepét. Egy gazdasági vezető ma enélkül már nem tud vezetni. A mi szövetkeze­tünk néhány évvel ezelőtt a csőd előtt állott, ötven sze­mély dolgozott csak itt. Akkor válaszút elé kerültünk. Vagy a régi mellett maradunk és el­sorvadunk, vagy valami újat kitalálunk. Én akkor a mű­anyagra gondoltam, mint fej­lesztési lehetőségre. Megkeres­tem egy vegyészmérnököt, ta­nácsot kértem tőle. Aztán e tanáccsal felvértezve mentem- a szövetkezet vezetősége elé. Ez nem volt elég. Űjabb vizs­gálatra volt szükség, most már a tanácsadót meg kellett fi­zetni, mert szinte kész terme­lési programot dolgozott ki... Aztán e programot más szak­emberekkel kontrolláltattam. Amikor kész volt az egész program, én is megismertem S3 Népújság 3 minden részletét, könnyen tud­tam a szövetkezet vezetősége előtt érvelni. — Olyan emberek előtt, akik cipészek, szabók, kisiparosok voltak. — Igen. De ezek az embe­rek hamar meglátták, hogy van a dologban fantázia. Mert nálunk szokássá vált, hogy döntés előtt minden vezetőségi tag megismerkedik a témával. — Amikor van szó... hitelkérelemről — Hitel nélkül nehéz gaz­dálkodni. Nekünk az volt ko­rábban is az elvünk, Vegyünk fel hitéit, ha az kifizetődő. De a személyes kapcsolatokról be­széltem az előbb. Ezek így jelentkeznek: a Chemolimpex partnert keresett különféle műanyagcikk gyártására. Nem talált, mi vállalkoztunk rá. A külkereskedelmi cégtől pénzt kaptunk, hogy exporttermelést tudjunk végezni, segített a me­gyei tanács is, hogy új munka­helyet teremtsünk. Több mint száz ember munkába állítása volt e hitel feltétele. .. A Che­molimpex hitelét áruval fizet­jük vissza, a tanácsét meg nem kell visszafizetni, mert száz- nyolcvan személy — ötvennel több a tervezettnél — tálált új munkahelyet... A többi hi­telt meg szépen visszafizetjük, de úgy, hogy a termelési biz­tonságunk adott, piacunk is stabil. — Amennyiben csak a Che_ molimpexnek adják el az árui. — No, ez a hátrány, mert csak e cégnek- adhatjuk el termékünket. De van más pro­filunk is. A szőr. Dél-Ameri- kából vásároltunk szőrt, azt dolgozzuk fel. — Hogyan jut egy Dombó­vári Vegyes Ktsz profitjába dél-amerikai szőr? — Itt kezdődik a személyi kapcsolat, meg a tanácsadók szerepének jelentősége. Ezzel a tehénfarok-históriával nem sok a dolgunk. De üziet. Jó üzlet. Festjük, kikészítjük és továbbadjuk. Ami hulladék itt marad, már annak is'van pia­ca. — A kisüzemek valóban job­ban tudnak forgolódni a gaz­dasági életben, . . — Jobban! Ha akarnak for­golódni. Nekem az az elvem, hogy a nagyüzemek árnyéká­ban sok kisüzem megfér. Pon­tosabban az ott jelentkező mellékmunkákat mi nyereség­gel tudjuk végezni. Mondok egy példát, ez is az üzleti kap­csolatot, a tanácsadóim kiváló tájékozódását bizonyítja. A szegedi seprűgyárnak fogunk készíteni nyélbehúzó műanyag csöveket. Mi ez? Egyszerű: a seprűnyélre ráhúzza a szegedi gyár a mi PVC-csövünket és úgy exportálja Amerikába. Piac. Micsoda jó piac ez is! Nem nagy tétel, néhány száz­ezer devizaforint csak. De így jön össze az évi harminc- millió forint, szemben az öt év előtti négy és fél, ötmillió­val. . i — Tehát van lehetőség a személyi képességek kibonta­kozására, az elképzelések meg­valósítására, a középkáderek és a munkások körében is. — Azt hiszem, ezért szeret­nek itt dolgozni. Nem lényeg­■len az sem, hogy jól fize­tünk. 1900 forint az átlagbér. pénzt kell adni, mert sokat tett a szövetkezetért. Aki gondol­kodik, fejleszti a termelést, olyan javaslatot, ötletet való­sít meg, fogadtat el velünk, amely az egész kollektíva hasz­nára van, attól csak az első években sajnálták a pénzt... Ma nem. Más a helyzet. Itt van például két vegyészmér­nökünk esete: még lakást is adtunk nekik. — Király elvtárs sokat és szívesen beszél a tanácsadók jelentőségéről. — Nem az egyszemélyi gaz­dasági vezetés súlyát veszi el, gondolom, ezt akarta kérdez­ni. Én változatlanul felelős­nek érzem magam az egész kollektíva boldogulásáért. És elértük, hogy az emberek is tudják már, feladataik végre­hajtásáért csak ők a felelősek, ennek szellemében végzik mun­kájukat is. — Tehát a gazdasági vezetés tudományos alapon történik, ismeretei szerint... — Hozzáteszem, a legújabb ismereteim szerint. Mert a ve­zetőképzőkön és másutt tudo­másomra jutó új dolgokkal szeretek melegéből megismer­kedni. ötvennyolc éves va­gyok. Tizenkilenc éve vagyok itt elnök. Nem elbizakodott­ság, de elégedettség tölt el, hogy a szövetkezetnél már 271 család találja meg a boldogu­lását, jövőjét. S ha valamikor majd a szövetkezetről, az én elnökségem után beszélnek, ta­lán megemlítik nevemet is, hogy amikor a Királypista... — Hát, ez még kissé távo­labb van, kár erről még be­szélni, és közel hozni a nyug­díj kezdetét, ami gondolom, úgysem fog pihenéssel eltel­ni. — Nem, mert dolgozni min­dig kell. Én a munkában tu­dok örömet, szépet találni. — Király elvtárs, milyen gondja van most? — Gond ? Vezetés-tudomány- kérdés, vizsgálódási témául alkalmas. A helyi fmsz ki­találta, hogy szintén neon­szerelő részleget alapít. Tőlünk csábított el öt munkást, négy­ezerötszáz forint fix fizetés­sel. Nem tudom, hogyan csa­lódnak majd azok az embe­rek. A mi szövetkezetünk az öt ember távozását az új neon­üzem létesítését túléli... Szó­val a vándorlás, a csábítás komplexuma érdekel, e téma sok miértjére szeretnék választ kapni. — Köszönjük a beszélgetést. Király elvtárs. PÁLKOVÁCS JENŐ A tizenharmadik kitüntetés A. Szekszárdi Nyomda ritka eredménysöroz.attal - büszkél­kedhet: tizenegyszer nyerte el az Élüzem címet, 1968-bnr\ Ki­váló vállalat lett ‘ és 19fi9 ben végzett munkájáért, a fel­szabadulás 25. évfordulójára, Lenin születésének 100. év­fordulója tiszteletére rendezett munkaversenyben elért ered­ményeiért ismét elnyerte a Kiváló vállalat címet. A kitüntetés átadására szom­baton este került sor, a Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalat ebédlőjében. A nyomda árbevétele 1969- ben 24 235 000 forint volt, az előző évihez viszonyítva 40 százalékos áz emelkedés. Az egy főre jutó termelési érték is kedvezően alakult; 8,2 szá­zalékkal nőtt. A termelékenység növeke­dése- azért is .. jelentős, mert azonos értékű állóeszköz-állo­mánnyal, az építkezés miatt akadályoztatva szűk termelő­,és raktározási területen , valSi sült meg. Az exporttermelés értéke- az előző , évhez képest megduplázódott, növekedett a naptárgyártás, mintegy 3Í szá­zalékkal növekedő. 'gye ? 'ol jövedelmező, termékek gyár­tása is. így a vállalati nyere­ség — 8 951 000 forint — is 65 százalékkal magasabb az 1968. évinél. Az eredmények lehe­tővé tették a dolgozók béren kívüli juttatásainak növelését is; a vállalati étkezési hozzá­járulás, az üdültetés, egyéb kulturális, szociális juttatás összege 66 százalékkal volt na­gyobb 1969-ben, mint az előző évben. A másodszor elnyert Kiváló vállalat cím eredményeiből je­lentős összeg jut a Harkány­ban építendő vállalati üdülőre, a dolgozók lakásépítkezéseinek támogatására, korszerű munka­eszközök, gépek beszerzésére, megfelelő szociális létesítmé­nyek kialakítására. Kiválló vállalat a TOTÉV A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Válla­lat 1969. évi eredményei alapján elnyerte a Kiváló vállalat címet-. Ez alkalom­ból ünnepséget rendeztek teg­nap délelőtt Szekszárdon, a Garay-szállö nagytermében. Az ünnepségen megjelent Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. vala­mint Dr. Vígh Dezső, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se is. Matesz József szb-titkár megnyitó szavai után Dr. Vígh Dezső köszöntötte a me­gyéi pártbizottság és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében a Kiváló vállalat dolgozóit, vez-tóit. Az elmúlt évi eredményeket méltatva" elmondta. K&gy á vállalat fejlődése évek óta töretlen, -az elmúlt évben pél­dául'— áz el02ő ’ ésZteridőhöt' viszonyítva — 7 százalékkal nőtt az. egy főre eső terme ­lés annak ellenére, hogy he­ti 44 órára csökkentették . a munkaidőt. A nyereség 5,3 százalékkal volt magasabb. A vállalat korszerűsíti a .tech - nológiát, ezzel is segíti a me­gye gyors, fejlődését. Ünnepi beszédének második részében a jövőbeni felada- tokkal foglalkozott a , megyei tanács vb-einökhelyettese, majd átadta a kitüntetésről szóló díszoklevelet, valamint az építésügyi és’‘városfejlesz­tési miniszter által adomá­nyozott „Építőipar kiváló dolgozója” kitüntetést Lász­ló István igazgatónak, Biró György főmérnöknek, Márkus László párttitkárnak és Ma­tesz József szb-titkárnak. Ez­után ..-a vállalat igazgatója és szb-titkára nyújtotta át a , ki­tüntetéseket és pénzjutalmat töfjb y-t vállalati dolgozónak-, >■ szocialista brigádnak, szak- szervezeti aktivistának. ASZFALTOZOK — A tés? szövetkezeti áatlftgfize­1970. május 17. — Igen. És attól sem ria­dunk vissza, ha valakinek sok Lemezjátszó és moszkvai utazás Lengyelen pénteken délután befejeződött a dunántúli me­gyék mezőgazdasági szakmun­kásképző iskoláinak „a szakma kiváló tanulója” címért, há­rom napon át tartott tanulmá­nyi vetélkedője. A vendégek közt ott voltak a 28 vetélkedő tanuló iskolájának képviselői és a lengveli intézet Cseh­szlovákiában lévő karvai test­vériskolájának vezetői is. Amint Fodor János igazga­tótól megtudtuk, a következő eredményt hirdette ki a Hor­váth Józsefnek, a Tolna me­gyei Tanács vb-elnökhelyette- sének elnökletével, a színvona­las, szoros küzdelem miatt ne­héz feladatot ellátó verseny- bizottság : 1. Lengyel, a Tolna megyei Tanács 3000 Ft-os lemezjátszó­ját, 2. Lengyel, a megyei KISZ- bizottság 10 napos moszkvai utazását. 3. Ádánd, a tamási tsZ-szö- vetség világvevő rádióját, 4. Sellye, a MEDOSZ megy?: bizottsága rádióját. 5. és 6. Vép, a szekszárdi tsz-szövetség és a mezőgazda- sági gépjavító fényképezőgépét kapta jutalmul. A 7. és 8: szin­tén lengyeli, a 9. sellyei, a 10. vépi tanuló lett. Az első há­rom helyezett jelentős pénz­jutalomban is részesült, a szakoktatási felügyelőségtől, úgyszintén szakoktatóik is pénzjutalmat kaptak. Ezenkí­vül a Tolna megyei ARGÓKÉI? összesen 2800 forint értékű mappával és naptárral lepett : :-g minden versenyzőt. Az vő hat helyezett részt vesz a Vépen, e hó végén sorra ke­rülő országos versenyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom